Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
*XH. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM ARA: 80 fillér 1965. JÜLIUS 4, VASÁRNAP ezé Igények és lehetőségek Péter János hazautazott Londonból Régebben igen sok szó «sett a valóságtól elrugaszkodott, a realitások iránt érzéketlenné vált emberekről, akik nem tudtak különbséget tenni az igények és a lehetőségek között. Nem számolva adottságaink, kai, a képzelet szárnyán lebegve, szinte már fantasztikus tervek sorát gyártották és olyan hatalmas követeléseket támasztottak a közösséggel szemben, melynek az legjobb szándéka és minden -erőfeszítése ellenére sem volt képes megfelelni. Ezek a felhőben járók, akik rendre építgették légváraikat, sok kárt okoztak, hiszen a túlzott igények, a * teljesíthetetlen célkitűzések Végül is bitonytalansá- got, fásult közönyt, kiábrándulást szülnek. Ma. reálisan politizálunk, gazdasági terveink pedig, ha szerényebbek is, feltétlenül megbízhatóak es teljesítitetők. A régi hiba, a valóságtói való elrugaszkodás — ha itt-ott fel is fedezhető még —, egyáltalán nem jellemző tünet. Az igények és lehetőségek általában összhangban állnak egymással. Azt viszont feltétlenül észre kell vennünk, hogy néhol baj van az igényességgel. Igénytelenség. Olyan fogalom ez, mely semmiképpen sém lehet honós a mi társadalmunkban. Idegen, visszataszító tünet, hiszen mi magas célt tűztünk magunk elé. Olyan világ megteremtésére vállalkoztunk, melyben minden eddiginél magasabbrendü gazdasági és társadalmi berendezés segíti az emberi célok kibontakozását. Éppen ezért visz- szataszító és megengedhetetlen a sok helyen tapasztalható igénytelenség. Olykor elegendő egy gyár udvarán megállni, s máris látja az ember, hogy a helyt követelmények bizony elég siralmasak. Rendetlenség és felfordulás áz udvaron, szervezetlen, lélektelent végzett munka, ácsorgóé, fegyelmezetlenség, lógás, tessék-lássék igyekezet a munkacsarnokban. Bűnös igénytelenség, megalkuvás ez a rosszal és elherdálása lehetőségeinknek. De az elhanyagolt tsz-udvar, a gazdasági épületnek kinevezett kezdetleges, szánalmas kaliba, a bokáig érő sár, a g/jndozotlan jószág mellett pipázó, beszélgető szövetkezetiek látványa is az igenytelenség, a gazdálkodás alacsony színvonalának a bizonyítéka. Ez az igénytelenség néhány helyen már nem csupán tünet, sajnos, szinte már szemléletté súlyosbodott. Az ilyen szemléletű emberek jellemzője a „széles” elégedett-jég. Kis dbl- gokon lelkesednek, szürke, jelentéktelen tevést-vevést nagyítanak tettekké, mert az alacsonyra tűzött mérce az ő szemükben nagynak mutatja a kicsit is. Volna lehetőségük többre is, jobbra is, de talán se szemük, sé szívük, se tehetségük nincs hozzá. S az igénytelen ember fél minden újtól, ami ismeretlen, szokatlan számára. Megelégszik a szürke, jelentéktelen eredményekkel. a bevált sémákkal. melyekből ugyan kevés áldás fakad, de nagyobb baj se származik. Az igénytelenség a képzeletszegény, tehetlen emberek világa. Vagy a kényelemben szellemileg, érzelmileg elhájaso- dottaké, akik ötletek, jó hangulat, pezsgő alkotókedv megteremtése helyett hamis, elméleteket gyártanak. Akik bölcsen idézik a közmondást; addig takarózzunk, ameddig a takorónk ér. Pedig a takaróból még bőven futná, de az ő szívükből, képességeikből többre nem telik. Kártékony dolog volt annak idején a nagyralátás is. De az igénytelenség. alacsony mérce sem kevésbé káros. Nekünk a feladatok sorát kell valóra váltanunk, s ezek az emberek legmagasabb igényeinek kielégítésére, az új társadalom felépítésére vonatkoznak. Az igénytelenség, az alacsony színvonal lehe tőségeink elherdálását jelenti. Aki ezzel megalkuszik, megtagadja közösen vállalt feladatainkat. Kékesds Gyula Péter János külügyminiszter háromnapos londoni hivatalos látogatása befejeztével szombaton kora délután kíséretével együtt visz- szautazott Budapestre. A londoni Heathrow re- pültéren búcsúztatására megjelent Michael Stewart brit külügyminiszter és felesége, sir Ivor Thomas Montague Pink, Nagy-Britannia budapesti nagykövete, s a brit külügyminisztérium több vezető tisztviselője. Ott volt Incze Jenő londoni nagykövetünk és a londoni magyar külképviseleti szervek számos vezető munkatársa. A londoni Times szombaton külpolitikai oldalának vezető helyén közli diplomáciai munkatársának beszélgetését Péter Jánossal, a magyar külügyminiszter hivatalos angliai látogatásának' befejeződése alkalmából. A Times bevezetőben Még csak néhány napja, hogy üzemeinkben, vállalatainknál lezárták az első fél évet, de áz előzetes számítások szerint már latszik; hogyan sikerült teljesíteni a tervet HÁTRÁLTATOTT az'ESŐZÉS Gégény Béla, a Fehérgyarmati Téglagyár igazgatója elmondta, hogy munkájukat az időjárás erősen befolyásolta. Különösen a ismerteti a tárgyalásokról kiadott közös közleményt, megjegyezve, hogy Slew art külügyminiszter valószínűleg a jövö evben viszonozza majd a magyar külügyminiszter látogatását. Peter János személyében — írja a lap — első ízben tett hivatalos látogatást Nagy-Britanniában magyar külügyminiszter az első világháború óta. Látogatásának fő célja az volt, hogy megvitassa milyen lehetősegei vannak a kereskedelmi, politikai és személyes kapcsolatok továbbfejlesztésének a két ország viszonyában. Ezeken a területeken jelentős haladast értek el. ámbár _ . hangsúlyozza a Times — Vietnam súlyos árnyékot vetett a tárgyalásokra. s így nagyon sok időt szenteltek a nemzetközi kérdések megvitatásának is. nyerstéglagyártásnál voltak nehézségek, hiszen az állandó esőzések komoly feladat elé állították a munkásokat. Ennék ellenére a riyersteg- lagyártást 98 százalékra sikerült teljesíteni. Lényegesen kedvezőbb a helyzet az égetésnél. Az előzetes számítások szerint érinél a részlegnél 102—103 százalékot értek el. AZ ÁRVÍZHEZ KÜLDTEK SEGÍTSÉGET Az év első öt hónapjában igen jól haladtait a tervteljesítéssel az 5. Autó- közlékedési Vállalatnál — adta a tájékoztatást Hek- man György igazgató. Terven felüli nyereségük egymillió 200 ezer forint volt. Júniusban viszont lényeges erőket kellett átirányítani az árvízsűjtotta területekre. 59 gépkocsi, műhelykocsi, autóbusz vett részt a mentési munkálatokban. A brigádok egyrésze már visz- szaérkezett, viszont június-" ban nem tudtak részt venni az itteni munkákban, így lemaradás tapasztalható a tervteljesítésben. Éves szinten nem lesz különösebb probléma. A vállalat dolgozói lényeges társadalmi rriunkafelajánlást tettek, hogy behozzák a lemaradást. 2—3 műszakot és létszámmegtakarítást vállaltak társadalmi munkában. VÁLTOZIK A CIPŐ MODELL Elsősorban a lakosság igényeit kell kielégíteni a NyfrTálteljedtétték féléves exporttervüket az állami gazdaságok Több liúst9 tojást és gyümölcsöt adnak hazai fogyasztásra is Megyénk állami gazdaságainak egyik" legfontosabb feladata az export Hízott marhát hét hízott sertést három állami gazdaság szállít főleg Olaszországba. Nyugat-Németországba és a Szovjetunióba. Állanái gazdaságaink — afinak ellenére, hogy komoly problémák adódtak — túlteljesítették első félévi éxporttervüket. Ötezerhét- Száz sertest, hatszáz hízott marhát szállítottak külföldi piacra. Élenjártak az apa- gyi, nyírlugosi, nyírtassi állami gazdaságok. Hat hflnap alatt belföldre is a tervezettnél jóval többet, 8178 sertést, 630 hívott és vágómarhát adtak át gazdaságaink feldolgozó iparunknak. 100 százalékos volt a baromfi értékesítése, árutojásból viszont félmillióval többet, 1 millió 926 ezer darabot adtak a kereskedelemnek. , A fél év utolsó hónapjában csak kismértékben exportáltak gyümölcsöt és zöldségfélét. A gyümölcs exportja nagyobb mértékben most kezdődik. Július 2-án megkezdték a gazdaságok 238 hold málnásának szüretét. A termési terv 580 mázsa, de előreláthatólag több, mint ezer mázsa lesz. Ennek 60 százalékát nyugati országokba szállítják. Megkezdték a zöldpaprika szállítását az NDK-ba. Uj és jól jövedelmező exporttermék a zsenge sárgarépa. Eddig 2 vagonnal küldtek beioie u^/ancsak az NDK- ba. Az állami gazdaságok jelentős mértékben kiegészítik a konzervgyár nyersanyagkészletét is. Termésük 30—35 százalékát adják át a gyárnak. &. E. Üzememk termelése a fél év mérlegén Jobb volt a második Az 19Ó6. évi programba n: Félezer áj tsz-iétesftmény Dohánypajta 2000 hóidra Oíven szénaszári tó — Gyümöicsosztáhozék, majorvillamosilás Az első fél évben a me gyei tanács mezögazcasagi osztályának tsz-rhajor telepítéstervező csaportja jelentős munkát végzett. Fo feladata az 1966. évi létesítmények helyrajzának megalkotása volt, amely szerint a következő esztendőben újabb 500 létesítménnyel gyarapodnak a megye közös gazdaságai! s a íélezerbö! csupán 39 lesz a felújítás. Legjelentősebb számmal, 200-zál — tízholdas tervezésben — a dohánypajták szerepelnék. Ezek mellett 45 simítóház készül. Megépítésre kerül 50 hidéglevegös negyedév egyházi Cipőgyárnak, éppen ezért a gyártott modell negyedévenként változik. Cseppentő József igazgató elsősorban a. második negyedévi eredményeket emelte ki. Elmondta, hogy az első negyedévi lemaradásból sikerült 4,4 százalékot behozni, így a féléves tervet 97 százalékkal zárták. A harmadik negyedévben fiűcipőket készítenek. KÉSIK A PARKÉPÍTÉS A Kertészeti Vallalat termelésének felét a parképítés teszi ki. Az építőipari vállalat viszont lémaradi néhány építkezéssel, így a parkterületek 60 százalékai nem tudta időben átadni. A sóstói anyás csecsemőotthon és az Északi Alközpont körül emiatt egymillió forint értékű munkát nem lehetett időben elvégezni, bár a tervüket így is 90—95 százalékra teljesítették. (bD szénaszáritó is a tsz-ekben. A tervezett állattartó építetek közül jelentős a 15. egyenként 100 férőhelyes te_ hénistálló. a legkorszerűbb kivitelezésben. A helykijelölés alapjan jövőre 44 termelőszövetkezetbe vezetik be a villanyt. A villamosítások egyharma- dánál figyelembe vették a •nagyobb, már termő ■'/agy közel termőre forduló gyümölcsösök beruházásainak a villamosítását is. így, mintegy 15 tsz-ben már a jövő évben lehetőség nyílik a permetezéshez a szivattyú* vízkivételre — villamos energiával. A válogató és csomagoló helyiségekben ts kigyú! a fény. Egyébként 30 gyümölcsosztályozó, 20 permetezőszer elkészítő helyiség és ugyancsak 20 rnéy- fűrásű kút is elkészül á következő esztendőben. Mindezeknek a helykijelölését már május vécére dokumeritá’ta a telepítéstervező csoport, hogy a rneg-ei tervező- és a tsz beruházási irodának is elég ideje legyen — a kijelölések' alapján -— a rajzokat elkészíteni, a beruházási muta lókat rögzíteni. A második fél étiben még további 20 major telepítési terve készül él. Lényegesebbnek számít a nagy- ecsedi Rákóczi. rakániaz-i Győzelem, tiszadobi Táncsics. tyukodi Kossuth, ven- csellői Szabadság, számos- szegi Dózsa és a bere.éda- róci Barátság Tsz-ek Thájof- rendezési terve. A tervek tudományos mega! apözőti- sággal készülnek, figyelembe vévé az adott tsz termelési, agronómiái, építészeti és üzemszervezési adottságait, párhuzamosan a távlati fejlődés lehetőségeivel. Ugyancsak a másik fél évben készül el az 1967. évi beruházási program is. A. B. Jugoszláv személyiségek magyar kiliieitetése Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti baráti kapcsolatok fejlesztése terén szerzett érdemei elismeréséül 15 jugoszláv közéleti személyiségnek magas állami kitüntetést adományozott. A Magyar Népköztársaság Zászlóréndje első fokozata kitüntetést Oobi István, az Elnöki Tanács elnöke szombaton adta át dr. Dusán Csalicsnak, a budapesti jugoszláv nagykövetnek. Zágor György, a Magyar Népköztársaság nagykövete Belgrádban ugyancsak sjombaton adta át a kitüntetéseket a többi kitüntetettnek. Az átadásnál jelen volt Gusztáv Vlahov, tájékoztatásügyi szövetségi titkár és Milivoje Rukavina, a szövetségi végrehajtó tanáéi titkára.
