Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-30 / 178. szám

hasznos öregkor Hazánkban minden ötödik felnőtt lakos nyugdíjas, — állapítja meg a statisztika. Évente százezerre tehető azoknak a munkásoknak, al­kalmazottaknak és szövet­kezeti parasztoknak a szá­ma, akik elérve a hatvana­dik, illetve 55-ik *élet- évüket, nyugdíjba mennek. Máról holnapra megvál­tozik körülöttük a világ. A ki negyven esztendeig reg­gel fél ötkor kelt, — vagy még korábban —, hogy hat­órára munkahelyén legyen, az a hatvanadik esztendőn túl is abban az időben éb­red, de rádöbben; nem tud mit kezdeni az ideivel. Az évtizedeken át beideg- ződött életritmus nehezen vált át a pihenésre. A hir­telen megnőtt szabad idő, a hasznos tevékenységgel ki nem töltött napok, hónapok sokakban a feleslegesség ér­zését keltik. Akit teljes tétlenségre kárhoztat a nyugdíj, hamarabb „meg­öregszik”, mint az, akinek a teljes nyugalomig ideje van a fokozatos átállás megteremtésére. Ezt az átmenetet segíti a sMocialista nyugdíjtör­vény, amely az alapnyug­díj folyósítása mellett le­hetőséget ad a nyugdíjas meghatározott időnkénti foglalkoztatására. Amig ere­je teljében van az ember, hajlandó megfeledkezni az öregség gondjairól. Ennek következménye az a ma még eléggé elterjedt szem­lélet, amely ugyan lehető­séget ad a nyugdíjasoknák az üzemekben a havi öt­száz forint értékű munka elvégzésére, de ezt csupán nyugdíjkiegészitésnek tekin­ti és nem törődik azzal, hogy a nyugdíjasok a ké­pességeiknek és szakmai ta­pasztalatuknak legjobban megfelelő munkát végezhes­sék. Az utóbbi években v-égzett felmérések azt tük­rözik, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatásánál többnyire hiányzik a céltudatosság. A nyugdíjasok szakmai tapasztalatait úgy kell ka­matoztatni, hogy mind az egyén, mind a közösség szá­mára értékesebbé váljon. A tervezőmérnök „félmű­szakját” például ne ad­minisztrációs feladatokkal töltsék ki, mert a rajzasz­tal mellett nemcsak na­gyobb kedvvel dolgozik az a mérnök, hanem a közös­ít ségnek is nagyobb hasznot t hajt. A lakotos, marós, esz­tergályos szakmunkások szinten hasznosabban tölt­hetnék idejüket, ha az üzemekben annyi gondot okiozó újítások, egyedi kí­sérleti darabok előállításá­ba vonnák be őket, vagy a fiatalabb szakmunkások szakmai nevelését bíznák rájuk. A lehetőségek üze­menként mások, de a dön­tő az, hogy az adott gyár vezetői mennyire számíta­nak a legtapasztaltabb munkaerőre, a nyugdíjasok münkakészségére. Ahol erre számítanak, ezt igénylik, ott a célszerű egy­beesik a humánummal; egy élet tapasztalata, szaktudá­sa gazdagítja a közösseget, ugyanakkor az öregkor nyu­galma, anyagi bizümsága méllé megadja az egyénnek tevékenysége további értel­mét. Sz. Derűs, 60 ezer holdat öntözhetnek Szabolcsban Ev végére kész a felső-szabolcsi új belvízrendszer — (Jj levezető főcsatornát tervezőiek az Ecsedi-lápon — 1970: tízmillió köbméter tárolt víz m év múlva A megyében folyó víz­ügyi beruházásokról, telje­sítéséről és a következő öt­éves terv elképzeléseiről beszélgettünk Jancsó Gyu­lával, a Vízügyi Igazgatóság vezető főmérnökével. Az 1965 évi csapadékos időjárás ellenére tovább folynak a vízelvezető és öntözőberendezések építése. 30 milliós beruházás Az egyik legnagyobb be­ruházási program, a felső­szabolcsi belvízrendszer munkálata Tiszateleken jó ütemben halad. Két kisebb és két nagyobb villamos- üzemű szivattyút építenek itt, amelyek másodpercen­ként 15 köbméter vizet szívnak el a területről. Be­ruházására 30 millió forin­tot költenek, s a mű ez év végére befejezést nyer. E* több mint 100 ezer holdon teszi lehetővé a belvíz elvezetését és biztonságossá a terme­lést. Megkezdték a tiszaberceli zsiliptelep felújítási mun­kálatait is, melynek beru­házása hétmillió forint. A tunyogmatolcsi és a milotai öntözöfürt is elké­szült, de végleges befejezé­sét gátolja a budapesti VERTESZ elektromos sze­relési munkájának elmara­dása — bár terv szerint július végére be kellene fe­jezni. A vállalat csak jövő év június hónapra vállalja a muhkát. Ha az öntöző­fürt nem készül el az év végére, 11 ezer hold öntöz­hető terület esik ki. Az idén két víztároló — a csá- szárszállási és a kállósem- jéni — építése szerepel a tervben, amely kétmillió köbméter víz tárolására al­kalmas, de a munkálatok megkezdését akadályozza a terület művelési ág alól va­ló kivonása, ami hat hó­napja húzódik már. Pedig az építkezéshez szükséges pénz és kapacitás biztosítva van. Ezzel kétezer hold ön­tözését hátráltatják. Tiszai zsiliprendszer Jó ütemben halad a ti- szakanyári meder rendezése is, melynek beruházása nyolcmillió forint A biztonságosabb véde­kezés érdekében tovább folytatják a Tűr tölté­seinek emelési munká­latait. A harmadik Ötéves terv vízügyi elképzelései már megvannak. Terv szerint djftbb 30 ezer hold ön­tözésére van lehetőség öntözőfürtök és bérén- j dezések építésével. A tervek valóra váltásával 1 1970-ig mintegy 60 ezer holdra emelkedhet a megye öntözőterülete. A Vízügyi Igazgatóság határozott cél­ja, hogy ez évben befejezze a már megkezdett vízügyi létesítményeket, s jövőre a harmadik ötéves terv el­képzeléseinek megvalósítá­sához kezdjen. Többek között megépül az Ecsedi-láp belvízlevezető szlvaty- tyúrendszere egy főcsa­tornával, amely Csengerújfalu, Tyú­kod és a környező közsé­gek határát vízteleníti. Ha az űj mű elkészül az eddi­gi 14 nap helyett 8—9 nap­ra csökkentik a felgyülem­lett víz levezetését. Költsé­ge 18 millió forint lesz. Most készül a beruházási program a fehérgyarmati járás, pontosabban a Na- gyarnál felépülő tiszai zsi­liprendszer és egy csatla­kozó főcsatorna megépíté­sére. További víztárolók Elkészült a Rak amaz— Vencsellő öntözőfürt terve is, amely 9000 bold ön törését teszi le­hetővé. Az öntözőfürt, földbe épí­tett nyomócsöves rendsze­rű lesz, alkalmazkodva a dimbes-dombos terepviszo­nyokhoz és a homokbuc­kákhoz. Hasonló korszerű öntözöfürt épül Komlódtót- falun is, amely 6000 hold öntözésére szolgáltatja majd a vizet. Az elképzelésekben sze­repel további víztároló me­dencék építése is. 1966-ban már megkezdi« az ófehér­tói, nyírtéti és a nagykál- lói víztárolók építését. A további években Nyírib- ronyban, Máriapócson, Pócspetriben, Nyírtasson és Nagykállóban létesítenek még víztárolókat. Az elkészülő víztárolók több mint 10 millió köbméter víz tartaléko­lását teszik majd lehe­tővé 1970-ben, amivel közel 10 ezer hold válik öntözhetővé. Jelen­leg tervezés alatt van a berkeszi és a biri víztáro­ló, aminek az építkezését rövidesen megkezdik. Bálint Bajos nyolcfeies faipari fúrógép, csuklós szállítókocsi Országos második a megyei KlSZÖV az újítások terén Gyorsszárító, Csoportjában országos második helyet szerzett a Szabolcs-Szatmár megyei KlSZÖV az újítások szá­mának növelése, az újítá­sok bevezetése terén 1964 második felében. Az előző időszaknál lényegesen több — mintegy 80 — újítást fo­gadtak el, ennek nagy szá­zalékát jelentős haszonnal gyümölcsöztették is a ter­melésben. Legutóbbi — csütörtöki — ülésén a KlSZÖV veze­tősége az újítások idei ala­kulásáról tárgyalt, s megál­lapította: az Idén néhány minőségileg jelentősebb újítás megvaíósitásán fára­doznak a szövetkezetek. El­sőként a Nyíregyházi Asz­talosipari Ktsz faanyag­gyorsszárítóját említették, amellyel a szövetkezet fo­lyamatosabbá tudja tenni a termelését. Az előszárítás meggyorsítása ezen túl rak­tározási nehézségeket is megold s javítja a készülő bútorok minőségét. Ugyan­ennél a szövetkezetnél most Egyedüli az országban Takarmúnytáp-készftés vezérlOasztairól A nyíregyházi takarmány­keverő üzem átadása meg­volt ugyan június 14-én, de azóta mindig akadt vala­milyen hiba a berendezé­sekben. Időnként menet közben is megvizsgálták az automata gépeket, s a felvetődött hányosságoaat azóta folyamatosan javította a kivitelező Élelmiszeripari Javító-. Szerelő- és Szolgál­tató Vállalat. A pótmunká­kat előre láthatólag augusz­tus elejére befejezik, és 9- én, vagy 10-én a takar­mánykeverő megkezdi pró­baüzemelését. A helybeli szakemberek irányítására és betanítására szakemberek érkeznek Nyíregyházára. Több érdekessége van en­nek az üzemnek: Először is. ez az első magyar konst­rukciójú automata takar­mánykeverő gépsor. A gyártás automatizálási foka 75—80 százalék, s ez is egyedülálló az országban. Az eddigi gépsorok csupán egyes munkafolyamatokat gépesítettek, itt az egész üzemet egyetlen vezérlőasz­talról kell irányítani. Éppen ezért gyakorlatilag egy ember is elég a gvffrtas irányításához. Ezenkívül al­kalmaznak azonban még kettőt, mert a dará­lónál és az emeleti részeken nagy a tűzveszély, és azt a vezérlőasztal mel­lől nem lehet ellenőrizni. Nem sikerült gépesíteni a kész, zsákokban lévő takar­mánytáp mozgatásának egyes fázisait, mert az üzem készáruraktára koráb­ban közraktár volt, és olyan belső elrendezése van. hogy legfeljebb kisebb gépeket lehet elhelyezni bennük. Az eredeti terv szerint rendes üzemeléssel a ta­karmánykeverő naponta 12 vagon tápot gyárt. A három műszakot azonban egyelőre nem lehet megoldani, mert az esti órákban nem kap­nak villamos energiát (ami pedig föltétlenül szükséges lenne, mert hatvan vil­lanymotor működik a gép­sorban). Az eredeti gyakor­lati tapasztalatok szerint azonban a kettős'vagy nyúj­tott műszakkal Is sikerül — a keverési idő csökkentésé­vel. a tartályok jobb ki­használásával és más ész- szerűsítésekkel —• naponta 12—13 vagon tápot gyárta­ni. Egy hónapon belül elké­szül a présüzem is. Ebben préselt — úgynevezett gra- nuált — takarmánytápot fognak gyártani, amelyet az állatok jobban hasznosíta­nak. kevesebb megy veszen­dőbe. Ebben az évben elkészül a kukoricaszárító is. A ta­karmánytáp felé árpa és kukoricadara. az üzem évi szükséglete 100—120 vagon. Ezt a mennyiséget már itt fogják szárítani. készítik azt a falra szerel­hető lengőfűrészt, amellyel takarékosabban szabhatják majd az alapanyagot. Csengerben a vegyesipari ktsz-nél tavasszal állították üzembe egyik újításukat, a nyolcfejes faipari fúrógé­pet, mely számottevően fo­kozza a ^zódásládák telje­sítményét. Eddig ugyanis több. mint 20 művelettel készítették az elválasztó betéteket, az új gép nyo­mán a műveletek száma háromra csökkent. A Nyír­egyházi Vegyesszerelö és Szakipari Ktsz-nél á fény­csőarmatúrák formájának korszerűsítésére, a robba­násmentesség fokozására dolgoznak ki új eljárást, s ezáltal nagyobb lehetőségét igyekeznek teremteni a jobb hazai ellátásra és az export növelésére. Figyelemre méltó a Kis- várdai Építőipari Ktsz dol­gozóinak az újítása is, ame­lyen most dolgoznak, s ha­marosan bevezetik. A be­tongerendák nehéz és lassú szállítását kívánják korsze­rűsíteni azáltal a csuklós rendszerű kocsival, amely­nek segítségével bármilyen méretű és súlyú gerendát, áthidalót két ember ig könnyen mozgat. Országo­san is felkeltette az érdek­lődést az Ujfehértói Ve­gyesipari Ktsz egyik újítá­sa, a kézi gyorsfelvonó, amelyet a csengeriék fúró­gépével együtt az OKISZ műszaki főosztályához kér­tek fel, tapasztalatcserére. Az újítások ügyintézésé­nek, segítésének megjaví­tására a közeljövőben in­tézkedéseket tesznek a Írisz­eknél az előadói gárda megerősítésére, az anyagi ösztönzés érvényesítésére, az elbírálás meggyorsításá­ra. VÁLASZ CIKKÜNKRE Az újabb KISZ-lakólelep építése ügyében A Kelet-Magyarország jú­lius í-i számában „Lakó­gyűlés volt — telek nincs” címmel megjelent cikkre az alábbi tájékoztatást adom: A cikket megelőzve a Végrehajtó bizottság június elsejei ülésén foglalkozott e témával éppen a több oldal­ról felvetődő panaszok és Sürgetések nyomán. Az ügy fontosságát nemcsak ez a tény bizonyítja, hanem az is. hogy építési osztályunk több alkalommal szervezett Gyors ügyintézés A központban elhatározták, hogy leváltják Nowa- lakot. A hir gyors szárnya­kon repült a kirendeltség­hez. Nowalakkal az éjjeli­őr közölte, amikor a mit sem sejtő főnök éppen munká­ba ment. — Nini, hát maga még itt van? — jegyezte meg jóindulatúan. — Hiszen a központban már egy héttel ezelőtt eldöntötték, hogy le­váltják. Nowalak elsápadt. — Tréfál, János bácsi — mondta reszkető hangon. — Dehogy tréfálok. Jó helyről tudom. A döntés megvan, maga repül. Nowalak élete attól fog­va várakozásban telt. De a napok csak múltak és nem történt semmi. Végre lejött a központból Banasek inspektor. Nowa­lak behívta a dolgozószobá­jába, gondosan bezárta az ajtót és halkan feltette a kérdést: — Mikor? — Hát — sütötte le a szemét Banasek — bizony akármelyik nap közölhetik. Csak tudja, a főnökség mostanában nagyon elfog­lalt, nem ér rá. Nowalak arca idegesen rángatózni kezdett. — Borzasztó ilyen bizony­talanságban élni. Nem le­hetne valahogy siettetni a dolgot? — Hm... Nehéz ügy... Nowalak úgy érezte, itt a hősi elhatározás pillana­ta. Ügyesen a földre ejtett néhány bankjegyet és felki­áltott: — Nézze csak. kicsúszott valami a zsebéből. Felkapta a pénzt és az inspektor zsebébe nyom­ta. _ Csakugyan, csakugyan — tűnődött az inspektor. — Ügy látszik, lyukas A zsebem. Abban az ügyben majd megpróbálok csinálni valamit. NemSokúra üzenek. Valóban, rövidesen meg­érkezett a távirat: „FŐNÖKSÉG KÖLTSÉG­VETÉSSEL FOGLALKOZIK STOP ■TÜRELEM STOP INTÉZKEDEM". A következő távirat így szólt: „MINDENKI SZA­BADSÁGON STOP NINCS KI LEVÁLTSA STOP TÜ­RELEM”. Ezután újabb távirat jött: „ORSZÁGOS ÉRTEKEZ­LETRE KÉSZÜLÜNK STOP LEVÁLTÁSA ÉRTEKEZ­LET UTÁN”. Nowalaknak ekkor már mind a két szeme idegesen rángatózott, ezenkívül ál­landóan a bat fülét tép­kedte. Amikor viszont megjött a következő távirat, mely szerint „BOLÍVIAI KÜL­DÖTTSÉG ÉRKEZIK STOP NEHÉZ HELYZET STOP TÜRELEM STOP”, akkor Nowalak egyik szeme ab­bahagyta a rángatózést, vi­szont Banasek inspektor a központban rendszeresen csavargatni kezdte gyér fürtjeit. Amikor végül Banasek inspektor mindkét szemét görcsösen forgatva és jobb fülét tépkedve feladta a táviratot: „FŐNÖKSÉG VI­SZONTLÁTOGATASRA : BOLÍVIÁBA UTAZOTT I STOP HELYZET REMÉNY-\ TÉLÉN”, Nowalak mind­két szeme ismét nyugodtan, j derűlátó fényben csillogott. I Vigasztaló táviratot kül- \ dött Banasek inspektor-1 nak: „NYUGALOM STOP AZT | A PÁR ÉVET A NYUGDI-1 JIG MÉG KIBÍROM”. Marinov Kwiatkowski j szakértői bizottságot az ügy előbbre vitele érdekében. Ezekben a bizottságokban is mindenkit a jószándék ve­zetett, azonban az objektiv nehézségek egész sora állta útját a teljes megvalósulás­nak. Ezek közül csak néhányat emelnék ki: nagyfokú a telekkönyvi rendezetlenség, ami egyébként a többi kisa­játítási eljárást is bénítja. Á valóban elavult kisajátí­tási jogszobályok fékezték az ügy előbbrehaladását. Ör­vendetes azonban, hogy ok­tóber elsejétől érvénybe lép az űj kisajátítási tör­vényerejű rendelet. A ki­sajátítási törvény elavult volta ahhoz is Vezetett, hogy a szakbizottságokban működő jogászok és mű­szakiak néha talán indoko­latlan elvi Vitákba bonyo­lódtak. Az objektív nehézségek ellenére is — megállapítá­som szerint — az építési osztály mintegy kéthónapos késedelme is fékezőleg ha­tott. Az üggyel kapcsolatos ne­hézségek nagyrészén már túlhaladtunk. A KISZ lakó­telep kisajátítási tervdoku­mentációját augusztus 15-éig a tervező leszállítja megbí­zójának. Az ezt követő te­vékenység — melyet min­den szerv gyorsított eljá­rásban ígért teljesíteni — lehetővé teszi, hogy szep­tember közepére a íelekbiz- tosítás megtörténjen. Bíró László, a városi tanács végrehajt! bizottságának elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom