Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-30 / 152. szám

xxn. cá foltam, is2.szám ARA: 50 fillér íaes. tünttjs 30, szerda Apró Antal nyilatkozata a TASZSZ tudósítójának Leningrad. (TASZSZ)-. Lemngrádban befejezte munkáját a KGST Végre­hajtó Bizottságának 18. ülé­se. A TASZSZ tudósítója az­zal a kéréssel fordult Apró Antalhoz, a magyar for­radalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyetteséhez, az ülés elnökéhez, hogy kommentálja a végrehajtó bizottság áltál megvitatott problémákat és azok jelen­tőségét a KGST-országok gazdaságának további fej­lődése szempontjából. Apró Antal elmondotta, hogy az ülésen a tagállamok gazda­sági együttműködésének fontos kérdéseit vitatták meg. Apró Antal emlékeztetett arra, hogy az ev végéig be kell fejezni a tagállamok 1966 _1970 évi népgazdasá­gi terveinek kidolgozását, Tekintettel e feladat fontos­ságára, minden KGST-or- szág külön-külön, a tanács különböző szerveiben és kö­zösen is nagy munkát vég­zett e tervek összehangolá­sa végett. Közölte, hogy a* elkövetkezendő öt esztendőre tervbe vették a nemzeti jövedelem, az ipart és a mezőgazdasá­gi termelés további növelését, a közlekedés és a külkereskedelem fejlesztését és ezen az alapon a lakosság élet­színvonalának emelését. Nem akarom azt állíta­ni, hogy már minden fel­adatot megoldottunk, foly­tatta Apró Antal —, hogy mostantól fogva minden teljesen simán megy majd es hogy a fejlődés során nem támadhatnak ilyen, vagy olyan nehézségek. A végrehajtó bizottság éppen ezert egyebek között megvitatta azt a kér­dést is, hogy milyen módon kell biztosítani az országok nyersanyag­áé energiaszükségletei­nek tökéletesebb kielé­gítését, megjavítani kö­zöttük a munkamegosz­Semmelweis Ignacnak, a nagy magyar orvos születé­sének H7. évfordulóját me- gycszerte megünneplik me­gyénk egészségügyi dolgozói. Immár hagyományossá vált, hogy ez alkalommal min­den évben az Orvosegész- ségügyi Dolgozók Szakszer­vize le törzsgárda jelvénnyel jutalmazza azokat a dolgo­zókat, akik tíz, húsz, vagy harminc éven keresztül ugyanazon a munkahelyen dolgoznak. A július 15-ig minden in­tézménynél megrendezendő ünnepségeken megyénk 136 egészségügyi dolgozóját tün­tetik ki a Semmelweis port­réjával díszített törzsgárda- jelvénnyel. Öten kapnak arany, huszonegyen ezüst és 110-en bronzjelvényt. Kedden délelőtt a Sza­bolcs-Saa tmar megyei Ta­tást, bővíteni kereske­delmi forgalmakat a gazdasági fejlődés meg­gyorsítása és a termelés hatásfokának fokozása érdekében. Azt az időt, amely még hátra van az új tervidőszak kezdetéig, vagyis ez év vé­géig, felhasználjuk majd ar. ra„ hogy felderítsük a gaz­dasági együttműködés to­vábbi kiszélesítésének lehe­tőségeit. — Meggyőződésem — hangsúlyozta Apró Antal, — hogy a népgazdasági tervekkel összefüggő kérdé­sek megvitatása jelentős mértékben hozzájárul majd a KGST-tagállamok gazda­sági kapcsolatainak tv „ fejlesztéséhez. A napirend fontos kérdé­se volt a gazdasági együtt­működés nemzetközi bankja első évi tevékenységének eredményeiről szóló tájé­koztató megvitatása. A ta­lálkozó részvevői megálla­pították, hogy a bank a sokoldalú el­számolások központjává vált, ami lehetővé, tette Ebben az évben kedve­zőbb körülmények között kezdte a munkát a Sza­bol cs-Szatmár megyei Vil­lanyszerelő Vállalat. Nem­csak az időjárás volt jó, de az anyagellátás is. Éreztette hatását a gazda­ságpolitikában alkalmazott rendelkezés, az elfekvő készletek feltárása és érté­kesítése megkönnyítette a vállalat tevékenységét, ter­melését. Első feladatuk az volt, hogy az anyaghiányok miatt 1964-ről ez évre áthúzódó munkákat befejezzék. Több mint 1 millió 300 000 fo­rint értékben került sor 13 tsz villairvosítására, s 2 mil­nács Gyógyszertári Központ­jában dr. Gyöngyösi Andor kandidátus, emiekezett meg Semmelweis Ignácról és méltatta az orvosegészseg- ügy terén végzett kiemelke­dő munkásságát. Ezután át­adták a torzsgárdajelvénye- ket; két ezüstöt, tizenegy bronzot. Harmincéves mun­kássága elismeréséül Nagy László igazgató főgyógysze­rész a törzsgárdajelvény arany fokozatát kapta. Az ünnepségeket folya­matosan megtartják a me­gye egészségügyi intézmé­nyeiben. Többek között csü­törtökön a baktalórántházi tbc-kórházban, július más*>- dikán pedig a mátészalkai kórházban kerül sor a meg­emlékezésre és a törzsgárda- jelvények kiosztáséra. A megyei kórházban július 13- án rendezik meg a Sem­melweis ünnepséget. a pénzügyi tartalékok ésszerű felhasználását, a hitelnyújtás hatékony­ságának növelését a KGST-országok között lebonyolódó kölcsönös áruforgalom területén. A bank tevékenységéről szóló es a KGST Végrehajtó Bizottsága elé terjesztett tá­jékoztató fontos javaslato­kat tartalmaz arra vonatko­zólag, hogy miképpen vegye fel a bank a kapcsolatokat a KGST-tagallamok minden illetékes bankjával, valamint a kapitalista országok egyes bankjaival. A végrehajtó bizottság ülésén — mondotta Apró Antal — megvitatták a gépgyártás szakosításáról 6zóió javaslatokat. Több mint 200 fajta textilipari gép és har­minc erdőgazdasági és fakitermelögép-fajta sza­kosításáról fogadtak el ajánlásokat. A végrehajtó bizottság megvitatta meg a KGST titkárságának tevékenységé­ről szóló beszámolót és megállapította, hogy a tit­kárság sikeresen dolgozott. lió 400 000 forint értékű munkát végeztek a 24 kilo­méteres hálózatbővítéssel. Ezek után került sor az 1965 év első hat hónapjában végzendő munkákra. Újabb 14 tsz-ben fejezik be a vil­lamosítást és 30 kilométer hálózatbővítést végeznek. Már látható, hogy a válla­lat teljesíti termelési és termelékenységi tervét. A következő hat hónap­ban 11,5 millió forint érték­ben végeznek villamosítást. 1965-ben összesen 56 sza­bolcsi és szatmári tsz ma­jorjában gyullad ki a vil­lanyfény, s újabb 40 kilo­méterrel bővül a hálózat. Crosland magyar­országról Az angol alsóházban Teeling konzervatív parti képviselő felkérte Anthony Croslandot a közoktatási- és tudományos ügyek íninisz- terét, nyilatkozzék magyar- országi útjáról. Crosland elmondotta, hogy négy napot töltött Ma­gyarországon június 11-től 15-ig mint a magyar kor­mány vendége. Felkerestem sjzámos közoktatási intéz­ményt és eszmecserét foly­tattam Kállai Gyula helyet­tes miniszterelnökkel, va­lamint Ilku Pál közoktatás- ügyi miniszterrel és helyet­teseivel a két ország kö­zötti kulturális kapcsolatok kérdéseiről. Úgy vélem, lá­togatásom előmozdította az Anglia és Magyarország kö­zötti jó kapcsolatok megte­remtését. Hálás vagyok a meghívásért, amely ezt le­hetővé tette. Semmelweis ünnepségek kezdődtek a megyében Újabb 56 tsz-ben gyullad ki a villany Széles körű vizsgálatot tartott a népi ellenőrzés Javait az ipari üzemek termelékenysége Tovább kell fejleszteni a tsz-ek jövedelemelosztási formáit A Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság keddi ülésen az ipari üzemek termelé­kenységének, létszám és bér-, gazdálkodásának az alakulá­sáról, továbbá a termelő- szövetkezetek jövedelemel­osztási formainak a közös gazdaságok fejlődésére va­ló hatásáról tanácskoztak. Mindkét téma megvitatását széles körű vizsgálat előzte meg 13 ipari üzemben, és 30 közös gazdaságban. A minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti iparban a vizsgált üzemek gazdasági es politikai vezetői nagy gondot fordítottak a Központi Bizottság de­cemberi határozatának a végrehajtására. A vizsgált üzemek közül kettő nem érte el 1965 első negyedében a korábbi év hasonló időszakának terme­lési szintjét. Legtöbb üzem­ben a termelés növelése a termelékenység fokozásából eredt. Például a Nyírbátori Növényolajipari Vállalatnál 92,7 százalékos a növekedés­ben a termelékenység ará­nya, a Vastömegcikkipari Vállalat 20 százalékkal ma­gasabb termelési tervét lét­számcsökkentés naellett old­ja meg. Viszont általában növekedett a nem termelő dolgozók aránya, s ez leg­kirívóbb a Nyíregyházi Textilruházati Vállalatnál. A termelőszövetkezeti jö­vedelemelosztási formait 10-10 jó, közepes és gyen­ge közös gazdaságban vizs­gálták meg. Az eredmények nem általánosíthatók a me­gye valamennyi tsz-ére, de viszonylag jellemző követ­keztetéseket lehet levonni. Például a gyenge tsz-ekben több az egy tagra jutó kö­zös terület, mégis alacsony mind a növénytermesztés­ben, mind az állattenyész­tésben az egy tagra eső munkaegység aránya, ke­vésbé vonják be családtag­jaikat a közös munkába mint a jó és közepes üze­meknél. A MNEB megállapította, hogy függetlenül az alap- jövedelem elosztási formái­tól — munkaegység pénz­ben! díjazás — nagy a növénytermesz­tésben és állattenyész­tésben dolgozó szövetke­zeti tagok keresete közt a különbség az utóbbi­ak javára, bér ez jelentkezik a meg­szerzett munkaegységek arányánál is. A növényter­mesztésben a legelterjed­tebb jövedelemelosztási módszer a munkaegységet kiegészítő, össztermésből va­ló részesedés. Ez jellemző az állattenyésztésre is, ahol nagyobb szerepe van meg a céljutalmazásnak. A jövedelmeknél meg­mutatkozó aránytalan­ság csökkentése végett tovább szüksége« finomítani az egyes tsz- ekben már kialakult el­osztási módszereket. — az alapdíjazást kiegészí­tő premizálást —, hogy a ráfordított munka és az előállított érték arányában a tagok jobban megtaláljak számításukat. A MNEB felhívta a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának a figyelmét, hogy a gyenge, illetve mér­leghiányos tsz-ek esetében az állami dotáció elosztásá­nál nagyobb körültekintés­sel járjanak el: a tagok jö­vedelmének az alakulását elsősorban a termelés növe­kedése határozza meg. A két fő téma megvita­tása után a MNEB határo­zatot hozott az 1965. máso­dik félévi munkaprogramjá­ra. & A. vn4« r*outA*ni, tsYtsOLitrtKi Első lakók a nyíregyházi Északi Alközpontban. < » ... . . Foto: Hammel József

Next

/
Oldalképek
Tartalom