Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

X7ín. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM ARA: 80 fillér 1965. MÁJUS 16, VAS AKNAI* Törődés az emberrel A tsz-el.iok így vallott: „Ha én reggelenként, mun­kaelosztáskor szót értek az emberekkel, s csak annyit sikerül elérnem, hogy két csüggedt, kedvetlen embert jókedvre derítek, s úgy ál­lunk egymással szemben, mint ember az emberrel, job­ban örülök, mintha két va­donatúj traktort indíthatnék el a határba.” Valóban, végsősoran az embertől függ, milyen lesz a világ, s nem kétséges. hogy az egymást megértő, a tetteket közösen és jó hangulatban vállaló emberek világa tar­talmas lesz, megtelik em­berséggel. Az elnök néhány szavá­val is jól éreztette: otthor van az emberek között. New közömbös számára, ki mit érez és gondol, mi­iyen lélekkel kezdi a mun­kát. Ezért csak dicsérni lehet, hiszen mind a tudatos fegye­lem, mind a jól végzett munka csak a közös cél­ért dolgozó emberek. ve­zetők és beosztottak jó egyetértéséből, egymás köl­csönös megértéséből sarjad­hat ki. Régebben !s követel-* ménynek számított nálunk a törődés az emberek dol­gaival, de sok helyen nem nyert igazi tartalmat. Volt, phol csupán néhány sema­tikus, érdektelenül odavetett kérdésre szorítkozott: ,.Van valami egyéni problémája? A család?” A kérdés elhang­zott, ahogyan a szokásos „hogy vagy?”-ot kérdezi az ember, és a nagy sietségben a válaszra legtöbbször már sor sem kerülhetett. Ez bi­zony csak gépies sablon. Nem nevezhető sem szívé­lyes kapcsolatnak, sem törő­désnek. Mi hát az emberekkel va­ló törődés, a vezetők és a beosztottak közötti jó kap­csolat lényege? Vajon az, hogy a vezető minden reg­gel mindenkitől megkérdez­ze, hogyan aludt, miként vannak a gyerekek és a fe­leség? Meglehet, néha ez is helyénvaló és jól is esik, kü­lönösen. ha a kérdésből érezhető az őszinte érdeklő­dés. Ettől azonban még nem alakul ki bensőséges, jó kapcsolat, Attól sem, ha a vezető csupán beosztottjai „eeyéní problémáival” törő­dik bár a munkahelyen kí­vüli gondok megoldása is kötelesség, hogy munka után ne zúduljon az emberre a gondok özöne. Az igazi jó kapcsolat, helyes törődés az emberekkel, mégiscsak ott kezdődik, ha a vezető és a beosztott a munkában talál­kozik, munka közben érzik az együvétartozást, a közös erőfeszítések lázát. Ha a ve­zető ezt a légkört tudja megteremteni, ha alkotó műhellyé képes alakítani a munkahelyet, ahol az embe­rek félmondatokból is meg­értik egymást, amelyben minden jószándékú, szorgal­mas ember otthonosan mo­zog, akkor már el lehet róla mondani: törődik az embe­rekkel. Életünk alapja a munka. A munka által váltunk ér­telmes emberré, a munká­ban éljük ki legsajátosabb természetünket, a cselekvés, az alkotás vágyát. Munkával építjük a közös jövendőt, s — nem utolsósorban — munkával szerezzük meg anyagi létünk alapjait. Ha a vezető ezeket a «.’tételeket es lehetőségeket biztpsítja, akkor helyesen törődik az emberekkel, beosztottai állan­dóan érzik jelenlétét, hiszen az általa teremtett jó köz- széllém az ő megértő em­berségéről beszél. Beszélni természetesen könnyebb az ilyen ideális állapotról, mint megteremte­ni. A hétköznapok, a gon­dok, az emberek különböző természete rengeteg okot szolgáltat az összekoccanás­ra, igen sok a súrlódási fe­lület. Vannak értetlen, fele­lőtlen emberek, akikkel ne­héz törődni. De azt se fe­lejtsük: vitatkozni, sőt bün­tetni is lehet emberségesen. Lehet szigorú fegyelmet, rendet tartani, lehet felelős­ségre vonni valakit úgy, hogy a megdorgált ember érzi, törődnek a sorsával, jövendőjével. A kisebb- nagyobb emberi hibákat kö­zösen kell lenyesegetni. Nem jó vezető az, aki — e hibákra hivatkozva, — alap­talanul bizalmatlan, rideg beosztottjával szemben. Ahol ellenben a kivételezés a di­vat ahol a talpnyalók érvé­nyesülnek, ahol nem kíván­csiak az emberek véleményé­re, tilos a bíráló szó, ott a vezető hiába érdeklődik na­ponta az egész család hogy- létéről, hiába segít apró- cseprő ügyeket elintézni, mégis rosszul törődik az emberekkel. így nem alakul­hat ki kölcsönös bizalom s az eredményes munkához szükséges jó kapcsolat. Csak ha úgy állunk egy­mással szemben, mint em­ber az emberrel, ha a ve­zető mindent megtesz mun­katársa segítésére, akkor beszélhetünk az emberekkel való igazi törődésről. Rckesdi Gyula Hétfőtől májusi iparcikkrásár Az állami és a földműves- szövetkezeti kereskedelem má­jus 17 és június 5-e között ki­árusítás jellegű májusi vásárt rendez, több ezer vas- és mű­szaki, valamint kultúrcikket 30—50 százalékkal olcsóbban hoz forgalomba. A készletren­dezést szolgáló májusi vásár háromhetes időtartama alatt 250 millió forint vas- és mű­szaki cikket és körülbelül 63 millió forint értékű kultúr­cikket vásárolhat a közön­ség, az erre kijelölt szaküzle­tekben, áruházakban. így pél­dául 30 százalék árenged­ménnyel vásárolható törpe centrifuga, gázboyler, 30—40' százalékos engedménnyel kü­lönféle lakásvilágitási cikkek, csillárok, asztali lámpák, kony­hafelszerelések, háztartási gé­pek, eszközök, 30—50 százalé­kos engedménnyel különféle hanglemezek. Mintegy 18 mil­lió forint értékű ofotért cikk, 17 millió forint értékű bútor, 14 millió forint sport-hangszer és játékáru, 8 millió forint értékű üvegárut és körülbelül hatmillió forint értékű órát és ékszert árusítanak kedvezmé­nyes áron. Koszigin beszéde a vietnami háborúról a moszkvai szovjet—indiai barátsági nagygyűlésen Moszkva, (TASZSZ): Moszkvában a Kreml nagypalotájában szovjet —indiai barátsági nagy­gyűlést tartottak Lai Ba­hadur Sasztri indiai mi­niszterelnök moszkvai tartózkodása alkalmából. A nagygyűlésen beszédet mondott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök- Kije­lentette, hogy a Szovjetunió és India barátságé .a béke reális tényezője és ennélfog­va nagy nemzetközi jelentősé­ge van. A jelenlegi nemzetközi helyzet megköveteli az im­perializmus és a gyarmati rendszer ellen küzdő erők meg nagyob összefogását. Az amerikai imperializmus a közelmúltban terrorcselek­ményekre vállalkozott Kongó­ban, kiterjesztette a Dél-Viet- nam népe elleni agressziót, bombázza a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság területét és megszállta a Dominikai Köztársaságot. Most olyan hange*: hallat­szanak, hogy az Egyesült Ál­lamok jelenléte Dél-Vietnam- ban már presztízskérdés lett. ezért az Egyesült Államok nem távozhat ebből az ország­ból.-. Ha az amerikai kor­mány úgy véli. hogy az or­szág tekintélyét gyarmati há­borúkkal, mások tulajdonának el hódításával, a népek leigá­zásával lehet emelni, fenekes­tül felfordít mindent, ami a nemzetközi presztízs fogalmá­hoz tartozik — hangoztatta Koszigin. A Szovjetunió miniszterta­nácsának elnöke ezután hang­súlyozta, hogy minél jobban belegaba­lyodik az Egyesült Álla­mok a vietnami nép ellen viselt bűnös és szennyes háborúba, annál nehezebb lesz e háborúból kilábolni. Jasztásukat — mondotta Ko­szigin. Koszigin miniszterelnök megjegyezte, hogy az impe­rialisták elégedetten dörzsölik kezüket, ha a felszabadult ál­lamok viszálykodnak egymás­sal* ha villongások törnek ki közöttük- A Szovjetunió ép- pen ellenkező állásponton van. Nekünk nem érdekünk a vi­szály és széthúzás, hanem ba­rátságot és együttműködést szeretnénk a felszabadult ál­lamok között. A szovjet em­berek azt óhajtják, hogy ezek az államok békés úton ren- dezzék halár viszályai kát és egyéb vitás kérdéseiket. Ál­láspontunk következetes és a világ már nem egyszer meg­győződhetett róla, hogy soha­sem változtatjuk meg állás­pontunkat, Koszigin kijelentette, hogy a, szovjet nép nem használ­ja fel agresszív célokra fegyveres erejét. A Szov­jetunió nemcsak saját biz­tonságát óvja, amikor vé­delmi képességét fokozza, hanem internacionalista kötelességének is eleget tesz. A szovjet kormányfő Saszli moszkvai látogatása egyik po­zitív eredményének nevezte azt a megállapodást, hogy 1970-ig mintegy kétszeresére növekszik a szovjet-indiai kereskedelem volumene. Saszíri a szovjet—indiai kapcsolatokról Sasztri indiai miniszterel­nök felszólalásában kijelentet­te. hogy a szovjet vezetőkkel lezajlott találkozók rendkívül nagy jelentőségűek. A szovjet—indiai kapcsola­tok semmi módon sem sértik bármely más nép vagy or­szág érdekeit — mondotta, majd hangoztatta, hogy India és a Szovjetunió egyaránt szi­lárdan hisz a béke, a békés együttélés politikájában. A vietnami helyzetről szólva azt mondta, hogy ez a helyzet sú­lyosan veszélyezteti a békét. Az indiai kormány úgy véli, hogy Vietnamban meg kell szűnnie minden külső beavatkozásnak, s az ország népének joga van a méltó, nyugodt életre. Mindent meg kell tenni azért, hogy a felek leüljenek a tár­gyalóasztalhoz. A vietnami problémát nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Észak- Vietnam bombázását meg kell szüntetni, kellő légkört kell teremteni egy békés megoldás­hoz­Azok, akik a viszály és a nézeteltérések légkörét szítják a fejlődő országok között, nem tekinthetők az országok bará­tainak — mondotta, — majd a határkérdésekről szólva e problémák tárgyalásos rende­zésének szükségességét fejte­gette. Hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni a nukleáris fegy­verek elterjedését. — Hiszünk minden faj cs vallás egyenlőségében, minden ember egyenran­gúságában, hiszünk a szo­cializmusban és saját útunkon kívánjuk azt el­érni. A világ sajnos kissé elcsúszott a béke útjáról a viszályok út­jára, ezért nem szabad hibá­kat elkövetni, államférfiúi böl­csességre van szükség. „Éppen ebben a tágabb összefüggésben kell szemlélni az indiai—szov­jet baráti kapcsolatokat.” Kádár Janó» fogadta az új olasz nagykövetet Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, szombaton fogadta Lu­dovico Barattieri Dj San Pietro-t, az Olasz Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki a közelmúltban adta át megbízólevelét. Az amerikai KP nyilatkozata Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja pénteken köz­zétett nyilatkozatában követeli az amerikai kormánytól, azon­nal szüntesse meg a vietnami és dominikai háborút, vezé­nyelje haza az amerikai csa­patokat és ne fenyegesse töb­bé atomháborúval a világot. A béke és a demokrácia, az amerikai nép érdekei megkö­vetelik. hogy a dél-vietnami és a dominikai nép szabadon választhassa meg saját kormá­nyát és ne kelljen olyan bá­bokat megtűrnie országában, akiket csupán az amerikai fegyverek tartanak hatalmon — hangoztatja a nyilatkozat. Kémper Kubában Havanna (MTI); - ; ' A kubai fővárosban meg­kezdődött 33 kémkedéssel vá­dolt személy bünperének tár­gyalása. A havannai katonai törvényszék valutacsempészés, ellenforradalmárok rejtegetése és disszidálásuk segítése, ide­ológiai felforgató tevékenység, valamint államellenes összees­küvés tárgyában emelt vádat ellenük. Az első számú vádlott Her­bert Caudill Walters amerikai misszionárius már 25 éve él Kubában. Waltersről ki­derült, hogy a CIÄ ügynöke volt. öOO millióval nőtt a tev*molo< szövetkezetek közös vagjona Ülést tartott a Szabolcs megyei képviselőcsoport Az Egyesült Államok az állí­tólagos kommunista veszélyről szóló mendemondák leple alatt valóságos hadjáratot indított a nemzeti felszabadító mozga­lom ellen. Az Egyesült Álla­mok most éppen ilyen irányú harcra készül a népek ellen. — szögezte le Koszigin. A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy Vietnam né­pe jogait védelmezi és emellett valamennyi szocialista ország minden szabadságszerető nép Ügyéért is harcol. Ezért Viet­nam népének háborúja nem­csak nemzeti, hanem egyben internacionalista háború is. Koszigin hangsúlyozta, hogy minden szabadság­szerető nép kötelessége segítséget nyújtani az im­perialista mesterkedések áldozatának. így értelmezi kötelességét a Szovjet­unió. A szovjet nép mindenkor az igazság oldalán, a népek szabadságának oldalán áll. Ez a Szovjetunió elvi álláspontja. Amelyen nem változtat sem­miféle konjunkturális tényező. A felszabadult országok többsége a tömbön kívüliség politikáját választotta. A szov­jet kormány tiszteli ezt a vá­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az országgyűlési képviselők Szabolcs-Szatmár megyei cso­portja szombaton ülést tartott Nyíregyházán. Az ülésen, ame­lyen részt vett Benkei András belügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megye országgyűlési képvi­selője és Kállai Sándort a me­gyei pártbizottság titkára is, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese tá­jékoztatta a képviselőket a ter­melőszövetkezetek helyzetéről, fejlődéséről. Tavaly a megye egyes ré­szeit 60—80 napos szárazság sújtotta. A kedvezőtlen időjárás el­lenére a közös gazdaságok termelési színvonala nem csökkent. Igaz, hogy a fejlődés üteme lényegesen kisebb volt az elő­ző évinél. A növények hoza­mai jóval a tervezett és a sok­évi átlag alatt maradtak, a jó takarmánygazdálkodás követ­keztében viszont állati ter­mékekből az előző évinél na­gyobb mennyiséget, hízómar­haból 1800 mázsával, hízóser­tésből kétezer mázsával, tej­ből 2,7 millió literrel, tojás­ból 1,2 millió darabbal többet értékesítettek. A növényhoza­mokból tervezett bevételi ki­esést részben azzal is pótol­ták, hogy javult a termékek minősége. A termelési költsé­gek pedig 2,2 százalékkal csökkentek. A termelőszövetkezetek gaz­daságilag tovább erősödtek. Javultak a termelés fel­tételei, mintegy kétszázzal több közép- és felsőfokú végzettségű szakember vett részt a gazdaságok vezetésben, irányításában. Majdnem 600 millió forint ér­tékű beruházást valósítottak meg. A közös vagyon 634 millióval nőtt, értéke most már több mint hárommilliárd. A termelőszövetkezetek évi jövedelme meghaladta az egy- milliárd forintot. Az egy dol­gozó tagra eső pénzbeni és természetbeni jövedelem 10 657 forint volt, valamivel több, mint az előző évben. Emelke­dett azonban a megyében a mérleghíányos termelőszövet­kezetek száma, elsősorban a kisvárdai és nyíregyházi já­rásban. Ennek legfőbb oka, hogy mindkét járásban nagy területen termelnek burgonyát, s közismerten ebből a nö­vényből tavaly az aszály miatt nagyon alacsony hozamot ér­lek el. Az idei termelési és pénz­ügyi tervek szerint a kS- zös gazdaságok 240 mil­lióval nagyobb bevételre számítanak a múlt évi ténylegesnél. Takarékos gazdálkodással, a lehetőségek jobb kihasználá­sával a termeléshez szükséges kiadások összege 19 millióval lesz kevesebb a tavalyinál. A terv szerint a termelőszövet­kezeti tagok jövedelme 7,í százalékkal emelkedik. Az ülésen — Hekmaí György AKÖV-igazgató tá­jékoztatója alapján- — megvi; tatták a megye autóbuszköz­lekedésének helyzetét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom