Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-13 / 111. szám
Közelebb a tagjelöltekhez Költöznek a hivatalok Bár ez esetben nem a legdöntőbb a számszerűség, mégsem mellékes eredmény, hogy egy esztendő alatt 172 tagjelöltet vettek jel a nagykállói járás pártalapszervezetei. így a múlt esztendőben 20 százalékkal növekedett a tagjelöltek száma. Egyedül ez a tény is igazolja, hogy minőségi változás következett az emberekkel való foglalkozás módjában az alapszervezetek és a jáyási pártbizottság részéről. És ez egyáltalán nem mellékes, amikor egyik legfontosabb feladat a marxizmus— leninizmus eszméinek a terjesztése, hatékonyságának a növelése. Ez az eredmény annál is inkább figyelemre méltó, mert az 1964-et megelőző három esztendőben stagnált, nem növekedett a párttagság létszáma ebben a járásban. Ennek több oka volt, A járási pártbizottság vezetési szemléletének és munkastílusának kellett elsősorban megváltoznia ahhoz, hogy több gondot fordítva a pértépítő munkára, tovább erősítsék az alapszervezeteket. Különösen nagy fontosságú ez olyan járásban, ahol sok tanyai település, termelőszövetkezeti csoportok működnek többségben a mezőgazdaságban. A járási pártbizottság intézkedési tervében kidolgozta a tagjelöltekkel való foglalkozás módját. Ez volt az alapja a pártépítő munka e fontos résgének, melyet aztán következetesen megvalósítottak. A járásban minden kommunistával beszéltek. Ezeknek az eszmecseréknek a- középpontjában a pártszervezetek megerősítése, a korábban tapasztalható közömbösség felszámolása és a pártépitő munka megjavítása állt. Ez az alapos és körültekintő- munka járt aztán eredménnyel. Különösen figyelemre érdemes az, hogy a 172 tagjelölt közül 87 a tsz-ek- ben, többsége pedig a termelőszövetkezeti csoportokban dolgozik. És igen örvendetes, hogy a régebben elhanyagolt s a pártélet szempontjából szinte a legutóbbi időkig fehérfoltnak számító tanyai települések egy részén új pártszervezetek alakultak. A pártépítő munkában elért eredmények megkövetelték a tagjelöltekkel való foglalkozást, ezek nevelését, tanítását. Erre figyelmeztették a járási pártbizottságot a korábban elkövetett hibák is. Ugyanis azt tapasztalták, hogy néhány évvel ezelőtt a felvett tagjelöltekkel nem foglalkoztak, s emiatt néhányat törölni kellett. Kevés vállalt közülük pártmunkát, s mivel nem törődtek eszmei-politikai nevelésükkel, sokan közömbössé váltak. Ezeket akarta elkerülni a járási pártbizottság S bár kétségtelen, hogy mint sok minden másra, a tagjelöltek nevelésére sem állítható ki pontos recept, mégis tanulságos és hasznosítható az a kezdeményezés, amelyet a Nagykállói Járási Pártbizottság valósított meg a gyakorlati pártmunkában. Központilag sincs kidolgozva, hogyan is foglalkozzanak pártalapszervezeteink a tag- jelöltekkel. Ez nem is képzelhető el. Csak általános elvek, vannak. Ez azonban kevés. A tagjelölt még nem teljes jogú tagja a pártnak, nem érett kommunista, de már nem is pártonkívüli. A tagjelöltségi idő az, amelyben bizonyíthat: alkalmas-e a párttagságra vagy nem. Hat hónap vagy egy esztendő alatt kell meggyőződnie a pártalapszerveze- teknek arról, hogy megérett-e az élcsapatba s felelősségteljesen szükséges dönteni ügyében. A járási pártbizottság a tagjelöltek részére öt hetes tanfolyamot tartott minden községben. Ezekre a tagjelölttanfolyamokra hetenként egyszer került sor, melyeken a járási pártbizottság osztályvezetői és instruktorai előadásokat tartottak. Itt ismerkedtek meg a tagjelöltek jogaival és kötelességeivel, előadást hallgattak a bírálat és az önbírálat jelentőségéről a pártéletben, a kommunista erkölcsről beszélgettek, s általában megismerték a pán politikáját, elveit. Ez a gyakorlat meglepte, de kellemesen érintette a jövendőbeli párttagokat. Érdekes vitákra, beszélgetésekre került sor, s meggyőződhettek a párt- szervezetek és a járási párt- bizottság vezetői arról, hogy melyik tagjelölt mire képes, milyen a képzettsége, hol kell neki segíteni abban, hogy alkalmas legyen a párttagságra. Mint a tapasztalatok bebizonyították jó alkalom volt ez arra is, hogy a tagjelöltek döntsenek: tudják-e vállalni a párttag megtisztelő címével járó fokozottabb követelményeket, tudnak-e kommunistához méltó módon éini és cselekedni. Az MSZMP Nagykállói Járási Bizottsága egy hét múlva összegezi a tagjelölttanfolyamok tanulságait, tapasztalatait Helyes lenne ha ez részletesen a többi járási pártbizottságnak is tudomására jutna, s hasznosítanák a pártépitő munkában, a tagjelöltekkel való foglalkozásban. Nem lehet közömbös, milyen elvhű és képzett kommunisták lesznek a mostani tagjelöltekből. Farkas Kálmán ötezer hold legelőt öntöznek A legelőgazdálkodás korszerei módszerei az utóbbi egykét évben bontakoztak ki a megye termelőszövetkezeteiben. Mind több helyen műtrágyával biztosították a tápanyagutánpótlást, megoldották a tavaszi vizek elvezetését, a terület fjyomtalanítását, fásítást, ligetesítést végeznek. A legelőgazdálkodásban a tápanyagutánpótlás mellett döntő változást az öntözés bevezetése hoz. Korábban egyedüli példa volt az öntözésre a rakamazi legelő. Itt az évi fűhozam, öntözéssel, megközelítette a holdankénti 50 mázsás szénaértéket. Az utóbbi időben figyelemre mcltó eredményeket értek el például Nagyarban, Balsán es még néhány helyen. A gyakorlati tapasztalatok alapján, a beruházási lehetőségek jobb hasznosításával, 1965-ben pár hold híján ötezer holdon végeznek a közös gazdaságok öntözést a legelőkön, aminek eredményeként átlagban kétszerese varható annak a íűhozamnak, amit természetes körülmények közt, kedvező időjárás mellett elérnek. Az idén legnagyobb területen -— több mint 1600 holdon — a tiszalöki járásban tervezték a legelők öntözését. Jelentős területen várható öntözés a nyíregyházi, vásárosnaményi, fehérgyarmati és csengeri járás közös gazdaságaiban is. Az öntözési módot esőztető és felületi formában választották meg a legelők fűhozamának fokozására. Üli Mind több irodaház épül Ült Keveset adnak vissza lakásnak Mintegy két éve, hogy városunkban az üzemek, irodák vállalatok és hivatalok új helyiségekbe kezdenek költözni. A költözködések — sajnos — többnyire csere formájában bonyolódnak le. Egyes vállalatok, és mind többen azonban új székházakat építenek maguknak. Cserék A „Nyírvíz Palotából” két évvel ezelőtt költözött át a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság új irodaházába. Az így felszabadult épület egy részét azonban még az igazgatóság szakaszmérnöksége használja, míg a másik részében szolgálati lakások vannak. Novemberre tervezik a Közúti Uze jni Vállalat és a KPM Közúti Igazgatóság közös irodaépületének átadását. A Közúti Üzemi Vállalat felszabaduló helyiségeit a Megyei Bíróság veszi át. Hármas cserét bonyolított le a Műemlékvédelmi Felügyelőség, az AGROKER és a Statisztikai Hivatal. A város is nyer A közelmúltban alakult összevonás révén a megyei mezőgazdasági osztály állattenyésztési főigazgatósága. Tdeig- lenes otthonuk a Takrékpénz- tár épületének udvarában van. Nemrégiben kezdték meg irodahelyiségeinek építését. Harmadik éve. hogy a Kiss Ernő utcai két kis szobácskába költözött a Szőlő-gyümölcs tJ 11 et- vénytervező és Kivitelező Vállalat. A Makarenko utca 4. szóm alatti ház mellett kezdték meg a napokban a kétemeletes új irodaház építését A textilruházati ktsz elköltözik a második fél évben elkészülő új üzemházába A felszabadult helyen üzlelsor és cukrászda nyílik majd így nemcsak a ktsz, de a város is nyer az építkezéssel. Az SZTK alközpont és a Kisipari Szövetkezetek Biz:o- sítója immár egy éve, hogy közös székházba költözött. A KSZKBI helyiségeiben most a KISZÖV lakásépítési szervező irodája van. Az intézmény a közeljövőben költözik át a Kossuth utcai italbot helyére. A szabaddá váló irodákat az Anna cukrászda bővítésére használják fel. Ennek a költözésnek is van tehát a városra kiható előnye. De ha végiggondoljuk a költözéseket, nem minden esetben látunk olyan előnyt, ami követhetné a cserét. Az Iskola utca 5. szám alatt voltak a Vízmű és Csatornaépítő Vállalat helyiségei. Most. miután kiköltözött a vállalat a Sóstói úti stadion mögött épült új épületbe, az üresen maradt telket az OTP vette át: társasházakat építenek rajta. A ház 22 lakásból áll és három- emeletes lesz. A tervek szerint a jövő év második felére ké- sül el. De itt már .szanálni is kell . . . Célszerűbben l Az irodák költözködésének nagy előnye, hogy egyre több új ház épül. Ezek emelik városunk képét, szépségét. Másrészt a korszerű, új épületekben kellemesebben. gyorsabban lehet dolgozni. cajnos ritkán fordul elő. hogy a felszabaduló irodahelyiségeket lakóházakká alakítanák át, pedig az ilyen megoldás célszerűségét aligha lehet vitatni. Nyíregyháza lakáshiányáról felesleges beszélni, ez köztudomású. Abban az esetben, ha az átadott régi irodaházaknak egy részét lakásokká alakítanák, bár nem oldaná meg, de mindenesetre csökkentené a problémákat. Es még egy: több irodaház is épülhetne, több üzemház. Sok még a lakásokat foglaló munkahely, telep a városban. Schiffer Ferenc Ahol az üveg folyik 0 Alakul a törzsgárda § Ölen harminc ember szaktudásáért f||s Nyíregyháza legifjabb iparága Nem feltűnő üzem. Még cégtábla sem jelzi a Dózsa György út 16. szám alatt a város üvegtechnikai iparának bölcsőjét. Itt fejlődik Nyíregyháza talán legfiatalabb ipara. Most májusban egy esztendős. Jóformán a lelkesedés és az üvegszakma sze- retete teremtette. Ezt tudja meg az ember, ha Pethő Attilával, az idegenből ide származott üvegcsiszoló munkással beszél, s erről győződik meg akkor is, ha Székelyhídi Ferencnek, ennek a fiatal, energikus üvegtechnikusnak szavait hallgatja, aki a Debreceni Atommagkutató Intézetből került ide. Mindketten albérletben laknak. Sokat emlegetik az üzem szellemi irányítóját, Seicher Jánost, aki szintén a Debreceni Atommagkutató Intézetben volt üvegtechnikus, s a kezdet kezdetén három hónapig másodállásban, fizetés nélkül vállalta a munkát, mert nem járultak hozzá, hogy Idejöjjön, ő azonban jött, s hárman megkezdték az alapok lerakását. Seicher először egy napig tartózkodott Nyíregyházán. öt nap Debrecenben. Csak most fordult meg az arány. Vonattal jár munkahelyére és haza. I Nincs gáz kai lámpát és 12 munkaasztalt, üvegvágó gépeket. A tágas és világos teremben mindenkin fehér köpeny. Gázpisztolyok sistergő lángja föleit ügyes kezek formálják hajlékony csövekké a képlékeny, szinte folyékony üveget. Orvosegészségügyi cikkeket készítenek. Pipettákat, áteresztő üvegcsapokat és dugókat, centrifugacsöveket készítenek a betanított nyíregyházi munkáslányok és asszonyok. Nem is olyan régen senki sem volt Nyíregyházán, aki értett volna az üvegtechnikai munkához. Ma már ők látják el a KÖJÁD-t, a kórházat, a Dohányfermentáló Gyárat, s mint Székelyhídi mondta, várják az első külföldi, megrendeléseket is Olaszországból. Jönnek a szakmunkások Összesen harminc üvegtechnikai munkás dolgozik a Sza- bolcs-Szatmár megyei Építőanyagipari Vállalat nyíregyházi üvegtechnikai üzemében. De csak öt a szakmunkás. Újsághirdetésre jött Nyíregyházára dolgozni Perger Gézáné a Dunántúlról. Tizenkét esztendei szünet után újra formálja az üvegeket. Harcos Ákos Vácról jött feleségével együtt, ö az Egyesült Izzó váci üveggyárában dolgozott, de géppel. Jobban szereti a kézi munkát, s ezért jött ide. Werner ' Károly Miskolcról jár be. A szakma szeretete hajtotta őt is. Lassan alakul a törzsgárda. S ma már országosan is jegyzik a nyíregyházi üzemet. Az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalaton keresztül egyre több megrendelő jelentkezik. Növekednek az igények is. ősszel 12 érettségizett fiatalt vesznek fel tanulónak ebbe a szakmába. Ilyen se volt még Nyíregyházán. r. — k. Heves Ferenc: Zsebóra a falon Pethő Attila és Székelyhídi Ferenc tanítaná az új munkásokat. de nincs gáz. Az üveg- technikai termékek készítése városi, vezetékes, világító gázt igényel. Nyíregyházén ilyen nincs. Bíró László a GELKA vezetője segít. Ötlete alapján elkészítik fáradságos munkával az üzem saját benzingőzfejlesztőjét. Megkezdődik a termelés. Munka közben tanítja a két fiatal a munkásokat. Seicher irányít, Pethő Attila és Székelyhídi Ferenc dolgoznak, mert a tervet teljesíteni kell. Reggeltől estig benn vonnak. Ha valamit javítani kell, éjszakára is bentmaradnak. Ök tanítják t>e még a műszerészeket is. hisz azelőtt soha nem volt dolguk üvegtechnikai lámpákkal. Nehézségek és hírnév Az ősszel és a tél folyamán kezdett fejlődni az üzem. Ma már három épületben folyik a munka. Építettek fürdőt, öltözőt, kaptak 36 üvegtechniE lállt a lélegzetem, amikor az utcán Kör- möczibe botlottam. Szijjal a válára vetve egy falóra fityegett az oldalán. Látva bámuló képemet, hadaró magyarázkodásba kezdett. — Pár hónapja elromlott ez az óránk és ugyanakkor vesztemre a zsebórám is felmondta a szolgálatot. Mindkettővel rohantam az órajavító szövetkezetbe. De a javítás után sem jártak jól. Visszavittem minkéitől, persze a helyzet ezután sem változott. Egy este levettem a faliórát, hogy megnézzem, mi is lehet a baja. A zsebórámat is beigazítottam a pontos időre. Ámde szórakozottságból ezúttal a zsebórát tettem fel a falra, a faliórát pedig az éjjeliszekrényen hagytam. No, mit gondol, mi történt? Reggel mindketten hajszálpontosan mutatták a rádió szerinti időt!-. Akkor egyszerre világosság gyűlt az agyamban. Rájöttem, hogy az órajavító vállalat munkabeosztásában lehet a hiba. — Hogy mondja? — álmélkodtam. — Hát még mindig nem érti? Nem profilíroznak. A faliórát annak adták ki javításra, aki azelőtt, maszek korában, kizárólag zsebórákkal foglalkozott: a másik viszont olyan ember kezébe került, aki annak idején faliórákra specializálta magát. Ezért járt jól az egyik a másik, a másik az egyik helyén. Hiszen tudjuk: a mesterember a kezemunkáján rajtahagyja az egyéniség bélyegét. Nem világos? — Lehet — mondtam tétován. — Lehet, hogy igaza van. Az én karórámmal is valami baj van. Nemrég javíttattam, s aznap, hogy átvettem az órát, felmentem a hegyekbe kétheti üdülésre. Amig ott tartózkodtam, az óra kifogástalanul járt, de amióta ismét itthon vagyok, egészen megbízhatatlan. Körmöczi összeráncolt homlokkal nézett rám. — Hol lakik maga? — kérdezte némi töprengés után. Megjegyzés Második kenyér J Megyénk burgonya termés- eredménye alapvetően befolyásolja az ország ellátását „második kenyerünkből”, de a gyenge átlaghozam elsősorban a közös gazdaságok Jövedelmében érezteti kedvezőtlen hatását. Tavaly emiatt több mint százmillió forinttal lett kevesebb az üzemek bevétele. Hetvenezer holdon termelnek megyénk közös és háztáji gazdaságai burgonyát. Ha a tavalyi 36 mázsás átlaghozammal szemben csak tíz- esztendős átlag 50 mázsáját érik el. az — figyelembe veve a kedvezőbbé vált arakat fs — mintegy 150 millió forinttal gyarapítja a jövedelmet. Azonban ennek a színvonalnak az eléréséhez lényegében nem is kell nagy erőfeszítéseket tenni. Többre, magasabb termésátlagra van szükség, hogy biztosabbá váljon a jövedelmezőség, s ezen túl ne állítsuk kritikus helyzet elé az ország ellátását. Az idei feltételek sokkal kedvezőbbek mint korábban voltak. A megye párt- és tanácsvezetői által kidolgozott intézkedési terv nem csupán irányt mutatott arra. hogy a közös gazdaságok megfelelő területeket válasszanak kt burgonyatermesztésre, a feltétlen szükséges, alapvető termesztéstechnika alkalmazására, hanem segítette azokat a törekvéseket, amelyek nyomán lehetővé válik a legszükségesebb anyagi feltételek biztosítása is, Egyik igen fontos eredmény az. hogy a közös gazdaságok burgonyátermő területének minden holdjára meg lett * három-három mázsa vegyes műtrágya. De ezen tül 6000 tonna műtrágyának egy részé jut még az öntözött és másodvetésű burgonyára. A burgonyatermesztő körzetekben kijelölt, erre a növényre szakosodé 82 termelőszövetkezet speciális gépesítettség« is kedvezően javul az idén. A következő hetekben nagy gondot szükséges fordítani a kihajtott burgonya fogasolä- sára. a serkentő nitrogénműtrágya kiszórására, a folyamatos gépi töltögetésre. a kézi gazoló kapálásokra, majd a burgonyabogár elleni vadelemre. Szükséges a háztáji termelésben is nagy figyelmet fordítani a hozamok fokozására. Lehetővé tenni az adottságok között azt, hogy a háztáji gazdaságok értékesítést szerződéssel megkapják a műtrágyát; kisüzemi és nagyüzemi módszerekkel is megoldják a burgonyabogár irtását a háztáji földek minden holdján. Az ország második kenyeréről van szó, s hogy legyen belőle elég, az nagymértékben Szabolcs-Szatmár megyén múlik. ■> •> — A Fényház utca 7-bén. — Emelet? Földszint? — Földszint. — Na látja! — kiáltott* diadallal. — Egyszerű és világos itt minden. A maga óráját olyan ember javíthatta, aki azelőtt kizárólag toronyórákkal foglalkozott... Sokan megkérdezik, hogy miért hordom magammal ezt a monstrumot. Erre rögtön rámutatok a munkamenetek szakosításának döntő fontosságára, kifejtve, hogy mindenki a képességének megfelelő helyen dolgozzék... Nem bírtam tovább. Kezet nyújtottam. Mielőtt elváltam volna a szakemberek megfelelő foglalkoztatásának apostolától még megkérdeztem, hol dolgozik. — Egy hangszerkészítő szövetkezetben — hangzott a válasz. — Hol? Hiszen maga világéletében vegyész volt! Tudtommal ez a tanult mestersége. — Igen, igen — mondta kissé zavartan Körmöczi. — Mehettem volna vegyipari vállalathoz is. De tudja, ez a hangszerüzem közelebb van a 'lakásomhoz, így kényelme! a közlekedés, és azonkívül i0 többet is tudok keresni.-