Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-25 / 148. szám
Párt- és tanácsi küldöttség utazott Ingvarra A Kárpátontúl, Szovjet Ukrajnával való újra egyesülésének 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre Szabolcs-Szat- már megyéből párt és tanácsi küldöttség utazott Ung- várra június 25-én. A küldöttség vezetője: dr. Fekszi István, az MSZMP megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a megyei tanács vb elnöke, tagjai Kállai Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Szegedi József, az MSZMP KB párt és tömegszervezeti osztályának munkatársa. A dele- gációt a határig elkísérte dr. Gombás Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Spisák András, a Vásárosnaményi Járási Tanács VB elnöke és Bánóczi Gyula, az MSZMP Vásárosnaményi Járási Bizottságának titkára. B Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének látogatása Szolnok megyében A Vietnami Demokratikus Köztársaság hazánkban tartózkodó kormányküldöttsége csütörtökön délután látogatást tett a Tisza menti Vegyiművekben, felkereste a Járműjavító Üzemi Vállalatot is. A mozdonycsamokban szolidaritási békenagygyűlést rendeztek. Mintegy ötezer dolgozó előtt Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a vendégeket, méltatta a vietnami nép hősi harcát az imperialista agresszorok ellen. Felszólalt Le Thanh Nghi, a vietnami kormányküldöttség vezetője is. Július másodikén béke-világkongresszus A július 10-én Helsinkiben összeülő béke-világkongresszus előkészítéseként világszerte nagyszabású bé- keoffenzivát indítottak a nemzetközi békemozgalom erői. A nagyméretű megmozdulásban jelentős helyet foglal el a magyar békemozgalom egész országot átfogó demonstrációja, amelynek eddig lezajlott eseményein — baráti találkozók, gyűlések, összejövetelek sorozatán — munkárálasztják meg a magyar küldötteit sok, parasztok, értelmiségiek százezrei vettek részt. A tavaszi békedemonstráció eseménysorozata július 2-án, az Országos Béketanács ülésével zárul. Ez alkalommal választják meg azokat a magyar küldötteket, akik részt vesznek a finn fővárosban összeülő világkongresszuson, s a nagy tekintélyű nemzetközi testület előtt tolmácsolják majd a magyar dolgozók békeakaratát. Moszkva: Mohammed Reza Pahlevl Iráni sah látogatást tett a Kremlben Koszigin szovjet kormányfőnél (balról) és megbeszélést folytatott vele a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat). Dél-Vrediam megszakította diplomáciai kapcsolatát Franciaországgal Ságion, (AP, Reuter): A dél-vietnami katonai junta vezetői csütörtökön délután (helyi idő) sajtóértekezletet tartottak. A konferencia kezdetén jelentette be Tram Van Dong külügyminiszter, hogy a dél-vietnami kormány megszakította diplomáciai kapcsolatát Franciaországgal, s a két ország viszonya csak konzulátusi szinten maradt fenn. Az AFP jelentése szerint a francia nagykövetség személyzete már távozásra készül. Párizsban csütörtökön vált ismeretessé, hogy a dél-vietnami kormány megszakította diplomáciai kapcsolatait Franciaországgal- A párizsi kormány eddig nem foglalt állást a dél-vietnami lépést illetően, csupán arra szorítkozott, hogy „tudomásul Vette” a saigoni kor- mény döntését. Jóllehet francia hivatalos helyen még nem kommentálták a Saigon és Párizs közötti szakítás tényét, politikai körökben azonban úgy vélik, hogy Saigon a diplomáciai kapcsolatok megszakításával akar visszavágni azért a politikáért, amelyet Franciaország Ázsiában követ. Mint ismeretes, Franciaország ellenzi a háborút Délkelet-Ázsiában, s a jelenlegi válságból való egyet- len kiutat a tárgyalásokban és a szóban forgó térség semlegesítésében látja. Nem valószínű, hogy megtartják az afro-ázsiai csúcsértekezletet Algír, (MTI): A nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint mind kevésbé valószínű, hogy Algírban megtartják a június 29-re tervezett afro-ázaiai csúcsértekezletet. Az ülésen — melyen végül úgy döntöttek, hogy a külügyminiszteri értekezletet másodszor is elhalaszt- iák, ezúttal péntekről szombatra, — a kiszivárgott hírek szerint Algéria. Kína és Indonézia megkísérelte rávenni az előkészítő bizottságot, hogry foglaljanak állást a külügyminiszteri és a csúcsértekezlet megtartása mellett, azonban, noha szavazásra nem került sor, erőfeszítésük kudarcot vallott. A bizottságban részt vevő küldöttek elsősorbán ' -azt vették figyelembe, — írja a Reuter — hogy a Szombaton hatalomra jutott forradalmi tanács mindeddig nem tudta bizonyítani, hogy szilárdan kezében tartja a hatalmat és rendelkezik a nép támogatásával, sőt az új vezetők ellen tüntetések voltak az elmúlt napokban. Jelenleg 35 ország külügyminisztere, vagy a külügyminiszteri éreknzleten való részvételre szóló meghatalmazással rendelkező képviselője tartózkodik Algírban. A Reuter szerint a forradalmi tanácsnak nem sikerült rávennie az Algírban tartózkodó diplomaták többségét arra, hogy államfőiknek ajánlják a részvételt. Maga Algír — jelenti a Reuter — csütörtökön nap közben nyugodt volt. de a városban röpcédulák jártak kézről kézre, amelyek felhívták a lakosságot: tüntessen az afro-ázsiai érte- ez.lej. . .idején „«. katonai iktatúra”' ellen', v Megtartotta első ülését az új lengyel szejm Varsó (MTI): Csütörtökön délután megnyílt a május 30-án megválasztott új lengyel szejm első ülésszaka. A szejm elnökéül Czeslaw Wycechet, a Lengyel Egyesült Parasztpárt elnökét, választották meg. Wladyslaw Gomulka javaslatára az államtanács elnökéül Edward Ochabot, a LEMP Politikai Bizottságának tagját, a minisztertanács elnökéül pedig Jozef Cyrankiewiczet, a LEMP Politikai Bizottságának, tagját megválasztották, s Jozef Cyrankiewiczet megbízták az új kormány megalakításával. A javaslatot a szejm egy- j hangulag elfogadta és az- ! után megválasztották az államtanács elnökhelyetteseit és tagjait. Az államtanács megválasztását kővetően a szejm elnapolta ülését. Szudáni utijegyzetek El „magyar” 3. Khartum! követségünk ügyvivője különféle jó tanácsokkal látott el. Ezek egytől egyig hasznosnak bizonyultak. Nélkülük különféle kellemetlenségek érhettek volna. Különösen ami a közlekedést illeti: — Ha a követséget keresed, így érdeklődj: „Saffa- ra el magyar”. Ez azt jelenti: magyar követség. Aki ezt hallja, szívesen és azonnal eligazít. Ha azonban angolul kérdezősködsz, biztosan félreértenek. A hun£a- rian szót hangárnak hallja a szudáni fül és a legnagyobb lelki nyugalommal kiküldenek a — repülőtérre. Valóban, a tanács bevált. A „saffara el magyar” hallatára valamennyi taxis, akivel összehozott a sorsom, a kívánt helyre, a követségre szállított. Barátságos, köl- esönös mosollyal jutalmaztuk meg ekkor egymást fényes nyelvtudásunk jogán. Amikor betoppantam az egyik textilüzembe és a tulajdonos megtudta, hogy magyar újságíró vagyok, minden más dolgát félbehagyta és kíváncsian megkérdezte: — Az „el magyar” törzset látta már? — Nem, — feleltem őszintén. — Miről van szó? — Oh, hát az ön régi, nagyon régi honfitársairól, — felelt a kereskedő. — Beszéljek róluk? — De mennyire. — Nos, Khartumtól északra, úgy körülbelül 200 kilométernyire a Nílus völgyében, létezik egy magyar falu. Ezt a helyiséget évszázadokkal ezelőtt magyar férfiak alapították. — Nem legenda ez? — mosolyogtam. —. Dehogy. Egyáltalán nem kitalálás. Az ott lakó „magyarok” testalkata, arcuk vonásai és bőrük viszonylagos fehérsége szembeötlően más, mint szomszédaiké. Mindez európai származásukra utal. Ha szarét teheti, keresse fel őket. Meghatott • kereskedő figyelmessége és kulturáltsága. Úgy látszik, ismeri országa népességi viszonyait. Megköszöntem tájékoztatóját, s azután érdeklődtem követségünkön, mit tudnak a magyar—arab faluról. Megerősítették a kereskedő szavait: — Csaknem tíz évvel ezelőtt, 1956 tavaszán, a kairói magyar követség egyik munkatársa hallott először az érdekességről. Eleinte „kacsának” véltük a hírt. Nehéz volt elhinnünk, hogy Szudánban csakugyan él egy törzs, amelynek lakói magyarnak, illetve magyar származásúnak vallják magukat. De aztán arra gondoltunk, hogy éppenséggel nem lehetetlen a dolog. Nemzeti történelmünk viharos évszázadai sok titkot rejtegetnek még mindig. Előfordulhatott, hogy a török háborúk idején a fogságba esett magyar vitézek és elhurcolt magyar nők egy jelentős csoportja Szudánba vetődött és Itt vert gyökeret. Értesítettük az illetékes magyar tudományos köröket erről a néprajzi érdekességről. — Történt vizsgálat, vagy kutatás? — Történt. Meg is állapították, hogy értesülésünk helyes. — Milyen konkrétumokat sikerült megállapítani? — A szóban lévő „el magyar” törzs lélekszáma jelenleg 7000 fő. És valóban ott élnek a Nílus mentén. Magyar származásuk igen valószínű, ők maguk, száj- hagyományaik alapján, magyar származásúnak tartják magukat. Őseik, még a XVI. század elején, II. Szelim szultán akaratából kerültek ilyen messzire hazájuktól. Megrázó regényt lehetne írni odisszeájukról, s az elmúlt évszázadokról, miközben az ősök utódai Afrika földjébe eresztették népi gyökerüket. — Beszélnek magyarul ezek az emberek? — Nem. Már régen el- arabosodtak és asszimilálódtak a szudáni környezethez. Antropológiai jellegüket azonban nem veszítették el. Bőrük színe a világostól a sötétbarnáig sok árnyalatban váltakozik. Kül„Szükségállapot" és „szükségparlament'' Az úgynevezett szükségtörvények bevezetése körüli vita hullámai Nyugat-Né- metországban az utóbbi időben magasra csaptak. Az ellentmondásokat még jobban kiélezte az a tiltakozás, amellyel 215 professzor fordult a szakszervezetekhez a törvény életbeléptetésének megakadályozására. A közvéleményt két körülmény riasztotta: kormánypárti körökből származó hírek szerint a törvényt még az őszi választások előtt tető alá kívánják hozni- Másrészt a törvényről olyan részletek váltak ismeretessé, amelyekből a legrosszabbra következtetnek. A szövetségi gyűlés jobb- szárnya hónapok óta ülésezik, hogy új javaslatokat tegyen a szükségtörvényekre. A tanácskozások zárt ajtók mögött folytak és csak kevés hír szivárgott ki azokról. A javaslatok a kormánypártok, a Keresztény- demokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt elképzeléseit tartalmazzák. A Szociáldemokrata Párt vezetői csak egyes pontokkal szemben élnek fenntartással, a javaslattal elvileg egyetértenek. A több éve folyó vita során elvi fenntartásaikat fokról-fokra feladták: hogy kormányképesek legyenek, jobbról kívánják a polgári pártokat túllicitálni. A javaslattal szembeni ellenállást mi sem bizonyítja Jobban, mint az, hogy a legfontosabb kérdésekben több évi vita után sem tudtak megegyezni. Katonai körökből pedig leszögezték: „A legközelebbi feladat a szükségalkotmány és a szükségtörvény elfogadtatása- E nélkül minden fáradozásunk meddő.” Melyek ezek a tervényék, amelyeket katonai körök annyira óhajtanak? A keret: „Törvény az ajkot- ^ipány"" íoegászítésére”, ., rnás .szavakkal „szükségalkot- mány”. Mit jelent ez? • „Védelmi” — vagy „feszültség” állapot idején messzemenően mellőzhető a demokrácia. A „feszültségállapot” meghatározás maga is nem meghatározható, bizonytalan valami. A 215 professzor elsősorban ezt a pontot támadja: „Ez nem más, — állapítja még a tiltakozás — mint törekvés, hogy un. „feszültségálla- pot”-ot hozzanak létre, sőt provokáljanak — á belpolitikai és szociális problémák totális felszámolására.” Az „állapot” beálltát egy szükségparlament vagy az államsejük, megjelenésük mégis olyan benyomást kelt az emberben, mintha — mondjuk — kiskunhalasi, napégette arcú, jellegzetesen alföldi magyarok lennének. A khartumi magyar kolónia néhány tagja felkereste őket. A hazai magyarokat — mint kedves rokonokat — kitörő örömmel fogadták és tejben vajban fürösztöt- ték. Szudán felhőtlen kék ege alatt, a sziporkázó napfényben, ilyen „meglepetés” is éri a magyar utazót. A Természettudományi Múzeum még 1958-ban elhatározta, hogy tudományos kutatókat küld a Nílus mellé, az „el magyar” törzs tanulmányozására. Ha ez a terv megvalósul, talán nemcsak néprajzi érdekességgel gyarapodik tudományos életünk, hanem történelmi emlékekkel is. Egy bizonyos, az „el magyár” törzs minden egyes tagja jó barátunk, s lehetetlenség nem őszinte szeretettel gondolni rájuk.., Bőgős László Vége elnök maga deklarálhatja, kancellári jóváhagyással. Ez a „szükségparlaiment” lépne a szövetségi gyűlés helyébe. Szükség esetén a kormány „szükségrendeletekkel” uralkodhatna, „ha ezt a helyzet megköveteli”. Az ellenzék rámutat: ez a pont kísértetiesen emlékeztet az 1933-as időkre, amikor a német birodalmi kormány Hitler útját egyengette. Az alapvető alkotmányos jogok, — mint a vélemény- nyilvánítás, gyülekezési, költözködést szabadság — korlátozhatók, vagy érvénytele- níthetők. A szabad munkavállalási jog megszűnnék' A kormány fegyveresen bevetheti a hadsereget a lakosság ellen, „ha ezt a helyzet megköveteli”. Ehhez még az un. szükségparlament beleegyezése senvszükséges. A munkastolgéUti törvény lehetővé tenné, hogy minden munkaképes férfit és »őt kényszermunkára behívhassanak. Ezt és ehhez hasonló törvényeket, mint például a kisajátítás, jegyrendszer, egyesületi törvény, stb. a szövetségi gyűlés egyszeri többséggel hozhatná. A törvényjavaslatok ellenzői leleplezik a nyilvánvaló célokat: a demokrácia leépítését és a háború előkészítését. 1300 közéleti személyiség az év elején így jellemezte a javaslatokat: „Felülről kezdeményezett államcsíny veszélyével fenyegetnek.” A fémmunkások szakszervezete, a legnagyobb nyugatnémet szakszervezet elnöke ezeket mondotta: „A törvényjavaslatok a lakosság totális összefogását, begyűjtését célozzák totális háború céljából”. A javaslat ellenzői hangsúlyozzák; a . szök- ségtőrvértyék az államapparátusban és a hadseregben tevékenykedő nácik kézére juttatnák a vezetést. A szakszervezetek kongresszusa 1063-ban hatmillió szervezett dolgozó nevében mindennemű szükségtörvényt elutasított Azóta persze sok kísérlet történt hogy ezt a határozatot gyöngítsék. Egyes, az SZDP- hez közel álló szakszervezeti vezetők igyekeztek hangoztatni, hogy a kongresszus határozatát nem szabad egyértelműen értelmezi- A szociáldemokrata pártvezetés igyekszik nyomást gyakorolni a szakszervezetekre. Enyhítést célzó látszatjavaslatok- kal próbálják a törvényt elfogadtatni. Ma már azonban megállapítható: hogy a szakszervezetek egy jottányit sem engednek a teljesen elutasító álláspontjukból. A 215 professzor, köztük Nobel-díjaeok és más neves tudósok, éppen ezért fordultak a szakszervezetekhez, mert számos — a szövetségi gyűléshez vagy a kormányhoz intézett — tiltakozásuk válasz nélkül maradt. Azt is tekintetbe vették, hogy a szövetségi gyűlés 500 képviselője közül száznyolc- vanheten szakszervezethez tartoznak. „Kérdezzük önöket: megmaradnak-e elhatározásuk mellett és mit készülnek tenni, hogy komolyan megvédjék a demokráciát?" — kérdezik tiltakozó emlékiratukban a professzorok. A szakszervezetek azonnali és pozitív választ adtak- A kormánypártok kirohantak a professzorok ellen. A Szociáldemokrata Párt vezetősége ebben a kérdésben hivatalosan elhatárolta magát a szakszervezetektől. Ez . példátlan eset a német pártvezetés történetében, hiszen a legtöbb szakszervezeti veze* tő természetesen tagja aí SZDF-nak. Az elkövetkező hónapol/ megmutatják majd, kt lesj az erősebb? Von Gottfried Matatef
