Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

Huszonkilencmilliós vásárlás. Az ünnepi könyvhét mérlege 29 400 000 forint értékű verseskötet, regény, isme­retterjesztő mű, lexikon, művészeti album talált gaz­dára az ünnepi könyvhé­ten — közölték a Művelő­désügyi Minisztérium Ki­adói Főigazgatóságán az országos forgalom mérle­gét. A SZŐ VOSZ vidéki bolt­hálózata hétmillió forintos forgalmat bonyolított le. Könyvtáraik gyarapítá­sára, gyűjteményeik meg­alapozására a'z olvasók az idén körülbelül 12 száza­lékkal nagyobb összeget fordítottak, mint tavaly, amikor 26 200 000 forint volt a könyvhét összbevé­tele. Az ünnepi könyvhéten körülbelül 600 író-olvasó találkozón ismerkedtek meg a szerzőkkel az irodalomba­rátok tízezrei. Az ország legkülönbözőbb vidékein vendégszereplö írók egybe­hangzó véleménye: megvál­tozott, mélyült az olvasók érdeklődési köre, ma már nemcsak a régi sablonos kérdéseket teszik fel — „hogyan lett ön író?” mi­ként születik a vers?” stb. — hanem az olvasott mű­vek alapján tartalmi, stilá- ris, esztétikai problémákat is boncolgatnak, elmondják véleményüket és választ várnak. Amit nem pótol jegyzőkönyv Legyen vendéglátó a vendéglátó •• Önkiszolgálás — Formaikid — Szaxofon Tizennégy szerv a régi Koronában Hatszáz ember, évi 70 mil­lió forgalom, sok gond ez a Vendéglátóipari Vállalat­nak. A vendég csak ezt látja: kékköpenyes csapos cigarettával a szájában mé­ri a féldeciket, hogy ez a féldeci nem is pontosan üti meg a mértéket, hogy a Szabolcs harmadosztályú ét­termében kétes tisztaságnak a teritők, hogy sokszor kés­ve érkezik a pincér, hogy hiába keresi a törülközőt a mosdóban. Mindezt látja, tudja a nyíregyházi ember, s emlegeti a régi kiskocs­mákat. AMIT ELVÁRUNK Az igazgató elnézően mo­solyog és azt mondja: más a nagyüzem. Tényleg így van. Nem akarjuk vissza­sírni Krúdy kiskocsmáit, ahol országos dolgokat vi­tattak a szegény emberek, nincs szükség a régi Koro­nára, ahol a „boldog idők­ben” huszártisztek karddal verték le a csillárt, s ahol birtokok cseréltek gazdát az ördög biblia szeszélye, vagy az ügyesen paklizó kezek akarata szerint. Más világot élünk, de a spriccer most is jólesik, esküszünk a hagymás rosté­lyosra. Megtehetjük ezt, mert dolgozunk. Jár nekünk w Uj szobrok, freskók Üjabb képzőművészeti al­kotásokkal gazdagodnak középületeink, tereink. Hu­szonnégy szobor, dombormű, mozaik és freskó tervjavas­lata készült el. Szobrot emelnek szülőfalujában Tar- pán Esze Tamásnak. Nagykál- lóban Korányi Frigyesnek, emlékművet állítanak váro­sunkban Bessenyei György sírjánál. Nevelési témájú kompozíciót kapnak a me­gye új iskolái, szobor díszíti a száznegyven ágyas nyír­egyházi anyáscsecsemő otthon bejáratát, az északi és déli lakótelep kapuit, a városi gőzfürdő parkját.’ A színház előtt Krúdy Gyula szobrát kívánják felállítani. És mulasztást pótol váro­sunk, amikor Nyíregyháza leendő egyik legszebb te­rén, az állomás előtt Sza­muely Tibor szobrát helye­zik el. a jó ebéd, a nagyfröccs. A pincértől ropogós fehér ka­bátot, vasalt inget, nyak­kendőt és udvariasságot kö­vetelhetünk. Ebédelnek a Vesszős étte­remben. Csúcsforgalom. Hosszú sor a kiszolgáló asz­tal előtt, önkiszolgálás. Elő­ször járok a konyhában. Poros, málló falak. A kö­vezet csatakos, sáros. Saj­nos még nem kísérletezték ki a „megfelelő” lábbelit. Két pincértanuló edényekkel sürög. A körmük fekete, in­gük, kabátjuk piszkos. Az üzletvezető próbálja leckéz­tetni őket. De — neki sincs vasalt nadrágja. MÉG ÖT ÉV! Sokan nem tudják, hogy a Csemege Áruház finom cukrászsüteményeit itt készí­tik Nyíregyházán, De mi­lyen körülmények között. A formaikid kis mértékben bi­zonyára nem mérgező. Egyébként is cukorral fo­gyasztjuk. Az üzemben pereg a festék, s a sütők mellett ott az öltöző. Szerencsére már elkészült az új üzem terve, öt év múlva hét új vendéglátó, mondom vendéglátóipari egység lesz Nyíregyházán. Dehát az objektív nehézségek... A hatszáz alkalmazottból csak kétszáz a szakember. Idegen nyelven csak öten beszélnek. A konyhák kicsit túlterhel­tek. Száz adag helyett öt­százat kell kiszolgálni a Szabolcs-étteremben. Ez ré­gen csak „kávéskonyha” volt, — tájékoztat egy szak­ember. A régi Korona szálló épületében ma tizennégy szerv székel. Ezért nincs most külön kávéház, söröző, étterem, bárhelyiség. Persze bár azért van Nyíregyházán. Az Anna bár.. (Nevetséges — mondja az igazgató.) Jó lenne, ha mégsem kel­lene öt évet várni arra a kávéházra. A statisztika Érettségi után...? Lehetőség a munkára — Sok ßatalt vár a mezőgazdaság Ezekben a hetekben utoljára ül az iskolapadok­ba 2000 érettségiző diák. Közülük sokan továbbtanu­lásra jelentkeztek az ország különböző felsőfokú okta­tási intézményébe. Az érettségizettek egy része a tanulás befejeztével mun­kahelyet keres. A továbbtanulásra jelent­kezettek bizonyos százaléká­nak — akiket nem vesz­nek fel az egyetemek, főis­kolák — ugyancsak elhe­lyezkedési gondjai lesz­nek. A Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium 191 érettségiző diákja közül ötvenen, a Vasvári gimná­ziumból 75 Közül tizenhe­ten, a Kossuth szakközépis­kola érettségizettéinek pedig 30 százaléka keres munka­helyet a következő helye­ken ezekben a hónapokban. A Kossuth szakközépisko­lában 110 gimnáziumi tanu­ló négy éven ót 5-f-l-es ok­tatásban vett részt. Eszter­gályos, mezőgazdasági gép­kezelő, gyümölcskertész, rá­diószerelő és faipari szak­mákat tanultak. Hetvenen végeztek a szakközépiskolai negyedik osztályokban. Az itt végzett diákok jelentős százalékát a politechnikai oktatás bázisüzemei, a Me­zőgazdasági Gépjavító Vál­lalat, az AKÖV és a diákok lakóhelyéhez közeli gépállo­mások alkalmazzák. A Kos­suth szakközépiskolából 20 diák már most felvételt nyert az Egyesített Tiszti Iskolára. Ebből az iskolából és a Vasváriból négyen a Szovjetunióban folytatják egyetemi tanulmányaikat. A város legtöbb vállalatá­nál elutasító választ kapnak az érettségizettek, ha mun­kát keresnek. A városi ta­nács munkaügyi csoportja sem tudja biztatni a jelent­kezőket A néhány üres hi­vatali státuszt Nyíregyhá­zán és a vidéki vállalatok­nál a közgazdasági techni­kum érettségizettéivel töl­tik be. A szakmunkást igénylő vállalatok mór jó­részt megkötötték a szer­ződéseket azokkal a fiata­lokkal, akik a politechni­kai és szakközépiskalai ok­tatásban valamilyen szak­mát szereztek. Néhány vállalatnál még várják érettségizett fiúk és lányok jelentkezését ipari tanulónak. A nyomdaipari vállalat egy gépmester és egy kéziszedő tanulót szer­ződtet. az építőanyagipari vál­lalatnál pedig 11 üvegtechni- kus tanulót vesznek fel. Az utóbbi helyen azonban már tízszeres a túljelentkezés. Két—három érettségizetett — elsősorban lányokat — órástanulónak vesz fel a VAGÉP kisvárdai és máté­szalkai órásrészlege. Az építőipari vállalat lét­száma telt. Júliustól azon­ban 1500 dolgozót alkalmaz a Nyíregyházi Konzervgyár, augusztus elejétől pedig a nyíregyházi dohánygyár vesz fel munkásokat. Az érettségizetteket főként adatgyűjtő munkakörben al­kalmazzák. Az idén érettségizők mintegy 60 százaléka leány. Többségük fodrász, fényké­pész, kirakatrendező, fogtech­nikus, vagy adminisztratív dolgozó szeretne lenni, pe­dig az iparban és a mező- gazdaságban számtalan le­hetőség kínálkozik a lá­nyoknak. A MÁV és a pos­ta évenként indít különbö­ző szaktanfolyamokat. A lányok jelentkezését várják az ország és a me­gye egészségügyi szakisko­lái. A megye mezőgazdasága is sok munkaterületen biz­tosít elhelyezkedési lehető­séget az érettségizetteknek — lányoknak éppúgy, mint fiúknak. A tsz-ekben és a mezőgazdasági üzemekben jórészt idős emberek dolgoz nak. Hiány van a fiatal szakemberekben is. Évről évre egyre nagyobb szám­ban szervezik meg Szabolcs­ban a mezőgazdasági szak­munkásképző tanfolyamokat A munkahelyet, életpályát kereső fiatalok ezen a te­rületen is igen hasznos se­gítői lehetnek gazdaságunk fejlődésének. Szilágyi Szabolcs ugyan kedvező: a forgalom­nak csak 16 százalékát adja a szeszes ital, 30 százalékát petig az ételfogyasztás. A többi egyéb bevétel. HALLANÁ CSAK BENCZI... Ami pedig a zenét illeti... Nyíregyházán sehol nincs jó tánczene és nincs cigány­muzsika sem. Néhány éve még ismertünk jó prímáso­kat. Megtanították őket szaxofonon játszani. (Hal­laná ezt a muzsikát az öreg Benczi, a híres prímás, aki­nek kedvéért még Zalából is eljöttek a Koronába...) Egy szó mint száz, nincs Nyíregyházán jó vendéglátás. Ezt pedig nem magyarázzák sem az „objektív nehézsé­gek”, sem a jegyzőkönyvek. Gyarmati Béla Hetvennel több színházi előadás Dalostalálkozók, tanfolyamok A nyári időszak általában nem a kulturális rendezvé­nyeké, de idén a szokottnál több műsor várható. Az ese­mények közül kiemelkedik a július 4-én megrendezendő nemzetközi szövetkezeti nap, egész napos kulturális és sportműsorral. Ekkor kerül sor az országos úszóverseny­re, a tavon modellezőver­seny lesz, a lovasok pedig parádés bemutatóra és ver­sengésre készülnek. Június 26-án és 27-én az ország különböző városaiból érkező dalosok szórakoztat­ják a megyeszékhely közön­ségét- A dalostalálkozóra a felszabadulási emlékünnep­ségek keretében kerül sor. Hat kórus 300 tagja látogat el Nyíregyházára. Itt lesz Bárdos László Kossuth-díjas zeneszerző, aki erre az al­kalomra „Miénk az élet ta­vasza” címmel külön művet szerzett. A Debreceni Ko- dály-kórus Gulyás György Liszt-díjas vezeté I el uta­zik városunkba. Fellép a da­lostalálkozón a Budapesti Műegyetem, a Magyar Ká­belgyár együttese, a Diós­győri Munkáskórus, vala­mint a Nyíregyházi József Attila Művelődési Ház 15 éves jubileumát ünneplő énekkara és a tízéves fenn­állását ünneplő kisvárdai pedagógus énekkar. A nagyobb kulturális ese­mények mellett a kisebb helyi rendezvények is jó szórakozást ígérnek- A ki­sebb községek régi vágya teljesül azzal, hogy a me­gyei művelődési szervek to­vább bővítették a színházi előadások számát, szerződést kötöttek falusi turnékra a Déryné Színház együtte­sén kívül a miskolci é- a szolnoki színházzal. A ko­rábbinál hetvennel több színházi előadást tartanak, a községekben hivatásos együt­tesek. A nyári hónapokat a nép­művelésben dolgozók külön­féle tanfolyamok, látogatá­sok céljaira is felhasznál­ják. Sok száz népművelési dolgozó veszi ki részét a ki­rándulásokkal és egyéb szó­rakoztató rendezvényekkel tarkított tanfolyamok mun­kájából. p. r Könnyebb lesz kijelölni a háztáji földeket Befejezés előtt a zárt kertek felmérése Megyénkben mintegy 23 800 katasztrális hold a zárt kertek területe. Ez kö­rülbelül megyénk egyik leg­nagyobb községének, Tisza- vasvári területének nagysá­gával egyenlő. A zárt ker­tek azok a kisparcellák — általában szőlő és gyümölcs művelési ágú területek — amelyek szemmel is jól lát­ható élősövénnyel vagy árok­kal vannak körülvéve. Ilyen jellegű területek főleg a nyíri dombokon találhatok. Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal a i el­múlt évben kezdte meg fel­mérni ezeket a területeket az ÁFTK 207- számú utasí­tása értelmében. A zárt ker­tek régi eredetűek, már az 1850. évi országos felmérési utasítás is foglalkozik velük, és azóta igen sok problémát okoztak. Az általános föld­rendezés idején a 24. számú tvr. alapján sem lettek be­vonva a területrendezésbe­Az elhanyagolt rendező- ; si viszonyok miatt sok volt a törvénytelen földhasználat, gyakran tisztázatlan volt ezek tu­lajdonjoga is. Az általában nyolcszáz négy­szögölesnél nem nagyobb zárt kertekből egy-egy csa­lád többet is művelés' alá vett — minden átírás és ren­dezés nélkül, 6 jogtalanul használta a földet. Ugyan­akkor a termelőszövetkeze­teknek is sok gondot oko­zott a háztáji földek megál­lapításánál. Mindezeket a problémákat igyekezett megoldani* az FM akkor,, amikor a zárt kertek rend­szerének felülvizsgálását, rendezését az ÁFTH-ra bíz­ta. Az elmúlt évben és ez év elején 65 községben készül­tek el a felmérések. A ten- dezési munkákat nagymér­tékben hátráltatja, hogy a mostani állapotok is megle­hetősen zavarosak, az el­múlt nyolc évtizedben csak itt-ott történtek részleges rendezések- Megyénkben az ÁFTH jelenleg ú*vbb tíz községben végzi a felméré­seket és az év végéig 173 köz­ségben fejezik azt be. Gyakorlatilag ez annyit je­lent, hogy a tényleges birtoklási viszonyoknak megfelelő­en rendezik azok ka­taszteri állapotát. Ugyanakkor bizonyos agro­nómiái felülvizsgálásra is sor kerül, a jelenlegi hely­zetnek megfelelően új adó­alapokat is létesítenek. A felmérés megtörténte uián lényegesen könnyebb lesz a termelőszövetkezetek hely­zete is: a felmérések megköny- nyítik a háztáji földte­rületek kijelölését. Valamennyi tsz-tag az őt megillető háztájit kapja. így megszűnnek a korábbi ren­dezetlenség szülte aránytalan­ságok. megszüntetik n jogta­lan földhasználatokat. A zárt kertek rendezésé­vel egy régóta sok problé­mát okozó kérdés zárul le­rn. s. Új OTP-székházak Az Országos Takarékpénz­tár megyénkben több fiókja részére épít új székházakat, helyiségeket, illetve bővíti a meglevőket. Nagykállóban több mint félmilliós beruházással épí­tenek új irodaházat, amely­nek építési munkái jó ütem­ben haladnak, a modern épületbe előreláthatólag szeptember elsején költöz­IVállalatok figye/ent ! A 114/1965. FM—OT együttes utasítás végrehajtásának elősegítése érdekében a Figyelő című gazdaságpolitikai he­tilap e heti száma 4 oldalon a „Kereslet-Kínálat” rovatban közli a vállalatoknál lévő elfekvő késztetek listáját Elfekvő készletek értékesítését vagy ezek vételét hirdesse a FlűVELŐ-ben Cím: Budapest, V. Alkotmány u. 10. Telefon: 312—553. HV hetnek be a dolgozók. Ti- szavasváriban ugyancsak új fiókhelyiség épül, amelynek költségeire mintegy hatszáz­ezer forintot fordítanak. Az építkezések befejezését az év végére tervezik. A vásárosnaményi OTP- fiókot felújították. Az átala­kítási, bővítési munkákra 250 ezer forintot költöttek. A közeljövőben kezdik Bak- talórántházán az új székház építését, amelyben az OTP és Állami Biztosító kap he­lyet. A megyei OTP igazgató­ság sem marad ki a moder­nizálásból. Az OTP fölött lévő első emeleten kapnak majd új irodákat a hálózati csoport dolgozói, a revizo­rok. így az eddigi zsúfoltsá­got megszüntetve kulturált körülményeket biztosítanak a munkához. Már megkezd­ték a pénztárterem és ügy­félváró nagyarányú átalakí­tását, melynek befejeztével modem, a szemnek is tetsze­tős földszinti'részt képeznek ki. Az itteni munkákra mintegy félmillió forintot költenek. 5 1965. június i#.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom