Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
Ä CSALÁD OLDALA DIVAT LEV ÉL: A férfiak nyári viseletéről A férfiak régebben ünnepi alkalmakra általában fehér inget viseltek. Ez volt az illő. Hétköznapra pedig sima, egyszínű, világoskék, szűrke, vajszínű volt a divat. Ami az alkalmi viseletét illeti, a divat nem változott: színházi előadásra, operába, ünnepségekre, esküvőre és hasonló eseményekre ma is változatlanul legelegánsabb a fehér ing. Természetesen sötét öltönyhöz nyakkendővel, ami — a mostani divat szerint — szintén sötét tónusú. A fehér ing egyébként hétköznapra is elegáns és viseleté sok esetben szükséges — a munkahelytől és a körülményektől függően. De nem mindenki dolgozik olyan munkakörben, hogy fehér inget viselhet. Hétköznapra a színes ingek alkalmasabbak. Nálunk ugyancsak megkedvelték a sötét csikós, kockás, vagy egyszínű ingeket. A sötétzöld, négerbarna, sötétkék, sötétszürke ing nagyon praktikus. Nem piszkolódik olyan gyorsan, mint a világos színű ing. Amint beköszöntött a nyár, az üdülési szezon, előtérbe kerültek a könnyén mosható, szellős nyári ingek. Nyári viselet a kívülhordható ing, népszerű nevén a „kiv- ing”. Az idei divat a férfiak számára is tartogatott néhány újdonságot. Divatos a kis és nagykockás, a csikós, sőt a virágmintás is. Természetesen, nem mindegy, hogy milyen alkalomra milyen kivinget viselünk. Munkahelyre elsősorban a sötét tónusú ingkabátokat javasoljuk, rövid vagy hosszú ujju változatban. A sötét ingkabát, amellett, hogy színénél és anyágánál fogva divatos, gyakran helyettesíti a zakót is. Az ingkabátokat két vagy három zseb díszíti, a gallér vagy kihajtható, vagy felgombolható. Sporthoz, üdüléshez, kiránduláshoz, a kivingek színesebb, könnyedebb változatai illenek. Rendkívül gazdag a színválaszték. Kihajtott apacsgallérral, rövid ujjal készültek. Két, vagy három zseb díszíti. A legkönnyebb nyári öltözékújdonság férfiak részére a campinggarnitura. Kétrészes: rövid nadrágból és azonos anyagból készült rövidujju ingkabátból áll. A felsőrészt 2—3 zseb díszíti, rövid nadrágot testhezálló belső nadrág béleli. Nyaralóknak, sportolóknak, strando- lóknak ajánljuk. Mig a felsőruházatban az öltönyöknél a sötét tónus a divat, addig a férfiak nyári könnyű öltözetében egyre gazdagabb színválasztékot találunk, s így a férfiak öltözködése is színesebbé, érdekesebbé válik. A. E. HORGOLJUNK: Szalagszett A modern lakások világos bútoraihoz nem illik a csipketerítő. „Súlyosabb” anyagú kézimunkát igényelnek a kerámia- és fémha- mutálak, vázák is. Batikolt kendők, vagy szines bútorszövetdarabokból rojtozott vagy szalaggal szegett’ térítők díszítik a lakást. Mlbst újszerű „kézimunkával” ismerkedünk meg: a szalagszettekkel. A raffiaszetteket régóta használjuk terítéshez és pohár alá Szettjeinknek műanyag, szalma, vagy szalag az alapanyaga. Házilag is előállítható felszerelés kell hozzá. Egy megfelelő nagyságú rámába 8 milliméterenként „u” szögeket verünk. Majd nagy fűzőtűvel máris szőhet j ük” a térítőkét. A munka megkönnyítésére szálemelőt is készíthetünk. Ez fésűhöz hasonlít, csakhogy a fogaknak nincsen szabad végük, s maridén „fog” közepére lyukat kell fúrnunk. Ha ilyen szálemelővel dolgozunk, akkor a hosszanti szalagokat ezen át kell vinnünk, amikor az „u” szögeken átfűzve rögzítjük az alapot. Rajzunk szemléletesen mutatja a készülő szalagszett munkamenetét, valamint a „szerszámok” formáját és működését. A kívánt nagyságúra szőtt szalagok külső sorát levarrjuk, mielőtt levágjuk a keretről. Mit tegyünk ha: # a tej megmarad, © tűi sós a leves, t a pecsenyezsír leégett Minden háziasszonnyal megesik, hogy leég, kifut a tej, odakozmál az étel, jégszekrény híján megavasodik a vaj. Az ilyen károkat és bosszúságokat könnyen elkerülhetjük, ha megjegy- zünk néhány fontos tudnivalót. Ha megmarad a tej, este újból főzzük fel, így másnapra nem megy össze, akkor sem, ha nincs jégszekrény. A bej kifutását úgy kerülhetjük el, hogy a lábos szélét felfőzés előtt körülkenjük egy kis vajjal. A lábost a tej felforralása előtt öblítsük ki hideg vízzel, így egy cseppnyi sem fog leégni. A vajat is frissen tarthatjuk kánikulában, jég nélkül is, ha este és reggel váltott hideg vízbe tesszük, cserépedényben. Tejfel helyett aludttejet is használhatunk leves, főzelék behabarásáhtz. Hogy ne csomósodjon össze, hosz- szasan keverjük ki. Ha mégis megtúrósodik, a felső (csórni) réteget tálalás előtt kanállal óvatosan szedjük le, ételünk ízesebb lesz a megmaradt habarással is. Ha túl sós lett a leves, tegyünk bele egy—két nyers burgonyát meghámozva, félbe vágva, s azzal ismét főzzük fel. A burgonya* magába szedi a felesleges sót. Ha más ételt (főzeléket) sóztunk el, úgy segíthetünk rajta, hogy belekeverünk egy mokkakanálnyi cukrot, így kissé pikáns íze lesz. Pecsenyezsír kicsit leégett ízét úgy tüntethetjük el, hogy a zsírba néhány szelet (meghámozott) vöröshagymát aprítunk és azzal átpi- ritjuk a zsírt. A hagyma magába szedi ■ az égett ízt, azután kiszedjük a zsírból. Ha a pecsenye lével készült, ugyancsak hámozott burgonyaszeleteket tegyünk a levébe, főzzük fel, így elve- hetjük a „szaft” égett ízét. Zsír helyett olajjal főzni — jobban szolgálja az egészséget. (Az olaj könnyebben emészthető). Aki nem tudja megszokni az olajjal főzött étel ízét, legalább a sült burgonyát, fánkot, lán- gost süsse olajban, ezekhez jobban is illik az olajos kisütés, ropogósabb, könnyebb lesz tőle az étel. Maradék főtt leveszöldségből, azt megdarálva, reszelt vöröshagymával, kevés zsírral, sóval, borssal és liszttel elkeverve feltétet készítsünk főzelékekre. ORVOSI TANÁCSADÁS: Gyümölcs a táplálkozásban Változatosságot jelent és új ízekkel kecsegtet a korai gyümölcs, a cseresznye, a meggy, a szamóca, a málna, az egres és a ribiszke. A gyümölcsök biológiai hatása igen jelentős a vitaminokban a téli, s kora tavaszi időszakban elszegényedett szervezet számára. A vitaminok mellett igen fontos a cukor, a szerves sav és az ásványi anyag. A gyümölcsök alkotórészeinek mérlegelésekor említést kell tennünk, a vízről, ami voltaképpen nem is lép be az anyagcserébe, csupán egy bizonyos körforgás megtétele után változatlanul távozik a szervezetből. A gyümölcsök zöme — mintegy 85 százalék vizet tartalmaz. Ha az ásványi anyagokat is figyelembe vesszük, egy negyed kg cseresznye, illetve szamóca, vagy más bogyós gyümölcs egyenértékű körülbelül egy pohár alkalikus ásványvízzel. Folyadékkúránál az elfogyasztott gyümölcsökkel nő a szervezetbe juttatott víz mennyisége. Ugyanakkor olyan betegségek esetén, amikor a beteg vízfogyasztása korlátozásra szorul, a vízmennyiségnél a gyümölcsöt szintén számításba kell venni. Szervezetünk leginkább C- vitaminban szenved hiányt. Az említett gyümölcsökből 1 citrom C-vitamin tartalmának fél kg cseresznye, 30 dkg meggy, mindössze 20 dkg málna, 15 dkg ribiszke, vagy egres, illetve 10 dkg kerti szamóca felel meg. Ha tehát bogyósaink bőséges termést hoznak, akkor úgyszólván fillérekért juthatunk a C-vitamin meny- nyiséghez, amelyet a citromból, vagy narancsból kemény forintokért kell meg- . vennünk. A gyümölcsökből készített ételek jellegzetes zama- tuk, ízük folytán különösen a melegebb nyári napokon kedveltek. Ám, ha csak lehet, inkább nyersen fogyasz- szuk a gyümölcsöt, mert a magas hőmérséklet és a nagy felülettel , érintkező oxigén hatására a C-vitamin nagy része tönkremegy. Azt tanácsoljuk, hogy minél több nyers gyümölcsöt fogyasszunk. Családunk asztaláról egyetlen nap se hiányozzék az érett, zamatos, friss gyümölcs. Dr. L. K. (Ugyanúgy készül, mint a húspogácsa, fasirt.) Szikkadt fehér kenyeret, zsemlét úgy frissíthetünk fel, hogy nedves kendőbe csavarjuk és 10—15 percre az előmelegített, forró sütőbe tesszük. Száraz fehér kenyeret és zsemlét se dobjunk el. Finomra reszelve, a rántott hús pánin izásához készíthetünk belőle zsemle- morzsát. Maradék száraz kifliből mákosgubát készíthetünk. A kiflit kb. 4. cm-es darabokra szeletelve, tejben megáztatjuk, majd kiszedve lábasban, forró zsíron kissé átpirítjuk. Végül meglocsoljuk mézzel, és cukorral kevert darált mákkal dúsan meghintjük. Maradék sült, vagy főtt húsból (különösen, ha kissé kemény maradt) ledarálva, reszelt vöröshagymával, sóval, borssal ízesítve, kis zsírral elkeverve, kevés darával dúsítva húsgombócokat készítsünk, amelyeket már forrásban lévő levesbe főzzünk bele; vagy a főzelék főzővízéből készítsünk vele levest. De süthetünk belőle hússal töltött palacsintát is: ekkor a húst csak ledaráljuk, zsírban kissé megpirított hagymán átforgatjuk és úgy használjuk tölteléknek. Májat főzés, sütés közben megsózni nem szabad, mert rágós lesz. Csak közvetlen tálalás előtt sózzuk meg kissé. A sütnivaló húst is csak akkor sózzuk, mielőtt betesszük a zsírba. (Az előre besózott húsból is jól mossuk ki a sót elkészítés előtt, különben a hús száraz, ízetlen lesz, mert a só kivonja belőle a levet). Főtt, sült húst ugyanez okból (hogy levét el ne veszítse), csak hidegen szeleteljünk fel. Végül: a tűzhelyet csak akkor . gyújtsuk be, ha az étel már elő van készítve. Forrástól kezdve pedig takaréklángon főzzünk tovább, így gazdaságosabb és jlobban megpuhul. Túlfőzni azonban nem szabad, mert az csökkenti vitaminértékét Az éhkoppon maradt kirándulók A bölcsességükről országszerte híres bábafaiak között szép számmal akadtak olyan mihaszna naplopók, akiknek a lustaságuktól csak a butaságuk volt nagyobb. De még közülük is kitűnt az az öt, akiről most akarok mesélni nektek. Egy verőfényes ragyogó napon megbeszélték, hogy kimennek hüsölni a környékbeli erdőbe. A szót tett követte, és az öt bölcs felpakolt néhány fehér cipót, jókora darab szalonnát, meg sajtot, magukhoz vettek egy agyagkorsót és útnak indultak. Alig értek ki a fa- duból, máris panaszkodni kezdtek, hogy mennyire elfáradtak. . Legjobb lennem ha nem is mennénk az erdőbe. Elég ha az első fáig eljutunk, ott is lepihenhetünk és elfogyaszthatjuk az elemózsiát — javasolta az egyik rest. Tetszett az ötlet a társaságnak és a falu végétől alig egy hajításnyira csörgedező patak partján letelepedtek. Körbe ültek, középre tették az ennivalót meg a korsót. — Hü, az ördögbe is, — kiáltott föl az egyik — elfelejtettünk vizet merni, pedig ilyen szomjasan nem kezdhetünk enni! — Bizony nem — helyeseltek a többiek —, előbb vizet kell hozni. Ki megy hát vízért? — kérdezte az első rest. — Azt javaslom, hogy te menj! — vágta rá a második naplopó. — Nekem az a véleményem, hogy legjobb lesz, ha mind a négyen felkerekedtek és együtt hozzátok a vizet. Akkor legalább nem fáradtok el, mert két lépésnél tovább egyikőtök- nek sem kell cipekedni a korsóval — szóit nagyot ásítva az ötödik. Jó óráig vitatkozott az öt világlustája, mar egészen belefáradtak a sok beszédbe, de csak nem tudták eldönteni, ki hozza a vizet. Végül megszólalt az első lusta, amelyiknek először jutott eszébe a vízhozás. — Azt ajánlom, hagyjuk abba a vitát, üljünk csöndben, és aki először megszólal, az hoz majd vizet. Nyomban elfogadták az okos javaslatot, és ettől kezdve csak a gyomruk korgása törte meg a csendet. Kis idő múlva arra jött egy vándor. Amikor meglátta GYERMEKREJTVENY Vízszintes: 1. Észrevétlenül, titokban megfigyel. 6. Debreceni kolbászkülönlegesség. 11. Érzékeltetik. 14. Azonos mássalhangzók. 16. Légi-, levegő, ismert idegen szóval. 17. Feltételező szócska. 18. Nem kevés. 19. ÜM. 20, Lovas Henrik. 22. Talál. 23. Kétjegyű mássalhangzó. 24. Megfejtendő. 28. Libahang. 27. Eszköz. 28. TNUH. 30. Megfejtendő. 33. Római 151 és 999. 35. Terhessé kezd válni számára, nem érdekli. 36. Az állóvíz (—’). 38. Visz- sza: káros. 39. PakoL 40. Előkelőségeké. 42. EON. 43. Horpadást helyreütöget. Függőlegest 2. Lötty. 3. LRX. 4. Azonos magánhangzók. 5. Hosz- szúfülű állat. 6. Duzzasztott kőzet kiváló hő és hangszigetelő. 7. Keresztül. 8. Sorvégi összecsengés. 9. Okozatot előzi meg. 10. Alaposan elpáholt. 12. Személyes névmás. 13. Felfedezés. 15. Nemzetközi segélyjel. 17. Forradás. 19. Tüzérségi egység. 21. Részben huncut1,!! 24. Téli közlekedési eszköz. 25. Nem örökkévaló. 27. Korty. 29. Megfejtendő. 31. Ilona beceneve. 32. Innivaló. 34. Költő. 36. Menyasszony. 37. Szovjet folyó, a Volgába ömlik. 40. UK. 41. Sértetlen. Megfejtendő: Széchenyi István hármas művének kötetcímei: függ. 29, vízsz. 30 és vizsz. 24. Múlt heti megfejtés: Nyírtura — Panyola — Napkor — Üjfehértó — Záhony. Könyvjutalmat nyertek: Subasi Irén Nyíregyháza, Kocsár Árpád Csenger, Kozák Zsuzsa Mátészalka. az öt búsan üldögélő vüág- lustáját, illendően köszöntötte őket. _ Jónapot mindannyiótoknak! A restek nem viszonozták a köszönést, ds még csak a fejűket sem emelték fel. — Mi az, miért hallgattok? — kérdezte a vándor. De a bölcsek csak ültek mozdulatlanul. A vándor közelebb lépett. — Miféle emberek vagytok? Tán nem tudtok beszélni, vagy nem akartok? A vándor elvesztette a türelmét, gallérjánál fogva megragadta az egyik semmittevőt és alaposan megrázta. De a bölcs bábafai erre sem szólt egyetlen kukkot sem. Az idegen sehogy sem értette a dolgot, s már éppen folytatni akarta útját, amikor észrevette a kör közepén az elemózsiát. — Három napja utón vagyok, elfogyott minden ennivalóm és nagyon megéheztem — mondotta. Engedjétek meg, hogy egyek egy harapásnyit. Bábafa díszpéldányai most sem válaszoltak, de meg csak meg se moccantak. A vándor erre fogta az egyik cipót, jót kanyarított a szalonnából, meg a sajtból és falatozni kezdett. Talán segíteni kéne nekik, mert hátha valami bajuk van és nem tudnak egyedül enni — gondolta a vándor. Fölszeletelte a cipókat, elosztotta a szalonnát, meg a sajtot, és mindegyiknek odatette az ölébe az adagját. A lusták rendületlenül hallgattak, csak a szemük villogása árulta el, hogy dühösek. A vándor most már végkép nem tudta mire vélni a dolgot, sajnálkozva csóválta a fejét, majd megköszönte szépen a ha- rapnivalót és folytatta útját. Röviddel a vándor távozása után, három kóborkutya sompolygott a bölcsek közelébe, s amikor megérezték a szalonna szagát, uccu, beugrottak a kör közepére. Először csak óimtosan nyújtogatták nyakukat az ennivaló után, de amint észrevették, hogy az emberek meg se moccannak, a kiéhezett állatok vérszemet kaptak, s csak úgy falták a lusták öléből az ennivalót. A kellemes falatozásnak az vetett véget, hogy az egyik kutya a kenyérről legurult szalonna után kapva belevágta a fogát az egyik rest lábába. _ Takarodj innen! — ordított fel fájdalmában mindenről megfeledkezve • böZcs. Négy társa sugárzó arccal ugrott talpra és boldogan, egymást túlkiabálva hajtogatták: — Éljen, éljen! Te mégy vízért. A szomjukat végire olthatták, de bizony a gyomruk továbbra is korgott, mert néhány kutyarágta kenyérhéjon, meg sajtdarabkán kívül az elemózsiából semmi sem maradt. így zajlott le az öt mihaszna bábafai bölcs nagy kirándulása. Aki nem hiszi, járjon utána. Hollósi Tibor