Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

*X1I ÉVFÖLTAM, Ml SZÁM ARA: 8Ó fillér 1965. JÜLIUS 18. VASÁRNAP ..........................................................i. n ■■■■■....... n ........... .i.. ■■■ n V"............ '' Y.'ii fiP........ '" i ........ —I i iin.wm iTTÍTTTíTT kísérjük A esengeri kezdeményezést A TETTEKEN A S OR Rrfkáft tapasztalt erővel tört fél és térjédt el » csengeri kezdeményezés, ami hűen tükrözi A gazdasági, párt és tömegszervezeti vezetők, a dolgozók nagyfokú tettrekészségét az ár- és belvízkárok csökkentéséért A Kelet-Magyar- ország az utóbbi napokban tucatszámra kapta és hozta nyilvánosságra a közöst féltő okos gondolatokkal telt leveleket. A földeken jár­va tapasztalhatjuk: a kombájnos, a traktoros, á kaszát, kapát fogó tsz-tag mindinkább tuda­tába van annak, hogy jobb munkával többre képesek. Legalább hetven levél, telefonüzenet ta­núsította a társadalmi megmozdulást, de ezen túl, minden bizonnyal, valamennyi községben motoznak az emberek, a vezetők fejében a gondolatok, keresve a lehetőségeket a veszte­ségek pótlására. Most már a tetteken a sor! A megye sajtópropaganda fórumába vetett bizalmat, a számos levelet megköszönjük, a továbbiakban nyilvánosságra már nem kerülő levélközléseket ugyanolyan megbecsüléssel ke­zeljük mint a megjelenteket. Számon tartjuk azokat, s a bizalomért úgy fizetünk, hogy ké­sőbb is figyelemmel kísérjük ezt a megyénk­ben kibontakozott áldozatos küzdelmet, amely á mezőgazdasági dolgozók politikai érettségé­nek újabb bizonyítékát adja. Arra törekszünk, hogy „aprópénzre” vált­va rendszeresen tovább foglalkozunk a hatá­rozatok további sorsával, végrehajtásával. He­tenként ellátogatunk egy-egy járásba, számot adunk a járási társadalmi vezetők segítő te­vékenységéről, a tsz-vezetők, a termelőszövet­kezeti tagok áldozatos munkájáról, arról, mi­ként érik be az erkölcsi-szellemi gyümölcs a földeken. Első utunk, ezen a héten a tisza­iad járásba vezet majd. Tapasztalata­inkról vasárnapi, július 25-i számunk­ban adunk tájékoztatót Tovább gépesítettük a mezőgazdaságét Nőtt az ipari termelés, több a lakás és a jövedelem A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1965. első félévi iejlődéséről 1965 első hat hónapjában a pépgazdaság fejlődését, á lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének ala­kulását a következő adatok jellemzik: 1965 első fél évében az ipari termelés körülbelül 6 százalékkal volt több, mint 1964 első felében. A termelés növelése so­rán azonban nem minden vállalat tartotta szem előtt az MSZMP Központi Bizott­sága 1964. decemberi hatá­rozatában kitűzött célt: nem mindig abból és annyit ter­meltek, amire a felhaszná­lók igénye irányult. Az ex­portált és a belkereskede­lemnek átadott ipari termé­kek mennyisége kisebb mér­tékben növekedett, mint az ipari termelésé. A fél év folyamán a termelékenység az állami iparban körülbe­lül 5 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet és ennek folytán 1965 első felében a terme­lés növekedésének túlnyomó többsége a termelékenység növekedéséből adódott. 1965 első fél évében az állami építőipar körülbelül 4 százalékkal termelt töb­bet, mint 1964 első felében. 78 180 lakást adott át, ami az egész évi előirányzat 38 százaléka. A hideg, esős tavasz, a belvizek, az árvíz és a nö­vényi kártevők elszaporodá­sa kedvezőtlenül befolyá­solta a növénytermelést. A több kedvezőtlen ténye. tA hatását részben ellensú­lyozta az, hogy tovább fo­kozódott a műtrágyaellátás és a gépesítés. Á fél ~év fo­lyamán a mezőgazdaság ré­szére 30 százalékkal több műtrágyát szállítottak, mint 1964 év első fél évében. 1965 első hat hónapjában a mezőgazdasági üzemekben számos traktort, s egyéb munkagépet helyeztek üzem­be. Bővült a közlekedés, na­gyobb volt a teherkocsi- park. 1965. első fél évében a lakosság pénzbevételei — a terveknek megfelelően — kevésbé nőttek, mint ta­valy. Munkabérekre — foglalkozta íottság növeke­désével körülbelül azonos mértékben — 1 százalékkal fizettek ki többet, mint 1964 első hat hónapjában. Nyug­díj, táppénz, családi pótlék, stb. címén 7 Százalékkal nőttek a kifizetések. A pa­rasztság a felvásárolt mező- gazdasági termékekért 16 százalékkal többet, a kész- pénzbeh kifizetett munka­egységekre Ugyárianhyit ka­pott, mint 1964 első fél évé­ben. Mindezen tételek együttesen a lakosság pénz­bevételét az elmúlt év el­ső feléhez képest 3 száza­lékkal növelték. 2 százalékkal nőtt az élelmiszerforgalom. Ruház­kodásra 7 Százalékkal, egyéb ipari termékek vásárlására 4 százalékkal költött a la­kosság többet, miht tavaly az első fél évben. 1965. június 30-án az or­szág lakossága 10146 000 fő volt. A fél évben az él- veszületések száma és ará­nya a tavalyi szinten ma­radt. 1 Bressny«v Bukarestben Szombaton megérkezett Bukarestbe a Szovjetunió Kommunista Pártjának kül­döttsége, amely a Román Munkáspárt meghívására részt Vesz aZ RMP 4. kong­resszusán. A delegáció vezetője Leo-.t nyid Brezsnyév, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, tagjai: Jurij And­ropov, a Központi Bizottság titkára, Nyikalaj Jegatlcsev, a KB tagja, a Moszkva vá­rosi pártbizottság első tit­kára, Vászilij KomjáhoV, a a KB tagja, az Ukrán Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának titkára, Iván Zsegalin, a KB tagja, bu­karesti szovjet nagykövet. • A küldöttség fogadására a bukaresti repülőtéren meg­jelent: Nicöte Ceausésctí, az BMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Chivu Stoi- ca, az RMP Politikái Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, az államtanács elnöke, Ion Ghedrghge Máurer, az RMP Politikai Biaottságának tag­ja, a minisztertanács elnöke, valamint más személyiségek. Diákok segítenek a szántóföldeken Sok kárt okozott a kiöntött Kraszna Nyfrcsaholy’ian Is. A belvízzel együtt 500 hold- Uyl terület kiesésével kellett számolniuk. Ahogy a víz eltakarodott megkezdték és azóta fe szorgosan végzik a felszabaduló területek hasznosítását. Csemegekukorica, fürtös áborká takarmány káposzta, köles és egyéb termékek mágvai kerülnek a fődbe a veszteség pótlásaként. Képen: Simbn György traktoros disztillerrel készíti el6 a talajt vetéshez. A kedvezőtlen időjárás miatt torlódtak a mezőgaz­dasági munkák. A növény- ápolás és az aratás szinte egyidőben folyik. Szükség van most minden munkás­kézre. A mátészalkai fiata­lok — a KlSZ-szervezetek irányításával ,— talán még egy évben sem vették részt olyan erőfeszítéssel á mun­kában, mint az idén. Több mint 4j)Q0 fiatal szorgoskodik a mező­gazdasági munkákban. Szükség is van munkájuk­ra. A szövetkezetek és álla­tni gazdaságok munka­erőigénye meghaladja az ötezret. _ Legtöbb községben már ko­rábban szerződést kötöttek a fiatalokkal. Nagyecseüeh* például 270 fiatal mar rendszeresen dolgozik a kertészetben, a felszabadult munkaerőket az aratásba irányították. Válla jón 200 általános iskolás vesz részt a növényápolásban. Ököritó- fülpösön 50, Ópálylban 60, Nyírmeggyesén 200 fiatal dolgozik a kertészetben és a növényápolásban. Az aratás meggyorsítá­sára külön ifjúsági bri­gádok alakultak, akik nagy területeket vállal­va végzik a munkát. Azok a KISZ fiatalok, akik üzemben, vagy a kereskede­lemben dolgoznak, saját munkájuk elvégzése után, szabad idejükben kérnek részt a sürgető munkából. A Mátészalkai Gépjavító és az Iparcikk Kisker. Vállalat fiataljai közül 70-en vállal­tak munkát a helybeli Egye­sült Erő Tsz-beri. Vasárnapi műszakokat szerveznek melynek bé­rét az árvízkárosultak­nak ajánlják fel. A technikum diákjai pedig a gyakorlati munkán kívül mintegy hátvanan árra is vállalkoztak, hogy az ország bármelyik részére szívesed elmennek, az árvízsújtotta károk helyreállítási munká­jában. Á járás fiataljainak hatá­rozott célja: teljes erővel se­gíteni a mezőgazdasági munkákat. A legutóbb meg­tartott KISZ-taggyűléseken olyan határozatok és válla­lások történtek: ott vesznek részt a munkában, ahol ar­ra a legnagyobb ' szükség van. Egymás után alakulta« meg az arató, szállító és terményforgató brigádok, a mezőgazdasági munkán kí­vül 120 középiskolás jelent­kezett az ország különböző építőtáboraiba, akik már be is kapcsolódtak a munká­ba. A nyírbátori járás fiatal­jai sem maiadnak le a nagy munkákból. Itt a verseny az aratási munkákra irá­nyul. Nyírbátorban, Kislé- tán, Nyírgyűtajban van a legtöbb jelentkező, akik már részt is vesznek az aratás­ban. A gépállomáson neme* vetélkedés alakult ki a fiatál traktorosok es kombájnosok között. Olyan vállalást is tették, hogy a tarlókat nyomban fel Is szántják, lehetőséget teremtenek a másodvetéSék- nek. Utunk során már ta­pasztattuk: egyre több terü­let feketélik a friss szántás­tól. A fiatalok állják szavu­kat. Brutyó János az SZVSZ prágai ülésszakáról Brutyó János, a SZOÍ el­nöke, aki részt vett a Szakszervezeti Világszövet­ség Végrehajtó Bizottságá­nak a csehszlovák főváros­ban megtartott tanácskozá­sán, nyilatkozott az ülés­szak munkájáról, tapasztala. tairÓÍ. — A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az Utóbbi időben világszerte növekedtek a béke erői, de fokozódott az imperialisták agresszivitása is. A részve­vők nagy figyelmet szentel­tek a vietnami kérdésnek. A tanácskozás nyilatkozatot hagyott jóvá, amely élesen elítéli az Egyesült Államok agresszív cselekményeit és teljes szolidaritásáról bizto­sítja a vietnami népet igaz­ságos harcában. A nyilatko­zat felhívja a viiág dolgo­zóit, hogy július 20-a, a genfi egyezmények aláírásá­nak évfordulója alkalmából fokozzák szolidaritási akció­ikat a vietnami agresszió és a VÖK elleni bombatá­madások megszüntetésére, az amerikai csapatok kivo­nására és az 1954-efe géhfi egyezmények tiszteletben tartására, hogy a vietnami nép maga dönthessen Sorsá­ról. — A végrehajtó bizottság ugyancsak elítélte a nyu­gatnémet militarista törek­véseket, a dominikai inter­venciót és más imperialista cselekményeket. A SZÓT elnöké eZután így folytatta: a magyar szakszervezetek hevéberi tá­jékoztatást adtunk saját munkánkról és azokról az akcókról, amelyekben dol­gozóink kifejezték télje« szolidaritásukat a világ kü­lönböző részein harcold munkástestvéreinkkél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom