Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-25 / 174. szám
Szociográfia — hiányérzettel Végh Antal: A mennyországtól napkeletre Interjú Huszár István műtermében Egy újszeri önálló kiállításró!, Munka közben Foto: Hammel József Nem „szabályos” bírálatot akarok írni Végh Antal szociográfiájáról, csupán néhány gondolatot szándékozom felvetni azzal kapcsolatban. (A mennyországtól napkeletre. Alföld. 1965. 1, 2, 3 szám) Olyan helyet választott témájának, ahol szinte megáll a történelem, vagy ha mozdult is valamit, azt alig lehet észrevenni. Egy községről írt. egy mezővárosnyi faluról. Ez a község Ujfe- hértó. Remekül indul a szociográfia. Előbb a gyógyszertár kálváriáját mondja el, aztán élő képet rajzol a község főteréről. Szinte minden mondata a lényegbe talált. A hangulat — ha valaki csak egyetlen alkalommal is járt a községben, tudhatja, — hamisítatlan, újfehértói. Ezzel azonban meg Is akad. Egy-két fellendülés — az elmaradt pártbizottsági értekezlet és a tsz-elnök bemutatása — még jelzi az ábrázoló szándékot, de a későbbiek során egyre inkább csak „elmondja” a történteket. Az apró epizódokra szakadt mű végén aztán — bár azok a Végh Antal által megalkotott összképbe tökéletesen beleillenek, — megjegyzi: „Mit mondhatna még el az ember Ujfehér- tóról? Lenne miről és mit beszélni ezerszám...” Ezzel a megjegyzéssel jókora hiányérzetet teremt az olvasóban, aki aztán ki sem tudja ezt elégíteni. S a hiányérzet nem is indokolatlan. Nem kell messze menni, válaszol rá maga az író: „.„éppen olyan hittel beszélnek itt is a jövőről, a társadalmi fel- emelkedésről, mint az, ország bármely más községében. Ezernyi ténye és jele van ennek a gondok mellett is. S ez a lényeg.” Ha ez a lényeg, akkor a A nyírbátori földművesszövetkezeti könyvesbolt 20 községnek 68 társadalmi könyvbizományoson keresztül biztosítja a könyvellátást. Ez év első felében 346 ezer forint értékű szépirodalmi, és szakkönyvet vásároltak meg a járás lakosai, örvendetes az, hogy a járási székhelyen kívüli községek könyvvásárlása növekszik. A 68 könyvbizományos ez évben 156 ezer forint értékű könyvét juttatott el a fa— En sem akartalak téged — mondta a férfi. Később hozzáfűzte: — Vannak dolgok, amelyek erősebbek nálunknál. — Igen, a szerelem. — Nem csak a szerelem. — Még mi? — A becsület. Az asszony megrándult: — Ezt most mire mondod? A férfi nem nézett rá: — Csak úgy... Eszembe jutott. — Nézz rám! — bűvölte az asszony felfénylő szemmel. De az mindig nem nézett. Akkor hirtelen felmutatott az egyik eltűnő csillagra, s játékosan megkérdezte: _ Az melyik csillag? — Épp a Szabadság szol/jr fölött sziporkázott. A férfi odanézett: — A sziriusz. — Magyarázni kezdte: — Tulajdonképpen nem is egy csillag, hanem kettő. De kísérője egészen kicsi, alig nagyobb a Földnél, s nincs fénye, csak súlya van, irtózatos súlya. Atommagokból áll. — Olyan — mondta az asszony —, akár én... lényeg jószerével ki is maradt az írásból. Miért? Forradalmi dolgot műveitek Ujfehértón: tanyasi kollégiumot alakítottak. Beszél is róla Végh Antal. Említi a kísérleti gazdaságot is, „amelynél különbet el sem lehetne képzelni”. De csak említi. És szól a 45 <^'őtti időkről is. Hogy azóta változott a világ, ezt senki sem kétli. Azt azonban, hogy 1956-ig vagy azóta mi történt, mit dolgoztak, mi fejlődött, mi halt el, T- elhallgatja. Pedig nincs a világon izgalmasabb e húsz év valóságánál. Talán itt van Végh Antal két legnagyobb hibája: a mérleg „negatív jelenségek” feliratú serpenyőjébe helyezi a döntő momentumokat, s a másik serpenyőbe alig rak valamit, bár ezt szinte kínálja a helyzet. így az olvasó nem tudja a dolgokat valóságos súlyukkal mérni, az összkép — amit a községről benne az író kialakított, — hibás lesz, nem fogja össze az egészet, S ez az okozója részben a hiányérzetnek is. A másik: Végh Antal majdnem álló képet rajzolt Ujfehértóról, pedig ott is változásokkal teli húsz év telt el a háború óta. A valóság nem is lehet másként helyes, csak ha a társadalmat egy fejlődési folyamatban — a fő folyam mellett előrefutó, visszamaradó. kanyargó, emelkedő, zuhanó folyókkal és patakokkal együtt — látjuk és szemléljük. A fe.ilődésszem- léletnek ez a dialektikája is elsikkad a szociográfiában. Mégis érdekes írás, tűzzel bélelt. abbahagyhatat- lan, Miért? A valóságról olvasni aldcor is izgalmas, ha nem teljes, ha hibákkal együtt jelentkezik, és hiányérzetet hagy bennünk. Kun István lu lakosaihoz. Különösen szép eredményt értek el a pedagógusok. Pl. Penészleken Somosi Antal, mintegy 4000 forint, Máríapócson Fi- gula István 3400 forint értékű könyvet juttatott el a vásárlókhoz. Az elmúlt évhez képest, mintegy 50 %- al növekedett a könyvvásárlók száma. A járásban a különböző sorozatokra 195-en fizettek elő. — Akár én melletted — vágott közbe a férfi. — Nem, nem. — De igen _ bólintott a férfi. — Nincs fényem, csak súlyom van. Xrtóztató súlyom, amit rádakasztottam. — Én vettem magamra — kiáltotta az asszony. — Én. A férfi lehunyta a szemét; nem felelt. Téged, csak téged akarlak! — Jajdult fel belül az asszony, azután: — Gyűlölni akarom őt gyűlölni — suttogta fulladozva. — Nem szabad — mondta rá rögtön a férfi, s csitítóan megsimogatta az asszony madárcsontú vállát. Később azt mondta még: — Pedig elvesz tőlem. _ Tőled senki soha! A férfi félrekapta fejét, majd felnézett az égre. Az égbolt sötét volt és hidegen nyugodt. Mintha kék acéllá fagyott volna. A csillagok jégkristályok voltak, zúzmara szemek. — Ez megmarad nekem — mondta. (Rakamaz, szolgálati pedagóguslakás, utcára néző szoba. A falakon körbe ismert és kevésbé ismert munkák: grafika, olaj, tus, metszet. Heverő, festőállvány és könyv, nagyon sok könyv. A sarokban kávégép sistereg. Ez Huszár István festőművész műterme). — Most jöttem haza a tokaji művésztelepről, ahol már dédelgetett tervem megvalósításán dolgoztam. Szeptemberben, vagy októberben, attól függően, hogy mikor kapom meg a nyíregyházi Jósa András múzeum helyiségét, önálló kiállítással jelentkezem. — Hányadik önálló szereplés lesz ez? — Eddig négyszer volt módomban önálló szereplésre, ez lesz az ötödik. Újdonság annyi lesz a mostani önálló kiállításban, hogy meg akarom mutatni a különböző művészeti ágak szoros kapcsolatát. Azt szeretném, ha a látogatók meggyőződnének arról, hogy az irodalom, a zene és a képzőművészet — ha sajátos módon is — de hasonlatos érzéseket fogalmaznak meg, s ezért egymást jól kiegészítik. _ Miként akarja ezt érvényre juttatni? — Elsősorban a versillusztrációkkal. Rajzban jelenítem majd meg Váci Mihály ,;Piros postaládák”,, Csoóri Sándor „Ez voltál”, s „Az érem”, Radnóti Miklós „A hetedik ekloga” című költeményének legkifejezőbb mozzanatait. Ugyanígy a képzőművészet erejével szeretném hangsúlyozni több ismert a’kotás mondanivalóját. A tőlem megszokott fametszeteken kívül főként' grafikával kísérletezem. Újdonság talán, ha elmondom, hogy utóbbi munkáim zöme aszfaltkvé taraj z. méretét tekintve pedig tablóképszerű. Talán azért is vonzódom a grafika felé, mert úgy vélem: a grafika a képzőművészet kamarazenéje, s ezt is közel kell vinnünk a közönséghez. — Nem gondolja, hegy ,.egyhangú" lesz a kiállítás? — Ennek elkerüléséért vettem szívesen Kapossy Endre esztergomi művészbarátom ajánlatát, aki „színes anyaggal“ társul az önálló kiállításhoz. De ezt a célt szolgálja az a tervem is. hogy a versillusztrációk előtt a megnyitáskor a nyíregyházi irodalmi színpad néhány tagja élő szóval tolmácsolja majd a rajzban látható költeményt. Ugyanígy gondolom a zenei illusztráció „aláfestését“ is a zeneiskola növendékei segítségével. (Vendég érkezik: Lavotteo Géza. az Erdőbényeí Galéria fáradhatatlan szervezője —r művésze). — Lavotta barátom bíztatása nyomán szántam el — És én? — kérdezte az asszony. — Te? — kérdezte vissza, de nem felelt rá. Magában sem. Azt mondta: — Mint megnyiló, kék óceán alatt. — Es még mindig az eget nézte, Az asszony dideregni kezdett. A férfi szeme sarkából észrevette : — Fázol? — hajolt hozzá. — I-igen _ vacogta. — Hűvös van — bólintott a férfi. Odaintette a pincért, fizetett, aztán mentek. A kis pincér az italospult mögül hosszan nézett utánuk, nézte az asszony megmegingó derekát, amíg csak le nem tűntek a lépcső fordulójában. A legalsó lépcsőfokon az asszony hirtelen szembefordult a férfivel. Nem szólt semmit. Állt mozdulatlanul, akár önmaga szobra. Csak a szeme élt, megtárult, nagy szeme: ezzel kérdezte: És én? A'férfi megértette: — Te is mondta halkan, Magában hozzátette: neki. És tudta, hogy ez nem lehet másképp. magamat az újabb kiállításra, amellyel inkább ismeret- terjesztő tevékenységet igyekszünk folytatni. A kiállítást ugyanis Nyíregyháza után Borsodba vándoroltal- nánk s elvinnénk Esztergomba is. A témáról csak any- nyit: ezúttal több, munkát A régi idők emberei félelemmel kémlelték az eget, a csillagok mozgását, üstökös feljövetelét, a meteorok hullását: háborúra, járványra, szerencsétlenségre következtettek az „égi” jelekből. Ma már csak a kevésbé érdeklődők tartják rejtélynek a csillagok mozgását, s az abban felfedezhető törvényszerűségeket. A csillagászok „átfúrták” az eget, millió és millió kilométerekre a szélrózsa minden Irányában. Nem találtak semmit a régi felfogás és képzelet „más-világából”. Ellenben csillagok milliárdjalt hozták „szemközeibe” különleges távcsövek és mérőműszerek, valamint a színképelemzés és más tudományos módszerek segítségével, A Saturnus sapkája és a műhold. Izgalmas időtöltés, hasznos szórakozás az amatőr- csillagászat, amely megyénkben is egyre több embert vonz. Jó húsz évvel ezelőtt alakult meg egy kis csoport, fiatal fizikusok, tanárok kezdetleges eszközökkel megpróbálták felkelteni az érdeklődést a csillagászat iránt. Ma már korszerű távcsövek, műszerek állnak a nyíregyházi érdeklődő kö- zöns»g rendelkezésére: négy és fél éves kényszerpihenő után ebben az évben felállították a százszoros nagyítású csillagvizsgáló távcsövet a Zrínyi Tlona Gimnázium udvarán, öt éve kapta a nyíregyházi csillagászati szakkor a budapesti Uram a Csillagvizsgáló háziműhelyében készült távcsövet, azonban hely és egyéb anyagiak hiányában csak ebben az évben kerülhetett a nagyobb közönség elé. Talán túlzás obszervatóriumnak nevezni a nyíregyházi távcsöves állomást Mégis egyre inkább hasonlítani fog a csillagvizsgálóhoz, kellemes és hasznos színfoltjává válik városunknak. Minden szerdán ábrázoló képemmel találkozhat majd a nyíregyházi közönség. A kiállítás „utolsó simításait” egyébként a hajdúböszörményi művésztelepen végzem e!, amelynek augusztus első felében leszek a lakója. AS. este fél nyolctól érdeklődők sorakoznak a csillagképeket, bolygókat, mesterséges műholdakat közelhozó távcső előtt, mérik a keringési időt, gyönyörködnek a Saturnus sapkájában, a Jupiter mögül előbúvó holdakban, a kettős csillagokban, megismerik a csillagképek és a bolygók közötti különbséget. Izgalmas perceket tartogat mindenki számára a Hold ködfoltjainak megtekintése, a legkülönbözőbb „űr-jelenségek” felfedezése. Mert valóban felfedezések ezek, a tudomány bebizonyított tényeit nem elég kinyilatkoztatni, a személyes élmények, sajátságos egyéni út vezet a teljes világossághoz, az égitestek világának megértéséhez, és azon túl magyarázásához. Aki ugyanis érzékeli, felfogja az addig általa megmagyarázatlannak tűnt jelenségeket, — később terjesztőjévé válik a tudományos csillagászati ismereteknek. Az országos hálózatban Ma még túlnyomórészt a fiatalok, a diákok gyűrűje veszi körül a magyarázó és a távcsöves vizsgálatot vezető M. Takács Ferenc középiskolai tanárt, a nyíregyházi csillagászati szakkör vezetőjét. Vannak azonban érdeklődők az üzemekből is a TEMPÖ Ktez. a TBC.in- tézet, a postásszakszervezet és a csillagvizsgáló felállításában sokat segítő faipari vállalat dolgozói csoportosan részt akarnak venni a csillagok közötti barangolásban. Kapcsolatot építenek ki a szakkör tagjai a város más üzemeivel, tsz-eivel. intézményeivel is, filmvetítésekkel, távcsőépi- tési tanácsokkal én eevéb módon akarják tevebélye-1 sebbé tenni a szabolcsi ama- ( tőresillagászati életet. Részt vesznek a szabolcsi amatőrcsillagászok a közeljövőben megrendezendő országos amatőr-csillagász kongreszKulturális világmozaik Stockholm: Ingmar Bergman a világhírű svéd filmrendező a napokban kezdi meg legújabb, saját forgatókönyve alapján készülő „Persona” című filmjének forgatását. Első ízben sze- szerepeltet külföldi színésznőt, a norvég Liv UUmant. A film két fiatal nő vonzalomból és taszításból összetett különös kapcsolatának története. Címe az antik görög tragédiáknál használatos álarcok nevéből származik. Ingmar Bergman azt akarja bemutatni, hogy valamennyien ilyen álarcot viselünk, sőt az álarcokat időnként felcseréljük egymással. New York: Richard Burton és Elizabeth Taylor családostul megérkezett az egyik New York-i szállodába. Egy hálószobából ki kel- lett vinni a bútorokat, hogy helyet biztosítsanak a művésznő ruháinak és kalapjainak. R, Burton 16 szobát vett ki: hetet saját maguknak, a többit kutyájuk, macskájuk, madaruk és 70 csomagjuk elhelyezésére. Szobáikban 7 telefon működik. mindhárom fürdőszobába jut egy-egy. Lipcse: Több hónapig tartó renoválás után ismét megnyílik a 400 éves lipcsei Auerbach Keller elnevezésű étterem. A hagyomány szerint a világhírű vendégfogadó első vendégel közé tartozott dr. Johann Faustus orvos, aki az ördög cimborája hírében állott. Goethe Faust-jának egyik jelenete ezért játszódik éppen az Auerbach Kellerben. szuson is Győrött. Gazdag és színes programot állítanak össze a következő fel évre. Azt is tervezik, hogy megalakítják Nyíregyházán az amatőrcsillagászok pártoló egyesületét. Ez mindenképpen indokolt lenne, mert szervezetileg is szélesebb alapokra helyezné az amatőrcsillagászat munkáját, ismeretterjesztő szerepét megyénkben. Szó van arról, hogy Nyíregyháza is bekapcsolódik az országos es nemzetközi megfigyelő hálózatba, ennek érdekében most végzik a szakemberek a csillagvizsgáló koordinátáinak megállapítását. Nincs titok Néhány töretlen szenvedélyű ember és sok társadalmi szerv, gazdasági intézmény, vállalat, iskola, kultúrotthon támogatásával Nyíregyházának is van csillagvizsgálója. Újabb létesítménnyel gazdagodott a népművelés. Százak és ezrek győződhetnek meg szép tiszta időben a változó csillagok szabályszerű és kiszámítható útjának egyáltalán nem titokzatos mibenlétéről, s lehetnek tanúi a gyorsan száguldó piros pont becsapódásának a Holdra, mint volt ez májusban, az amerikai mesterséges bolygó megfigyelésekor, ez volt eddig a nyíregyházi amatőr csillagászok egyik szenzációja, A csillagok világa minden órában és minden percben tartogat meglepetéseket azoknak, akik „kinéznek” a csillag- vizsgáló távcsövén a világűrbe. hogy megfejtsék és megértsék a rég titokzatos, ma pedig már természetesnek vett „égi” jeleket. p. *. 346 ezer forintot költöttek könyvekre ez évben a nyírbátori járásban R. Iö Barangolás a csillagok között Rég titokzatos — ma megfejtett égi jelek — Minden szerdán „nyitva tart“ a nyíregyházi csillagvizsgáló
