Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-08 / 133. szám

Nehézkesen halad a tsz-beruházás a kisvárdai járásban Erőteljesen felődnek a kalászosok Kevés a szerződés gépi aratásra Az aratási előkészületek­kel és a termelőszövetkeze­tek építési beruházásaival foglalkozott többek között a Kisvárdai Járási Tanács VB a legutóbbi ülésén. — Becs­lés szerint a kalászosok két­harmada jó, egynegyede kö­zepes, a töbi gyenge fejlett­ségű. A hótakaró hiánya, majd a vízállás miatt a 23 OOn holdnyi őszi kalászosból egy-másfél százalék pusztult ki. A 20 000 holdon végzett fejtrágyázás, a kedvező időjárás sokat javított a kalászosokon: erőtelje­sen fejlődnek. A tervek és a szerződés- kötések szerint a járás közös gazdaságaiban több mint 13 000 holdat géppel, 10 000 holdat kézi kaszával aratnak le. A gépi aratáshoz 46 kom­bájn, 40 rendvágó és kéve­kötő áll rendelkezésre. Ezek­nek a javítása jól halad, s a júniusi gépszemléig befeje­ződik. A végrehajtó bizott­ság megállapította, hogy — figyelembe véve az össze­torlódó szántóföldi növény- ápolást — a tsz-ek egy része nem biztosított elegendő kalá­szos területet gépi ara­tásra. Néhány helyen, mint Berke­szen, Mándokon, a gyulaházi Haladás Tsz-ben egyáltalán nem szerződtek gépi aratásra. Főként ezek miatt nincs biz­tosítva a gépállomás kapa­citásának kellő kihasználása. Az 53 darab cséplőgépből csak 15 marad a gépállomás kezelésében, de az ezekre Nyolcezer pnilykapipe kálváriája Nyírpazonyban Megsértett tsz-demokrácia és a következmény Tavaly júniusban a nylr- pazonyi Zöld Mező Tsz. ve­zetői — a több mint félmil­lió bevételkiesés ellensúlyo­zására _elhatározták, hogy pulykákat fognak felnevel­ni. Kiss Károly, volt el­nök _ jelenleg elnökhelyet­tes. — Molnár László tő- könyvelő és Btri István, mezőgazdász vitatta meg a kérdést; előbb kétezret akartak, azután, mivel eny- nyivel szerintük nem lett volna érdemes kezdeni sem, nyolcezer napospulykát kér­tek a Baromfiipari Or­szágos V állalattól. A BOV. két részletben, június 20-án és 23-án szál­lította a pulykákat, darab­ját 14 forintért. A nyolc- férőhelyes, 165 négyzetméter alapterületű csibenevelőben helyezték el őket. Itt a leg­elemibb feltételeket sem biztosították, ezért a puly­kákat át kellett szállítani a sertéshizlaldába. A megfe­lelő körülményekről itt sem gondoskodtak: a kis puly­kák felfáztak, megbetege­dést kaptak. Ezért tovább­szállították őket a dohány­szárítóba, ahol a betegeket elkülönítették és megszűnt az elhullás. Ilyen kálvária után nem is csoda, hogy a nyolcezer darab pulykából 4628 el­hullott. ‘Amikor a felnevelt pulykákat eladták. így ala­kultak a költségek: összes bevétel: 319 920 Ft, ráfor­dítás: 520 105 Ft. Ez több mint kétszázezer forint ráfizetést jelent. Ha a pulykanevelés sikerül és nem pusztul el az állatok 53 százaléka, ugyanilyen nyereséget hoz. Hogyan le­hetett ilyen pazarlóan gaz­dálkodni a közös vagyon­nal? A ráfizetés, az ésszerűtlen gazdálkodás a tsz-vezetők törvénysértéseinek eredmé­nye volt. A termelőszövetkezet alapszabálya az éves ter­melési terv és költségvetés elfogadását és ennek módo­sítását a közgyűlésre bízza, a tagok összességének akara­tára. Ezen önhatalmúlag nem változtathat sem a ve­zetőség. sem az elnök. Márpedig a nyírpazonyi tsz-vezetők megsértették a szövetkezeti demokrácia tör­vényét, az alapszabályt; a közgyűlés, a tagok megkér­dezése nélkül módosítottak a terven, önkényesen dön­tötték el a pulykavásárlást. A tagok ezután természete­sen így gondolkodtak: „Ha bennünket meg sem hall­gattak. nem kíváncsiak a véleményünkre, egyék meg. amit főztek”. Közömbösen szemlélték az eseményeket, a pulykanevelés pern vált sen­kinek sem szívügyévé. Ez lett az eredménye a tsz-demok- rácia megsértésének, a tagok meghallgatása nélküli gaz­dálkodásnak. Persze a kárt az önkényeskedő tsz-veze- tőknek így is meg kell té­ríteni. s az anyagi felelős­ségen túl, büntetőjogilag is felelnek majd tetteikért. Kun István A Mátészalkai Vegyesipari KTSZ szolgáltatási ésr4avító tevékenysége A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN VÁLLALJUK: kislakások építését és tatarozását, villanyszerelési munkák végzését, vaskapuk készítését, kőműves, ács és iestő szakmunkát, motorkerékpárok garanciális javítását stb.... 4 JÁRÁS MINDEN TERÜLETÉN Mátészalkai Vegyesipari KTSZ. (221) kötött szerződés sem biztosít­ja a megfelelő kihasználást. A termelőszövetkezetek június 20-ig készítik el ara­tási, szállítási és cséplési terveiket, s ezeket összhang­ba hozzák a növényápolási feladatokkal. A mezőgazda- sági osztály a következő he­tek legfontosabb feladatának tartja a növényápolási mun­kák folyamatos ellenőrzését, s ahoi lemaradás van, oda gépállomási erő- és munka­gépeket irányítanak át, hogy aratásig az időszerű kapá­lást elvégezzék. A termelőszövetkezeti beruházások közel 16 millió forintot tesznek ki az idén a járásban. A terv valóra váltása ed­dig 22—25 százalékos. A műszaki gazdasági előké­szítés befejeződött, a terve­zés — a villamosítás kivé­telével — megtörtént. A do­hánypajták építése az anyag- szállítás vontatottsága miatt, az öntözőtelep létesítése, mélyfúrású kutak korszerű­sítése anyaghiány következ­tében lassú. A villamosítási tervek készülésének az elhú­zódása késlelteti a hitel­megnyitást, a munkák kez­dését, két tsz-nél a fedezet­hiány akadályozza a tehén- istái fők építését. A hidegle­vegős szénaszárítók létesíté­sében sincs előrehaladás: részben a kisvárdai ktsz nem kezdte meg a munkát, a tuzséri Rákóczi Tsz pedig korábban lemondta az épít­kezést, másrészt a nyírtassi Dózsa Tsz-ben anyaghiány gátolja az építést. Ezek a gondok kétségessé teszik az idei beruházást tervek megvalósítását a já­rásban. Fölényes tudás, elragadó művészi slílus A moszkvai Nagy Színház baleUegyüUesének vendégjátéka Részlet a Dcgenda a szerelemről című balettből „Der Jubel kannte kei­ne Grenzen”. Az ünnep­lés nem ismert hatá­rokat! — Ezzel a mon­dattal végződik Franz Endler kritikája a moszkvai Nagy Színház balettegyüttesének műsoráról, a Die Presse c. bécsi napilapban. A többi osztrák újság is az elragad­tatás azonos hullámhosszára állította a szovjet vendég­együttesről szóló beszámolót. Májusi jugoszláviai és auszt­riai tu-néja után most Bu­dapest láthatja ismét a világ legjobb balett-táncosait. A Bolsoj együttese két hétig szerepel a budapesti Opera­házban. Ismét láthatjuk — mon­dottuk az imént, mert a moszkvai Nagy Színház tánc­művészeivel eddig már két- ízben volt alkalmunk ha­zánkban találkozni. (Nem beszélve az egyéni vendég­játékokról, amelyekre sűrűb­ben került sor). Először 1949- ben. A budapesti Világifjú- sági Találkozó bővelkedett kulturális eseményekben, de a legnagyobb élményt két­ségtelenül a Bolsoj Balett A* ipari tanuló felvétel helyzete Még van hely a mezőgazdasági szakmákban Két és fél ezer elsőéves — Túljelentkezés a fodrászoknál, kereskedőknél Megyénkben ebben az év­ben 2493 elsőéves ipari ta­nuló — köztük 710 leány és 116 érettségizett fiatal — kezdi meg a munkát tanuló­ként a megye üzemeiben, szövetkezeteiben és kisiparo­sainál. Az érdeklődés egyes te­rületeken jóval meghaladta a beiskolázás megyei lét­számkeretét. A „divatos” szakmákban — a lányoknál a fod­rász és kereskedő, a fiúknál a mezőgazdasági gép-, a motor- és vil­lanyszerelő, kereskedő — a felvehető létszám több­szöröse jelentkezett. A tanulóképzés más ágai bán, főképpen egyes mezőgazda- sági szakmákban, az állatte­nyésztésben és növényter­mesztésben, illetve azok spe­ciális szakterületein még jó- néhány betöltésre váró hely van. Ez egyrészt abból is adódik, hogy nem ismerik eléggé a mezőgazdaságban történő oktatás utáni továbbta­nulás lehetőségeit. Kedvező ugyanis, hogy a mezőgazdasági tanulóidő le­töltése után lehetőség van a mezőgazdasági technikum­ban való továbbtanulásra olymódon is, hogy a tanuló­időt beszámítva, magasabb osztályban kezdhessék a technikumi tanulmányokat és azok során is további tár­gyakból kapjanak felmenté­seket. A szülők nagy része válto­zatlanul ahhoz ragaszkodik, hogy gyermekeiket Nyíregy­házán, illetve saját közsé­geikben helyezzék el, holott például Budapesten a, 31. számú Építőipari Vállalatnál egy sor olyan szakmára tudnak még teljes tanu­lóotthon-ellátással helyet biztosítani, amelyek Itt már régen beteltek. Ugyanakkor a megyei ta­nács munkaügyi osztálya vá­jártanulónak is tud beisko­lázni — természetesen más megyékbe. Ezek a lehetőségek most, amikor a beiskolázásnak gyakorlatilag vége, és a sa­ját szakmájukban felvételt nem nyert általános iskolát végzett tanulókat más mun­katerületre irányítják. A felvételekkel kapcsola­tosan a szülőktől gyakran hallani olyan panaszokat, hogy jobb tanulmányi ered­ménnyel rendelkező gyerme­küket nem vették fel arra a szakmára, amelyre gyen­gébb tanulmányi eredményű gyereket beiskoláztak. Ez esetenként valóban így van de egészen más megvilágítás­ban, mint ahogy azt egyesek értelmezik. A jelenlegi fel­vételi rendszerben a közép­iskolai és ipari tanuló felvé­telek megközelítően egy idő­ben történnek. Ennek kö­vetkeztében gyakran előfor­dul az, hogy azok a lé­nyegesen jobb tanulmányi előmeneteld — gyerekek, akiket középiskolába nem vettek fel, késve kérik fel­vételüket ipari tanulónak. Az elhelyezési problémá­kat egyrészt az iparita- nuló-iskolák tanterem- es tanerőhiánya okozza. Az elmúlt évi létszámot — az ipari szakmákban — eb­ben az évben nem tudják elérni, ugyanis tavaly újabb osztálytermekkel, és így je­lentős számú tanulóval bő­vítették az iparitanuló-inlé- zetet, de ezeket a helyeket már tavaly betöltötték, je­lenleg pedig nincs lehetőség a most első évet kezdő ipa­ri tanulók létszámát hason­lóképpen növelni. A megyei tanács munka­ügyi osztálya együttműkö­dést valósított meg a műve­lődési, az ipari osztályok­kal, valamint a KISZÖV-vel, KISOSZ-szal, hogy az igé­nyeket és a lehetőségeket összehangolják. De mindez csak úgy lehet eredményes, ha az általános iskolát vég­zett tanulók mind az ipar­ban mind a mezőgazdaság­ban egyaránt tanulni akar­nak, és nem ragaszkodnak egyes — jelen pillanatban — divatos szakmákhoz. A megyei tanács munka­ügyi osztályán elmondták, hogy terveket dolgoztak ki a megyében lévő ipari ta­nulók iskolákban törté­nő kulturált — és na­gyobb létszámot fogial- koztató — elhelyezésére, új Intézmények megépí­tésére, így Nyíregyházán Is egy húsztantermes iparitanuló-iskola létre­hozására. Amíg ez elkészül, addig a je­lenleg is rendelkezésre álló kapacitás ésszerű és egyenle­tes kihasználásával tudják csak biztosítani valameny- nyi általános iskolát végzett tanuló elhelyezését. Marik Sándor (MTI Külföldi Képszolgálat) szereplése nyújtotta. Ekkor ismerkedtünk meg a világ­ranglistán mindig az első he­lyen járó orosz prímabale­rinák. a Lepesinszkáják és Ulanovák méltó utódával, Maja Pliszeckájával. Az együttes második magyaror­szági vendégszereplésének 1961-ben lehettünk tanúi: ekkor a szegedi játékokon, a budapesti Operaházban és a Margitszigeti Szabad­téri Színpadon bűvölte el magyar közönségét a szovjet társulat. Az orosz balett mindig is világhírű volt. De igazi fé­nyében a szovjethatalom létrejötte óta ragyog a moszkvai Nagy Színház ba­lettművészete. Egymás után születtek olyan nagyszerű, azóta már klasszikussá neme­sedett táncjátékok, mint a Párizs lángjai, a Romeo és Júlia ía Prokofjevé, hiszen a Csaikovszkijé már régeb­bi keletül, vagy a Bahesi- szeráji szökőkút. Ausztriából érkezve. ez alkalommal nyolc előadáson, négy programmal szerepel a budapesti Operaházban a moszkvai Nagy Színház száz­tagú társulata. A kéthetes vendégjáték premierjén • romantikus balettirodalom gyöngyszemét, a Giselle-t mutatják be, Alekszandr Kozilov vezényletével. A to­vábbiakban sor kerül a Le­genda a szerelemről cfmfl balett bemutatójára, amely­nek zenéjét Melikov szer­zetté. A hindu környezet­ben játszódó háromfelvoné- sos mesejáték eredetileg Na­zim Hikmet színpadi műve. A balettváltozat koreográ­fusa Grigorovics, aki egyben az együttes művészeti veze­tője. A balett szólistái. Adir- hajeva. Kondratyeva és Tyl- honov. Ugyancsak háromfelVoná- sos mesejáték a Táltos lo­vacska, amely Scsedrin ze­néjével. Radunszkij koreo­gráfiájává! ismert orosz nép­mesét állít színpadra. A ven- dékegyüttes két vezércsilla­gát, Maja Pliszeckáját és Vasziljevet ennek a balett­nek a főszerepeiben láthat­juk. Ezenkívül színrevl- szik a Chopiniana című ve­gyes balett műsorukat, va­lamint még egy vegyes mű­sort, amelynek egyik alkotó­eleme A hattyúk tava má­sodik felvonása. 1965. június 8. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom