Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
I Többet kell foglalkozni az emberek világnézetének formálásával Az MSZMP KB ideológiai irányelveiről tárgyalt a Vásárosnaményi Járási Pártbizottság Járási pártbizottságaink elsők között Vásárosna- ményban tárgyalták fneg a párt ideológiai irányelveit, s a belőle adódó feladatokat. A tanácskozáson megjelent és a kibővített járási pártbizottság munkájában részt vett Balló István, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető helyettese és Markovics Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A pártbizottság nem törekedett az irányelvek teljes és átfogó elemzésére. Elsősorban azokkal foglalkoztak, af nelyek a járás társadalmi és gazdasági helyzetéből sajátosan következnek. Négy kérdéscsoportot tárgyaltak, legfőbbképpen és érdemben a gazdasági és az ideológiai munka kapcsolatát, valamint a szocialista demokrácia érvényesülését. Megjegyzendő, hogy még így is több fontos és helyi problémát — a falusi értelmiség helyzetét, a népművelést, de főleg az új alapokon erősödő fcunkás—paraszt szövetség kérdéseit _ épphogy érintették. A beszámoló és a sok, hasznos gondolatot és javaslatot tartalmazó vita mégis bizonyította: a járási pártbizottság megértette az ideológiai irányelvek fő mondanivalóját. Elemezték, bogy a járásban az utóbbi években megjavult a párt- szervezetek gazdasági szervező munkája, de ettől elmaradt az ideológiai munka, mely legalább annyira fontos, mint az előbbi, hisz a kettőt nem szabad elválasztani egymástól. Különösen a szövetkezeti mozgalom fejlődését vizsgálták meg ebből a szempontból, ahol legtöbb a teendő. Mind a beszámolóból, mind a felszólalásokból kitűnt, hogy bár folyt eddig is ideológiai munka a tsz-ekben, de mint arra Faggyas Jenő, a tarpai Győzelem Tsz elnöke is utalt: ez nem volt céltudatos, átgondolt és nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget. A tanácskozás igazolta: bár egyre több azoknak a szövetkezeti parasztoknak a száma, akik már tudatosan felismerték, hogy egyéni boldogulásuk szorosan ösz- szefügg a közös gazdaság erősödésével, mégis tapasztalható, hogy több helyen ezt még nem értik. Vannak olyan tsz-ek, ahol ma is alkudozás tárgya a munka: Imit adtok, ha ezt, vagy azt elvégezzük. Egyes tsz-tagok még ma sem látják az ösz- szefüggéseket a végzett munka és a munkaegység értékének alakulása között. A gazdasági vezetők részéről viszont nem mutatkozik igény arra, hogy felvilágosítsák az embereket. Siket Gyula a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz elnöke elmondta, hogy az egyszerű emberek elsősorban a tapasztalataik, anyagi jólétük növekedésével változnak, fejlődnek. „Ha az eredményeket látják, változik szemléletük is és közelebb kerülnek a marxista —leninista ideológiához, annak megértéséhez.” Megállapította a pártbizottság, hogy az ideológiai munka fontos része a társadalmi kötelességtudat növelése az emberek gondolkodásában. Erről szólt dr. Beck Károly is, aki elmondotta, hogy ebben több feladatot kell vállalnia a vezetőknek, mert ahol ezt elhanyagolják, ott érdektelenség tapasztalható a dolgozók részéről. „Érezzék az emberek, hogy nemcsak a munkájukra, hanem a véleményükre is szükség van.” Es ez a szocialista demokrácia elvének a helyes érvényesítésével is együtt jár. Hisz az emberek többsége még nem érzi, hogy mindennapi munkájuk lényegében ideológiai állásfoglalás is. Megállapította a tanácskozás, hogy azokban a tsz- ekben, ahol a helyes gazdasági intézkedéssel nem párosul a megfelelő színvonalú ideológiai munka, jobban érvényesülnek a kispolgári nézetek, s a belőlük eredő kapzsiság, önzés, harácsolás. Találóan mondta Varga András: Szükség van az emberek gondolkozásának a megboronálására, hogy friss és termékeny legyen, mint a föld. A gazdasági és az ideológiai munka egyik fontos összefüggése az anyagi érdekeltség elvének helyes érvényesítése. Szükség van arra, hogy az anyagi és erkölcsi ösztönzőket tovább tökéletesítsük. El kell érni, hogy mindenki a tehetsége, szak- képzettsége és a társadalom szempontjából hasznos tevékenysége arányában részesüljön a javakból és a megbecsülésből. A pártbizottság megállapította, hogy a szövetkezeti demokráciát több oldalról megsértik, s ez hatással van az emberek felfogására is. Koncz Sándor, vámosatyai igazgató így illusztrálta ezt: „Vannak magukat marxistának nevező vezetők, akik vallják, hogy az emberek megváltoztathatók, mégis könnyen odamondják: ezzel, vagy azzal az emberrel nincs mit kezdeni. Holnap már fel se ülj a Zetorra.” Akadnak tsz-elnö- kök, akik szűkebb körben döntenek az egész tagságot érdeklő kérdésekről, vagy egyszerűen nem hajtják végre a közgyűlésen elfogadott határozatokat. Hiba az is, hogy a szövetkezeti demokrácia elvének érvényesítése érdekében létrehívott ellenőrző, fegyelmi és egyéb bizottságok sok helyen még formálisan működtek. Egyik felszólaló javasolta, hogy intézményesen is több gondot kellene fordítani a tsz ellenőrző bizottsági elnökök képzésére. Summázva a tanulságokat: az élet minden területén többet kell foglalkoztok pártszervezeteinknek az emberek világnézetének, erkölcsi felfogásának formálásával. Farkas Kálmán Szobor a vízilépcsőn „Két hatalom versenge Soká e róna bírásán, Emberi szorgalom és a vizek őselme.” SZÁZ ESZTENDEJE éppen, hogy kőbevésték e sorokat Tiszadobon. Akkor már tizenhat éve folyt a megfeszített munka, a birkózás a félelmetes Tiszával. A nagy folyó kereste, de évszázadokig nern lelte addig medrét. És az ember tevékeny akarata, sziszifuszi munkája, agya kellett a győzelemhez. A Tisza, ez a felső szakaszán százfelé ís kanyargó vad folyó megadta magát. Már akkor, azonnal megjelent egy írás Debrecenben, hogy csatorna is kellene, amely enyhítené a felperzselt és kiégett aszályt. Csatorna és víz. Víz, sok víz kell. Mert a sok évek átlagában kevés itt a csapadék, alig találni fát, ami megvédené a termést a perzselő nyaraktól. Ez a rövid előtörténete a tiszalöki vízlépcsőnek. ÁLLUNK A SZÉP MÜ előtt. Vége már a munkaidőnek, de az erőmű éjjel-nappal dolgozik. Benn, a kapcsolótábláknál technikus figyel. Megnyom egy gombot, s a végtelen térség fölött vezetékek sokaságában feszül, rohan ez energia. Mint a folyó maga. Áramot kapnak az emberek. Innen Tisealökről. Innen, ahol tizenöt éve nem volt más, csak sár, megrepedezett legelő. A folyó most uszályokat cipel felfelé, tutajokat, követ lefelé. Csónak ring két halásszal. Mondják, a zsilip szomszédságában érdemes várni, gazdag zsákmányt nem egyszer adott már a Tisza. A három, összesen száz- mét*res vaselzáró tábla önti a"“ vizet. A keleti és a nyugati főcsartornák pedig mohón kapják, s viszik innen a szomjas földekre. Katona Miklós, az erőmű kapujában posztok Tizenhat éves gigászi küzdelem tanúja. Negyvenkilencben jött ide, s jól emlékszik, hogy lábbal hajtott kovács- fujtatóval kezdtek. „Huszonegy szivattyú szívta a talajvizet éjjel és nappal három és fél esztendeig.” Négyezer munkás hatévi megfeszített erejével, hatmillió köbméter föld elku- bikolásával, nyolcvanezer köbméter beton beépítésével folytatódott. TÍZ ESZTENDEJE most, hogy megindult az első turbniá, működésbe lépett a duzzasztómű. Mit jelent ez nekünk? Évente kilencvenezer család áramszükságietét, száznyolcvanezer katasztrá- lis hold föld takarmányát, búzáját, kukoricáját. Végső soron fényt, rádiót, televíziót, mosógépet, tanulást. Kenyeret, tejet, húst. tj létesítményeket adnak át ma megyénkben Az alkotmány ünnepe alkalmából augusztus 20-án, illetve az ezt megelőző és követő napokban, hetekben több új létesítmény átadására kerül sor Szabolcs-Szat- már megyében. A nyíregyházi anyás csecsemő intézet műszaki átadása augusztus 17-én kezdődött meg. Az új egészségügyi intézetben 140 ágy a 3 éves korig gondozásra szoruló gyermekek részére, 20 ágy a koraszülöttek utógondozására, 20 ágy pedig a szoptató-kísérő anyák elhelyezésére szolgál. A műszaki átadás és a berendezés befejeztével a tervek szerint szeptember végén kezdi meg működését az otthon. Az intézmény építésére 14 millió forintot költöttek. Augusztus 18-án került sor a kisvárdai véradóállomás műszaki átadására is. A kisvárdai kórház új gyermekosztályát szeptember első hetében adják át rendeltetésének. A tiszalöki sütőüzem is újjáépült 1 millió 200 ezer forintos költséggel. Műszaki átadását 18-án tartották, a próbaüzemeltetésre augusztus 30-tól kerül sor. Az újjáépült sütőüzemet 800 ezer forint értékű korszerű gépekkel látták el. A megye tíz termelőszövetkezetében adtak át új dohánypajtákat és más létesítményeket az augusztus 20-t megelőző napokban. Rövidesen három gyógyszertár felújítási munkálatait fejezik be Szabolcs- Szatmár megyében. Majdnem kétmillió forintos költséggel a máriapócsi, a ti- szavasvári és az orosi gyógyszertárat korszerűsi- tették. A máriapócsihoz két- szoba összkomfortos szolgálati lakást építettek és berendezését ís teljesen kicserélték. A bútorzatot a ti- szavasvári gyógyszertárban is felújították. Egy hónapon belül mindhármat átadják rendel te tésének. Több mint egymillió forintos költséggel máris megkezdték a búji és ra- kamazi gyógyszertárak felújítását korszerűsítését. Az „Abbázia“ káríyaklubíól a gázvezetékig Egy szemtanú a város 15 esztendeiéről — Ha a kisvasúttal érkezett az ember Nyíregyházára, a mostani Irodaház helyén, végig a Dózsa György útig rozoga, földszintes viskók álltak — elbontani nem volt nehéz őket. Ugyancsak rozzant üzletsorok húzódtak végig « Rákóczi ujfca elején, ahol most a Békeház áll. Közülük talán csak a volt Abbázia kártyaklub épülete emelkedett ki. Búzatábla helyén — blokkház — Ha nagyvasúttal érkeztünk, a kép akkor sem volt sokkal változatosabb. A mostani állomásból semmi sem volt, csak valami kis kéttornyú mezővároshoz illő felvételi épület. Onnan kilépve legfeljebb egy jókora búzatáblát, kukoricást pillanthatott meg az ember — most blokkházak sorakoznak ott. Földesi Mihály emlékek között kutatva beszél a 15 év előtti Nyíregyházáról. A Tisza hömpölyög, ide kéklik a tokaji hegycsúcs az új, fehér adótoronnyal. Ití, az erőműnél is megváltozott a kép. A kapu előtt sziklakért ritka virágokkal. Benn padok, odébb trafóerdőben barna, sárga, zöld színű porcelánkígyók. A hatalmas erőmüépület előtt nyolcméteres szobor. Mégis parányinak tűnik az óriás szomszédságában. Jelkép pedig. Nő nyúl előre, megfeszíti a karját, s kezében tartja a villamosság szimbólumát. A portás mondja, kettős oka is van ennek a jelképnek. Nő találta fel az elektromosságot. Ez az egyik. A másik a munkásnő hősiességére emlékeztet, aki az építkezés idején életét áldozta a villanyfényért. Tiszadobi parasztlány volt. Szobrot állitott neki a munkáshatalom. A Rázom pusztai kanyart levágták a munkások. Akik most látogatnak ide — sokan jönftek Keletről és Nyugatról, s mindennaposak a hazai látogatók — már csak azt látják, ami van. A tarka színeket, a fényes vezetékekben szelíden futó áramot, a virágokat, a kész nagy óriásokat. Nem, 1949-ben az alkotmány évében, röviddel a tanácsok megalakulása előtt került a városházára, az akkori polgármesterségre, majd az elsők között kezdett a fiatal tanácsapparátusban. S azóta folyamatosan ott dolgozik. Az építési osztályon, majd a községfejlesztési csoportnál, ö maga is szinte épületről épületre bejárta azt az, utat, amelyet a város a 15’ ev óta megtett. Tétova lépések — Tétovák voltak az első lépések. Városrendezési terv? Csak később lett. A most mór szorosan vett belvárosi utcák, a Holló utca, a Síp utca, az Uj utca, a Búza utca földes, sáros. A seprőgépet, a locsolókocsit, a kukát hír-' bői sem ismertük, volt mindössze 26 úttisztító. Most a gépek mellett 60 dolgozik. Járdák jóformán sehol sem voltak. Hogy kezdjünk hozzá? Előbb jóvízű kutakat és mindenekelőtt lakásokat kellett építeni. És mindezt olcsón. Ha egy közkút építését rendelte meg a tanács, nem olyan munkára készültek, mint most. Kezdetleges azt nem láthatják, mi volt. A dzsungelt, a sárienger- rel küzködő gépeket, a mederben építő megfeszített munkáskarokat. Pedig ez győzött végül is. Az emberi szorgalom. Tiszalök harmincszor kisebb, mint Bratszk és húszszor, mint Kujbisev. A világnak még nagyon sok erőműve ad több.áramot és öntöz sokkal nagyobb területet. Nekünk mégis ez a legkedvesebb. Mi jutottunk el odáig, hogy ha későn is, a szándék után száz esztendővel is, megvalósítsuk apáink álmait. A TISZÁT BETÖRTÜK és megszelídítettük. Verité- keztünk és olykor ruhában, élelemben is sínylettük meg. De ma már nemigen bánjuk. A két hatalom versengéséből az ember került ki győztesen. A pusztán nagy sugarakban csobog a víz, legelőinken nem siratja többé pásztor az éhen felfordult jószágot, mint a harmincas évek Móricz riportjában. Mert 90 év múltával lett csatorna és lett viz. Kopka János technikával, alig gépesítve, fél esztendő is beletelt, míg először tarthatták a kannájukat az új kút alá a környék lakói. Most legutóbb Borbányán 3 hét alatt végeztek a nagy teljesítményű kút fúrásával. Az első tíz lakás — Aztán a lakások. Az elsők között építette a városi tanács az Orosi út elején lévő 5 házat. Tíz lakást Kis előtér, konya, szoba és ugyanez mégegyszer. Az összköltség egy-egy lakásnál, mintegy 37 000 forint. Es hogy örültek az első beköltözők! Lakás, és új, és az övék. Azóta persze a vályogból készült apró kis lakásokból új helyre kívánkoznak már a lakók, de akkor óriási sikernek számított. Most a déli és északi alközpontban csak összkomfortos lakásokat építenek. — A községfejlesztési alap most tízegynéhány millió forint. Mikor az építkezéseket kezdték, másként volt ez. A tanács bizonyos munkákra egyedileg hagyott jóvá összegeket. Kofából az első nagyobb munka a felsősimái kultúrház építése. Százezer forint volt erre. Legutóbb félmillióval indultunk a borbányai kultür- háznál. Bitumenes utak — A községfejlesztési alapból folyamatosan készül a tanyavilág villamosítása, évenként több mint tíz kilométer hosszban. A tanyabokrok évről évre modern kultúrházakat kapnak: Vajda, Mandabokor. Rorbanya. A város belterületének minden számottevő útja burkolt, legtöbbje aszfaltos, járdák vannak. De most ez mind természetes. — Nagy jelentőségű volt a városrendezési terv elkészítése. 53—54-ben kezdtek dolgozni ezen. 1958-ban készült el az első részletes rendezési terv, melyhez később csatlakozott a város- központ részletes fejlesztési terve. Ettől kezdve szinte ugrásszerű a fejlődés. Üzemek, gyárak, utak, lakások épültek. Csatornáztad, közművesítettek. Ez a munka jelenleg is tart. És megkezdték a gázvezeték építését. Marik Sándor 1965. augusztus 26.