Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-23 / 197. szám

Tudósítások a megyei ünnepségekrfiI

Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatm&r megyei Bizottságának első titkára a tiszalöki nagygyűlésen ünnepi beszédét tartja.

(FÉNYSZÖV foto, Tóth Kálmán ' teiv.)

A tiszalöki nagygyűlés

Orosz Ferenc elvtárs ünnepi beszéde

A balkányi tanyanopon Gombás Sándor elvtárs. • megyei pártbizottság titkára beszélt.

(Foto: Bogár Ferenci

A mátészalkai nagygyűlés ünnepi szónoka Kállai Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára volt.

(Foto: Fekete Dániel)

Tiszalökön, az ünnep reggelén már benépesedett a község központjában lévő neppai'k környéke: a járás 22 közös gazdaságának dolgozói az utolsó igazítást végezték a mezőgazdasági kiállítás területén. Mire az alkotmánynapi nagygyűlés előadója, Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára megérkezett, a járási szakvezetőkből álló bizottság a tsz-ek kiállított termelvényeinek a díjazását is elvégezte. Orosz elvtárs, a járási vezetők társaságában «megtekintette az ízlésesen rendezett kiállítást, s elismerően nyilatkozott a látottaltról, amelyek együttvéve és külön-kiÜön is bizonyították; a tiszalöki járás közös gazdaságainak dolgozói sikerrel küzdenek meg az idei időjárással.

Tíz óra után kezdődött a nagygyűlés, amire mintegy másfél ezren sereglettek össze Tiszalökröl és a járás községeiből. Az ünnepség díszelnökségében a párt-, állami-, társadalmi szervek képviselői, üzemek vezetői, munkások és parasztok foglaltak helyet. Kiss András, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára mondta el ünnepi besaédét.

Az előadó bevezetőben méltatta alkotmányünnepünk történelmi előzményeit, Szabolcs-Szatmár népének évszázados harcát jogaiért. Szólt a felszabadulás nagy jelentőségéről, mint a magyar nép igazi alkoítnánya megteremtésének fontos feltételéről, majd a következőket mondotta.

— Másfél évtized nem hosszú idő egy ország történelmében. Mégis elmondhatjuk, hogy ezer év mulasztásait pótoltuk e tizenhat esztendő során. Alkotmányunk legfontosabb paragrafusát váltottuk valóra: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.” Legfőbb eredményünk, hogy hazánkban proletárdiktatúra van, melynek alapja a munkás— paraszt szövetség.

2 ^^^rorszáf

1965. augusztus 23.

A következőkben, a felszabadulás előtti állapotoK- kal összehasonlítva, Orosz Ferenc elvtárs megyénk ipari, mezőgazdasági, kulturális eredményeiről beszélt. A megye termelőszövetkezetei,

a nagyüzemi gazdálkodás eddig eltelt négy évében közel kétmilliárd forint értékben kaptak beruházást

épületekre, gépekre, öntözésre, gyümölcstelepitésre. Szabolcs-Szatmár iparának termelése sokszorosa a felszabadulás előttinek. A jövőnk is biztató. A harmadik ötéves tervben államunk további összegeket fordít megyénk gyorsabb felvirágoztatására. Több iparág fejlesztését, új létesítmények építését vették tervbe mint amilyen az élelmiszer-, a vegyipar, a faipar, a ruházati ipar. Jelentősei lépünk előre a lakásépítkezésben is:

a harmadik ötéves tervben 3000 új lakásba költözhetnek be a dolgozók.

A művelődés eredményeiről szólva, Orosz elvtárs elmondotta, hogy tíz- és tízezren tanulnak a felnőttek közül, s az utóbbi négy évben több mint kétszeresére nőtt a szabolcsi diákok száma. — A népművelés nagy eredményének tudjuk be, hogy

közel állunk ahhoz a naphoz, amikor kijelenthetjük: egyetlen

olyan lakosa sincs a megyének, aki a múlt hibájából nem ismerhette meg a betűt.

Eredményeink Jótékonyan hatnak népünk gondolkodásának formálására.

— A szocializmus teljes felépítése immár nem ábránd, hanem elérhető cél hazánkban. De ehhez az kell, hogy megteremtsük a j további fejlődés anyagi I alapjait. Egyetlen nagy erőforrásunk erre: a munka. Nagyszerű terveinket hatékonyabb munkával vihetjük 1 sikerre a mezőgazdaságban,

az iparban, az élet minden területén. Szüntelen harcra van szükség a termelésben, a társadalmi együttélésben, a világnézetben

meglévő visszahúzó erők ellen.

— Idei eredményeink

mind az iparban, mind a mezőgazdaságban biztatóak.

A megye, köztük a tiszalöki járás dolgozó parasztsága, a termelőszövetkezeti tagok megbirkóztak a nálunk is gondot okozott ár- és belvízkárral,

a csengeri kezdeményezés

nyomán szép eredmények születtek, amelyek egy részét már az itteni kiállításon is láthatjuk. Áldozatos munka árán sikerült megmenteni a gabonatermést — az ország, mindnyájunk kenyerét. Nagy munkák előtt állunk. Mindenekelölt pótolni kell a talajmunkákban

bekövetkezett lemaradást, megalapozva ezzel az idejében történő őszi vetéseket. Az aratással kezdődött folyamatos betakarítás az emberi és gépi erők magasfokú szervezettségét igényli, hogy veszteség nélkül biztonságba kerüljenek termel vényeink, amelyek jobbnak ígérkeznek az elmúlt évinél.

— Négy hónap van hátra ebből az esztendőből, második ötéves tervünk utolsó évéből.

Ebben a néhány hónapban igen sokat tehetünk és kell is tennünk, hogy még megalapozottabban kezdhessük fejlődésünk új, sokat ígérő szakaszát, a harmadik ötéves tervet.

A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében ezúton köszönöm meg a tiszalöki járás, rajtuk keresztül a megye dolgozóinak megértését, eddigi munkáját, és még nagyobb sikereket kívánok a közért végzendő további tevékenységükhöz — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Orosz Ferenc eivtárs.

Az ünnepi nagygyűlést kultúrműsor követte, majd az ünnepség résztvevői megtekintették a járás közös gazdaságainak kiállítását

Ünnepségeken emlékeztek meg megyénk lakosai az alkotmány születéséről. Hat helyen rendeztek nagyszabású munkás—paraszt

találkozót, öt helységben ifjúsági nagygyűlést. Az alkotmánynapi nagygyűléseken, községi megemlékezéseken megyénkben mintegy negyvenezren vettek részt.

Mándokon 20-án délélőtt Erdei Lászlóné, az MSZMP KB tagja, megyénk ország- gyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. Ekkor avatták fel a község közepén felállított emlékoszlopot és a Petőfi-szobrot a község 600 éves fennállása alkalmából.

A vásárosnaményi járás harmincegy községében tartottak ünnepi gyűléseket augusztus 19-én és 20-án. A legtöbb helyen azonban ezeken a napokon Is dolgoztak az emberek, a gépek: arattak, csépeltek. Vá- sárosnaményban és Nagy- varsányban az ünnepi fcnű- szakok végeztével az aratás befejezés előtt áll. Vá- sárosnaményban, ahol Szegedi József, a KB munkatársa mondott ünnepi beszédet, több mint háromszázan vettek részt az ünnepségen. Délután sportműsor volt, este az úttörők tábortüzet gyújtottak.

A balkányi művelődési házban rendezett ünnepi nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Gombás Sándor elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, akinek ünnepi beszéde után Balku József, a községi tanács vb elnöke új búzából sült kenyeret nyújtott át Irinyi Sándornak, a helybeli állami gazdaság traktorosának. Nagykállóban a sportpályán rendezték jneg az ünnepséget, ahol mintegy hétszázan voltak jelen. A járás többi községében is megemlékezéseket tartotta'-;, Szakolyban mezőgazdasági kiállítást nyitottak. A járás dolgozó parasztságának

többsége a földeken szorgoskodott

A mátészalkai járásban a központi ünnepségen Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet. Ezenkívül Győrtele- ken 20-án este kétszáz részt vevővel munkás—paraszt találkozót rendeztek, s ez alkalommal ünnepelték, a helyi tűzoltótestület 40 éves jubileumát. Szép ünnepségek voltak Mérken, Nyír- ‘meggyesen és Tiborszálláson.

Baktalórántházán ifjúsági és munkás—paraszt találkozóval egybekötve ünnepelték az alkotmány születését. Az ófehértói fúvós zenekar adott itt zenés ébresztőt. A nagygyűlés előtt az Építő Szerelő Vállalat munkásai találkoztak a baktalórántházi termelőszövetkezeti tagokkal. A járásszékhelyen a délutáni sport- és kultúrműsort utcai bál zárta be. Az esti órákban — napi munka után — a járás valamennyi községében megemlékeztek az alkotmány születéséről.

A kétnapos ünnep alatt is folytatták az aratást, a cséplést, a szálas takarmány betakarítását a nyírbátori járásban. Ünnepi megemlékezést a járás 16 községében tartottak, amelyeken mintegy háromezren vettek részt. Nyírbátorban a helyi üzemek és a három termelőszövetkezet tagjai közösen ünnepeltek, Nyír- császáriban köszöntötték az élenjáró dolgozókat.

Csengerben Komlódtót- faluval közösen tartották az ünnepi nagygyűlést, amelyen Szűcs Lajos, a párt »-legyei végrehajtó bizottságának tagja beszélt. Nagyhódoson az erdőháti községekből hatszázan vettek részt az ünnepségen, Porcsalmán félezren, Szamossá- lyiban is közel félezren ünnepeltek. Tyukod-Szalmavá- rosban ifjúsági találkozóra került sor, itt Kaczor Ernő, járási KISZ-titkár mondott ünnepi beszédet. Gacsály- ban, Rozsályban, Csegöl- dön, Pátyodon és a járás több községében mindkét napot munkával töltötték az emberek.

Ünnepi műszakokat szerveztek a két napra a fehérgyarmati járás mezőgazdasági üzefmeiben. Megemlékezéseket az esti órákban tartottak. Fehérgyarmaton a község fejlődését bemutató kiállítást nyitottak. Az egyik legnépesebb ünnepségre Szatmárcsekén került sor.

A központi ünnepség mellett Tiszavasváriban és Ti- szaeszláron tartottak nagygyűléseket a tiszalöki járásban. Tiszavasváriban Maczkó Gábor, országgyűlési képviselő volt a szónok. Kihasználva a jó időt, minden községben késő estig dolgoztak a földeken: többek között 45 kombájn üzemelt egész nap.

Mintegy nyolcezren vettek részt a különböző ünnepi rendezvényeken a nyíregyházi járás huszonkilenc községében. Kéken munkás—paraszt találkozót rendeztek és mezőgazdasági kiállítást nyitottak, Űjfehér- tón is megnyílt a mezőgazdasági termékeket bemutató kiállítás.

Kisvárdán augusztus 19- én este tartották a központi ünnepséget, ahol ötvös József, a járási párt vb tagja mondott beszédet. Pénteken reggel zenés ébresztő volt a község 116 utcájában, ezt követően egész nap tartottak a sportjátékok a várkertben. A kis- várdai, dögéi és az anar- csi tsz termelvényeiből kiállítás nyilt a járási művelődési házban, míg a mándoki és dombrádi tsz-ek önálló kiállításon mutatták

be terményeik javát. Kisvárda rendevényein több mint ötezren vettek részt.

Napokon át készülődtek a Balkány-Kocog tanyai fiatalok, hogy méltó környezetben fogadhassák augusztus 20-án az ünnepi tanyanap részt vevőit. A környező tizenhárom tanyai településről igyekeztek ide az emberek. A szépen feldíszített iskolaudvaron

röviddel 12 óra előtt kezdődött az ünnepi nagygyűlés. Csepelyi Tamást, a nágykállói járá- rási pártbizottság első titkárát, a nagygyűlés szónokát és Gombás Sándort, megyei pártbizottság titkárát a gyűlés felszólalóját több százan hallgatták meg. A tanyanap színes kultúrműsora délután kezdődött! A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával kitüntetett Balkányi Állami Gazdaság fiataljai szórakoztatták a ^megjelent vendégeket, majd az fmsz divatbemutatójára került sor. A jól sikerült tanyanapi program éjszakába nyúló táncmulatsággal ért véget.

Sóstót a kettős ünnepen közel tízezren keresték fel. Augusztus 20-án délután a kisállomás térségében megépített szabadtéri színpadon színvonalas kultúrműsor volt. A Móricz Zsig- morad művelődési ház együtteseinek műsorát — két óra alatt — közti háromezren tapsolták meg. Különösen szép sikerük volt a magyar nóta és táncdal énekeseknek, a paródia számoknak és a Mester- tánczenekarnak. A nézők között ott voltak a megye- székhely üzemeinek dolgozói, valamint a városhoz tartozó négy termelőszövetkezet és 18 tszcs képvi-» selői. Alkotmányunk ünnepét Sóstón az este kezdődött lampionos tavi csónakfelvonulás zárta.