Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-20 / 169. szám
1 gazdasági alapfogalmak' Válaszol az Illetékes: Egy százalék: egymilliárd Hányszor halljuk, olvassu k, hogy egyes termékeink nem eléggé versenyképesek a világpiacon, mert drágák! Sokszor elhangzik az a megállapítás is; ennek, vagy annak a cikknek a fogyasztói ára magasabb, mint más országokban. Olykor valóban így igaz, de arra már kevésbé gondolunk, hogy ennek oka az említett termékeink magas önköltségében keresendő. Milyen tételek alkotják egy-egy termék önköltségét? A termelés során felhasznált sokféle anyag és az energia költségei a termelésben hosszabb időn keresztül elhasználódó eszközök, gépek értékének az elhasználódás mértékével arányos része (amortizációs leírás), a munkások, alkalmazottak bére és a bérek különböző járulékai, az igazgatási adminisztrációs stb. költségek; a vállalat által felvett hitelek után járó kamat. A felsorolt tételek a különböző termelési ágakban, iparágakban, termékeknél eltérő arányban részesednek az önköltségből. A műszeriparban pl. viszonylag kevesebb az anyagköltség és nagyobb a bérköltség, míg például a textiliparban nagyjából fordított a helyzet. \ A munka termelékenységének (vagyis az egységnyi idő Blatt, ugyanannyi munkával előállított termékek mennyiségének) növekedése azt jelenti, hogy csökkennek az egy- egy termékre eső bérköltségek és ezzel csökken az egész önköltség is. De csökkenti az önköltséget a felesleges adminisztráció leépítése is. Az anyag- és energiaköltségek csökkentése hazánkban különösen fontos. Nyersanyagokban, energiaforrásokban nem bővelkedünk, importra, behozatalra szorolunk. Az importált anyagokért viszont jórészt éppen a belőlük készült árukkal fizetünk. Ha a termelésben nem takarékoskodunk az anyagokkal — főleg az importanyagokkal — a készáru árából éppen csak a felhasznált anyag költségeit tudjuk fedezni. Az anyag- és energiatakarékosság fontosságát jól szemlélteti, hogy míg 1957-ben egész iparunk termelési költségeinek 68 százalékát tették ki az anyagköltségek, ez a szám 1961-re már 72 százalék fölé emelkedett! Másképpen szólva termékein^; önköltségének átlagosan majdnem háromnegyed része anyag és energiaköltség! Ha ennek csak 1 százalékát is megtakarítjuk, akkor évenként több mint 1 milliárd forinttal növelhető a nemzeti jövedelem. Az önköltség olyan gazdasági tényező, amelynek alakulása döntő hatással van egész népgazdaságunk további fejlődésére. Ahogyan minden gondos háziasszony a jó ebéd kellékeinek minél olcsóbb beszerzésére törekszik, — hogy ne legyen magas annak „önköltsége” —, úgy kell mindannyiunknak ügyelni a termelés önköltségére, mert itt nagy összegek forognak kockán. (B) KI kaphat építési kölcsönt Kérdez; „Egy egyedülálló dolgozó nő” Nyíregyháza. „Harminc éve dolgozom, egyedül élek és azóta is albérletben lakom. Több évtizede rakom forintjaimat egy kis családi házra. Mire nyugdíjba megyek, ki tudom fizetni az OTP-köl- csönt. Sajnos, úgy tudom, hogy házat csak családosok építhetnek. Igaz ez?” Választ az Országos Takarékpénztár nyíregyházi fiókjától kaptunk: Független attól, hogy valaki családos, vagy sem, építhet magának családi házat, ha havi keresete 1000—1200 forint felett van, és legalább egy éve folyamatos munka- viszonyban áll. Lényegesen egyszerűbb a helyzet, ha az illető már telekkel is rendelkezik. Ha nem, akkvr vásárolhat magának a városi tanács által megjelölt területeken. Például a Borbányán, vagy a Ságvári-te- lepen. Az OTP az építkezéshez — fizetéstől függően — kölcsönt folyósít. Ha valaki 1000—1200 forintos havi jövedelemmel rendelkezik, 15—25 000 forint hosszú lejáratú kölcsönt kaphat. 1500 forintos havi jövedelemnél a kölcsönösszeg elérheti a 40 000 forintot is. Magasabb jövedelemnél még többről is szó lehet, Leghelyesebb, ha; a levélíró és a hozzá hasonló problémákkal foglalkozók személyesen keresik fel aZj OTP-t, ahol minden segítséget és felvilágosítást megadunk. (bf)| A megyei képviselőcsoport ülésérül: Kevés az óvoda — Sok gyerek marad ki az általános iskolából A napokban Barczi Gyula elnökletével ülést tartott a Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport. Első napirendként a megye közoktatási problémáit vitatták meg. Az előterjesztés magéba foglalta az óvodai, az általános- és középiskolai helyzetet. Az óvodai ellátottság megyénkben 24 százalékos, az óvodák száma az 1981 évi 137- ről 180-ra emelkedett, mégis mindössze 6 százalékkal növekedett az óvodai ellátásban részesülő gyerekek aránya. Ez jóval az országos átlag alatt van. Kevés az óvónő — társadalmi ösztön- díjalapok létesítésével szükséges elősegíteni az egyre több jól képzett óvónő munkába állítását. Az általános iskolai helyzetről elmondták, mielőbb szükséges megvalósítani, hogy minden tanuló tankötelezettség ideje alatt végezze el a 8 osztályt. Bukás miatt 1961-ben a tanulók 7,5 százaléka, mulasztásból eredő osztályozatlanság miatt a tanulók 3 százaléka nem jutott magasabb osztályba, a lemorzsolódás 10,5 százalékos volt. Az elmúlt tanévben a tanulók 3,8 százaléka bukott meg, osztályozatlan volt 2,2 százalék, nem jutott tovább a tanulók 6 százaléNyfrogyházi és mátészalkai ÖRAJAVfTÓ RÉSZLEGÜNKHÖZ felvételre keresünk ORAJAVITÖ SZAKMUNKASOKAT Jelentkezés: a Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat munkaügyi csoportján. Nyíregyháza, Rákóczi út 100 (113080) ka. (Az országos átlag 4,2 volt). A lemorzsolódás azonban szoros összefüggésben van a rövidebb-hosszabb mulasztásokkal is: az 1960/61- es tanévben az egy tanulóra eső átlagos mulasztás 9 nap volt, ez az elmúlt tanévben 6,3 napra csökkent. A középiskolák fejlődéséről is beszámoltak a képviselőcsoport ülésén: négy év alatt 25-re nőtt a középiskolák száma, a tanulólétszám pedig tízezerre, az általános iskolát elvégzett fiatalok 34 százaléka tanult tovább középiskolában. Minden erőt az új szervezésű középiskolák tárgyi és személyi ellátottságának javitásáAz ifjú mezőgazdasági szakmunkások képzése mind számottevőbb helyet foglal el a szakmai utánpótlásban. Nemrég módosításokat végeztek a szakmunkásképzésben: egyes szakágakban, a háromesztendős oktatás során, az eddigi három helyett évi öt hónapon át tart az elméleti tanítás, hat hónapot gyakorlati munkában töltenek a fiatalok. Megyénkben a gyümölcs- termesztő és faiskolakezelő; a zöldségtermesztő és hajtató szakmákban nőtt az oktatás elméleti ideje, az állattenyésztésben — amelyből a baromfitenyésztő a Szabolcsra specializált oktatási ág — megmaradt az évi háromhónapos bentlakásos és 8 hónapos gyakorlati képzés formája. A szakmunkásképző-iskolákba augusztus közepéig jelentkezhetnek a fiatalok, s ezután kapják meg a tanulók az értesítést, hogy szeptember ele>n melyik iskolában nyernek oktatást — Mátészalka kivételével — ra, megerősítésére fordítottak. Jó a tanári ellátottság magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz és biológia szakon. Hiányos általában a nyelvi tantárgyakban, matematikában, fizikában, kémiában és testnevelésben. Az iskolai feladatok és problémák összegezése után a képviselők véleményeket, javaslatokat fűztek az előterjesztéshez. A második napirendként dr. Alexa Miklós megyei főügyész beszámolóját vitatták meg a megye törvényességi helyzetéről, különös tekintettel a társadalmi tulajdon védelmére. <PK> externátusi elhelyezésben. Az elsőéves gyümölcstermesztő és zöldségtermesztő tanulók Tiszabercelen, a gyümölcstermesztőknek egy másik része a Nyíregyházi Kertészeti Technikumban nyer kiképzést. A gyümölcs- termesztők közül a másodéveseket Nagykállóban, a végzős évfolyam tanulóit Nyíregyházán oktatják, a baromfitenyésztőket Mátészalkán. Már eddig is megvolt, a továbbiakban még biztosabb a lehetősége annak, hogy a továbbtanulásra vállalkozó, szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiatalok előnyös feltételek közt beiratkozhassanak mezőgazdasági technikumokba. Szakmunkás-bizonyítvány- nyal, hathónapos előkészítő után mehetnek felsőfokú technikumba a fiatalok. Az öthónapos elméleti oktatási formában szerzett szakmun. kási-bizonyítvány birtokában, különbözeti vizsgával, a közénfokű technikum harmadik évfolyamára lehet beiratkozni. Három helyett öthónapos elméleti oktatás a szakmunkásképzésben A gyógyvizek városa Fürdővárosnak nevezik Budapestet, de joggal megilletné a fürdővilágváros elnevezés is, hiszen gyógyvizekben talán a leggazdagabb város a földkerekségen. Langyos és meleg víz forrásai naponta 14 helyen 70 millió liter vizet adnak a fürdőknek, uszodáknak és ivókutaknak. A több mint 100 hévforrásból és 400 keserűvíz forrásból fakadó nagy mennyiségű vízhozam gyógyító hatása világhírűvé tette fővárosunkat. Budapest fürdőkultúrája — Sok bel- és külföldi Vfndé- get vonz állandóan a Gallért- pezsgőfürdő medencéje. a feljegyzések szerint — már a rómaiak korában kezdődött, amikor a hódító császári csapatok a kedvező dunai átkelés, és az itt alapított Aquincum város védelmére védőtábort létesítettek. A fennmaradt romok tanúsítják, hogy a fürdőzést kedvelő rómaiak csoportban a gyógyfürdő övezet. A gellérthegyi csoport: a rádiumos Gellért-, Rudas-, Imre-fürdő, a Rózsadomb, József-hegyi csoport: az artézi kutas Lukács-, Császár-, margitszigeti, Szabadság és a kénhidrogén tartalmú termálvizes városligeti Széchenyi. park várja a pihenni, szórakozni vágyókat. A budai Dunaparton felfelé folytatva utunkat az újjáépült Erzsébet-híd lábához érünk. A XVI, században épült Rudas-íürdő az egyik legrégibb, — törökkorabeli — fürdőnk. Kupoláját nyolc oszlop tartja. 16 rádiumtartalmú forrás táplálja a fürdő medencéjét, a Juventus kádfürdőket. Vizük a It órai elöregedést előzi meg, a testi-szellemi kifáradást szünteti, de mozgásszervi betegségek, vérkeringési zavarok gyógyítására is kiválóan alkalmas. A termálvizes ivócsarnok gyógyvizét is hasonló panaszok ellen fogyasztják. A Margit-híd mellett a világhírű Lukács-fürdő, közvetlen szomszédságában pedig a Császárfürdő helyezkedik el. A nyáron lombos park most kihalt, de a Lukács-fürdő belül változatlanul forgalmas. A részben török korabeli épület biedermeier hangulatot áraszt, Különféle betegségek megelőzésére és gyógyítására kiváló hatásúak a Rudas-fiirdő gyógyforrásai. Máris nagy a forgalom az Erzscbet-híd budai hídfeljárójánál megnyílt új, korszerű ívócsarnokban. katonai és polgári fürdőket építettek a kellemes és gyógyhatású források tövében. Több mint kétezer éves íürdőkultúránkat a rómaiak után letelepedő honfoglaló őseink, majd a legelső magyar királyok fejlesztették tovább. A fürdőélet azonban a török hódoltság idején érte el virágkorát. A több évszázada épült törökkupolás műemlékeket ma is féltve őrzik az idő pusztításától. Ezek a gyógyfürdők és a későbbiek a leglátogatottabbak, de az utánuk épült újabb, korszerűbb medencéket is rendszeresen keresik fel a gyógyulni, felfrissülni vágyó budapestiek, vidékiek, valamint külföldi országokból minden évszakban érkező vendégek. Lágymányostól Pünkösdfürdőig terejd tíz kilométer hosszúságban, két nagyobb Első állomásunk a Sza- badság-híd budai hídfőjénél épült Gellért-fürdő, amelynek vize és iszapja évszázadok óta gyógyítja a mozgásszervi betegségeket. Középkori feljegyzések szerint Sárosfürdőnek nevezték a forrást, amelynek vizével és iszapjával a gellérthegyi sziklabarlangban élt remete gyógyította a betegek fájó tagjait. A mai modern fürdő, és szálloda 1918-ban nyílt meg. A háborús károktól sokat szenvedett szállórész már teljesen újjáépült. A hatalmas márvány, mozaikos fürdőcsarnokból nyílnak a női és férfi gőzfürdő osztályok nagy medencéikkel, a termálfürdők, az iszapkezelő osztályok, a télen is működő pezsgőfürdő, a fedett úszócsamok. Itt a baleseti, vagy mozgásszervi betegségek utókezeléseként megfelelő mozgásgyakorlatokat is végezhetnek a betegek. Nyáron hullámstrand, termálvizes meleg medence, napozóteraszok, és pázsilos de berendezése korszerű. Termálgőz és kádfürdői mellett különlegessége a fürdőnek saját forrású természetes iszaptava, amelyben a mozgásszervi betegségekre találnak gyógyulást az orvosi ellenőrzés mellett beutaltak. A Császár-fürdő ásványi kincsekben gazdag forrása a gyógymedencéket, az uszodákat, langyos fürdőket táplálja, sőt, gépeket is hajt. Ez a hely már a XVI. század elején csodálatos keleti paradicsoma volt Musztafá basának. Malmokat hajtó tavának maradványai még ma is láthatók a kőfal mögött. A szemközti Margitsziget festői környezetében elhelyezkedő Palatinus-sti^ndja 80 ezer négyzetméter* területével a legnagyobb fővárosi strandfürdők közé sorolható. Vízellátását a szigeti hévforrások és hidegvízkutak biztosítják. Hatalmas úszómedencéje, huUámmedencéje, termálvizes meleg gyógymedencéje, gyepes és teraszos napozóival, sétányaival, játszóhelyeivel nyáron kedvelt P»- henőhelye a főváros lakosságának. A pesti Dunaparton, az Árpád-híd tövében terül el a Dagály utcai Szabadságstrand, amelynek meszes ásványvize izületi betegségeket gyógyít. A budapesti dolgozóknak e kedvelt strandját egy-egy szép nyári vasárnap 25—30 ezer ember is felkeresi. Meleg medencéinek egy részében télen is fürödhetnek. A modern reneszánsz stílusú Széchenyi-fürdő Pesten, a Városligetben 1913- ban épült, strandja pedig 1927-ben. Gőz, kád, és iszaoosztályai a Gellért- fürdőhöz hasonlóak. Két gvégyvizes meleg medencéje közül az egyik a felnőj teké, másik a gyermekekéi KÉNYELMES NYÁRI VISELET Női szandál műbőr piros, fehér 94,— Női pantonett műbőr piros, fehér 92,40 99,— Női szandál piros, fehér, drapp 145,— Női szandál drapp, fehér 154,— Női szandál drapp, fehér 162,50 Női pantonett marhaboksz bőrtalppal fehér 207,— Női körömcipő marhaboksz tunit fehér többféle fazon 178,— 241,— Férfi sport szandál porótalpú 99,— 199,— Férfiszandál gumitalpú 142,— 162,— Férfiszandál marhaboksz bőrtalpú barna, csau 205,— 275,— kapható az Iparcikk Kisker Vállalat cipőholtjaiban KISVÁRDÁN MÁTÉSZALKÁN
