Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-29 / 177. szám

Gazdasági alapfogalmak A termelékenység Szendvicslemez, szőnyegpadló, üvegrost ablakkeret Milyen lesz a jövő lakása ? Műanyagok térhódítás a az építőiparban Széles körökben ismert Leninnek az a megállapítá­sa, hogy a munka termelé­kenységének növekedése a legdöntőbb az új társada­lom, a szocializmus győzel­me szempontjából. A mun­katermelékenység a terme­lőerők (az emberi munka, a különféle gépek és eszkö­zök) hatékonyságát fejezi ki. Ha egységnyi munkaidő — például egy óra — alatt a korábbi egy darab termék helyett ugyanannyi élőmun­ka ráfordítással kettőt állí­tanak elő, a munka terme­lékenysége kétszeresére nőtt, és így felére csökkent az egy termék gyártásához szükséges munkaidő. Az így megtakarított munkaerővel, vagy az adott termék ter­melését növelik, vagy más termékek — pl. új cikkek —■ előállítására fordítják. Látható, hogy a termelé­kenység növekedése közvet­lenül hat a társadalmi ter­mék és így a nemzeti jöve­delem nagyságára. A termelékenység ilyen általános megközelítésben talán nem is tűnik túlságo­san bonyolultnak, de ami­kor megpróbáljuk kiszámí­tani, egy sor probléma buk­kan elő. Ha pl. megszámol­juk az egy gépen egy óra alatt előállított munkadara­bok számát, ez pontosan tükrözi a termelékenységet. De hogyan hasonlítsuk ösz- sze mondjuk egy vaseszter­gályos munkájának terme­lékenységét a kohó mellett dolgozó munkás teljesítmé­nyével? Vagy hogyan fejez­zük ki sok ilyen egymástól eltérő jellegű termelékeny­ségi mutató összegezésével az egész népgazdaság terme­lékenységét? Ez bizony így nem sikerülhet. Mérhetjük azonban a ter­melékenységet úgy is, hogy kiszámítjuk, mennyi az egy Sok munkát, emberi erőt takarítanak meg világszer­te a tehenészetekben a fe­jes gépesítésével. Mun­kaélettani vizsgálatokkal ki­mutatták, hogy a kézi fejés olyan erőveszteséggel, fá­radtsággal jár, mint a leg­nehezebb fizikai munka, a bányászok munkája. Hazánkban a fejőgépek csak most kezdenek elter­jedni. A gépi fejés gyor­sabb elterjesztését sürgeti az is, hogy a termelőszö­vetkezetekben dolgozó fér­fi munkaerő közel 60 Szá­zalékának életkora 50 év felett van. Ezenbelül az állattenyésztésben dolgozók életkor aránya sokkal rosz- szabb. A nagy erő igénybe­vételt jelentő kézi fejésre egyre kevesebben vállal­koznak, az idősebbek kö­zül is. A fiatalok számára csak akkor tudjuk vonzó­vá tenni az állatok körüli munkát — amire nagy szükség van, — ha azon lényegesen könnyitünk. Hiányzik a szakértelem Megyénk területén 13 termelőszövetkezetben 34 darab különböző típusú fe­jőgén van. Ezek közül csak a dombrádi Szőke Tisza Termelőszövetkezetben mű­ködik az FG szovjet típu­sú fejőgép és a nyírbátori Üj Barázda Tsz-ben a 4 darab BSz— 2 típusú fejő­gép. A fejőgépekkel ren­delkező szövetkezetek túl­nyomó része már kipró- ' báíta a g-épeket, de mert nem értettek a fejők a gépek kezeléséhez és nem a legmegfelelőbb gépeket vásárolták meg, hanem a kis teljesítményű, nem nagyüzemi tenyészetbe va­ló BSz—2 típusú gépeket, így elidegenedtek a fejő­munkás által egy óra vagy egy nap alatt előállított ter­mékek értéke. Ez a számítás sok nehézségen átsegít,, hi­szen így összehasonlíthat­juk az öntő munkájának és például a gyógyszergyári munkás munkájának terme­lékenységét. Amikor pénz­ben számolunk, nem okoz gondot, ha az egyik termék nehéz öntvény, a másik esetleg kényes gyógyszer. Bár itt más probléma is adódhat. Mert pl. ha az önt­vénybe valamilyen ok miatt olcsó hazai ötvözőanyag he­lyett drága külföldi anyagot használnak, ez a termelé­kenységen valójában nem változtat, de az értékben számított termelékenység mégis növekedést mutat: az egy munkásra számított ter­melés értéke a szóban forgó termékből a korábbinál na­gyobb lesz. Csak egy töredékét sorol­tuk fel a termelékenység kiszámítása körüli problé­máknak, hogy érzékeltessük: a számítások nem mindig tükrözik pontosan a valósá­got. Pedig nekünk a termelé­kenységnövekedés valósá­gos tükrére van szükségünk. Hogyan érhetjük ezt el? Úgy, hogy több oldalról, több mutató segítségével vizsgáljuk a termelékenység alakulását. Megnézzük, hogy az adott területen melyik számítási mód tükrözi leg­jobban a valóságot, s ezt segítségül használva keres­sük a technika fejlesztésé­nek, a munka ésszerűsítésé­nek, a termék jobbátételé- nek útjait és fellépünk az ellen, hogy egyesek anyagi előnyökhöz jussanak muta­tószámok körüli mesterke­dések révén, a látszatered­mények helyett mindenütt a termelőmunka valóságos ha­tásfokának a növelését he­lyezzük a figyelem központ­jába. gépektől. Jó példaként lehet felhozni a dombrádi Szőke Tisza Termelőszövetkezetet, ahol a regi FG szovjet tí­pusú gép van. Bár elavult, mégis szeretik a gondozók, szívesebben fejnek ezzel, mint kézzel. A tehenek át­lagos tejtermelése tavaly is 3270 kilogramm volt. Az ajaki Búzakalász Termelő- szövetkezet 2 BSz_2 típu­sú fejőgépet állított üzembe a múlt év elején. Rövid idő múlva abbahagy­ták a gépi fejést, arra hi­vatkozva, hogy lassan fej és sok hibája van. A gépet drága áron megvásárolták, félretették; kidobták az ér­te adott pénzt. Ehhez ha­sonló a helyzet a nyíregy­házi Ságvári, a tarpai Győ­zelem stb. termelőszövetke­zetekben. A dombrádi Szőke Tisza Tsz példája A termelőszövetkezetek egy részében — egy pár év­vel ezelőtt állami gazdasá­gaink nagy részében is így volt — félnek attól, hogy a gépi fejéssel kevesebb lesz a tejhozam. Megyénk­ben az állami gazdaságok tehénállományának 95—96 százalékát fejik gépekkel. A múlt évi tejtermelés a törzskönyvezett teheneknél átlagosan 3538 kilogramm volt. Ez és a dombrádi Szőke Tisza Tsz termelési eredményei azt bizonyítják, ha a teheneket megfelelően takarmányozzák, a gépi fe­jés végrehajtása tökéletes, a javuló takarmányozással párhuzamosan nő a tehe­nek tejtermelése is. A gépi fejeshez az utób­bi «években épült istállók megfelelnek. Legalkalma­sabb a DA—3 M. szovjet A Föld lakóinak száma je­lenleg 3,3 milliárd körül van. A 2000. évre Körül­belül 5—6 milliárdra fog növekedni. A várható sza­porulat kétségtelenül lakás- problémákat is felvet. A fo­kozódó lakáshiány gyorsabb építkezésre ösztönzi az építőipart, ahol a műanya­gok alkalmazása éppen a nagyobb termelékenység irányába hat. Százados pályafutása alatt a beton az erő és szilárd­ság fogalmává vált. Hova­tovább azonban kiderült: „nem szereti” az állandó rezgéseket, a kavicsszeme­ket összekötő cement nem elég rugalmas, és előbb- utóbb megszakad a tartós kapcsolat az anyagban. De baj van a beton kopásálló­ságával és vegyi hatásokkal szembeni ellenállóképessé­gével is. Felfedezték, hogy a betonhoz kevert műanya­gok mindezeket a hátrá­nyos tulajdonságokat kikü­szöbölik. Két megoldás is született a kísérletek folya­mán: az egyiknél a teljes cementmennyiséget mű­anyaggal (poliészterrel) he­lyettesítették, a másiknál a cement mellett bizonyos százalékban adagolták a műanyagokat. Annak elle­nére, hogy az így nyert anyagok kitűnő szerkezeti tulajdonságai vitathatatlá- nok, mégis pillanatnyilag az elterjedés útjában áll az a tény, hogy az alkal­mazható műanyag ára 8—lö­szerese az egyébként igen olcsó cementének. Éppen ezért padlóburkolatoknál, tartályoknál, vízi építmé­nyeknél, stb. a hagyomá­nyos betonalapra „mű­nagyüzemi fejőgép. Ezt a típust igényeljék, illetve vá­sárolják meg szövetkezete­ink, alkatrész ehhez a géphez van legjobban. Ka­pacitás szempontjából ol­csóbb, mint a BSz—2 kis­üzemi jellegű gép. Szak­tanfolyamot szerveznek Ha az emberek nem ér­tenek a gépekhez, tönkrete­szik, félredobják, ha isme­rik, akkor megszeretik és hasznos segítőtársat látnak benne. A gépi fejők képzésire a megyei állattenyésztési felügyelőség által benyúj­tott igény alapján az FM gyakorlattal egybekötött tanfolyamokat szervez. Szükséges, hogy minél több termelőszövetkezeti tag Ve­gyen részt a tanfolyamon. Azoknak a termelőszövetke­zeteknek, ahol a fejőgép már megvan, de nincs képzett dolgozó, az Álla­mi Gazdaságok Megyei Igazgatósága lehetővé teszi, hogy a legjobb állami gaz­daságban az alapvető gép­kezelés! tudást elsajátítsák. Az igények időben történő bejelentése esetén a gépek karbantartását is elvégzik az állami gazdaságok. A megyei állattenyésztési fel­ügyelőségnek a fejlesztési és szaktanácsadó felügyelője a gépi fej:és bevezetéséhez helyszínen a legnagyobb se­gítséget adja a szövetkeze­teknek. Megyénk tehénállományá­nak 90 százaléka géppel jól fejhető. Csak a fejés mukafolyamatait kell is­merni jól és azt pontosan betartani. Szkíta József, az állattenyésztési felügye­lőség vezetője. anyagbeton” réteget visznek fel. Ha ily módon a szi­lárdságot nem is tudják kel­lő mértékben fokozni, de legalább a felületi behatá­sok ellen jó védelmet nyer­nek. Vegyük csak számba a műanyagok széles körű épí­tőipari alkalmazási terüle­teit. Felhasználják őket ta­lajszilárdításnál, nedvesség­záró rétegként (polietilén fólia), önhordó épületelem­ként („szendvicslemez” mü­anyaghab középréteggel), épületelemként (beton és fém szerkezeti kötéseknél), ragasztó habarcsként (po­liészter és epoxigyanta), te­tőfedéseknél (méhsejt­„szendvics”, hullámlemez), kupoláknál (polimetilmetak- íilát), felületi bevonatként (Szilikohbevonat) falboritó lemezként (műanyagréteg gél borított farostlemez), ragasztóanyagként és padló- bevonatként. Október elsején lép élet­be a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának 15,<1965 számú törvény- erejű rendelete a kisajátí­tásokról és a kártalanítá­sokról. Szükség völt az új jogszabályok megalko­tására, mert a mai fejlő­dési viszonyok mellett a régi szabályok nem megfe­lelőek, rendkívül lelassítot­ták az elintézés folyamatát, és számtalan kisajátításra, kártalanításra végső soron a bíróságon tettek pontot. Egyes ilyen természetű ügyek olykor hónapokig, sőt, évekig húzódtak. A fégi jogszabályban a kisajátítás elsőbbséget ka­pott az adás-vétellel szem­ben. Az új törvényerejű rendelet az állampolgárok érdekeinek megfelelően elő­ször kötelezően előírja az adást-vételt és csak az­után a kisajátítást. Teljesen új vonása az új törvénynek, hogy a társa­dalmi szervezetek és a szö­vetkezetek adás-vétel útján kötelesek megszerezni az ingatlanokat. Ha például egy szövetkezet, — ide tar­tozik a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet is, — ingatlant akar kisajátítani ipari, kereske­delmi, vagy székház cél­jaira, akkor ezt elsősorban adás-vétel útján kell le­bonyolítani. Eddig erre nem volt lehetőség. A ren­delet nemcsak a szővetke­A pvc-padló ma már a parkett komoly velélytársa. Olcsóbb, gyorsabban lerak­ható, egyszerűbben gon­dozható és színekben, min­tázatban csaknem korlát­lan lehetőségeket biztosít. A parkettpadlónak csak egy előnye maradt: jobb a hőszigetelése. Mint érdekes­séget említjük meg azt a mű­anyag padlóanyagot, amely egyesíti magában a padlót és a szőnyeget. A rftűanyag- padlólemezre szintetikus szálakat ragasztanak, olyan sűrűn, hogy puhább a já­rás rajtuk, mint a legfino­mabb szőnyegen. Ezt a padlót persze porszívózni kell, de mégsincs sok baj vele, hiszen „a szőnyeg alá nem megy a por”. A padlóburkolathoz ha­sonló pvc anyag a lakásfa­lon kissé furcsán hat, ám lépcsóházakban, előcsarno­kokban és vendéglátóipar! helyiségekben jó szolgála­zetekre, hanem társadalmi szervezetekre is vonatko­zó Könnyebben biztosít­hatnak ingatlant szociális, kulturális, üdültetési és sportcélokra, mint eddig. Ugyancsak új módon in­tézkedik a törvény a kár­talanítással kapcsolatban. Ha valakinek volt egy csa­ládi háza, melyet valami­lyen oknál fogva lebontot­tak, akkor az Illető kapott egy főbéfleti lakást, és kár­talanítás címén egy csere- ingatlant, Olyan csereingat, lant, amelyben esetleg több lakó is lakott, s ezzel a tulajdonos csak egy nyű­göt vett a nyakába, hiszen oda szinte sohasem költöz­hetett be. Az új törvény értelmében az illetőnek csak akkor adható cserein­gatlan, ha elfogadja. Ha erre nem hajlandó, kérhe­ti, hogy a kártérítést kész­pénzben adják. Lényegesen emelkedett a kisajátított ingatlanok ér­téke. A régi jogszabály ugyanis nem vette figye­lembe például a közműve­sítés fokát. Ennek megfe­lelően Nyíregyházán, miht megyeszékhelyen 15—75 fo­rintig terjedhetett a belte­rület négyszögölenkénti kártalanítása, függetlenül attól, hogy közművesítve volt, vagy sem. Az új ren­delet szerint részleges köz­művesítésnél 20—100 fo­rintig, teljes közművesítés­nél pedig 150 forintig ter­jedhet a kártalanítás ér­tőt tesz, — könnyen tisz­títható. A lakások tapéta­szerű falburkolására pvc fó­liák, vagy az ismért pvc műbőrök használhatók fel. A hagyományos fajansz­csempék rövid időn belül teljesen kiszorulnak a la­kások „vizeS” helyiségei­ből. A műanyag (poliszti- rol) csempék felragasztása sokkal egyszerűbb, amellett a színválaszték is sokkal szélesebb. A fa, — ismert Hátrá­nyos tulajdonságai miatt —, mindinkább háttérbe kerül az építészetben és helyé! a nyílászáró szerkezeteknél is a szintetikus anyagok fog­lalják el. Nagy igénybevé­teleknek viszont a mű­anyagok közvetlenül nem felelnek meg, hanem meg­felelő móddsllásra és erősí­tésre szorulnak. ÜVégfost- tal erősített poliészterből készülnek azok az ablák- és ajtókeretek, melyek ára még nem versenyképes az acél, az eloxált könnyűíém- és a fá nyílászáró szerkeze­tével. Szerkezeti tulajdon­ságai viszont annál figye­lemreméltóbbak. Az épületgépészet terüle­tén ugyancsak csatát nyert a műanyag. Gondoljunk csak a már mindnyájunk által ismert pvc csővezeté­kekre, a fürdőszobai szerel­vényekre, stb. A jelenleg folyó kísérletek eredménye­ként rövidesen meg fognak jelenni a lakásokban a mű­anyagból készült mosdók, fürdőkádak és WC-csészék is. A pvc ereszcsatornáknak az építőiparban történő el­terjedése, valamint a tető­fedések „műanyagositása” miatt a bádogszerkezetek szakemberéinek ugyancsak ki kell majd bővítettjük eddigi szakismereteiket. Csupán érdekességből nézzünk szét magunk körül és számoljuk meg, hány­féle tárgy készült mű­anyagból. Látni fogjuk, hogy minden iparág termé­kei között egyre inkább te­ret hódít á műanyag. tékn négyszögölenként Részlegesen közművesített az az ingatlan, ahol 150 miéteren belül van kút, vagy előtte halad él a víz­vezeték. Teljes közművesí­tésnél be van kötve a víz és szennyvízcsatorna is van. A kártalanítás díja te. hát bizonyos esetben dup­lájára emelkedett a régi maximumának. Ez a rendelkezés is lé­nyegesen meggyorsítja a ki. sajátítás lebonyolítását. Ugyancsak egyszerűsít, hogy nem kell külön engedé­lyezni a kisajátítás elrende­lését. Megszűnt a minisz­teri és a megyei tanács igazgatási osztály első fo­kú hatósági jogköre. A kisajátítást, — bármilyen nagy összegről legyen is szó, — már az első fokú hatóságok elintézhetik. A gyorsabb elintézés azonban kötelezettséget ró a kisajátítást kérőkre is. Kötelesek kérelmeiket a szabályzatban meghatáro­zott mellékletekkel ellátni. Benyújtás után az első fo­kú hatóságok azonnal meg­vizsgálják, s ha valami hi­ányzik, azt meghatározott határidőn belül pótolni kell. Ha ez időben nem történik meg, az első fokú hatóság köteles a kérelmet elutasí­tani. Ezzel el akarják ke­rülni a hosszas huzavonát*’ ami eddig rendszeresen előfordult. B. f. Tudomány a mezőgazdaságban Fejőgépek a tehenészetben Kanadai híd, melynek burkolatát epoxígyanta-habarcs­ból készítették. Egyszerűsítik a kisajátítást — A kártalanítást készpénzben is lehet kérni — Magasabb a közművesített ingatlanok térítési díja — Adás-vétel előzi meg a kisajátítást

Next

/
Oldalképek
Tartalom