Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-29 / 151. szám

T ermésze tjá , közös kirándulás Képzőművészeti kiállítás a váróteremben Vetítés az ebédlőben A napokban adták át a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti intézet új épületét. Az építkezés csaknem 20 millió fo­rintba került. 1 (Hammel József felvétele). Jövő vasárnap: Szövetkezeti nap a Sóstón 33 százalékos utazási kedvezmény — Hatórás kulturális műsor Pályázati felhívás a dohánypajták tervezésére Nyárias népművelési prog­ramot készítettek a követke­ző hónapokra a nyíregyházi üzemek, vállalatok. A do­hányfermentáló munkásai, technikusai legszívesebben a természetnek hódolnak: 40 fos természetbarát szakkörük­kel minden nyáron bejárják az országot. Évenként három természetjáró versenyen is részt vesznek. Legutóbb Lil­lafüreden jártak a fermen­táló dolgozói külön autó­busszal. azt követően pedig kerékpártúrán veitek részt. Művészek-írók a munkásszálláson Az ÉM Szabolcs-Szatmár Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóit a sok“ munkahely és a sok bejáró miatt nehéz kulturális ren­dezvényekre toborozni. Új­szerű volt, hogy meghívták a munkásszállás társalgójá­ba Váczi Mihályt, Czine Mi­hályt és néhány debreceni művészt. Váczi Mihályt ugyan betegsége megakadá­lyozta abban, hogy eljöjjön az építők munkásszállására, de a vendégvárók nem mondtak le róla. hogy egy alkalommal leül ) nek egy asztalhoz a szabolcsi költő­vel és képviselővel, közös problémákról beszélgetni. Tisxa-parti találkozó A nyíregyházi vasutasok sem fukarkodtak ötletek­kel, mikor a nyári program készült. Nemrég vizsgáztak a tízhónapos idegennyelvű tanfolyam hallgatói, 38-an. Még a nyáron negyvenes létszámmal újabb tanfo­lyamot indítanak, hogy a vasutas dolgozók, — akik a növekvő turistaforgalom ré­vén egyre több külföldivel találkoznak — megismerjék a leginkább használatos idegen nyelveket. A vasutasnapon nyitják meg az amatőr — fotó és képzőművészek — kiállítá­sát a nyíregyházi állomás diák várótermében. A ter­mészet, s ezenbelül a hor­gászás kedvelői pedig mű­soros rendezvényen vesznek részt az egyik alkalommal a tiszalöki holt ágnál, majd a Tisza balsai partjának egyik horgászásra kitűnően bevált szakaszán. A nyíregyházi autóközle­kedési vállalat dolgozói bir­tokukba veszik csaknem az egész országot, mintegy hatszázan keresik fel a nyár folyamán az ország neveze­tes városait, több színházi előadást is megtekintenek a Déter kivált közülünk. ■*- Nem nagyon vallottuk be magunknak, mert egy tízéves gyerek nagyon önér­zetes, de nap mint nap érez­tük, s ha akartuk, ha nem — el kellett viselnünk. Mi még összebújva szé­tégtünk édesanyánk után s félve kerültük a nagy diáko­kat, mikor Péter már sztsz- szenés nélkül rúgta a tö­mör gumilabdát az interná- tus udvarán, srácoknak szó­lította a diákokat és úgy ordított, mintha otthon vol­na. Arról persze szó sem le­hetett, hogy mi is ... örül­tünk, ha taccsbírók lehet­tünk az udvarra rajzolt vo­nal mentén- Nem így Péter! öt mindig beválasztották. S ahogy megfordította a sap­káját (fejelni csak így lehe­tett, meg aztán a labda könnyen lesodorhatja a Pai- zsot a sapkáról), szóval ahogy Péter megfordította a sap­káját, szétvetette a lábát, kezét csipőre rakta, s he­gyeset köpött, nyomban lát­szott, hogy nem most van először pályán. A rossz nyelvek szerint (a kis Mazu­la mondta, aki állítólag lát­ta Péter értesítőjét) nagyon s$ sokat focizhatott Péter, fővárosban, s a műemléke­ket is felkeresik. Két cso­portjuk indul külföldre. A fiatalokat úgy jutalmazzák idei társadalmi munkájuk­ért, hogy külön autóbuszt bocsátanak rendelkezésükre. Az itthon maradók a köz­lekedési kiállítás anyagából juthatnak újabb ismeretek­hez. A nyár egyúttal a munkavédelmi filmek vetí­tésének is időszaka, az ebédlőben lezailó vetítések, melyeket esetenként más jel­legű ismeretterjesztő kisfil- mek is kísérnek, népszerűek az autóközlekedési dolgozók körében, mert röviden nyúj­tanak értékes ismereteket. Pg­Mint már arról beszámol­tunk, július első vasárnap­ján a Sóstón rendezik meg a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Az idén negyvenhar- madszor emlékeznek meg világszerte a szövetkezeti dolgozók erről a napról. A Sóstón már folynak az elő­készületek, hogy a több mint ötezer eddig bejelen­tett, s az ennél nagyobb számú vendég jól érezze magát. A rendezvényre utazók 33 százalékos hét végi utazási kedvezményben részesülnek, s a megye bármelyik állomásán , megválthatják jegyüket. Csak a mátészalkai külön- vonaton ezerhatszáz szövet­kezeti dolgozó utazik a gaz­dag szórakozást ígérő ün­nepségre. A megye négy tájáról érkeznek motoros stafé­ták, szám szerint százan, hogy elhozzák a falusi békegyűlések résztvevő­inek üzenetét a Nemzet­közi Szövetkezeti Napra, ahonnan eljutnak a táv­iratok, üzenetek a hel­sinki Béke-világtanács ülésére. A vendéglátóipari vállalat pavilonjain kívül tizenkét földművesszövetkezet mini­mért tavaly vagy tavalyelőtt (ezt Mazula sem tudta) el­buktatták Szarvason. Na, ha ott is elbuktat­ták . •. (mélységesen lenéz­tük a szarvasiakat.) De hát erről csak magunk között mertünk beszélni, mert fél­tünk a ^mellyporoktór, amit Péter sűrűn osztoga­tott közöttünk. Ha netán az ifjú nemze­dék nem ismerné az előbbi kifejezést, elmondom, hogy a mellypor hatalmas me'.l- bevágást jelent, amit legin­kább ököllel eszközölnek. Péternek kemény öklei vol­tak, s ha nem is került ki minden csatából győztesen (két fogát még Szarvason kiverték), azért volt tekinté­lye. Ami pedig a két fo­gat illeti, olyat csináltak azok helyett ezüstből, vagy miből, hogy még a diót is megtöri. Péter falumbeli volt, de nem együtt jártunk otthon iskolába — két évvel voltam fiatalabb — meg különbén sem igen barátkozott velem. Természetesen én voltam az, aki közeledni akartam. Nem is annyira érzelmi, mint inkább praktikus okok kész­egy 3 ezer ülővendég el­helyezéséről gondoskodik a felállítandó sátorvárosban. Az újfehértói fmsz birka­csárdát állít fel, birkahús­különlegességeket árusíta­nak, a nyíregyházi rétes­csárdának is bizonyára sok látogatója lesz. 300 hektoli­ter sör és több mázsa fagy­lalt várja a vendégeket. A csaknem hétórás kultu­rális műsorban fellép Varga András az Operaház tagja és egy hattagú együttes, „Népek barátsága” című kétórás műsorával. Béres Ferenc és Kürti Éva nép­A nyár tulajdonképpen a színházi évad szünetét is jelzi általában. Nem így azonban az idén megyénk­ben : a Szolnoki Szigligeti Színház művészei változatos programmal szórakoztatják a megye színházkedvelő kö­zönségét. Nyíregyházán kí­vül mintegy huszonyolc köz­ségben lépnek fel, összesen 51 fellépésük lesz a nyári szezon alatt. Három darab­bal járják a megyét: Egy szerelem története, Nyitott ablak, Nem élhetek muzsi­kaszó nélkül. tettek erre. Négyzetet kel­lett szerkeszteni házi fel­adatul, s miután sem Ma­zula, se én nem boldogul­tunk, megkörnyékeztem Pé­tert a ronggyá radírozott fü­zettel­— Mit adsz? — kérdezte pillanatig sem töprengve a feladaton, ami neki smafu, mint mondta. Nem túlságo­san siettem a válasszal. — Kolbász! — találta föl magát Péter. — De hát tudod, hogy még nem vágtunk disznót! Péter rámvillantotta két ezüst fogát: — Hitel is van! (Mégiscsak rendes gyerek ez ) — Jól van, csináld a négyzetet. — Majd ha megcsináltuk az írást! — Milyen írást? — Hát a kolbászról, hogy­ha le akarnád tagadni. Na, írdd! „Én, a csabai gim­názium első b. oszt. tanulója, esküszöm az élő istenre, hogy olyan hosszú kolbászt, mint a barátom bicskája ki­nyitva .. • satöbbi, satöbbi.'’ Mazula volt a tanú. Péter vele is aláíratta- Persze jobb lett volna Mazulát nem be­vonni, mert addig nem akarta kezéből kiadni az írást, míg Péter nincs kész a szerkesztéssel. Ezen össze­vesztünk. Péter a magyar becsületről beszélt. Mazula azt hangoztatta, hogy Péter dalokat ad elő. Vendégsze­repei Gena Pruss lengyel tánc dalénekesnő. A szabol­csi szövetkezeti öntevékeny együtteseket a szocialista kultúra jelvényével kitün­tetett mátészalkai fmsz ci­gányegyüttes és az ököritó- fülpösi Fergeteges képviseli, fellépnek még a nagykállói és a fehérgyarmati szövet­kezeti táncosok, valamint az egyesített szövetkezeti zene­kar tagjai. Divatbemutató­val, érdekes sportversenyek­kel, ejtőernyősugrással foly­tatódik a nap műsora. Június 23-án kezdték Tu­nyogmatolcson és Vásáros- naményban szereplésüket. Balkány, Kisvárda, Fehér- gyarmat, Ófehértó, Raka- maz, Baktalórántháza, Ti- szalök, Tiszavasvári, Tisza- bezdéd, Nagykálló, Záhony, Mérk, Nagyecsed, Tiszaesz- lár, Mándok, Demecser és Mátészalka művelődési házai fogadják az együttest a kö­vetkező hetekben. A június 29-i, ma esti előadást, az Egy szerelem történetét a Nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházból a televí­zió is közvetíti. „piszkos műéig" és odasúgta nekem, hogy úgy is leta­gadja az egészet. Mire Péter Mazulának az én fejemen keresztül kiutalt egy melly- port- Ekkor pillantott föl a senior, aki éppen Horátiust fordított. Mivel az üzletkö­téssel megzavartuk a silen- tiumot, maga elé parancsolt bennünket, s utasított, hogy adjunk egymásnak egy-egy pofont. Ez a fenyítés: mód mindennapos volt az inter­nátusbán. Maga Filipinyi Lajos, református lelkipász­tor és felügyelő tanár is si­kerrel alkalmazta, de alig­hanem ä jezsuiták találták ki- A senior első kísérlete nem a legjobban sikerült, csak meglegyintettük egy­mást. — Szóval azt várjátok, hogy én álljak fel.. • Nem vártuk! Péter elő­ször Mazulának adott, majd nekem kent le egyet- Ez­után minden további bízta­tás nélkül Pétert vágta szá­jon Mazula, majd engem, s én mindkettőjüket. Persze senki ne higyje, hogy Péternek szüksége volt arra a darab kolbászra, vagy bármire is. 80 hold termett otthon, s abból negy­ven máris az övé- Azt nem adhatják el, vagy nem örö­kölheti más, mert Péter azt az Anti bátyjától kapta ko- rozsmába, vagyis bérma A Magyar Dohányipar pá­lyázatot hirdet égy, a mező- gazdasági egységek (terme­lőszövetkezetek, állami gaz­daságok) céljait szolgáló, el­sődlegesen az ún. Hevesi (Vir­ginia-: ellegű) dohányok mes­terséges szárítására megfe­lelő, többcélú szárítóépület (pajta) tervezésére. A pályázat célja olyan korszerű, gazdaságosan ki­vitelezhető és üzemeltethető dohányszárító típusának ki­alakítása, amely a dohány­szárítási idényen kívül más mezőgazdasági célra is hasz­nálható. A pályázatnak nem fel­tétele tehát, hogy a pályázó a dohányszárítóról részletes kiviteli tervdokumentációt készítsen. Elegendő olyan vázlatterv és leírás, amely a szárító szerkezeti felépí­tését, a beépítésre kerülő anyagokat, az alkalmazandó berendezéseket és felszere­léseket, technológiai eljárá­sokat és folyamatokat egy­értelműen meghatározza és aminek alapján a fentebb említett kiviteli tervdoku­mentáció szaktervezők uTjan elkészíttethető. A benyújtandó pályázati művek az alábbi követelmé­nyeket elégítsék ki: 1 A szárító legyen kor­-*-• szerű szerkezeti fel­építésű, viszonylag egysze­rű eszközökkel megvalósít­ható gazdaságos építmény. A szerkezeti kialakításnál ajándékul. Hogyhát marad­jon csak az a vagyon egy­be, ha már Anti bácsinak nem született gyereke, h ál- istennek . •. De nem marad az a negyven hold annyi, hanem megduplázódik majd, ha . • Sokszor beszélt erről Pé­ter, s bizony nem talált sü­ket fülekre. Mazula látta, mikor Kati néni a kövér szakácsnő egy egész com­bot adott Péternek, (hogy akadna a torkán). A senior pedig udvarolni kezdett a Péter nővérének. (Ezt nem csak Mazula, a vak is lát­ta, különben minek járna a lány olyan sokszor Péter­hez.) És mindennek a tete­jébe, az öreg Péter még lőtt egy gémet, amit kitöm­ve az iskola szertárának adományozott, s a tanár úr ezért külön megdicsérte a fiát. — Egy rongyos madár — mondta Mazula. Hisz, ha nekem puskám volna, vagy neked, vagy mondjuk mind­kettőnknek .. • Ebből is látszik, hogy Ma­zula meg én jó barátságban j voltunk- Időnként találko-j zunk Nem tudom, mi lehet Pé-! terrel. Valószínű megtalálta ■ ő is a helyét közöttünk. De az évben még jónéhányszor a kezeközé kerültünk Mazu- lával. •. Gyarmati Béla | az előregyárthatóság -* akár üzemi, akár helyszíni — növeli a pályázati mű értékét. 2 A szerkezeti anyagok * legyenek viszonylag könnyen, olcsón hozzáférhe­tőek. Helyi anyagok minél nagyobb arányú alkalmazá­sa ugyancsak növeli a pálya­mű értékét. A szárító belső elren­* dezése, berendezése legyen könnyen kezelhető. Az anyagmozgatás, a külső és belső manipuláció a je­lenlegihez képest legyen le­egyszerűsített. /I. A szárító fűtő, szel­* lőző, esetleges puhi- tó-nedvesítő berendezései le­gyenek jó hatásfokkal mű- ködőek és a technológiai kö­vetelményeket rugalmasan elégítsék ki. SJ Az építmény a do­* hányszárításon kívül legyen a mezőgazdaság egyéb céljaira is hasznosítható. A másirányú hasznosítás csak a dohányszárítási idényen kívüli időszakot veheti fi­gyelembe. A vázlattervnek és leírásnak egyértelműen tartalmaznia kell valameny- nyi másirányú hasznosítás, illetve igénybevétel megol­dását az alkalmazandó technológiával együtt. A pályázók a pályázat egyéb feltételeit, a jelenleg alkalmazott berendezések és dohányszárítási technoló­giák leírását személyesen vagy levél útján igényelhe­tik a következő címen: MAGYAR DOHÁNYIPAR. Budapest, XL, Budafoki út 59. Lossinszky Andor. A pályázat jeligés. A pá­lyamű anyagát lezárt borí­tékban — a borítékon a je­lige feltüntetésével — a Magyar Dohányipar vezér- igazgatójának titkárságára (Budapest, XI., Budafoki út 59.) kell személyesen, vagy postán eljuttatni. A pályá­zathoz mellékelni kell egy kisebb zárt borítékot Is, amelyen kívül a pályázó jeligéje, a borítékban pedig személyi adatai és pontos címe van feltüntetve. A pályaművek benyújtá­sának határideje: 1965. AUGUSZTUS 31. DE­LI 12 ÓRA. A postai úton továbbított pályaműveket 1965. augusz­tus 30-án 24 óráig postára kell adni. Határidő után be­adott pályaműveket a bíráló bizottság nem vesz figye­lembe. A pályázati díjak az aláb­biak: I. díj: 15 000,— Ft II. díj: 8 000,— Ft III. díj: 5 000,— Ft Nyilvános eredményhirde­tés a fenti címen 1965. szep­tember 15-én déli 12 órakor. Budapest, 1965. május 31: Balogli Féréssé s. k. vezérigazgató (218) Pélet; Mazula és cm... TV'közvetítés Nyíregyházáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom