Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

aláírták a szovjet—jugoszláv közös közleményt Fogadás a Kremlben —Barátsági nagygyűlés Moszkvában A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának elnöksége, a szov­jet kormány és az SZKP Központi Bizottsága szerdán a nagy Kreml palotában fogadást adott Joszip Broz Tito, jugoszláv elnök tisz­teletére. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Jo­szip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szö- ve'.ségi Köztársaság- el­nökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának, Jovanka Broz- nak, a jugoszláv küldött­ség tagjainak és a kíséretük­höz tartozó személyiségeknek, akik részt vettek a német fasiszta bitorlók ellen ví­vott harcban, átnyújtotta azt a jubileumi emlékér­met, amelyet a Nagy Hon­védő Háborúban aratott győzelem 20. évfordulója al­kalmából létesítettek. Az emlékérmeket Anasz- tasz Mikojan. a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke nyújtotta at. Szerdán a Kremlben Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnöke és Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára alá­írta a szovjet—jugoszláv kö­zös nyilatkozatot.-ír A Kremlben, a kongresz- szusi palotában szerdán szovjet _jugoszláv barátsági gyűlést tartottak. Az el­nökségben Tito jugoszláv el- elnökkel együtt helyet fog­laltak az SZKP és a szov­jet állam vezetői. A gyűlésen Mikojan. a Szovjetunió Legfelső Taná-. csa elnökségének elnöke mondott beszédet. Kijelen­tette: „a Szovjetunió és Ju­goszlávia kapcsolatai szaka­datlanul erősödnek és mind­az kiküszöbölődik, ami va­laha árnyékot vetett e kap­csolatokra." Mikojan megállapította, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai jelentősen ki­bontakoztak, új formákkal és tartalommal gazdagodtak, gyors ütemben növekszik a szovjet—jugoszláv árufor­galom. A külpolitikai kérdé­sekre áttérve Mikojan töb­bek között kijelentette, hogy most különösen szükség van a szocialista országok ösz- szefogására, mindazok egy­ségére, akik síkra szállnak a reakció és a háború im­perialista politikája ellen.. — Az imperialista hatal­mak ázsiai, afrikai és latin- amerikai agresszív cselek­ményei fokozták a nemzet­közi feszültséget — folytat­ta. Az Egyesült Államok, a korunkbeli imperializmus legnagyobb országa, a világ csendőrének szerepében lép fel és nemcsak a dél-viet­nami hazafiak nemzeti fel­szabadító mozgalmának elfoj­tására vetett be fegyveres erő­ket, hanem példátlan agresszi­ót követ el egy békés szuve­rén állam, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­len is. Továbbra is puska­lövések dörrennek Dominika fővárosának utcáin, mert Washington dúrva erőszak­kal próbál rákényszeríteni egy neki megfelelő rend­szert rjDminika népére. Lázas katonai készülődések folynak a NATO agresszív tömbben. Beszélt a továbbiakban a nyugatnémet revanspoliti- káról, majd arról a támoga­tásról, amelyet a Szovjetunió nyútj az ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai fiatal orszá­goknak. Mikojan hangsúlyozta, hpgy a Szovjetunió szilár­dan és következetesen fel­lép a békés együttélés poli­tikájáért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért. az imperialista agresszió bár­mely formájának, a gyarma­ti rendszer visszaállításá­nak és minden olyan kísér­letnek határozott visszauta­sításáért, amelynek célja a nemzetközi biztonság alapjainak aláásása. öröm­mel állapítjuk meg, — mondotta —, hogy a szocia­lista Jugoszlávia külpoliti­káját szintén ez az irány­vonal jellemzi. Ezután Tito elnök mon­Feszültség Szófia, (MTI): Nicosiából érkező hírek szerint a „Ciprusi Harcosok Szövetsége” elnevezésű, szer­vezet olyan felhívásokat, sőt „parancsokat” terjeszt a ciprusi hadseregben, ame­lyek Makariosz letartóztatá­sára és mint árulónak, bí­róság elé állítására szólíta­nak. Az utóbbi időben tel­jesen nyíltan támadta a kormányt a jobboldal szó­csöve, az Ethniki című lap is. Jelentések szerint e lap szerkesztősége egy, NATO által pénzelt kémszervezetet dott beszédet. Kijelentette: „komoly válságok fenyegetik a békét és a biztonságot az egész világon." — A nemzetközi feszült­ség kiéleződésének alapvető okait mi abban láfjuk — mutatott rá a továbbiakban —, hogy az imperialista és reakciós erők a világ egyes részeiben fenn akarják tar­tani idejétmúlta gyarmati és egyéb pozícióikat, értel­metlen szívóssággal arra tö­rekednek, hogy megállít­sák a nemzetek politikai és gazdasági felszabadulásának történelmi folyamatát. E politika legszembetűnőbb példája az Egyesült Álla­mok dél-vietnami fegyveres beavatkozása, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázása. Tito hangsúlyozta, hogy az együttélés elvei „kifeje­zik korunk követeléseit és a ma emberének haladó tö­rekvéseit.” „Az együttélés politikájá­nak a mindent átfogó népi kapcsolatokban való követ­kezetes és egyetemes alkal­mazása vezethet csak a vi­lághelyzet szilárd stabilizá­lásához, a nemzetközi együttműködés és a tartós béke biztosításához." Tito elnök utalt arra, hogy a Szovjetunió és az SZKP „óriási mértékben hozzájárult és hozzájárul a béke és a békés együttélés politikájához”. „A szovjet kormány és az egész szov­jet vezetőség nagy érdeme az a tény, hogy a nemzet­közi viszonyokban nem kö­vetkezett be még nagyobb mérvű éleződés”. Befejezésül » ju­goszláv—szovjet kapcso­latokról szólva kijelentette, hogy azok állandóan erő­södnek az általános érdek­nek megfelelően és mindkét fél megelégedésére. Cipruson fedez, s különösen a tisztek között toborozza híveit. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a csoport kap­csolatban áll az „Idea” el­nevezésű reakciós görögor­szági tiszti szervezettel. A közvélemény nyugta­lan, s gyors és energikus intézkedéseket követel a „hadseregben lapjymgó ösz- szeesküvés” felszámolására. Jelentések szerint a kor­mány már el is rendelte a bírósági vizsgálatot a „Cip­rusi Harcogfik Szövetsége” ellen. LÓNYAI SÁNDOR: Portugália 1. Főváros a hét dombon Európa földrajzilag leg­nyugatibb országának nagy­sága (gyarmatai nélkül) ha­sonló hazánk területéhez. Portugália 92161, Magyar- ország .93 031 négyzetkilomé­teren helyezkedik el. A por- , tugál anyaországban 9 mil­lió 130 000-en, Magyarorszá­gon 10 100 000 ember él. Az AIR FRANCE sugár- hajtású repülőgépnek fe­délzetéről pillantom meg a fővárost. Az első villámsze­rű kép megragadó. S ami­kor a várost a földről is megismerem, teljessé válik meggyőződésem: az 1173- ban alapított Lisszabon ok­kal érdemelte ki az „elra­gadóan szép” jelzőt. A Marques de Pombal kör alakú térről indulok el. A teret az elmúlt néhány év­ben új épületekkel tették impozánssá. A Hotel Phö­nix, a Hotel Ritz, hipermo­dern szállodák, a Portugál Nemzeti és Beruházási Bank reprezentatív épülete előtt élénk a forgalom. A tér északnyugati részén enyhe emelkedőn VII. Eduárd angol királyról elne­vezett park. Az Eduárd park tengelyében Sebastia Jósé de Carvalho e Molle (Pom­bal) márki szobra. A szobrot a neves portugál miniszterelnök emlékére a XVIII. század végén állí­tották. Pombal sokat tett a portugál felvilágosodásért, korlátozta a jezsuiták és a főnemesek hatalmát. Bírálta az inkviziciós ítélkezéseket, fejlesztette országa iparát és kereskedelmét. A szobor mögött az Ave­nida da Líberdade útja. A másfél kilométeres, szökőku- takkal ékesített út a* óvárosig vezet. Innen kes­keny utcákon át érkeztem a Rio Tejo partjára. Az Eva- nida da Liberdade hosszú, széles park is lehetne. Az út medencéiben hattyúk úszkálnak. A virágágyak mellett három párhuzamos autóúton száguldó forgalom. Ez az út a réginek és az újnak a találkozója. Az újat a Shell amerikai olaj- vállalat hatalmas épülete, a sajtópalota és a monumentá­lis Tiwoli szálloda adja. A régit a középkori épületek képviselik. A régihez soro­lom az utca képéhez tarto­zó halárusító asszonyokat, fejükön a széles, lapos ko­sárban századok óta viszik a mindennapos halzsák­mányt. Egyet megszólítok. — Parancsol uram, csu­kát, süllőt, vagy rákot óhajt? — Nem akarok vásárolni — mondom —, csupán kér­dezni akarok. Hol lakik? Mekkora a napi halószzsák- mány? Es mennyiért áru­sítja? — A legtöbb lisszaboni halász — adja a választ — a Tejo partján lakik. Én a flolyó felett, az Alfama vá­rosrészben lakom. Érdemes megnézni. — És a hal? — Naponta öt—tíz kiló a zsákmány. Az ára tíz es­cudo. Ag’wúzzák Da Nang’ot Dél-vietnami partizánok támadása a legnagyobb amerikai légibázis ellen Da Nang, (MTI): A csütörtökre virradó éj­jel a dél-vietnami partizá­nok ágyúzni kezdték a Da Nang-i amerikai támasz­pontot. Da Nang körülbelül 500 kilométernyire északke­letre fekszik Saigontól és az egyik legnagyobb ame­rikai légibázis, amelyen lég- elháritó rakétákat is tarta­nak. A fontos katonai léte­sítményt több ezer ame­rikai tengerészgyalogos őrzi és több négyzet- mérföldes biztonsági övezet veszi körül. A támaszpontot a lökhaj- iásos amerikai gépek felszállására alkalmas kifut ípálya déli szegé­lyén érte először akna­tűz és két C—130-as katonai szállítógép azon­nal elpusztult, egy pe­dig kigyulladt. A támaszpont körül gya­logsági tüzelés hallatszik — jelenti a UPI. A hazafiak támadásának megindulása nyilvánvalóvá teszi, hogy a DNFF harcoló egységei legalább is az ak­navetők hatósugaráig, tehát 2—3 mérföldre közelítették meg a támaszpontot. Vonaton. autóbuszokon, autókaravánokon, társas­gépkocsikon és minden más lehetséges közlekedési esz­közön özönlöttek az Egye­sült Királyság minden ré­széből a béketüntetők Lon­donba. hogy részt vegyenek a „Békét Vietnamban” an­gol tanács által rendezett tüntetésben. Az angol közvélemény az egész országot átfogó, im­ponáló méretekben nyilat­kozott meg, hogy elítélje amerikaiak háborús politi­káiét és békét. követeljen Délkelet-Ázsiában. Kairóban szerdán az afro­ázsiai értekezlet támogatá­sára felhívó közös közle­ménnyel befejeződött Nasz- szer egyiptomi elnök, Csou En-laj kínai miniszterel­nök, Sukarnö indonéz elnök, továbbá Ajub Khan pakisz­táni elnök „kis csúcsértekez­lete”. ;..? — Ügy látom, kevesli a hal árát. — Igen. — Nagyon sok a halász. A vásárló kevés. Azért ol­csó a hal. Elbúcsúzom a halárustól. Továbbmegyek. A Restau- Redoreszre érek. (Ez már budapesties belváros, pon­tosabban a Vörösmarty tér). A téren sok kicsi és na­gyobb üzlet, szép áruházak. Az egyikben Wolksvagen autók vásárolhatók. Az épületeken feltűnő erősséggel mutatkozik a mór hatás. A falakat a földszinttől az emeletig jel­legzetes figurákkal színes mozaiklapok borítják. Ugyanez ismerhető fel a kovácsoltvas erkélyeken. A Rossio térről nyíló utcában még sokszínűbben található meg az Európában ritkán található mór építészet. Az Auguszta utca világszép üz­leteiben minden található, és drága pénzen meg is vá­sárolható. Aki alkuszik, ol­csóbban, aki nem, drágáb­ban vásárol. Engem az üz­letek alig érdekelnek. Ha a szép kirakatokat meg is nézem, mégis inkább cso­dálom az utca végéből jól látható Sa Citedralat. (Este mesébe illő látvány a kivi­lágított Citedrala,) ___ A UPI legfrissebb jelen­tése szerint 28 repülőgép megsemmisült, illetve meg­rongálódott. Négy amerikai katona meghalt. A légitámaszpont ellen intézett tüzérségi támadás hírét a Pentagon is megerő­sítette. A hadügyminiszté­rium szóvivője nem szol­gált részletekkel, pusztán az ottani parancsnokság táv­irati jelentésére hivatko­zott, atniből kitűnik, hogy a kilencezer ame­rikai tengerészgyalogos által őrzött támaszpont­ra magyar idő szerint 18,33 órakor lőtték ki az első aknákat. A város környékét és a Da Xanjba vezető utakat lezárták. A város- központban rendőrségi őrjáratok cirkálnak. A nyugati hírügynökségek szerint az amerikai ható­ságok már egy ideje szá­mítottak a partizántámadás­ra, s ezért a támaszpontról több mérföldre felderítő elő­őrsöket küldtek, hogy fel­kutassák, illetve megsemmi­sítsék a támadásra készülő partizánegységeket. Ez azonban nem sikerült. A Westminster-pa’ota előtt rádiókészülékekkel fel­szerelt gyalogos, lovas és motorkerékpáros rendőrosz­tagok fogadták az óriási tömeget. Lord Brock way, a ..Bé­két Vietnamban” angol ta­nács elnöke szakszervezete­ket. békealakulatokat és egyházakat képviselő kül­döttség élén átnyújtotta a miniszterelnöki hivatalban a bizottság által a miniszter- elnökhöz intézett levelet. A levél a vietnami barbár há­ború azonnali beszüntetését sürgeti. A megbeszélés után a külügyminiszterek ültek ösz- sze, hogy megfogalmazzák a záróközleményt. A közle­mény hangoztatja: a négy ország teljes támogatásáról biztosítja a november vé­gére Algírba kitűzött afro- ázsiai csúcsértekezletet. A Citedrala közelről való megtekintése előtt a Belem Estoril Cascias városrészt nézem meg. Ez a városrész a XVI. században épült. A Belem tetején áll egy kis kápolna. A visszatérő hajó­sok ezt látják meg elsőnek. Vasco de Gama itt imád­kozott egy éjszakát, mielőtt első nagy tengeri útjára indult. A világhírű portu­gál hajós hamvait hazaho­zatala után a kápolnában helyezték örök pihenőre. Fent a Citedrala kertjében a turista elé tárul a Tejo hatalmas víztükre. Felülről a kéken csillogó folyó há­tán a halászhajók apró já­tékoknak látszanak. A Ci­tedrala másik oldalán lép­csőzetesen egymás mellett szűk utcácskák. Mind-mind apró kövekből épültek. Mel­lettem egy csoportnak ide­genvezető magyaráz. — Ez Alfama — hallat­szik a tájékoztatás. Eszem­be jut a halászfeleség, aki oly nagy szeretettel beszélt e városrészről. Igaza volt, az Alfama kőből épített ut­cái valóban szépek. Elfáradok. A Citedrala mellett a Miradourc Santa Luzia teraszának kávézójá­ban megpihenek. Beesteledett. Kellemes a Tejo felől érkező hús szel­lő. Mégegyszer megnézem a hét dombra épített várotnj­OKOSAN HALLGAT Ez a szép hölgy, aki oly csábos pózban simo­gatja egy függöny csücskét, nem más, mint Irma Capace Minutolo, a nemrégiben elhúnyt Faruk volt egyiptomi király szeretője. A ró­mai Via Veneto köre­iben „Miss Farao”-nak is becézett, nevezetessé lett Irma kisasszony — akire a Falstaff-külsejű exkirály tíz év alatt nagy vagyont költött — nem véletlen kapaszko­dik ujjacskáival egy függönybe. Ugyanis lel­kében a függöny elé kí­vánkozik, színpadról szeretné meghódítani az embereket. „Ha Soraya, az iráni sah volt fele­sége ma filmszinésznő, — gondolta magában Irma Capace Minutolo — miért ne lehetnék én énekesnő?” Beiratkozott hát Franco Ghitto-hoz, a Plombino-i operate- noristához, aki az am­biciózus hölgyet megta­nította a „Faust” Mar- git-jának szerepére. S a hírek szerint az ope­ra vezetői beleegyeztek abba, hogy a jövő évad kezdetén fellépjen ná­luk a Faruk utolsó éve­it megédesítő Irma kis­asszony. A római újsá­gok szerint „Miss Fa- rao” sok mindent örö­költ a beléhabarodott Faruktól. S ez nagyon fontos. Mert egy kezdő énekesnőnél — különö­sen á mondén világban — kellemesen pótolja az énekkultúra hiányos­ságait a villa, a jacht, a „Jaguár”. És az édes Irma rendelkezik ilyes­mikkel. Ha pedig jelen­legi vagyona kifogyna, akkor van egy olyan tőkéje, amit mindig ér­tékesíteni tud. A hang­ja. No, nem annyira az énekhangja — amely­nek kiművelése nem bi­zonyos, hogy sikerrel jár — hanem inkább a rendes beszédre alkal­mas, köznapi hangja. Irmácska ugyanis — mint egy nyilatkozatá­ban sejteni engedte — sok olyasmit tud Faruk­ról, ami a volt király családjának nem éppen kellemes. „Ha én egy­szer kinyitom a szá­mat ...” A királyi csa­ládnak tehát az a jó, ha ez a száj inkább — énekel.., Tüntetések Angliában a vietnami agresszió ellen Befejeződött a kairói „kis csúcsértekezlet“

Next

/
Oldalképek
Tartalom