Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-24 / 173. szám
Egy ember a „világ végére“ jött így született szocialista üzemrész Győrteleken Nagy riadalmat keletett egy évvel ezelőtt Budapesten a XIII. kerületi Faipari Szerszámkészítő Vállalatnál a hír, hogy a vállalat profilja „vidékre költözik”. A párt- és kormány ipartelepítési politikája ebben az esetben 130 embert érintett. De mennyiben? A „profil utazott”, az emberek nem. A munkások inkább szétszóródtak, felszívódtak más budapesti üzemeknél, sorsára hagyták a gyalupadb- kat, gyalufákat, fűrészeket^ készítsék mások, ahogyan tudják. Aki meggondolta magát Egy ember azonban »kadt a 130 közül, Szoboszlai Imre — miután kivette két heti szabadságát, gyötrel- mes napokat élt át. Mit tegyen? Nyolc évet töltött el kedvelt munkájával, és most hagyja, bízza másokra? Egyik nap úgy határozott, utazik, másik nap nem, mégse, a világ végére nem megy. Háromszázhatvan kilométerre Budapesttől... Amikor megérkezett Győr- telekre, csalódott a mátészalkai, Szatmárvidéki Faipari Vállalat üzemében. Sárga rozstáblák közé ékelt kis „kóceráj.” Akkor azt gondolta: — Majd meglátjuk. Visszafelé is vezet út Budapestre. Ezzel a gondolattal először is számba vette az erőket: 9 ember aki szakmunkás, ács, kerékgyártó, asztalos. Rokonszakma, de messze, nagyon messze a szerszámkészítéstől. 17 ember betanított munkás. De, mire: ládagyártásra, és a legelemibb faipari munkára. „Figyeljen szaki /** Az első napokban csak azt látta Szoboszlai Imre, hogy az emberek csellengenek, hányódnak össze-visz- sza, nem tudnak mihez kezdeni az üzemben. Dolgoznának, de nem megy. Egyszerű, célravezető módszert eszelt ki. Megfogta az egyik embert és odaállt vele a satupadhoz : — Figyelje csak szaki, így kell készíteni a gya- lufát. A legfontosabb, hogy az ember ügyeljen a mértékre, a mozdulatok pontosak legyenek, az anyagpt jól válassza ki. Közben járt a keze, pontosan, biztosan. Majd bíztatta emberét, próbálja ő is. Ha nem ment, újra megmutatta. így vette sorra, mind a 26 embert. Felvillant benne a gondolat: nem mondják-e rá _ mit akar itt ez az idegen, mit vagánykodik. Anyagismeret Az emberek nem mondtak semmi rosszat. Az idegent, aki tanította őket, befogadták, megszerették. Sza- lacsi Zsigmond aki kerékgyártó, a magában formált véleményt másokkal így közölte: — Ügyes ember ez. A műveleteket nekünk meg kell tanulni és Szoboszlai jól tanítja. A műveleteket megtanulták az emberek, de eleinte sok volt a selejt. Hiányzott az anyagismeret. Sok múlott ezen. Szoboszlainak gondja volt rá, hogy ki-ki megismerje a bükk, a gyertyán és a fenyő tulajdonságát. Tudjanak válogatni, meghatározni; a fa részeiből mit készíthetnek legelőnyösebben. Minimális a selejt A sok vesződést, a türelmet siker koronázta. Huszonnyolc ember nemcsak megismerte, megtanulta az új szakmát. Mónis Béla üzemvezető-helyettes moncri ta: — A fél év során ki- lencszáz gyalupadot, 20 ezer 89 különböző gyalufát, 21 ezer 938 fűrészfélét, és 3500 egyéb asztalosipari szerszámot készítettünk. A selejt- ről ma már csak tized százalékban beszélhetünk. A csoportvezető járja a műhelyt. Arcán, haján, ru- haján megül a liszfínom fűrészpor, szürke tőle. Néha eszébe jut Budapest. De ez csak röpke gondolat; Gyűrtelek, a 26 szaktárs, már a szívéhez nőtt. Nagyon is oda, olyanok már mint a testvérek. De így is kell, hogy legyen, hiszen ahol dolgoznak: szocialista üzemrész. . S. E. A meijve nagyobb építkezésein ismertük meg Mikec Endre kőművest, a fehérgyarmati kórház a nyíregyházi tbc kórház után most a vásárosnamenyi Kórház építkezésén dolgozik. Az idős mester, okleveles kiváló dolgozó. Foto: Hammel József A magyar munkásmozgalom egyik diadalmas fejezete Harminc éve zajlott le a nagy építőipari sztrájk 1 QOr-öt írtak, a Göm- 200 bös-kormány, hogy nyugati fasiszta példaképeit kövesse, törvényjavaslatot készített elő a baloldali szakszervesetek megszüntetéséről. Olyan új „érdekvédelmi szervezet” létrehozásán fáradozott, amely a munkások és munkáltatók szempontjainak „összehangolása” címén teljesen kiszolgáltatta volna a munkásokat, a gyárak, a bányák és bankok urainak. A dolgozók legöntudatosabbjai harcra készültek, a tervezett merénylet megakadályozására, annál is inkább, mert a kormány által felbátorított tőkés vállalkozók egyidejűleg minden lehetséges módon nehezítették helyzetüket, csökkentették a béreket is. Különösen nehéz volt a helyzet az építőipaiban: Budapesten akkoriban épültek az Ui-Lipótváros házsorai, de vidéken a legtöbb városban kevés volt a munkaalkalom Napszámosok, kubikosok százai bolyongtak az országutakon, hogy valahol kereseti lehetőséget találjanak, ám az év legnagyobb részében ez nem sikerült nekik. Az építők szakszervezetében — a MÉMOSZ-ban — már az év elején megkezdődött a mozgolódás: egy sereg más szakma — a fásoké, a textileseké, bőrmunkásoké, szabóké, — már figyelmeztette az építőmun- kásokat: sorsuk rosszabbodását csak kemény küzdelemmel kerülhetik el. A Kommunisták Magyarországi Pártja illegális szervezetei, melyek már 1933-ban is kezdeményezői és szervezői voltak az építők sikeres sztrájkharcának, ezúttal újra magukhoz ragadták a kezdeményezést. A szakszervezetek baloldali tagjaival együtt — Peyer Károly és a többi jobboldali vezető ellenállásával és akaratával szemben — a nyár elején, amikor megindultak a nagyobb építkezések, hozzáfogtak a követelések megfogalmazásához, a sztrájk előkészítéséhez. Kikötötték, hogy a heti munkaidő 46 óra legyen, az ezenkívül végzett munkáért a vállalkozók fizessenek túlóradíjat. Megállapították a különféle munkás kategóriák szak- és segédmunkások részére a különböző munkákért járó órabérek összegét, nem feledkezve meg a legelesettebbekről, a téglagyárak ror botosairól és a kubikosokról sem. Apró Antal, Brutyó János, Rajk László, Papp Lajos és mások álltak a kü »'.elembe induló munkástömegek élén. A velük szembenálló tábor az építési vállalkozók szakszervezete melyet a munkások „kutyaszövetségnek” neveztek, kihívóan visszautasította a szakszervezet útján benyújtott követeléseket. Minthogy a megegyezési kísérletek nem vezettek eredményre, 1935 július 25-én előbb a budapesti, majd a vidéki építkezéseken is megállt a munka, az építők letették szerszámaikat. A sztrájk kiterjedt a fővárosra és körKállai Gyula tanulmánya: A polgári nemzettől a szocialista nemzetig Kállai Gyula előadása — amelyet most füzet alakban jelentetett meg a Kossuth Kiadó — 1965 június 11-én hangzott el az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján. Kállai Gyula előadásában először a nemzeti újjászületésért és fel- emelkedésért vívott harc felszabadulás előtti szakaszának elemzésével foglalkozik, s különösen nagy súlyt helyez a kommunisták szerepének és tevékenységének értékelésére: megállapítja, hogy ők jelentették a nemzeti függetlenségért és felemelkedésért vívott harc első vonalban Érdekes magyar vonatkozású dokumentumot találtak A világ első légi útvonala A vilniusl egyetem tudományos könyvtárában megtalálták a huszas évek repülésügyi sajtójának ritka álló katonáit, ők volta I azok, akik helyesen állapították meg e harc céljait és módszereit. A második részben a szocialista forradalom győzelmének időszakát elemzi, s megállapítja, hogy ez egyet jelentett a szocialista nemzet alapjainak megteremtésével. Ez alapról kiindulva — a párt vezetésével, s az általa kijelölt úton — ma a nemzeti egység megvalósításán dolgozunk, s e különösen bonyolult folyamat alapos és részletekbe menő elemzése világos útmutatást ad mindenki számára. Kállai elvtárs előadása befejező részében a szocialista nemzet kialakulásának nemzetközi feltételeivel foglalkozik, s e tekintetben is több érdekes elvi megállapítást tesz. Kállai Gyula előadása mai' hazai történelmünk legjelen- sebb folyamatával foglalkozik, s éppen ezért mindenki számára világosan és áttekinthetően összefoglalja e folyamat fő jellemzőit, s a fejlődés irányát. Mezőgazdasági kiállítás Országos újítási és találmányi kiállítást szerveznek szeptember 1-től 11-ig Budapesten, a mezőgazdasági Kiállítás területén. A kiállításon elsősorban olyan újítások és találmányok bemutatására kerül sor, amelyek a gyakorlatban már beváltak, széles körű bevezetésük a mező- gazdaságban kívánatos. Többek között növénytermesztési ágazatból 38, zöldség-, gyümölcs és szőlőtermesztésből 39, állattenyésztés- és tartásból 21, gépek javítása, karbantartása, és tárolása köréből 85, öntözés- és vízgazdálkodásból 10 újítás, illetve találmány kerül bemutatásra összesen 230 A kiállítás anyaga 600 négyzetméter alapterületű pavilonban eredetiben. modell formájában, vagy grafikával illusztrált fényképeken és szabad területen — esetenként működő — gépek és berendezések alakjában kerül a látogatók elé. Szabadtéri múzeum Sóstón A Nyírség, a Rétköz, a szabolcsi Mezőség és a Szatraárság népi emlékeinek „utaztatása" példányait. Kiderült, hogy a Kárpátok feletti „légihíd“’ volt az első repülőútvonal, amely 46 évvel ezelőtt Szov- jet-Ukrajnát a forradalmi Magyarországgal kötötte össze. A megtalált példányok felelevenítik az akkori idők veszélyes útvonalának lefektetésében részt vett orosz és magyar repülők kqzös hőstettét. A Magyar Tanácsköztársaságot körülzáró frontok, helyzete a forradalmi Magyar- ország számára csupán a Kárpátokon keresztül történő légi összeköttetést tett lehetővé Szovjet-Oroszqr- szággal. Az első repülésre 1919 májusában került sor, amikor egy orosz pilóta a németektől zsákmányolt, 220 lóerős motorral rendelkező repülőgépen hét óra alatt Binnyicából kiindulva szerencsésen földet ért Budapesttől négy kilométernyire. Az út Visszafelé is sikeres volt. Két héttel később Kijev már azt a magyar repülőgépet fogadta, amely Szamuely Tibort hozta. Szamuely azért érkezett Oroszországba, hogy találkozzék Leninnel. Később ezen az útvonalon még több repülést hajtottak végre. Nem valamennyi volt sikeres, de a szakemberek véleménye szerint még a kudarcok sem hoiná- lyosíthatják el azon repülők hőstettét, aktH létrehozták a világ első légi útvonalát a két tanácsköztársaság között. nyékére és sorra csatlakoztak hozzá Szeged, Hódmezővásárhely, Debrecen, Sopron és sok más város építkezéseinek munkásai. A küzdelem hetekig tartott, a rendőrség és a csend- őrség mindenütt erőteljesen támogatta a tőkéseket és a legbrutálisabban lépett fel a jogaikat védő munkások ellen. Megtámadta sztrájktanyáikat, tömeges letartóztatásokat hajtott végre, s mindent elkövetett, hogy a fenyegetésekkel és ígérgetésekkel összetoborzott, nyomoruktól szabadulni akaró tájékozatlan embereket sztrájktörésre használja fel, fegyverek fedezete mellett bejuttassa őket az építkezésekhez. A munkások résen voltak: a hiszékeny embereknek megmagyarázták, hogy saját érdekeik ellen cselekszenek, ha a vállalkozók kénye-kedvének kiszolgáltatják magukat. Ha a jó szó nem használt, összeütközésekre került sor, a munkások lebontották az épületek állványait, s a sztrájktörő árulókat elkergették. A sztrájk megmozgatta az egész országot, a gyárak munkásai pénzt gyűjtöttek az építőknek, és támogatták őket sok helyütt a kisiparosok, a kiskereskedők és a piaci árusok 1®. A Érdekes terv megvalósításához fogtak a megye- székhelyen: a népi emlékek megmentésére szabadtéri múzeumot, úgynevezett skanzent létesítenek Sóstó- gyógyfürdőn. Kész a program Magyarországon eddig a göcseji szabadtéri múzeum hívta fel magára a figyelmet, 1959-ben kezdték el építeni, azóta szépen fejlődik. Ide látogattak cl a szabó1 esi múzeumi-néprajzi szakemberek, miután a városi és a megyei szervek megbízást adtak egy előzetes program kidolgozására. A közelmúltban elkészült a sóstói szabadtéri múzeum programtervezete: a Nyírség, a Rétköz, a szabolcsi Mezőség, a beregi Tiszahát és a Szatmárság (szatmári Tiszahát, Túrhat, Erdőhát, Ecsedl-láp) legjellemzőbb építészeti remekeit, egykori termelési eszközöket, lakásberendezési tárgyakat, népművészeti aUtaküzdelem nemcsak bérharc volt, hanem valójában politikai demonstrációvá nőtt az ország fasizálására törekvő burzsoá hatalom ellen. Jól érzékelteti e napok hangulatát és a munkások küzdelmének tartalmát, célját, Gereblyés László akkor született verse. küzdelem huszonhat napig tartott. Sokezer részvevője hősiesen kitartott, vállalta az üldöztetést, a nélkülözést, s az összecsapások minden kockázatát. A sztrájk alatt megerősödtek az építőmqnká- sok helyi szervezetei, a korábban szervezetlen segédmunkások is százával kérték felvételüket a MÉMOSZ-ba. Jóllehet a munkások gazdasági követeléseit népi mindenütt és főleg nem tartósan teljesítették, mégis, az 1935 július—augusztusi építőmunkássztrájk a magyar munkásmozgalom egyik “diadalmas ütközete volt. Hozzájárult ahhoz, hogy a Qöm- hös-kormány meghátráljon a munkáspsztály és az ország haladó erői előtt, másrészt nagymértékben előmozdította e sztrájk, a munkás- osztály egységének és harcosságának megerősödését is. Vadász Ferenc fásokat helyeznek el a szabadtéri múzeumban. Fényképek készültek a legtipikusabb régi házakról, tárgyakról, hogy szakernbe- .rek felügyeletével, hírességüket megőrizve „utazzanak” majd új helyű ki.’©. Mi volt a sárhajó? Mit láthatnak majd a látogatók a felépülő falumúzeumban: Minden tájegység. néprajzi csoport jellemző épületeit, gazdasági szerszámait, népművészeti alkotásait. A lakóházakat, melyeket a szakemberek kiválasztanak, lebontják és újra felépítik a Sóstón. Földkunyhó, földház. különböző pitaros és füsthózak kerülnek természetes környezetbe, berendezve egykori bútorokkal: tulipános ládával, komóddal, dikóval. Földtúró papucsos faeke, fagereblye, favilla, fa- bödönkút, hodály, a pásztorélet szerszámai, a rétközi sárhajé —, melyet egy ló húzott sáros utakon — a rétközi juhászok egykori sajtkészítő edényei, sózó, juhakol, beregi vadfogó eszközök. szatmári kölestörő, szárazkapu, a vámosoroszi szárazmalom, a panyolai méhes — melyről azt tartották, idegen és nő nem mehet a közelébe, mert elviszi a gazda szerencséjét és még sok egyéb néni érték megmentéséről és egységes bemutatásáról gon- goskodnak a szakemberek. Népművelés, idegenforgalom Négy-hatéves fokozatos munkával készül él a szabadtéri múzeum, amely idegenforgalmi nevezetessége lesz a Sóstógyógyfürdőnek, egyúttal megyénknek. Kulturált szórakozási lehetőséget nyújt, a kellemes táji környezet mellett kuriozitásával is csalogatni fogja a látogatókat. Az iskolai oktatást, a honismereti szakkörök munkáját is jól segítheti. S hozzájárul a nyíregyházi múzeum kiállítási és raktározási gondjainak csökkentéséhez is: jelentősen bővül a kiállítási terület. Előreláthatólag 1963-ra készül el.
