Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
Iskolán kívüli iskoláink A munkás-, a tsz-, a nőkés az ifjúsági akadémiák helyzetéről, feladatairól tárgyaltak a napokban a megyei pártbizottságon. Tagozatvezetők és előadók cserélték ki tapasztaltaikat. A tanulási kedv ma már nagy méreteket öltött. Meglett férfiak, idősebb tsz parasztasszonyok veszik kézbe a könyvet, hogy újabb osztályokat végezzenek el, vagy a munkájukhoz szükséges ismeretek gyarapítása a mozgató rugó. Közel 2500- an tanulnak a megyénkben működő 81 különböző akadémián. A tapasztalat azonban az, hogy az akadémia jellegének, céljának megjelelő munka csak nagyon kevés helyen van. A kisvárdai fémszerelvény gyárat, a ti- szavasvári Alkaloidát, vagy Vállaj községet lehetne említeni ahol nincs különösebb baj a szervezéssel, az előadások látogatásával. Viszont évek óta nem tudnak akadémiát indítani a Nagyhalászi Kendergyárban s a tuzséri fatelepen. Sok helyen éppen az üzemágvezetők a kerékkötői a jó munkának. Elhangzott olyan megjegyzés is, hogy ha mindenki tanul, ki fog dolgozni? Arról azonban megfeledkeztek, hogy a tanfolyamokat, akadémiákat végzett munkások képzetebbek lettek a tanultakat raját munkaterületükön jól tudják hasznosítani. Vitatott kérdés, hogy he- lyes-e az előadások jelenlegi tematikája. Például a MÁV-dolgozók részére elsősorban műszaki, a nők részére egészségügyi és pedagógiai jellegű előadásokat tartanak. Helyes lenne a jelenlegi keretet szélesíteni. Az előadóknak általában központi anyag áll rendelkezésükre, az emberek pedig szívesen hallanának olyan eredményekről, kutatásokról. melyek szűkebb hazájukhoz szövődnek. Hogy az előadás valóban színvonalas, tartalmas legyen, alapos felkészültségű oktatóra van szükség. Ehhez idő is kell. Az egyik községben 12 előadást terveztek, előadóról viszont csak az utolsó pillanatban gondoskodtak. Természetes, hogy a megfelelő felkészülési idő hianya kizárja a tartalmas előadás lehetőségét. Ezért is helyes lenne egységessé tenni az irányítást. Ha a munkatervek összeállítása előtt minden szerv benyújtaná, hogy miről szeretne előadást tartatni, kevesebb lenne menet közben a kapkodás. Tapasztalatok szerint még mindig sok a lemorzsolódás. Egyik oka a hallgatók képzettsége közötti nagy különbözőség. Előfordult, hogy a négy általánost végzett tsz dolgozó az egyetemi hallgatóval járt egy tanfolyamra. Az igények természetesen eltérőek voltak. Nagyobb létszám esetén célszerű lenne több csoportot szervezni és a tematikát ennek alapján összeállítani. Az előadás után vetített és az anyaggal kapcsolatos film rendszerint nagyobb közönséget vonz. Még kevés film áll az előadók rendelkezésére. Több helyen a hallgatók részére tanulmányi kirándulásokat szerveztek, összekötve rendszerint az előadások jellegének megfelelő üzemlátogatással. Ahol ilyen volt, ott az akadémia szervezésével sem akadt különösebb probléma. Már vannak termelőszövetkezetek, ahol az akadémia tagjainak külön munkaegységet szavazott meg a tagság. Jó kezdeményezés, de eddig még nagyon kevés követőre talált. Általános panasz, hogy kevés a szakkönyv, Egy-egy mezőgazda- sági szakkönyv még most is drága. Már folynak tárgyalások a kiadóvállalatokkal könnyebben érthető és elsősorban olcsóbb szakkönyvek megjelentetéséről. Jobb munkát eredményezne ha az akadémiákat a szocialista brigádok körében alakítanák ki. Ahol ilyen már van, mint például a Kisvárdai Öntöde Vállalatnál, ott igen kedvező eredményekről számolhattak be. A vita még nem zárult le. A tanfolyamvezetők és előadók tapasztalatcseréje azonban máris haszonnal járt. A művelődési és mezőgazdasági szakembereknek azonban többet kell tenniük az akadémiákért mint eddig, hiszen a szervezés és irányítás elsősorban az ö feladatuk. Bogár Ferenc Kisvárdán megnyitották a megyei könyvhetet Szombaton délután Kisvárdán, az Öntöde Vállalat 04. számú gyáregysége kul- túrotthonában nyitották meg az ünnepi könyvhét megyei eseménysorozatát. Dr. Józsa István, járási tanácstitkár megnyitója után Horváth Gabriella, a megyei pártbizottság főelőadója tartott előadást. A műsor további részében Mátyás Ferenc költeményeiből, majd Szebet'ényi Lehel a közelmúltban megjelent novelláskötetéből olvasott fel. A hivatalos megnyitó után a vendégek baráti beszélgetésen vettek részt, amelyen műveiket dedikálták. A legfrissebb könyvtermésből szép kiállítás nyílt a kisvárdai járási művelődési klubtermében. Vasárnap folytatódtak az ünnepi könyvhét eseményei. A járási székhelyeken valamint a megyeszékhelyen könyvsá'Aakat állítottak fel, író-olvasó találkozókat rendeztek — amelyek egész sorát tartják mér a héten — több helyen könyvbált szerveztek. A megye állami és sző- j vetkezeti könyvhálózata is felkészült a várható nagy forgalomra: a könyvheti könyvekből — közel ötven műből mintegy 330 ezer forint értékű példányt adtak át a boltoknak és könyvbizományosoknak. A könyvheti művek mellett az Állami Könyvterjesztőnél mintegy kétmillió, a szövetkezeti bolthálózatban, több mint hatmillió forint értékű könyv áll a vásárlók rendelkezésére. Az első két nap eredménye kedvező: Nyíregyházán mintegy tizenkétezer, a megye többi községeiben mintegy százezc*’ forint értékű könyv talált gazdára. A vasárnap ifjúsági eseményei Béketalálkozo, avatások, kitüntetések Átadták a KISZ KB zászlaját a mándoki úttörőknek Járási ifjúsági találkozót tartottak vasárnap Csenger- ben. A találkozóra, amelyen megjelent Danes Józlef, a járási pártbizottság első titkára és Lánczi János, a járási tanács vb. elnöke is, a járás községeiből mintegy kétezren gyűltek össze. A résztvevők a délelőtti órákban ifjúsági békenagygyűlést rendeztek. Kaczur Ernő járási KISZ-titkár megnyitója után Thuza István, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa mondott beszédet. A gyűlés résztvevői táviratot küldtek az Országos Szolidaritási Bizottsághoz. „Járásunk ifjúsága hónapok óta figyeli a hős vietnami nép ellen elkövetett amerikai agressziót — mondja a távirat. Ezt a szégyenletes gaztettet járásunk ifiúsága egységesen elítéli. El bennünk a kilencedik Világ Ifjúsági Találkozó jelszava: szolidaritás, béke és barátság. Ennek szellemében mai találkozónkon fejezzük ki tiltakozásunkat a vietnami népet ért agresszió miatt.” Ezt követően a találkozó részvevőit a járás legjobb öntevékeny művészegyüttesei szórakoztatták, majd sportműsor, később tábortűz következett. A találkozó ifjúsági bállal zárult. Vasárnap a mándoki művelődési házban a szülők és vendégek előtt Diezkó József, a KISZ megyei bizottságának első titkára átadta a megye legjobb úttörőcsapatának járó KISZ Központi Bizottság vörös selyemzászlaját. A mándoki úttörőcsapat 1957 óta a legjobbak között van. Az iskola tanulóinak hetven százaléka úttörő. A foglalkozásokat minden esetben pontosan megtartják, a nyári vakáció idejére táborozásokat szerveztek és az idén is szerveznek. Az úttörőmunka meglátszik a tanulmányi eredményen is. A zászló átadása után Molnár Károly csapatvezető aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott. A nemzetközi gyermeknapon a nőtanács és más társadalmi és tömegszervezetek gazdag programot készítettek Nyíregyházán csakúgy, mint a megye többi községeiben. Legtöbb helyen már szombaton délután megkezdődtek a gyermeknapi ünnepségek. Megyeszerte kisdobos és út- úttörőavatásokra került sor. A nyíregyházi hármas számú Iskola úttörőcsapata ünnepélyes csapatgyűlést tartott. Az ünnepségen honvédzenekar is részt vett. Az úttörő és kisdobosavatás után a szülői munkaközösség megvendégelte a kispajtásokat. könyveket, ajándéktárgyakat adtak át a legjobbaknak. A kettes számú iskolában mintegy négyszáz gyermek ünnepelt. A megyei gyermekvédő otthon mintegy 250 állami gondozottja az egész napot a sóstói gyermeküdülőben töltötte. Filmvetítés, tréfás sportműsor, lepényevés szerepelt a programban. A József Attila Művelődési Ház bábcsoportja és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház kultúrcso- portja szórakoztatta a gyermekeket. A délutáni programot Nyíregyházán sportrendezvények egészítették ki: a stadion mellett roller- és kerékpár-, valamint léggömbfúvó versenyeket rendeztek. Az esős idő nagyban befolyásolta a résztvevők számát, de tíz kategóriában így is hatvan kerékpár- és rollerversenyző vett részt. A léggömbfúvás három kategóriájában több, mint harminc kis versenyző vetélkedett a győzelemért. Vaján ez alkalommal a nőtanács a szeptemberben iskolába lépő óvodásokat is külön köszöntötte: valamennyien tanszercsomagot kaptak ajándékba, amelyekkel már az új tanévben komoly munkát kezdenek. Ugyanezen a napon a megye legjobb úttörőinek átadták a „Kiváló úttörőmunkáért” kitüntetéseket, valamint a csillebérci országos tábor részvételi jegyeit. Tisztítják a Sóstó vizét Beszélgetés az úszó-kotró mesterével A jövő héten megkezdik a Sóstó medrének iszaptalanítását. E munkákat Enyedi Béla szerelő irányításával korszerű szívókotrógép segítségével végzik. Foto: Hammel József Odébb békésen hullámzik a tó, távol a strand színestarka képe fürdik a napfényben. _ Látja, én sohasem gondolok a veszélyre. Tanulóéveim alatt a villany- szerelő szakma titkai mellett azt is jól a fejembe véstem, a mi legnagyobb ellenségünk a gyávaság. Enyedi Béla még azt is „tollba mondja”, hogy a bátorság, a határozottság önmagában kevés. Szükséges a nagy körültekintés és a percig sem szűnő koncentrálás. Olyan természetes fogalmak ezek nála, mint az, hogy minden embernek el kell végeznie a rábízott feladatokat. A fővárosban és később fél évtizeden át a Megyei Építőipari Vállalat- i nál már bizonyította: hi- . valkodás, a szakismeret fi- I togtatása helyett csendesen, I de mindig pontosan végezte munkáját. így volt ez a többszintes lakóházaknál, a közintézeteknél, vagy a mátészalkai tejüzem, a keltetőállomás bonyolult elektromos gépeinek szerelésénél. Húsz éve dolgozik, valójában nyolc éve néz gyakrabban farkasszemel a veszély- lyel. Ekkor került át a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság géptelepére. Hatvankettő tavasza: kiöntéssel fenyeget a Túr. Enyedi Béla készenlétben. Elhangzik a riasztás és néhány óra múlva már a kishodosi töltésen ver tanyát a naraé- nyi mentőcsoporttal. Percnyi pihenés nélkül hajladozik, cipekedik, hogy mire leszáll az est, az agregátor fénye kivilágíthassa a környéket az éjszakai parterősítéshez. Napok múlva lélegzik csak fel, amikor Kishodo* megmenekül a pusztító ártól. Máskor Tiszaszentmártonba vezénylik: átszakadt a gát, éjjel nappal menteni kell. Építi a vonalat, működésbe hozza az áramfejlesztőt a veszélyes zónában. Eltelik egy hét, s 6 alig alszik valamit. Néhány lépésre tőlünk a partra vetve egy kis hajó. Messziről jachtnak nézné az ember, csak közelről látszik, hogy Enyedi Béla és szaktársa bonyolult szerelést végez rajta. — Most kaptuk nemrég Szegedről ezt az úszókotrót. Napokon belül bemutatkozik Szabolcsban, itt Sóstón és vele együtt vizsgázunk mi Is. Kezdődik az öreg tó iszap- talanítása: ez a kis hajó végzi majd a kotrást. Enyedi most újból rendkívüli feladatot kapott. Az úszó hajótesten kell majd áramot fejlesztenie, energiával ellátni az úszókotrót (as) • 4 Önállóság A sziiárd, központi irányítás mellett azért szükséges a vállalati vezetők számára — minden szinten — megfelelő hatáskör biztosítára, hogy az üzemekben jelentkező és jól csak ott megoldható problémákat joguk, sőt kötelességük legyen önállóan intézni. A központi vezetés és a nagyobb helyi önállóság a demokratikus centrializmus elvében nyert megfogalmazást. Vállalati vezetőink, szakembereink körében igen vonzó és sokszor emlegetett téma a vállalati önállóság, amelynek értelmezésében sokszor egyoldalúak vagyunk. A vállalati vezetők az önállóság hiányáról szólva, gyakran mondják: „Tíz vagy százmillió forint értéket előállító üzem vezetését rám- bizzák. De nincs jogom, hogy pár tízezer forintért ki bővítsem a gyári óvodát, vagy néhány forinttal emeljem egy-egy munkás munkabérét, stb.” A múltban e panaszok sok megfontolandó igazságot is tartalmaztak. De az soha nem volt igaz és helyes, ha a vállalati önállóság lényegét kizárólag ilyen kérdésekre korlátozták. Van ugyanis a vállalati önállóságnak olyan oldala is, amelyről a szükségesnél lényegesen kevesebb szó esik. így többek között hozzátartozik a vállalati önállósághoz — legalább annyira, mint a különböző pénzösszegek szabad elköltése — az is, hogy a gyár vezető kol. lektívája minden különösebb felső utasítás nélkül igyekezzék új, fejlettebb, termelékenyebb munkamódszereket bevezetni, korszerűbb, gazdaságosabban termelhető cikkeket gyártani. Továbbá: az új — a réginél termelékenyebb — gépek, berendezések és gyártási eljárások alkalmazásakor állapítsa meg a megváltozott termelési feltételeknek megfelelőbb normákat. Vagy érezzék a vállalatok, az üzemek vezetői szuverén .. joguknak hogy feltárják az üzemen belüli termelési tartalékokat, takarékoskodjanak a beruházásokkal. Ez a közel sem teljes felsorolás nem a vállalati önállóság jogos igényének valamiféle „megkerülése” csupán arról van szó, hogy az önállóság — helyesen értelmezve — nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is jelent. Kötelességet, igen sokszor jelentős kockázat- vállalást. S aki messzemenően teljesítette az önállóságból fakadó kötelezettségeit, csak az tarthat igényt arra, hogy éljen és igényelje az önállóság adta jogokat. Az önállóság és a kockázatvállalás természetesen nemcsak a vállalatok vezetőire vonatkozik. Csak azok a vállalatvezetők élnek valóban az önállóság adta jogokkal, akik megadják beosztottjaiknak — minden szinten a munkájuk ellátásához szükséges hatáskörö. két. Akik úgy nevelik őket, hogy az önállóságot a legszélesebb értelmezésben a felelősségvállalással egyetemben értelmezzék és gyakorolják. A szocialista jogok és kötelességek dialektikus egysége azonban itt is világosan megnyilvánul. Hiszen például az öntevékeny, hatékony, gazdasági munka, a magas műszaki követelményeknek megfelelő termékek gyártása, a gazdaságosabb termelés teremti meg azokat az anyagi feltételeket, amelyekből — hogy a példánknál maradjunk — az óvoda fejlesztésére, vagy a munkabérek növelésére fordítható forintok megszületnek. A vezetők önállóságának és kockázatvállalásának növelése kétségtelenül nem könnyű dolog. De megkerülni nem lehet hiszen csupán így tudjuk hasznosítani a népgazdaság fejlesztésében azt a roppant energiát, a találékonyságnak és kezdeményező képességnek azt a tárházát, amely a dolgosé népben és a hivatott helyi vezetőkben rejlik.
