Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-20 / 144. szám

fForcti: Hegedűs Vándor» Gyermeknevelés világnézeti älnpon Az egész dolog azzal kez­dődött, hogy megkérdeztem aput, mi a véleménye az is­ten mindenhatóságáról. Nem válaszolt, csak anyut kérdezte meg, hogy nem rontottam-e el a gyomro­mat, mert betegnek látszom. Anyu azt mondotta, nem hiszi, tegnap a nagymamá­nál semmi bajom nem volt. Apu dühös lett, s azt mon­dotta, hogy most már min­den világos a számára, s tudja, honnan fúj a szél. Nem tudom, hogy apu honnan tudta meg, hogy fúj a szél, s hogy honnan íúj, hiszen nálunk a konyhában be volt csukva az ablak. Valószínűleg anyut is meg­lepte kissé a dolog, mivel megkérdezte aput, nem len­ne-e hajlandó világosabban beszélni. Erre ő azt vála­szolta, hogy szívesen, és hogy az a véleménye, hogy anyunak nem kellene en- gemet olyan gyakran magá­val vinnie a nagymamához. Anyu csodálkozó tekintet­tel nézett apura, s azt mondotta, hogy ami őt illeti tényleg nem szükséges, hogy a nagymamához utazzék, de nagyon kéri, ne tegyen neki .szemrehányásokat, ha majd disznovágas lesz a nagyma­mánál. Apu erre a következőket válaszolta: egy szóval sem mondom, hogy ne járjátok s nagymamához, hiszen anyádról van szó, de vala­miképpen ügyelni kellene arra, hogy ne zavarja meg a gyerek fejét badarságok­kal. Megkérdezte, honnan jutott eszembe az egész. Mire én így válaszoltam: a nagymama azt mondta, hogy a jóisten megbüntet engem, mivel kételkedem mindenhatóságában. Állandó­an ismételgettem, a „kétel­kedem” és „isten mindenha­tósága” szavakat hogy el ne feledjem őket, hogy_ meg­kérdezhessem aput, ö szin­tén . kételkedik-e? Apu erre azt mondotta, hogy kar volt' a hagy igye­kezet az egészet nyugodtan elfeledhettem volna, s nem tudja, hogy tulajdonképpen nat is tanulunk az iskolá­ban, ha még azt sem tudom, hogy semmiféle isten nem létezik. Elmondottam neki, hogy az iskolában azt tanuljuk, hogv nincs isten, s ugyanak­kor azt is, hogy tisztelnünk kell az idős ; embereket, es meg kell szívlelnünk amit mondanak. Tehát tisztelem nagymamát, és szót fogadok neki, mivel azt tanuljuk, hogy az idős embereknek szót kell fogadnunk. S a nagymama azt mondotta, hogy a jóisten látja, amikor rossz vagyok, s ha kételke­dem mindenhatóságában, ezért egyszer bűnhődni fo­gok. Ap« erre megkérdezte, mi bajt csináltam a nagyma­mánál. Elmondottam, hogy semmi rosszat nem tettem, s aPu azt mondotta, ha a nagyma­ma azt mondotta, hogy va­lami rosszat csináltam, ak­kor az úgy van, mivel a nagymama nem mondana azt, ha nem úgy volna. Csakhogy a nagymama nem mondta azt, hogy rosz- sza* tettem, csupán azt mondotta., hogy a jóisten látja azt, ha rosszat teszek. Tie én semmi rosszat nem tettem, csak annyit mond­ta«!* hogy . a jóisten miért nem tesz valamit annak ér­dekében, hogy a templom­ba« ne legyen hideg, ha néndenható. A nagymama erre azt mondta, hogy ezért bűnhődni fogok és két po­fon« adott. Erre megkérdeztem őt, hogy valóban mindenhaj.ó-e az isten, s miért hazudik a nagymama felnőtt létére, ha nem az. Anyu rámkiáltott és azt mondotta, ad egy pofont, ha azt mondom, hogy nagy­mama hazudik, mert a nagymama soha nem hazu­dik. Meg akartam tudni, hogy apu miért mondja azt, hogy az isten nem min­denható, ha a nagymama viszont azt mondja, hogy az isten mindenható, s ha a nagymama nem hazudik. Apu szintén kiabálni kez­dett, hogy az isten nem le­het mindenható, mivel az iskolában azt tanuljuk, hogy isten nincs, s hogy ráfize­tek, ha valahol ilyen kép­telenségeket fogok beszélni, mivel ő egy komoly ember és nem engedheti meg ma­gának azt, hogy bolond csa­ládja miatt tönkretegye az egzisztenciáját. Anyu ismét ránézett apu­ra, s a következőket mon­dotta: ha azt gondolod, hogy az a néhány korona, amit te nekem adsz, az egzisz­tencia, úgy nagyon té­vedsz. Apu az mondotta erre, nem tudja, hogy anyunak mennyi volna elég és hogy ne avatkozzék bele a dolog­ba. ha megengedi azt, hogy saját anyja elrontsa a gye­rekét. Anyu erre azt válaszolta, hogy a gyermek az övé is, s. nem érti mi lehet az oka annak, hogy aput nem za­varják a nagymamatói ka­pott különböző jó falatok, ezzel szemben zavarják a nagymama nézetei. Apu erre azt mondotta, hogy anyu ne keverje bele a dologba a jó faiatokat, mivel a jó falatoknak sem­mi köze a világnézetekhez, s azt szeretné, ha a gyer­mekének helyes lenne a vi­lágnézete. Erre én azt mondottam ne­ki, válaszoljon hát arra, hogy szintén kételkedik-e az isten mindenhatóságába^ s anyu közbevágott, hogy tö­kéletesen igaz. apunak töb­bet kellene törődnie a ne­velésemmel. . Apu erre azt válaszolta, hogy ő semmiben nem ké­telkedik. s ha engem a nagymama nem traktálna különböző dolgokkal, semmi ilyesmi nem fordulhatna elő. szél, hogy azt apu mondta. Ekkor újabb pofont kaptam az aputól, mivel az aput már végképp kihozta a sod­rából illetlenségem. Meg akartam mondani, hogy nem akartam illetlen lenni, de anyu nem hagyta befejezni a mondanivaló­mat, s azt mondotta, azért, hogy ilyen vagyok, három napig nem mehetek ki ját­szani. Ezután már inkább hall­gattam, hogy ne kapjak még többet, s aludni men­tem. De nem tudtam mind- i járt elaludni, s ezért a mai 1 nap tanulságát ismételget- j tem magamban: két pofon a nagymamától í azért, hogy kételkedtem az ! isten mindenhatóságában; két pofon az aputól azért, hogy nem kételkedtem elég erősen, és a nagymama mondókáját ismételgettem; egy pofon anyutól azért, hogy nem becsülöm kellő­képpen a nagymamát, s mert nem félek az istentől, jóllehet nincs isten; két pofon aputól, mert apu nem tudja, hová ju­tunk, ha ez így megy to­vább ; három nap házőrizet anyutól azért mert ilyen vagyok. Ennyi tanulság és még most sem világos előttem a dolog. Sylvie Matejkova írása a Dikobrazból. (Ford.: Szabó Lászlói Kár, hogy nem a feleségem, imádom a spórolós nőket KERESZTREJTVÉN V Anyu erre azt mondotta, hogy a nagymama semmi­féle dolgokkal nem traktál engem, s már elég nagy va­gyok ahhoz, hogy tudjam, hogy a nagymama már öreg, s hogy én az egész dolgot szándékosan mond­tam el, azért hogy ők ve­szekedjenek. S mindezt olyan hangon mondta, hogy én a bizton­ság kedvéért elhajoltam, mert amikor anyu ilyen hangnemben beszél, rend szerint néhány pofont ka­pok. Apu azt mondta, hogy elege van már ezekből a badarságokból, s nem engedi meg azt, hogy valaki ~ a gyermekének azt magyaráz­za, hogy .az tótén mandenha- tá. Kaptam is néhányat. Csakhogy az aputól, mert —úgymond — nem szabad minden badarságot komo­lyan venni és azonnal el­hinni, s azért, hogy a kü­lönböző badarságokat nem kell ismételgetnem. Sírva­fakadtam, s megígértem, hogy a jövőben nem fogom a nagymama badarságait is­mételgetni. — Erre néhány pofont kaptam anyutól. mert — úgymond — illetlen va­gyok, ha azt mondom, hogy a nagymama badarságokat beszél, mert a nagymama az irántam tanúsított jósá­gáért nem érdemel meg ilyesmit. S egyáltalán nem ártana nekem, ha egy ki­csit félnék az istentől még akkor is, ha nincs isten. Mégjobban kezdtem bőg­ni, s kijelentettem, hogy nem mondtam azt, hogy a nagymama badarságokat be~| Vége a tanévnek, itt a va kácio, a pihenés ideje. Ez ai kálómmal Szabó Lőrinc egyii aktuális verséből idézünk. Beküldendő sorok sorrend­ben: Vízsz. 1. függ. 15. vízsz 73. A rejtvényben két egy­máshoz közel eső függőleges sorban a vers címe is benn« van. Ezt is be kell küldeni. VÍZSZINTES: 16. Mátyás király felesege volt. 17. Indonéz varos. 18. Mutató névmás. 20. Erőteljes, derék. 22. Vissza: dombormű­ves díszítésű márványból ké­szült görög sírkő. (—,) 23. „Néma’’ csíz. 25. AOC. 26. Nem szelíd, 28. Tej melléktermék. 29. If­júsági szervezet. 31. Színesít, pl. mosás után. 33. Fél tűzkő!!! 34. Véredényeit. 35. Izraeli va­ros. 36. Nem rosszul. 37. Va­laminek a részeit összefogó keskeny szalagszerü lap. 39. 12 db. 40. Becézett női név. 41. ANl. 42. SEE. 44. Kérdő­szó. 45. Duna németül. 46. DS. 47. Balatoni üdülőhely. 49. Előre nem látott izgalmas esemény. 50. Ludas Matyi „jó” ismerőse. 51. Üzleti. 52. Szamárhang. 54. Ázsiai kapi­talista katonai szövetség rövi­dített neve. 56. Azonos ma­gánhangzók. 57. Június 20- án. 58. SDT. 60. Sánta más­salhangzói. 61. 1848-as tábor­nok. 63. A vizsz, 34-ben ke­ring. 64. ízesítő. 66. Van bá­torságod. 67. Ady múzsája. 68. Falusi házak tetejét fed­ték vele régen. 70 A fatörzs külső részén van. 72. Birtokos rag. 75. Mindkét végén ékes férfinév! 77. AÖ 78. Vissza: zsiradék. 79. Kerti vetemény. 80. Magától érthetődően. 82. ŐG. 83. Kritika. 84. Zeneku­tató, elő! keresztnevének kez­dőbetűje. 86. Tapadó föld. 87. Névelővel mező. 88. Ez kell a munka jó véghezviteléhez. FÜGGŐLEGES: 2. Kutya. 3. Dolog latinul. 4. 1046-ban kitört lázadás ve­zetője hazánkban. 5. Ne ......, az atomok elemi részecskéje. 6. Fiú tréfásan. (—,) 7. Zumm párja. 8. HX 9. Kettőzve: bá­nyavárosunk. 10. Lám. 11. Is­kola diákosan. 12. Gyomai nyomdász és kiadó kereszt­nevének csupán kezdőbetűje. 13. Férfinév. 14. A betegség előjele. (—,) 19. A váltó forgató­ja. 21. A tanév után következik. 24. Lángész. 26. Vitorla, taka­ró, fátyol latinul. 27. Uj ru­haviselet. 30. Vissza: szám­név. 31. Kettő nagyobbik fele. 32. Ismeretterjesztő társaság r-bwkteti neve. 33. A moha­Ättßkdoiak Egy jótékonysági egyesü­let elnöknőjét felkereste va­laki és egy család szomorú sorsáról beszélt neki. A férj meghalt — mondta. — az özvegy súlyos beteg, kilenc gyermek éhezik. Ha a ház­bért nem fizetik ki, úgy már holnap kidobják a csa­ládot a lakásból. _ Ez valóban szomorú. De ha szabad megkérdez­nem: ön kicsoda? — Én? Annak a háznak a tulajdonosa, amelyben ez a család lakik. Az apa megkérdezte at iskolából hazaérkező fiát: — A tanító meg van elé­gedve veled? — Igen apukám, nagyon is. Éppen ma mondta, hogy ha minden fiú olyan lenne, mint én, he kellene zárni az iskolát. Valaki belép a fodrász­hoz es leül a tükörrel szem­be. Hogyan nyírjam meg? — kérdezi a fodrász. — Szó nélkül — válaszol­ta a vendég. Évek óta együtt mennek minden vasarnap horgászni mondja a bíró a két peres­kedő télnek és most mégis hajbakaptak egyetlen halon. Hogy lehet ez? — A dolog úgy all bitó úr _ mondja az egyik, hogy ez volt az első hal, amelyei mind a ketten fogtunk. — Toto — kérdezi a ta­nító — ki vesztette ei * Waterlooi csatat? Toto hallgat. A tanító dühösen kialtjsj — Napoleon. Toto erre elindul, — Hova mégy Toto? — A helyemre. A tamilé úr már Napóleont szólította ki felelésre. ■4 En — beszéli egy asszony a barátnőjének — havonta egyszer szoktam a férjem­mel veszekedni. __ Könnyű neked, de as én férjem hetenként kapja a fizetését. — Nem keresek annyit, mini egy miniszter, de a mmi&Ám sokkal kellemesebb. I medánok szent könyve. 36. Ez az üveg világhírű. 38. Hir­telen felemel. 40. Afrikai fo­lyó. 42. Ilyen vonat is ■ van. 43. Nem mögött. 45. A tibeti buddhisták vallási és világi fe­je .... Lama. 47. LÖS. 48. Én latinul. 49. Koalíció kezdete. 53. Tartozás. 55. Ütöd. 57. Va­rázslónő a görög mitológiá­ban. 59. Vissza: erdei vad. 61. Bepakol. 62. Igekötő. 63. Öreg. 65. OPS. 66. Mézgyűj- tód. 69. Élő zenetörténészünk (András). 70. Ketté ágazó (—,). 71. Afrikai kikötő. 74 Régi neve: Tallin. 75. Léte. 76. Össze-vissza védte. 80. hozzáfér 81. Táplálkozott. 83. Gőz betűi keverve. 84. Vére­dénye. 85. ARE. 86. Az arzén vegyjele. 87. Éktelen erős kár­tyalap. A megfejtéseket legkésőbb június 28-ig kell beküldeni. I CSAK LEVr'r7A ,nGN BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSE­KET FOGADUNK EL. Június 6-ai szamunkban megjelent keresztrejtvény megfejtése: Ahonnét az orosz népet ki kellett emelni, hogy magáért és az egész világért harcol­ni tudjon.” NYERTESEK: Bakos László, Hargitai La- josné, Sebők Vilmos és Sza- kady Géza nyíregyházi, Gál Ibolya kántorjánosi, Asmány Éva és Balogh Józsefné nyír­bátori, dr. Tóth Mihály nyfr- madai, dr. Földváry Rudolí- né rakamazi és Győrffy Ber­talanná vásáros naményi ked­ves rejvényfejtőink. A nyereménykönyveket pos­tán elküldtük. —,

Next

/
Oldalképek
Tartalom