Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-23 / 146. szám

fl köz érdeke is: ne építkezzen senki engedély nélkül Sokan felteszik a kérdést: népművelés — nyáron? -— és emlékeztetnek arra, hogy nem is oly régen a falusi művelődési otthonok százai hetekre bezárták kapuikat ezekben a nyári hónapok­ban. Szót kell ejteni a nyári szezonról elsősorban azért, mert sokan a népművelés aktív munkatársai közül sem ismerik eléggé a nyár lehe­tőségeit, s „holtszezonnak” tartják a június—július- augusztust. Pedig nem az. A televízió: az új lehető­ségek tárházát adja a nép­művelőknek, még a nyári hónapokban is. Fontos le­hetőség, amellyel viszonylag még kevés vidéki művelő­dési otthonban élnek meg­felelően: a vakáció, amely szabaddá teszi a gyerekeket, de egyúttal súlyos gondok elé állítja a szülőket is, akik nehezen tudják a meg­felelő felügyeletet biztosíta­ni a munkaidőben. Mivel szórakozzanak a fiata­lok? önként adódik a szok­ványos válasz: bált kell ren­dezni, vagy legalább táncos összejöveteleket. Természete­sen ezt sem lehet teljesen elhagyni, a fiatalok több­nyire maguk kikövetelik eat; a nyár azonban mégsem csak a táncesték időszaka. Mindenekelőtt ajánlatos ki­vinni őket a szabadba. A kirándulás, a közös utazás, történjék az csak a szom­széd Városba is: mindig ad közös élményt, s ezenfelül nagyszerű alkalom a nép- művelésre. Kézenfekvő ilyenkor némi földrajzi, tör­ténelmi áttekintést adni a helyről, «hová igyekeznek, ezt senki sem érzi fölös­leges tehernek. Az sem rossz megoldás, ha a kiránduláso­kat nemcsak úgy, „általában” szervezik, hanem valami kulturális eseményre: kiállí­tásra, hangversenyre, színhá­zi előadásra, vagy éppen egy nagyhírű film megtekintésé­re, amely szintén lehetőséget biztosi!, hogy az adott mű­vészeti ágból némi esztéikai ismerettel gyarapítsa a ki­rándulókat, Természetesen a kirándu­lás nem lehet az egyetlen A Felsőtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság szocialista szerződést kötött a nyíregy­házi Járás nyolc termelő- szövetkezetével, a gazdasá­gos öntözés feltételeinek megteremtésére, az öntöző- berendezések szakszerű ki­használására. A termelőszövetkezetek az Öntözőberendezések elké­szülte után fokozott segít­ségre szorulnak, hogy szak­szerű munkával lehető leg­jobb termésátlagot takarít­hassák be. A szocialista szerződéskötéssel ezt kívánja elősegíteni a vízügyi igaz­gatóság a tisZaberceli Bes­senyei, a balsai Petőfi, a rakamazi Győzelem, a timá- ri Béke, a tiszanagyfalui Uj Élet, a gávad Uj Erő, a nagyhalászi Petőfi, és a bu­ji Uj Elet Termelőszövet­kezetekben. A szocialista szerződésben a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei vállalták, hogy az öntözés­sel kapcsolatos feladatok irányítását segítik, műszaki és agronómiái tanácsot ad­nak. Az öntözés gépeinek karbantartását és fenntar­tását, valamint a szaksze­rű tárolást irányítják. A termelőszövetkezetek a szocialista szerződésben kö­telezték magukat, hogy az öntözésben foglalkoztatott dolgozóikat prémiumban részesítik. Az öntözött terü­leteikre állandó brigádokat szerveznek, az öntözőgépek forma a nyári idényben sem. Van néhány olyan szakkör, amelynek igazában a nyár az évadja. Ilyen pél­dául a fotózás. S ha a hiva­tásom vezető éppen szabad­ságon van, akkor sem kell okvetlenül leállni a munká­val, mindig találhatunk megfelelő önkéntest, aki szívesen átveszi egy időre ezt >a tisztséget. Manapság az a nagyon egészséges folyamat van kia­lakulóban, hogy az ország minden táján keresik-kutat- ják azokat a sajátos lehető­ségeket, amelyek ,az adott országrész egyedülálló érte­keit jelentik, hagyományban, vagy a jelenben. Nem nehéz elképzelni, hogy ez a mozga­lom falura is kiterjedjen nem azzal az igénnyel, hogy az ország, mondjuk, egy napig TiszasZalkára vagy Nagyhalászra figyeljen. Am azzal az igénnyel igen, hogy a falu egy napig vagy egy hétig önmagára figyeljen. Ezek az alkalmak azért ki­tűnőek, mert megmozgatják mindazokat az érdeklődőket, akik a művészettel, kultúrá­val kapcsolatba kerültek, vagy akiket éppen ezzel az alkalommal lehet közelebb hozni. Végezetül a legfiatalab- bakról. Ez már némi anyagi támogatást igényel, de alig­hanem minden községben sikerül ezt a támogatást összeszedni. Arról van szó, hogy a művelődési házaknak pedagógust kell biztosíta- niok, aki a gyerekekkel fog­lalkozik. A legifjabbak is kirándulhassanak, játszhas­sanak, sportolhassanak, eset­leg üzemet látogathassanak, általában kedvükre tölthes­sék az időt — felügyelet mellett. Néhány művelődési ház kitűnő kezdeményezése nyomán már olyan népmű­velési formákkal is találkoz­tunk, ahol a nyár folyamán a bukott gyerekek részére indítanak — megfelelő tan­díj ellenében — pótvizsgára előkészítő tanfolyamot. A ta­pasztalatok bizonyítják: a nyár nem jelenti a népmű­teljes kihasználását biztosít­ják, Az öntözőtelep tábláit tápanyag visszapótlásnál előnyben részesítik, a nö­vénytermesztést a legmegfe­lelőbb agrotechnikával és technológiával végzik. A Felsőtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság szakembe­rei a szerződés aláírását kö­vető napokban segítségadó munkájukat megkezdték a termelőszövetkezetekben. TT gyancsak taposni kell ^ a kerékpár pedálját. A szél megint szembekap. De volt-e valaha is hátsze­lem? Soha. Mondhatott a rádió északi, déli, vagy ke­leti szelet, az mindig a sze­membe vágott. S lám, most is, hogy igyekszem Nyír­egyházáról a Simái útón ha­zafelé Hajdúnánás irányába, valósággal belémmarcangol- ja magát a délnyugati szél. Csak egy vigasztal: még a motorosok is brúgatják járművüket, s alig halad­nak. De nicsak, előttem pi­rosruhás lányka hajlong ke­rékpárján. Csomagtartójára hatalmas koffer erősítve. Maga a lány csupa fiatal­ság. Pisze orra alatt vidám arcát apró szeplők hímezik. Amint rámnéz a küzdelmes út után lihegő, meggyötört külsőmre, megvillantja fe­kete szemét, hófehér fogait. Erőlködünk a kerékpá­runkon. Minden méterért meg kellett dolgozni. S köz­ben elmondja, hogy Kálmánházához közel, Nagy­laposon laknak. Apja tsz- gazda. De Ő —, itt kofferjá­ra hátracsap — hetenként, olykor kéthetenként jár Mind több lakás épül ma­gánerőből: szaporodnak a korszerű családi házak. Ezekhez a házakhoz ugyan­úgy engedély, az építési ha­tóság jóváhagyása szükséges, mint az állami, vagy OTP hitellel épülő létesítmények­hez. Mégis sokan —' mint­ha mit sem tudnának er­ről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről — az ille­tékes szervek tudta és be­leegyezése nélkül fognak hozzá a munkához. Ezer lakás — ahová tetszett A megyei tanács vb. épí­tési és közlekedési osztályán csak 1957 óta _ Nyíregy­háza város igazgatási terüle­tét kivéve — több, mint ezer engedély nélkül épült új családi házat tartanak nyilván. A városban még| kritikusabb a helyzet; azT utóbbi években százszámra építkeznek engedély nélkül. Ezek a szabálysértések el­sősorban a külterületeken, de sok esetben a városban is történnek. A fokozottabb ellenőrzés és hatósági in­tézkedések következtében az esetek száma csökkent, de még mindig nem kielégítő módon. A rendeletek és az ezzel kapcsolatos intézkedések nem öncélúak. A mai kor emberének igényei egyre nőnek. A ma még kultú­rától elzárt tanyavilágban élő ember villanyt, televí­ziót, vízvevetéket, sőt bol­tot, iskolát és más közin­tézményt is igényel. Szét­szórt településeken mindezt nem lehet, vagy csak erőn­ket meghaladó beruházások árán lehetne megoldani. Ért­hető az építési hatóságok olyan irányú törekvése, hogy — mint a2t a város esetében is teszik — a köz­ségekben is a belterületre irányítják az új építkezése­ket Nyíregyházén a tanyabok­rok többsége külterület. Többek között a repülőtér környékén lévő Sátor utca is. D. András mégis oda­épített új lakóházat. Az építkezés költségeit anyagi­lag nem tudta fedezni és Így hitelengedménnyel for­dult az OTP-hez. Ekkor már szüksége lett volna az építési engedélyre, de nem kapta rrteg. Ekkor jöttek rá az engedély nélküli építke­zés megkezdésére. Ház az úttesten Szabálysértést követett el Öfehértőn B. István. Az en­gedély nélküli építkezést tetézte azzal is, hogy el­zárt vele egy tsz-táblához vezető fontos utat. A rendezési terv sze­rint ezt az épületet is el kell bontani. csak haza. Ápolónőnek ké­szül, a nyíregyházi kórház­ban dolgozik, közben tanul. S hiába van a nagylaposi tanyájukban százával csir­ke, kacsa, pulyka, abból Csak így kofferból ehet, kü­lönben bent kosztol a kór­házban. — No, nem látszik meg, — mutatok a hatvan kiló­jára. Mire elmosolyodik, de aztán újra komollyá lesz: — Azt mondják itt, a nagylaposi határban, hogy minden fiatal lusta, mert elhajítja a kapát, s megy a városba. Nem törődünk az­zal, hogy ml lesz a föld­del, hogy mit terem. Ezek az elmaradott öregek nem gondolnak arra, hogy minket, fiatalokat helyette­sít a gép, s mi is hasznos munkát végzünk, hiszen ez az ország már nem a mező­gazdasági termékekből él, hanem az ipar termeléséből, a jó exportkereskedelmünk­ből... Nagyon szeretem a Az engedély nélküli épít­kezések és az ezt megaka­dályozó intézkedések, a bon­tások súlyos anyagi kért jelentenek nemcsak az építtetőknek, hanem a kö­zösségnek is. A kárba ve­szett építőanyag, a munka, fuvarozási költségek az ál­lamháztartás erejét is igény­be veszik. ÍVe a lapozás után Nem közömbös — a la­kosság megtakarított pénzé­ről van szó —, hogy hova költik azt. Több százezer fe­leslegesen elköltött forint­ról van szó, melyet nagyobb körültekintéssel jobb helyre is el lehet tenni. A taná­csok, az építési hatóságok tanácsokkal mindig szívesen állnak az építeni szándéko­zók rendelkezésére. Ott, Egyik nyurga fiú a gya- lupad tetején, a másik a műhely aj tót támasztva eszi jóízűen a tízórait. Ál­lunk a műhely sarkában a ruhásszekrények mellett GróSka Tiborral. Nézzük a fiúkat. Tizennégyen vannak. Mind falusi gyerek. Egyi­kük Nyírszőlősről, a másik Kékről, Halászból meg a ta- ny a világból jött szakmát tanulni az építőipari válla­lathoz. — Mikor a Balogh Lali bekerült, már az első nap kisszekeret akart csinálni. Hagytam. Figyeltem a keze- járását. Árva fiú. Fedor Zoli madáretetővel próbál­kozott. Szinte sorozatban készültek a díszdobozok, kisszékek. Láttam, szinte éreztem, hogy ezek a fiúk asztalosnak születtek. Csak az bántott, hogy nem tud­tam szerszámot adni a ke­zükbe, mert nem volt. Valaki megígérte, hogy két hét múlva kapnak szer­számot a tanulók. Nem kap­tak. Groska összeszedte a ki­selejtezett gyalupadokat a fiúkkal. Megjavították. Nagy volt az Öröm. Ha ez sike­rült, miért ne készíthetné­nek szerszámokat is. — Ugyanis tízszer két hét is elmúlt, mig szerszámokat kaptunk — mondja. __ Er­re nem várhattunk. A fiúk csináltak öltözőszekrénye­ket, szerszámosládákat, fű- rémámdkat, no meg a padszolgát. Ez sem tartott örökké. Groska Tibor bevitte a sa­munkámat. S hiába a gép­nek köszönhetem, hogy nem földet túró, hanem szabad ember vagyok, mégis irtó­zom tőle. Ugyanis rengeteg ember kerül be a kórházba a gép áldozatául. Baleset, karambol okozza vesztüket. De nagy részük önző, fi­gyelmetlen. A kórházi ágyon már a fejére húznák a vi­lág összes bukósisakját, csak ne szenvednének annyit. Felhozódik a borravaló is. így nyilatkozik róla: — Becsomagolt csokolá­dén kívül semmit el nem fogadok senkitől. Tudja, mit tapasztaltam?: a legcsó- róbb, szerencsétlen, sokszor már nyugdíjban levő beteg odaadná az ápolónak az utolsóját is. Nekem 300 fo­rintot is adott volna egy nyugdíjas vasutas. Mikor visszadugtam a pizsamájá­ba, sírva mondta, hogy at­tól fél, úgy jár mint vala­mikor, hogy az egri apáca­ápolóknak nem bírt egy ahol a rendezési térvek már elkészültek, könnyű­szerrel megállapítható az építkezés jogossága. De ahol ez még nem készült el, a jelenlegi adottságokat figyelembe véve, a fejlesz­tési lehetőségeket szem előtt tartva vizsgálják meg a kérelmeket és jelölik ki az építkezések helyét. A helyi tanácsok feladata pedig, hogy ismerői legye­nek a területnek, idejében figyeljenek fel a készülő, de nem tudatosan kezdődő szabálysértésekre. Ne akkor jelentsék az eseteket, ami­kor már a ház alapja le van rakva, vagy éppen te­tő alatt az épület. A lakos­ság érdeke is, hogy ezek a szabálysértések mielőbb megszűnjenek, vagy legalább is a minimumra csökkenje­nek. T, A. ját szerszámait. Kiosztotta a fiúk között. Ezzel dolgoz­tak. Akinek éppen jutott. Félévkor a bizottság nem tudta levizsgáztatni az asz­talosipari tanulókat szer­számhiány miatt — Nagyon elkeseredtem. El akartam menni — magyarázza Groska. — Megtudták a fiúk is. Azt mondták, hogy akkor ők sem maradnak. Sajnáltam őket, s így maradtam. Groska Tibor nemcsak a szakmára, hanem a magyar irodalomra, történelemre is tanította a fiatalokat — Az a fontos, hogy Si­került — mondja. — Rózsa Pista a szakma kiváló tanu­lója lett. Harman második díjat nyert. Ma már ott tartunk, hogy Fedor Zoli szerszámokat készít. Május 27-én volt a vizsga. Mind­nek sikerült. S annak örültem a legjobban, hogy Estók Lajos bácsi, az aszta­los szakma professzora meg­dicsérte a tanműhelyt. Sok nehézséget küzdöt­tek le a fiúk a sikerig. Két év múlva tizennégy aszta­losszakmunkás szabadul. Ta­nítómesterük a tőlük alig tíz esztendővel idősebb Groska Tibor. — Hogy utána mi lesz? Nem tudom. Szeretnék itt­maradni, tanulókat nevelni. Ehhez volt kedvem már gyermekkoromban is. A faipari technikum első osztályában négy tantárgy­ból vizsgázott, ötösökre és négyesekre. A mester is tanul. F. K. fillért sem adni, s bizony még egy pohár vízért is könyörögnie kellett? És se mi, ápolók, sem az orvo­sok, nem bírjuk a betege­ket étről a „betegségről” le­szoktatni. Pedig az új tár­sadalmi rendben... ezt nem­csak a tankönyvekből le­het megtanulni, hanem ott ott a szenvedő bete­gek között érezzük, hogy igenis tenni kell, méghozzá többet kell tenni, mint amennyiért az a beteg meg tud fizetni. Százszorta töb­bet... Node én itt lakom, megérkeztünk a Nagyla­posra. — Azzal félrevágja a kormányát, s a nagyla­posi dűlőúton lekaríkázik, Meglepetésemre alig bírom utánakiáltani: — Halló! Kislány! A ne­vét, csak a nevét... — Azt nem lehet! Az ha­dititok! — Halló! Mondja már meg a nevét! S mér hangot nem hal­lok, csak a feje rázásából, keze intéséből láthatom, hogy a nevét, soha-soha nem tudom meg. Dénes Géza Jó retőnumó 8000 hold burgonyából 17 570 hold a megyében a tovább termesztésre szánt, hatóságilag ellenőrzött idei minőségi növény féleségek termelése. A hivatalos hely­színi szemlék megkezdődtek, illetve a burgonya és a borsó első szemléje be is fejeződött. Megállapították, hogy a 8820 holdat kitevő minőségi burgonya állapo­ta, különösen a homokos nyíri részen kielégítő, szé­pen fejlődik. Bizonyos le­maradás — az évszakhoz képest — az alacsonyabb fekvésű szatmári vidéken tapasztalható, azonban a kedvező időjárás ott is so­kat pótolhatna még. Azon­ban szükséges, hogy a vizs­gálaton átesett burgonya­táblákban, a minőség továb­bi javítása érdekében a ter­melő tsz-ek mielőbb végez­zék el a nélkülözhetetlen szelektálást A 2000 hold minőségi bor­só első szemléje teljés si­kerről ad számot A nö­vényzet fejléttségi állapota megfelelő, a termés álta­lában első osztályúnak ígér­kezik. A mintegy 5000 hold ka­lászos helyszíni vizsgálata is rövidesén megkezdődik; a felügyelőség szakemberei a termés beéréséíg eleget tesznek a feladatnak. Addig is fontos, hogy a ts»-ek megtisztítsák gabonatáb­láikat a másfajta kalászo­soktól — búzát a rozstól, árpát a rozstól és a búzá­tól. Előzetes becslés szerint a felügyeleti területekén kalászosoknál mind a ho­zam, mind a minőség jó közepesnek Ígérkezik. A magkender, napraforgó és csillagfürt minősítésére később kerül sor. Szocialista brigádvezetők tanácskozása ÍSagykállóban Első idei tanácskozásukat tartották meg a nagykállói járás szocialista címért küz­dő brigádjainak vezetői Jú­nius 22-én a nagykállói községi pártbizottság nagy­termében. A tanácskozáson részt vettek a községi ta­nácselnökök, tsz-elnökök, párttitkárok és versenybi­zottsági tagok Is. A vitaindí­tó előadást Nagy Jenő, a Nagykállói Járási Tanács VB. elnökhelyettese tartotta. Elmondta, hogy azokban az üzemekben, községekben, ahol a gazdasági és pártve­zetők megfelelően foglalkoz­nak a versenymozgalommal, javul a munkafegyelem, a termelékenység, és a dolgo­zók szívesen kapcsolódnak a versenyekbe. A tavalyi 13 brigáddal szemben jelénleg 28 brigád nevezett a szocialista cím­ért folyó versenybe. Ezek közül is kiemelkednek az fmsz-ben dolgozó brigádok. A brigádmozgalmat főleg a tsz-ekben kell szélesíteni. A községi versenybizottságok sok helyen rosszul működ­nek, s ezzel elütik a részt­vevőket a szocialista brigád cím elnyerésének lehetősé­gétől. A tsz-elnökök hat új szo­cialista címért küzdő bri­gád megalakítását jelentet­ték be. velesi munka szüneteltetését. B. L. Együttműködési szerződés vízügyi szakemberek és tsz-ek között Tizennégy fiúból asztalos lesz Beszélgetés az alig idősebb oktatóval Népművelés — nyáron 3 19fío. június 33. Pillanat

Next

/
Oldalképek
Tartalom