Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-13 / 111. szám

Solohov az Európa Könyvkiadónál Mihail Solohov, a hazánkban tartózkodó világhírű szovjet író ellátogatott az Európa Könyvkiadóhoz. Képünkön: M. Solohov (balról) Korniss Pállal, a Kiadói Főigazgatóság he­lyettes vezetőjével. A AIA V kérése az üzemekhez A MÁV-nak az idén 115,5 millió tonna árut kell elszállí­tania, 3,3 százalékkal többet, mint 1964-ben. A nagy szállí­tási feladatokat csak akkor tudja ellátni a vasút, ha még tovább rövidíti a kocsi forduló időt, ehhez viszont a fuvaroz­tatók segítsége szükséges. A MÁV forgalmi vezetői ezzel kapcsolatban elmondották, hogy javult a MÁV és a szál­líttatok között az együttműkö­dés. A segítő í együttműködés mellett azonban sok olyan vállalat akad, amelyik nem gondoskodik arról, hogy a vagonokat az éjszakai órák­ban, vagy vasárnap is kirak­ják. A MÁV forgalmi irányí­tói hangsúlyozták, hogy a kö­zeljövőben a mulasztókat fel­keresik és a vasút kiküldöttei megmagyarázzák az ottani szállítási vezetőknek, hogy ha nem oldják meg az éjsza­kai rakodást, ők is károsod­nak, mert nem kapnak ele­gendő üres kocsit, A vasút a továbbiakban is szorgalmazza az irányvonalok számának növekedését. Eddig nagy segítséget nyújtót irány­vonatok szervezésében a kő- és kavicsipar, továbbá a szén­bányászat. Ahhoz, hogy még több irányvonatot indíthassa­nak, az szükséges, hogy a szállíttatok egy hónapra előre napra és viszonylatra adják meg a szállítási tervüket. A MÁV számít arra, hogy a szál- líttatók részéről megkapja a segítséget.. Felelősök, de csak papíron Üli Mulasztások a mezőgazdasági balesetelhárításban «ff Hiányosak a védelmi berendezések A nagyüzemi mezőgazdaság gépesítésével növekszik a bal­eseti veszély. Idén, a megye mezőgazdasági üzemeiben sze­rencsére ez ideig nem történt halálos kimenetelű baleset, szemben a tavalyi év első négy hónapjával, mikoris két halálos baleset történt. Nem mutat azonban ked­szerepelnek. Képzettségük sem kielégítő. Egyik oka, hogy gyakran, szinte évenként cserélődnek, s így megbízatásukban nem te­hetnek szert tapasztalokra, észrevételeiket, javaslataikat kevésbé érvényesíthetik. Nem — egyre több a tsz-gép —, nem tesznek eleget a munka- védelemmel kapcsolatos fel­adatuknak. Észrevételeiket ha közlik is a tsz-ek vezetőivel, a végrehajtás ellenőrzése már rendszerint elmarad. Ez arra vezet, hogy a legtöbb esetben elmarad a kötelező biztonsági A nyári népművelés tervei Szabadtéri /llnwftítéLe.k Kirándulások, tanfolyamok, ünnepi hangverseny A nyári népművelés tervei­ről, a művelődési házak prog­ramjairól tájékoztatta munka­társunkat Ivancsó Dénes, a megyei művelődési ház igazga­tója. — A népművelés nyári programjának kialakításához a megyei művelődési ház mód­szertani segítséget nyújt, ja­vaslatokat készít a járási és a községi művelődési házaknak, a népművelési ügyvezetőknek. Javasoljuk, hogy a művelődési házak, szervezzenek minél több kirándulást a nyári időszak­ra: a kirándulócsoportokat olyan helyekre irányítsák, ahol történelmi, irodalmi, mű­vészettörténeti, botanikai ne­vezetességekkel ismertethetik meg a résztvevőket. tanyai településeket keresik fel műsorukkal, amelyeket a télen az utak járhatallansága miatt autóbusszal nem tudtak megközelíteni. A színjátszók Theun de Vrles: Jeladás a sö­tétből című korszerű angol társadalmi drámával vendég­szerepeinek a községekben és a tanyákon. — A nyáron kilenc tanfolya­mot indít a megyei művelődé­si ház. Kéthetes időtartammal megszervezik az énekkarve­zetők, gyermektónc oktatók és a színjátszó rendezők három­éves, működési engedélyszerző tanfolyamának első évfolya­mát. A bábjátszó rendezők tanfolyamának második, a népitáncoktatók tanfolyamá­nak harmadik évfolyama in­dul a nyáron. A művelődési ház tanfolyamain ötszáz nép­művelő továbbképzését szer­verük meg. — Tízéves jubileumét ün­nepli június 26-án a megyei művelődési ház énekkara: Ezen a napon ünnepi hangver­senyt tartunk egy budapesti énekkar, a debreceni Kodály- kórus, a kisvárdai pedagógus énekkar, a diósgyőri munkás­kórus vendégszereplésével. A kórusokat Bárdos Lajos Kos- suth-díjas zeneszerző, kar­nagy vezényli. Itt adják elő Bárdos Lajosnak a jubileumra írt kórusmüvét is. A Kossuth- díjas zeneszerző június 27-én a megyei karnagyi klubban tart előadást. . — A múlt évben kísérlet- képen több községben tartot­tak díjtalan, szabadtéri is­meretterjesztő filmvetítése­ket. Az idén nyáron a műve­lődési házak ilyen tevékenysé­gét több községben megvaló­sítjuk. Szabadtéri ismeretter­jesztő vetítést Nyíregyháza egyik erre alkalmas helyén is tartunk a nyár folyamán, he­tente több alkalommal. A me­gyei művelődési ház ismeret- terjesztő filmtára gazdag re­pertoárt biztosít ezekhez az előadásokhoz. Néhány község­ben már a korábbi években megszervezték a szabadtéri tv-nézést a művelődési házak. Az idén nyáron ezt a népmű­velési módot is szélesebb kör­ben próbáljuk alkalmazni. — A megyei művelődési ház színjátszói és bábosai a nyá­ron azokat a községeket és A gépjavító vállalat legjobbjai közé tartozik a „Ga­garin” szocialista brigád. Az alniaosztályozókat srerc'lk Pravitzky József, Hronyccz Mihály Paulik János. Nándor János. Hammel J. fele. Garázsgo^dok — és egy gondos javaslat Hullámlcmez helyett sarereloakná» Uzsora bérek, „utcán alvás4* vező képet a baleseti sta­tisztika. Míg 1964 első negyedében 182 baleset történt a megye szö­vetkezeti nagyüzemeiben 3231 munkanapkieséssel, az idén 252 baleset alkalmával 4289 munkanap veszett el. Mint az SZMT mezőgazdasá­gi munkavédelmi ügyosztá­lyán tájékoztatásként elmond­ják, a legtöbb balesetet még mindig a hiányos védelmi berendezések, a kőtelező óvó rendszabályok be nem tartása és nem utolsósor­ban figyelmetlenségek okozzák. Gyakori a sérülés a fürészelé- seknel, takarmányelőkószítő gépek kezelésénél, szállítások­nál, fogatosoknál. A géberjé- ni Győzelem Tsz-ben a fűrész, gép levágta áz egyik tag jobb kezefejét, mert a védőberende­zést felületesen alkalmazták. Szállításoknál, teherrel rakott, gépi vontatásé kocsikon sza­bályellenesen személyeket sszállítanak, s a fékezések, in­dulások közben nem egy eset­ben előfordul, hogy valaki leesik. Más esetben jogosít­vány nélküli személyekre bíz­nak erőgépekkel való mun­kát. Felületességre vall a nem megfelelő, selejtes munka­eszközök használata. A nagyecsedi Rákóczi Tsz-ben takarmányszállításnál, amikor az egyik dolgozó a lekötés al­kalmával húzta a kötelet, a sérült, selejtes kötél elsza­kadt. A dolgozó olyan szeren­csétlenül ese^t hanyatt, hogy hátgerinctörést szenvedett. Sok balesetet meg lehetne előzni megfelelő munkavédel­mi felelősök tevékenységével. Sajnos, a felelősök a leg­több helyen csak papíron használ az ügynek az sem, hogy több tsz vezetősége el­hanyagolja a munkavédelmi felelősökkel való törődést. „Elfeledkeznek" őket bekülde­ni a járási tanácsok által ren­dezett tanfolyamokra, vizsgák, ra. A legutóbb tartott ilyen tanfolyamokon a kisvárdai já­rásban 60, a mátészalkaiban 70 százaléka jelent csak meg a munkavédelmi felelősöknek. Nem sokkal jobb a helyzet a többi járásokban sem. A járási tanácsoknál általá­ban a gépészeti előadó van megbízva a munkavédelem he­lyi ellenőrzéseivel. Ezek a dolgozók azonban, hivatkozás­sal munkájuk túlterheltségére berendezések folyamatos el­lenőrzése. Ennek pedig külö­nösen a tavaszi idényben, az évi munkák kezdetekor van nagy jelentősége. Arra azonban még nincs példa, hogy ezek elmulasz­tásáért valamelyik tsz ve­zetőségét felelősségre vonták volna a járási ta­nácsok mezőgazdasági osz­tályai. Pedig a balesetmegelőzésnél emberek életéről, egészségéről, testi épségéről van szó! A. B. A múlt évben országos vá­rosrendezési konferenciát tar­tottak a Parlamentben. Itt el­hangzott néhány számadat a forgalom növekedésével kap­csolatban. Ezek szerint 15—20 év múlva átlagban minden családra jut egy személygép­kocsi. A vásárlási láz máris óriási, s miután a boldog tu­lajdonos megkapta a gépkocsit, jelentkezik a másik legna­gyobb gond: hol helyezze el? Szinte naponta kilincselnek a városi tanács építési és köz­lekedési osztályán garázsépíté­si engedélyekért. Akinek kertes, családi háza van, az viszonylag könnyen se­gít magán. A portából ki tud szorítani annyi helyet, ahol kényelmesen elfér egy garázs. Egészen más a helyzet az ál­lami, szövetkezeti, vagy na­gyobb társasházban lakó tu­lajdonosoknál. A korábban épült lakások tervezői nem számítottak ilyen nagymérvű gépkocsiszaporodásra és az épületekhez nem is terveztek garázsokat. Az újabb lakások­nál már van hely, de nincs aki felépítse. ill ISincs terv? Vidéki városokban nem tart­ható az a nyugatról átvett elv. hogy tömbgarázsokat készítse­nek a magánosok részére. A központi elhelyezés talán ked­cán, a Toldi utcán, vagy a Kórház utcán. Vályogból, hui- lámlemezböl kószü.t garázsok tarkítják az udvarokat, mellőz­ve minden tervszerűséget. A váróéi tanács már koráb­ban gondolt a várható igé­nyekre. Két évvel ezelőtt el­készített hat és tíz állású tor- garázs tervet, me yeket még szerelőaknával is elláttak. Az eredeti elképzelés szerint min­den új lakótelephez ép tettek volna egy-egy ilyen sorgaráz-t. A tervet annak idején jónak tartotta a Beruházási Bank. a megyei tanács tervosztálya és az Ingatlankezelő Vállalat Is. A kivitelezéshez az Ingat an- kezelő Vállalat vett volna fal kölcsönt, és az elkészülte után Bor Ambrus: Sósmandula 17 ste hétkor tele van a •*-' presszó. A pulton szi­szeg a nikkelezett gép, a pin­cér feketéket hord az aszta­lokhoz. Mi is megkapjuk a miénket, megcukrozzuk, szür- csöljük. Kellemes az este, a nyüzsgés, idebenn a hangza­var. Mindenkinek van mit be­szélni, mondani, dolgunk van egymással mindannyiunknak, embereknek. Aztán fölbukkan a meleg és zsúfolt sűrűségben, és lassan keresztülhatol rajta egy idős nő. Kopott nő. Vajon azért tű­nik föl azonnal? Nehézkésen imbolyog, félretaposott sarkú cipőben. Földszínű szoknyát hóid, kétes színű blúzt, fölöt­te, a meleg estében is, fakó­zöld kardigánt. Fekete kézitás­ka lóg a karján. Egy asztalnál megáll. Ki­nyújtja a kezét, odatartja az asztal fölé. — Sósmandula — mondja. Reszelés hangját érthetetlen élességgel hallom meg a zaj­ban. Annál az asztalnál három férfi ül, elmélyülten tárgyal­nak valamit, vagy vitatkoznak. Összedugják a fejüket, meg se rezzennek a hangra. Az asz- szony odalép a következő asz­talhoz. — Sósmandula. Kicsi papírzacskókat tart a kezében. Toronyhajú nő éppen rúzsoz- za magát. Nem fordul az asz- szony felé, csak odapillant a tükörből, megrázza a fejét. Mi beszélgetünk. Látom a fejrázást, a rövid és határo­zott fejmozdulatot a felnyitott ezüst púderkompakt mögött, s egy pillanatra megtorpan ben­nem a gondolat, a mondatom megszakad. S a harmadik asztalnál me­gint: — Sósmandula. A zsongás változatlan, a ká­végép duruzsolva sziszeg a pul­ton, a pincér fut, a homlokán nagy gyöngyökben áll a ve­rejték, poharak csörrennek, kiskanglak csilingelnek a dup- láspoharakban. A nő pedig csoszog az asztalok közt, nem ad el semmit, nem vesznek tőle semmit. Aszlalról-asztal- ra bukdácsol a hangsúlytalan szó, végül nálunk hallom: — Sósmandula. Természetesen mi sem vesz­szünk. Csak a gondolat villan át rajtam, mint egy kis agy me­zőt megsajdító vérpangás, hogy ez a nő az eladás legki­sebb reménye nélkül kínálja itt az áruját. Lassan imbo­lyog az asztalok között, már távolodóban hallom a szavát, és látom, hogy minden asztal­hoz külön odalép. Minden asz­tal lehetőség az eladásra, s ő egyet se mulaszt el ezek közül a lehetőségek közül, holott valamennyi lehetőség csak el­méleti. — Sósmandula. Gyakorlati lehetősége nincs. Ki vesz ilyenkor sósmandu­lát? Tudom, hogy vannak ilyen alkalmi árusok, s -hogy a vá­rosok áradata mindig sodor a hátán uszadék-embereket, akiknek létéből se a városra, se a város társadalmára nem lehet következtetni. Mégis mi irányítja ezeknek az emberek­nek a mozgását, mi szabályoz­za a hangjukat és a testtartá­sukat, a makacs gépiességet, amely érzéketlen a fölösle­gességgel és az elutasítással szemben, kínálja, amit kí­nálni tud, s hogy divat, időjén.*, szeszély, fejlő­dés elmentek az áruja fölött, arról semmit se tud? vezne a környéken lakóknak, de számosán akadnának, akik­nek kilométereket kellene megtenni, amíg a garázshoz jutnak. Nagy garázsokat épí­teni csak közületek részére célszerű, és éppen itt lenne nagy szerepe a koordinációs bizottságnak. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy minden in­tézmény, vállalat saját maga szeretné garázsgondjait megol­dani. Ehhez rendszerint nincs elegendő ereje. Ha több válla­lat összefogna, sokkal köny- nyebben menne minden, s ha a garázsnak egy részét bérbe- sdhatnák, bizonyos időn beiül a ráfordított költségek meg is térülnének. Hiszen Nyíregyhá­zán is számos olyan vállalat van, ahol 3—400 forintokért kénytelenek magánszemélyek­től garázst bérelni. Különben „utcán alszik” a kocsi.. ä Nincs könnyű helyzetük a bérházban lakó gépkocsitulaj- donosoknak. Az állami lakás ugyanis a hozzá tartozó terü­lettel az állam tulajdonát ké­pezi. Márpedig az állam tu­lajdonában lévő területre ma­gános elvileg nem építhet. Csak elvileg, mert ennek elle­nére mégis építenek. De ho­gyan?. . . Érdemes szétnézni az Inczé- di soron, az Arany János ut­a bérleti díjakból 25—30 év alatt a befektetett összeg megtérülhetett volna. ifi 4 lakótelep tartozéka! Később azonban a Beruhá­zási Bank visszalépett, mond­ván, hogy az ilyen építkezés gátolja a lakásépítés ütemét. Téves felfogás, mert a lakás­építés ütemét nem a tégla vagy cement határozza meg, it Váci Cementgyár értékesítési gondokkal küzd), hanem g szakipari szerelvények terme­lési volumene. A személygép­kocsi ma még nagyon drága, s nem közömbös az államnak, a tulajdonosnak, hogy milyen gyorsan veszít az értékéből. Természetesen megfelelő ga­rázs hiányában az élettarta­ma lényegesen megrövidül. A Nyíregyházi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága ép­pen a napokban tárgyalta Nyíregyháza új általános ren­dezési tervét. Az új rendezési terv szerint a kisgarázsok szépen beilleszthetők a lakóte­lepekhez. Ha közben ped 1 a megvalósíthatnák a aorgará- zsok tervét, minimálisra csök­kennének a garázsgondok Nyíregyházán. Bogár Ferae«

Next

/
Oldalképek
Tartalom