Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-30 / 152. szám
A békemozgalom hónapján Irta: üesséri László Világszínvonal a tenyérnyi „ I Nyíregyházi vasasok utaznak üzemben küllőidre — gyártmányaikkal Hivatalosan befejeződött a magyar békemozgalom tavaszi nagy kampánya a békéért, a nemzetek függetlenségéért és a leszerelésért. Gyakorlatilag tovább tart, — igazán a saját lendületből gördül tovább a július ’0-én kezdődő helsinki béke-világkongresszusig. Ebben az ügyben nem lehet elkoptatni a szót, hogy a magyar nép soha nem látón tömegekben jelent meg és tüntetett a békegyűléseken, minden eddiginél nagyobb erővel követelve a békét, s kifejezve azt a nemzeti egységet, amely a Magyar Nép- köztársaság külpolitikáját támogatja a háborúellenes küzdelemben és a szabadságukért harcoló népekkel való szolidaritásban. Nyilvánvaló, hogy erre a nagy tavaszi béke seregszemlére szükség volt. Együttműködtünk benne a világ békemozgalmaival, amelyek mindenütt fokozták tevékenységüket. Fokozták ugyanazért, amiért mi, hogy megálljt kiáltsunk a Dél- kelet-Ázsiában és Latin- Amerikában folyó amerikai agressziónak, mindenekelőtt a vietnami háborúnak, amely kiszélesedéssel, sőt világhá"- borűval fenyeget. Szükség volt erre a lendületes seregszemlére azért is, mert a nemzetközi helyzetben olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek megkívánják a széles körű eszmecserét, s amelyekkel kapcsolatban dolgozó népünk megkívánta a konkrét és eleven tájékoztatást, jó! felkészült előadók és vitavezetők magyarázatait. Ez a tavaszi nagy „bé- keoffenzíva” a magyar belpolitikai élet érzékelhető pezsgését idézte elő. növelte hazánk békepolitikájának nemzetközi hitelét és újra elismertette a békeszerető magyar nép helyét a nemzetközi békemozgalombaa Hangsúlyos jelentőségei volt a vietnami hétnek. Hozzájárult a Vietnammal kapcsolatos nemzetközi politikai kérdések tisztázásához, egységesítette népünk állásfoglalását a vietnami válság megoldásának módozatai tekintetében, igen sok magyar számára alkalmat adott az állásfoglalásra, és kétségtelen, hogy tovább növelte tömegeink együttérzését és segítőkészségét a szabóságáért harcoló vietnami nép iránt. Az idei békehonap méreteire jellemző, hogy valamennyi megyénkben 50—60 demonstratív, impozáns nagygyűlést tartottak. Egyes megyékben pedig négyszeresen, ötszörösen felülmúlták a tavalyi megmozdulást. Hozzátehetjük: az emberek különösebb hivogatás és szervezés nélkül özönlöttek ezekre a gyűlésekre, s számos helyről kaptunk olyan hírt, hogy olyan nagygyűlést tartottak, amilyenre az adott helységben még sohasem volt példa. Népünk helyesen érzékelte: a nemzetközi helyzet komoly és állásfoglalást kíván. Sőt mulaszthatatlanul szükséges országos megmozdulással támogatni a világ békeerőit a válság leküzdése céljából. Tény egyébként, hogy a magyar dolgozó tömegek rendkívüli érdeklődést tanúsítanak napjainkban a nemzetközi politika, a háború és béke ügye iránt. A demonsirüTTv nagygyűléseken kívül sok ezer másféle és kisebb gyűlést rendeztek az országban. Különösen sok rétegtalálkozóra került sor, különböző foglalkozású társadalmi csoportok megbeszéléseire és vita- üléseire. Ezek színvonala is fejlődött. Sokszor előfordult, hogy nemcsak ezen foglalkozási ágak és társadalmi csoportok helyi vezetői, hanem járási és megyei, sőt országos politikai vezetők, országgyűlési képviselők, tanácsi vezetők és pártbizottsági munkatársak mentek el közéjük, s vezették a vitát. Számos „népek barátsága estét” tartottak — különösen magyar—szovjet barátsági estét, amelynek ugyancsak jelentősége van. Ezek a barátsági esték szinté« fejlődést mutattak; az egyes baráti népek életét most mar sokkal kevésbé általánosan és sokkal inkább bizonyos részlet- kérdésekkel, időszerű problémákkal kapcsolatban mutattak be. Következésképpen ezen a téren is túlhaladtunk a megalapozó politikai agitáción. Ma már behatóbban érdeklődik az ország lakossága az egyes baráti országok iránt, s ezt az igényt ki kell elégíteni. Megtörtént, mégpedig színvonalasan. Idén sok művész vett részt a békegyűlések hangulatának emelésében és az idén az ország minden táján vetítettek béketárgyú, háborü- ellenes, vagy megfelelő politikai tartalmú filmet. De nemcsak a múltban, hanem a békegyűléseken is. Kimagaslóan jól sikerült ez évben a békemozgalom minden akciója az ifjúság körében. Legsikeresebben ez a középiskolákban történt, ahol többnyire jeles előadók vállaltak beszámolót, vagy vitavezetést. Egész iskolák ifjúsága, sokszor ^árom- négy csoportban, beható külpolitikai megbeszélésen és vitán fejlesztette t;-kkozott- ságát, és mutatta meg politikai egyetértését hazánk felnőtt lakosságával. Az összkép azt mutatja, hogy tartalmában jól kidolgozott agitáció történt, amely hatásos volt, s amelynek visszhangja van a munkahelyeken, baráti körökben és családi otthonokban. Most főképp az időszerű mezőgazdasági munkák miatt az Országos Béketanács már nem rendez nagy tömeggyűléseket, de a munka tovább folyik, s a mozgalom eleven lesz a helsinki béke-világkongresszus napjáig. Sőt annak utómunkájában is. Néhány kimagasló esemény lezajlik még addig, amelynek országos jelentősége, és előreláthatólag világvisszhangja lesz. Június 25-én a Magyar Tudományos Akadémián, 300 magyar tudós részvételével, tudományos békekonferenciát tartottak a népek szabadságharca és Európa biztonsága tárgyköréből. Július első napjaiban az Országos Béketanács kibővített ülésére került sor, amely tisztjébe iktatja a helsinki magyar békedelegációt. A magyar művészet június utolsó napjaiban nagyszabású békeestet szentel a béke ügyének az Erkel Színházban. Hazánk békeszerető lakossága szívvel-lélekkel támogatja a nemzetközi békemozgalmat, s a maga eszközeivel is harcol a világ- béke győzelméért. Ellentmondásos ember. Református lelkész volt, ma főagronómus. Három okot említ: eredetileg kertész akart lenni, de heten voltak testvérek és 1942-ben csak a teológián tanították ingyen, így lett segédlelkész előbb Debrecenben, majd Hodá- szon. Aztán elvált a feleségétől. Tette nem fért össze ideológiai beállítottságával, másrészt az egyház kebelében végbemenő egyes dolgokkal sem értett egyet. Elvtelennek tartotta viszont, Ufogy mások tartsák el családját: két házasságából 7 gyermeke van. A tsz-központban, aránylag hűvös szobában ül — 24 fokot mutat a hőmérő, a barométer süllyed — tiroli bőrnadrágban, ingkabátban, zsebkönyve és ceruzája mellett fonnyadó búzavirág kéklik. Egy méter hetven magas lehet, kék szemű, magas homl»kú, göndörödő hajában az őszülés ezüst csíkjaival. Székén Vasvári Pál utca 6. Itt fabrikálták egykor a gumi- rádlisokat. homokfutókat a nyírségi dzsentriknek. Most tíz kilovoltos trafóházak, perli t duzzasztó berendezések készülnek a régi Antal- féle kocsigyár helyén, világszínvonalon az EAK, Svájc, az NSZK, Anglia részére. Tenyérnyi üzem. Nincs egy talpalatnyi hely sem kihasználatlanul. Már az udvart is befedték műanyaggal, szinte az utcán is szerelnek. Alig nyolcszáz négyzetméternyi területen termel kétszáz vasipari szakmunkás. Évente negyvenmillió a termelési érték, ebből ötszázezer dollárban. Zavarban az elnök Kiss Bélának, az esztergályosból lett ktsz-elnöknek az asztalán még ott a Chesterfield és a Terv cigaretta. Az imént írták alá a szerződést M. Rihardson úrral, az egyik londoni cég megbízottjával. — Itt készítik a perlit duzzasztó berendezést? — kérdezte M. Rihardson úr. Kiss Béla zavarba jött. — Nem, hanem a nagy üzemünkben a város mellett — válaszolta. Az angol megnyugodott. Kiváló munkát exportál a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz. Nem volt könnyű a hírnév megszerzése. Kosz- szas kísérletezés eredményeként született meg az új konstrukció, a tíz kilovoltos trafóház. A villanyszerelők vállalták az önképzést és a fáradságot. Beiratkoztak a villamosipari technikumba. Miskolcra jártak tanulni. Ez hat évvel ezelőtt volt. Azóta már van végzett technikusuk is. Tavaly készült el a mitapéldány. A TRANSZ- ELEKTRO Külkereskedelmi Vállalat javaslatára kiállították a BNV-n. Sikere volt. Külföldi cégek előtt — Jött a távirat, hogy azonnal utazzak Pestre, mert a külföld érdeklődik és szükség van a berendezésekre — magyarázza Kiss Béla. — Nagyon meglepett hátradőlve hintáztatja magát, jó kedélyű, sokat nevet. Hagyjam csak most az ő történetét, mert komoly baj van. Vegyem számításba; 1169 hold a gyümölcsösük, 188 hold a csemegeszőlő, 55 hold a zöldségkertószet, 150 hold a dohány, 200 hold a burgonya. Csak szakember értheti, mit jelent ez. Van viszont 6 Rapidtox, egy RS—09-es, 35 batéria és egy permetlé szállító lajt. De nincs a vontatáshoz elegendő erőgép, kevés a permetlé szállító lajt is. A szőlő és dohány peron oszlóira, a fuzikládium, a burgonyabogár egyszerre támad. Mi maradjon ki a növény- védelméből? A termőterület az nem, az már forint. A telepítmény fáiról pedig hull a levél, tönkremegy a lombozat. Egy év, két óv kiesés a termőre fordulásnál; milliók. A nagy programon csorba esett. Elkeserítő. Mi lesz, ha ezt a szemére vetik? Megteszik, megtehetik, a dolog, jóformán még időm sem volt tárgyalni a fiúkkal, de ők azt mondták: „nyugodtan vállald el, megcsináljuk.” Bíztam Hajdú Lászlóban, a részlevezetőben, Fucsovics Józsefben és brigádjában, az öreg Szabó Miklósban, ifj. Jóba Elek technikusunkban és mindenkiben. Ekkor még nem tudták a nyíregyháziak, hogy három külföldi — angol, német, francia — céggel szemben kell megvédeniük ajánlatukat, akik szívesen készítettek hasonló trafóállomásokat- Hajdú László vett részt a tárgyaláson. Négy nap állt rendelkezésére. Ej- jel-nappal dolgozott, hogy a terveket, rajzokat elkészítse. Sikerült. Megelőzték a külföldieket— Hajón szállítjuk a berendezést. Mi végezzük a szerelést is — mondja Hajdú. — A brigád maga dönti el kik menjenek Angliába, akadnak kishitűek. Akkor is akadtak, amikor elkezdte. öt éve az 512 holdas, 47 tagú kis termelőszövetkezetből egyszerre nagybirtok, 5096 holdas 666 tagú gazdaság lett. A kis tsz jó volt, akadt ezer hold mezőgazda- sági termesztésre alkalmas terület, de a nagyobbik rész domb, futóhomok, vándorló föld. Abba csak bukfencet volt érdemes vetni. Az első óv küzdelmeiből csak mérleghiány kerekedett. Pakolt Mikó Miklós is, egy dunántúli községbe, Táfára k A’ kor hivatták be a járási pártbizottságra. A járási párttitkár ügy kezdte; beszéljünk őszintén. Mikó Miklós őszintén elmondta érveit. A nyírmegy- gyesi határ, ahogy van, nem képes 2700 embernek (eny- nyi a község lakossága) kenyeret adni. Személy szerint az ő népes családjának sem. Gondolkodjék csak, érvelt az első titkár, « az Írországba, Johannesburgba, s éppen ezért angol nyelv, szakrajz és külön szakmai tanfolyamokat szervezünk munkásaink részére — ma- gyarázza Kiss Béla. Már csak a nyelv A nyelvvel is sikeresen kell megbirkózniok az egyszerű vasasoknak, ha helyt akarnak állni. Hajduék már dolgoznak a 300 000 dolláros arab exportra készülő trafóházakon- A Fucsovics és a Szabó brigád 280 000 dollár értékben készítik az angoloknak és a svájciaknak a per- litduzzasztó berendezést. Hajdú László: — Sokszor még munkaidőnk sincs, Ami belefér. És a fiúk nem bosszankodnak. Pedig nincs túlórapénz- Ez lesz az első exportmunkánk, vizsgázunk. Nem szeretnénk szégyent hozni a magyar iparra. agronómus kezébe nyomta a 3004-es rendeleteket- Van lehetőség, tanulmányozza. Az agronómus tanulmányozta, de nemcsak a rendeleteket, hanem a magyar a francia, a német és még számos nemzet szakirodaimát. Kidolgozott, kész programmal ment vissza a járáshoz. A program meglepő volt, sokan csóválták rajta a fejüket, de megjárta a megye és az országos fórumokat, elfogadták. Mikó Miklós, ha kérdezték, legfőbb érvként emlegette; nem közepes, a jónál is jobb tsz-t akar Nyírmegy- gyesen. Es 1961. őszén megkezdődött a nagy munka. A föld vá adóról ását ettől az időtől nem a széljárás, hanem az emberek határozták meg. Eddig 380 ezer köbméter homok mozdult el a helyéről, hogy az „ördög- sszekerek” útján kert, kertészet legyen. Azt látni kellett, ahogy a falu népe fát ültetett, málnát, ribizkét, földiepret telepített. A főagrto- nómus az elnök társaságában porosán, fáradtan ott magyarázza a megyeieknek; úgy készítették a tervet, hogy a következő években nyártól őszig munkája legyen a nyírmeggyesi kezeknek. Ma már van. A 20 hold szamóca idei kezdő termésének szüretelésére az iskolások is kivoMEGIEGYZÍS: Információ Közel az aratás ideje, és rövidesen 388 kombájn. 329 aratógép áll a gabonatáblákban. Több száz teherautó, vontató a szállításban vesz majd részt. Jogos tehát a kívánság, mind olvasóink, mind a magunk részéről, hogy e nagy munkával kapcsolatban tájékoztatót kapjon az anyagellátásról, az üzemanyag elosztásának megszervezéséről. Nos, az ÁFOR megyei ki- rendeltségén udvariasan közölték; ha valóban tájékoztatót kívánunk adni olvasóinknak, úgy forduljunk bizalommal a budapesti ga■/.- gatósághoz. és érdeklődjünk a 136—8S0 telefonszámon. Ök majd megmondják, mi történik jelenleg az üzemanyagellátással Szabolcs m egyében. A helyi kirendeltségnek ugyanis megtiltottak, hogy bármiféle informáriót adjon a sajtónak. Nem telefonáltunk Budapestre. Ehelyett inkább hivatkozunk az ide vonatkozó kormányrendeletre, amely biztosítja, hogy a sajtó a tényeknek megfelelő információkat közöljön, amely elősegíti, hogy az emberek tisztán lássák a belpolitikai, gazdasági eseményeket, megértsék az intézkedéseket. Ez mindenképpen mindenki számára hasznos. Az AFOR- ra ez nem vonatkozik? nultak, még az elsősök is. A 20 hold 200 ezer forint jövedelmet ad az idén a tsz-nek, és 2 forint 50 fillér kilónként a szedőknek. Az eper után jön a fekete ribizke, 70 hold, majd az 50 hold málna. Mind terem már, visszaadja az önköltséget és munkát ad. Edénkért. Már most az és mindinkább az lesz jövőre, azután. Lehet bizonyítani értékét úgy Is: 1960-ban mérleghiány, 1961-ben 12, 1962- ben 21, 1963-ban 30, 1964- ben 36 forint munkaegységenként a tsz-tagok jövedelme. Arról szó sincs, hogy elégedett. Hogy lehetne, amikor annyi a gond; mégnem kész a 37 holdas öntöző telep, pedig lejárt már a határideje, a jövő évi tereprendezési tervvel is mennyi baja volt. Talán tíz év múlva, akkor már elégedett lesz, mert a mező- gazdaságban nem évek, sokszor évtizedek hozzák a változást, de csakis akkor, ha nem ölhetett kézzel várnak ró. Tíz év múlva a 48 millió forintos beruházás 70—75 milliós bruttó bevételt ad, és a tsz-nelf lesz laboratóriuma, akkut ő kutatómunkát végez. Tíz év. Messze van, (M a nagy távolságot csökkenti,", észrevétlenné teszi a tűz, i a munka heve. Saras tmfi Farkas Kálmán munkában az ütburkolök A nagy melegben meg nehezebb az útépítők munkája. Felvételünk a Tiszaíelek— halásztanyai bekötő útról készült. Vallomások a munkáról Az „édenkert*4 megteremtője
