Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-28 / 176. szám

XXTL ÉVFOLYAM, 176. SZÄM ÄRA: 50 fillér 1965.- JÚLIUS 28, SZERDA, Humánum és szigor Megnyílt az atom- és tiidrogénfeiivverek betiltásáért küzdő világkongresszus As egyik üzemből — az ái munkaügyi rendelkezé­sek és a takarékos gazdál­kodás nyomán — 40 embert el kellett bocsátani. Amikor a bír kiszivárgott, felmo- rajloUak a műhelyek: „Ügy látszik, megszűnt a szo­cializmus embersége és visszajött a tőkés világ lét­bizonytalansága”. A gyár vezetői és társadalmi tiszt­ségviselői azonban nem nyugodtak ebbe bele, ta­nácskozásra hívták össze a dolgozókat, őszintén eléjük tárva a való helyzetet. Nem hivatkoztak központi utasításra, a munkáskollek- tiva igazságérzetére apel­láltak. Elmondták, hogy nem tudnak mindenkinek munkát biztosítani, a fel­adathoz miérten nagy a létszám. Fizessenek-e 40 embernek bért munka nél­kül, azaz dolgozzon-e 600 munkás a negyvenre? — kérdezték a vezetők, s a műhelyek termelési tanács­kozásai erre tagadó választ adtak. A dolgozok javaslatai alapján hamarosan össze­állították a „munkanélküli­ek” 40 fős listáját, s mint létszámíeleBtiek. kézhez kapták munkakönyvüket a notórius lógósok, akikre ed­dig is társaik dolgoztak, s akiket évszámra hiába bíz­tattak, negyedét sem ter­melték. mint amit joggal el­várhattak tőlük. Az igaz­ságos döntés nyomán a mű­helyben megnyugadtak a kedelyek. Utólag jo­gosan kérdezheti azon­ban aa olvasó: miért nem korábban és fegyelmi úton távolították el a fegyelme­zetleneket, a munkahaloga­tókat? A kérdés megvála­szolása viszont már túlnő a szóban forgó üzem kere­tein. általános társadalmi problémát érint. Lényegében a szocialista humanizmus helyes ért'il- mezéséről van szó. Társa­dalmunk mély együttérzé­sét és segítőkeszségét. lép- ten-nyomon tapasztalhatlak az elesettek, a bajbajutot­tak. Az árvíz idején talál­koztunk gépkocsivezetőkkel es könnyűbúvárokkal, akik három műszakot egyhuzam­ban dolgoztak a gátakon. Az árvízkárosultak támoga­tásara megmozdult az or­szág, adományokkal és munkafelajanlásokkal segít­ve a bajbajutottakon. Tár­sadalmunk segítőkészségét néha elemi erővel szaba­dítja fe! egy-egy szülőktől magára hagyott gyermek, vagy egy ritka gyógyszerre váró beteg személyes tra­gédiája is. Emberek va­gyunk és törődünk egy­mással. Ez így van rendjén. Szocialista rendszerünk mély humanizmusát még­sem azonosíthatjuk az el­vont emberszeretettel, a kü­lönc szívjósággal. A huma­nizmus és a szigor, a sze­retet és a gyűlölet. csak látszólag egymásnak el­lentmondó fogalmak, -való­jában ugyanúgy szorosan összetartozóak, mint a szo­cializmus és az ember. Aki szereti az embert, az gyű­löli az embertelenséget. Ál­talánosságban persze ezt mindenki vallja. Mégis, a fegyelmezetlenség, a lógás, a pazarlás — az emberte­lenség e legáltalánosabb megnyilvánulásai — a szük­ségesnél ritkábban váltanak ki tömegfelháborodást, szenvedélyes gyűlöl eletet és határozott, aktív fellépést társadalmunkban. Rendszerünk a dolgozó milliók felemelkedését, a jólét korszakának megte­remtését tűzte zászlajára. Lényegében így összegezhe­tő a szocialista humaniz­mus lényege is. És ki ne értene egyet az e szellem­ben fogant fő célkitűzések­kel: az életszínvonal emelé­sével, a ma még súlyos la­kásgondok enyhítésével, a határozottabb családvéde­lemmel, a közoktatás fej­lesztésével stb. És minden­ki, aki a közös, nagy cél­jainkkal szembe helyezi egyéni haszonszerzését, ki­csinyes kényelmét; a lé­nyeget tekintve emberte­len és társadalomellenes! A mindennapi életben rit­kán fogalmazunk ilyen éle­sen és mégkevésbé cselek­szünk a harcos humaniz­mus szellemében a konk­rét hibák, visszaélések és fegyelmezetlenségek láttán. Sőt, gyakran éppen a „hu­manizmus” nevében kapnak felmentést a munkakerü­lők, a setejtgyártók, a tár­sadalmi tulajdon herdáló!, a tehetségtelen vezetők. . A hibáikkal,. a fegyelme­zetlenségekkel szembeni egységes és kérlelhetetlen harcot ma még nehezítik, közéletünk bizonyos liberá­lis jelenségei. Sok mun­kahelyen nemcsak a szor­galmas és becsületes dolgo­zók, hanem a fegyelemsér­tők is létbiztonságot élvez­nek, mintha alkotmányos rendünk nem is a munkához való jogot, hanem átlalában a megélhetést szavatolná mindenki számára. Pedig a szocializmus nem köt és nem is köthet senkivel sem élethossziglan szóló eltartá­si szerződést. A munka tár­sadalma, amely felszámolta a kizsákmányolást. kérlel­hetetlen harcban áll az élös- ködés, a?, ingyenélés min­den formájával. Szocialista rendünk gondoskodik a fia­talokról, az öreg emberek­ről, de nem tarthatja el munkaképes, egészséges, ám társadalmilag hasznos tevékenységre hajthatatlan állampolgárait. Persze, nem követelhe­tünk szigorúbb erkölcsi normákat, felelősségtelje­sebb közszellemet, ha elné­zőek, engedékenyek va­gyunk a vezetésben meglé­vő lazaságokkal és fegyel­mezetlenségekkel szemben. Nem ismeretlen jelenség, hogy a nagy népgazdasági károkat okozó mulasztáso­kat nem követi határozott felelősségre vonás, — ugyancsak a „humanizmus­ra” hivatkozva. Egyik, né­hány éve létesített üze­münkben például az eredeti rajzok alapján javították a generátor — az idő közben végrehajtott módosításokat nem vezették keresztül a rajzokon — s a drága be­rendezés felrobbant. Csu­pán a javítás 800 ezer fo­rintba került, a sokmillio forint értékű termeléscsök­kenésről nem is szólva. A súlyos hiba megtörtént, fe­lelőst azonban nem talál­tak. Ilyen helyzetben alig­ha lehet erkölcsi bátorsága a vezetésnek, hogy szigo­rúan megbüntesse és kár­térítésre kötelezze a néhány száz forintos selejtgyártó- k-at. Vannak, akik a közéle­tünkben fellelhető visszás jelenségekből messzemenő political következtetéseket vonnak le, s a letűnt idők drákói módszeréi, a vas­kéz politikája mellett tör­nek lándzsát, mondván: „A legfőbb baj az, hogy túl sok a demokrácia.” Pedig a de­mokrácia és a fegyelem ugyanúgy kiegészítik egy­mást, mint a humánum és a szigor. Többek között ép- . pen a társadalmi demokra­tizmus fejlesztése lehet egyik fontos eszköze a fe­gyelem megszilárdításának. A hibák, a lazaságok elleni hatásos küzdelem maga is a demokratizmus fejlődé­sét. a tömegkapcsolatok erő-* sítését, a dolgozók aktivizá­lását vonja maga után. A szocialista humanizmus mivel nem elvont erobersze- retet, jámbor szívjóság, az össznépi érdekekből kiin­dulva szolgálja az egyén boldogulását. Társadalmunk a kollektívizmuson alapuló emberiességét hivatottak el­mélyíteni azok a kibontako­zó intézményes kísérletek is, amelyek a gazdasási mechanizmus korszerűsíté­sét szolgálják. Cél az, hogy minden, ami előnyös az egyén, a helyi közösségek szempontjából, az egyben az általános társadalmi fel- emelkedést is hatékonyan szolgálja. Vagyis, az embe­ri képesség, tehetség. a kezdeményező készség érvé­nyesüljön méginkább nagy céljaink végrehajtásában. A szervezett, a fegyelme­zett munka, a gyors mű­szaki fejlődés útjában álló akadályok elhárítása azon­ban mégsem egyszerűen közgazdasági feladat. Szük­ség van olyan felelősségtel­jes közszellemre is, amely rendszerünk igazán humá­nus céljait látva szenvedé­lyesen harcol az embertelen és társadalomellenes je­lenségekkel szemben, nem ismerve megalkuvást a. hi­bákkal, á visszásságokkal, fegyelmezetlenséggel. Mint a Reuter jelenti, kedden a japán fővárosban megnyílt az atom- és hid- rog*énfegyverek betiltásá­Athén, (Reuter, AP, UPI, ADN>: Görögországban éjfélkor (magyar idő szerint hétfőn 23,00 órakor) megkezdődött az általános sztrájk. A sztrájk kiterjedéséről még nem lehet pontos képét al­kotni. A kinevezett hivatalnok- kormány az esti- órák­ban váratlanul megvál­toztatta korábbi állás­foglalását, és törvény­telennek nyilvánította a sztrájkot. A saját ígéretét nyomban megszegő kormány azon­ban nem sokkal később ki­adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a sztrájkót Megyénk szövetkezeti épí­tőiparának — 20 ktsz-nek — első féléves terve meghalad­ja az 53 millió forintot, a teljesítés csaknem 50 millió forint. Az elmaradás ellené­re az elmúlt év első fél évé­hez viszonyítva előrelépés történt: ez év júniusáig 13 százalékkal termeltek töb­bet, mint tavaly. Az első fél évben zömmel befejezték, és átadták a létesítményeket, illetve két héten belül vafa- • mennyi áthúzódó épít­kezést befejeznek. A napokban adják át ren­deltetésének a nyírtassi, a berkeszi, a nyírmadai gyü­mölcsosztályozókat. amelye­ket az Ófehértói Vegyes Ktsz. épített. A csengeri ktsz öt gyümölcsosztályozó építését fejezte be. Ezekkel 21 az elkészült gyümölcsosztá­lyozó. Ugyancsak az első fél évben fejezték be me­gyénkben 12 dohánysimító­ház építését. Az első fél évben átadott tsz-létesítmé- nyek közül jelentősek még a réfközberencsi és a pát- rohai termelőszövetkezetek 50 köbméteres tortáról ói A MÉK részére 2,5 mil­lió forint értékben építe­nek vasvázas síneket gön­gyölegtárolás céUára. ame­lyek éoűése ín ütemben ha­lad, az őszi főszezon kezde­tére valamennyit átadják ren d el tetősének. A földmű vessző vei keze­teknek mintegy 2.5 mil­lió forint értékben vé­geztek az első fél évben üzleíhálézatbővftést. A ktsz-ek lakosságnak végzett építőipari munkája jelentősen növekedett. Több, mint másfélszerese a tava­lyinak, Az első félévi terv *6 méSRő fontot voét. szóé­ért küzdő 11. világkong­resszus. A kongresszuson 41 ország 150 küldötte vesz részt. „anarchiát akaró személyek szítják.” A sztrájk letörése végett a közüzemi dolgo­zókat utasították, hogy je­lentkezzenek munkára, kü­lönben bírósági eljárást in­dítanak ellenük. A kormány védelméről biztosította a sztrájktö­rőket és arra buzdította a munkáltatókat, hogy bocsássák el mindazo­kat az alkalmazottakat, akik nem jelennek meg munkahelyükön. Az athéni orvosok, ügyvé­dek és kisiparosok bejelen­tették. hogy a hivatalából elűzött Papandreu volt mi­niszterelnök támogatására ők is csatlakoznak a sztrájk­mozgalomhoz. (MTI) lyet a megye ktsz-ei 98 százalékra teljesítettek. Vi­déken több, kisebb építke­zést már befejeztek, a nyír­egyházi építkezések határ­ideje általában az\ év vége. Megyénkben országszer­te elsőként kezdték épí­teni a többszintes tár­sasházakat a ktsz-ek. A kezdeti időszakban, így az első fél évben is, gépe­sítési problémák voltak, hiányoztak a földgépek. Bn­A Biztonsági Tanács nyilatkozata Dominikáról A Biztonsági Tanács hét­fő esti ülésén Platon Mo­rozov a Szovjetunió képvi­selője, a Biztonsági Tanács e havi elnöke felalvasott egy közösen kidolgozott nyilatkozatot, amely össze­gezi a tanács tagjainak vé­leményét a dominikai hely­zetről. A nyilatkozat han­goztatja. hogy a Biztonsá­gi Tanács tagjai követelik a fegyverszünet betartását, elítélik az emberi jogok durva megsértéslét a Do­minikai Köztársaságban, egyben felszólítják az ENSZ főtitkárát, állítson össze to­vábbi jelentéseket a köz­társaság belső helyzetéről a Biztonsági Tanács részé­re. A tanács fenntartja ma­gának azt a jogot, hogy szükség esetén újra össze­üljön és foglalkozzék a do­minikai helyzettel. A nyilatkozat elfogadása után a Biztonsági Tanács meghatározatlan időre elna­polta üléseit. nek ellenére mintegy nyolc­van lakás építését végzik a megye ktsz-ei, amelyek zömmel kétemeletesek. Az első félévi munka alapján mintegy hatvan lakás átadását tervezik az év végéig. , Nyíregyházán folytatják a sorházépítkezéseket. Raka- mazon, Nyírbátorban és Nyíregyházán megkezdik a cigány lakások építését. fWMÓ 600 tonna anya^megtalaritás Kisvárdán /ól vizsgázik az új típusú radiátor Csökken a selejt, emelkedik a kereset Kevesebb anyaggal na­gyobb értéket termelt az elmúlt fél évben az Öntöde Vállalat kisvárdai gyáregy­sége, mint amit a terv rögzített. An­nak ellenére, hogy ton­nasúlyban nyolc tizeddel el­maradtak az előirányzattól, értékben teljesítették a ter­vet. A gyár ugyanis ebben az évben már teljesen át­tért az általuk korábban ki­kísérletezett TISZA elneve­zésű radiátorok készítésére. Ez a típust egy négyzetméter fűtőfelületre számítva 3—5 kilóval könnyebb, mint az előzőek. Csupán ez, már az első fél évben mintegy 300 ezer kiló öntvénymegtakarí­tást eredményezett. Éves tervük radiátorból 210 ezer négyzetméter, ami azt is jelenti, hogy egész évben összesen több mint WV0 ton- i na anyagmegtakarüasf ég­hetnek el az új típusú m- diátorok gyártásával. A második fél év érdekes­sége, hogy július elsejétől a radiátoröntödében beve­zették a kollektív selejte premizálást. Ez azt jelenti, hogy ha az öntödei átlagse- lejt 12 százaléknál maga­sabb. úgy minden további egy tized százaléknál a dol­gozók törzsbérének egy szá­zalékát levonják. Ellenben ha tíz és fél százalék alá szorítják, akkor minden to­vábbi egy tized százalékos csökkenés után fizetésük egy százalékát kapják prémium­ként. Az intézkedés eredménye máris mutatkozik; az öntö­dében július első húsz nap­iában 8,3 százalékra szorí­tották le az öntödei fekete selejtet. Ha továbbra m Így dolgoznak, egy-egy mwnkás átlagbére 300 forinttal iS emelkedhet havonta Általános sztrájk Görögországban Újabb termelőszövetkezeti létesítményeket ad át a megye szövetkezeti építőipara

Next

/
Oldalképek
Tartalom