Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-21 / 118. szám
te Országos Béketanács elnökségének felhívása BékegyűJés Kisú/száJIáson Nagy sztrájkok, tüntetések Franciaországban Kisújszálláson csütörtökön este békegyűlést tartottak, amelyen részt vett Hoang Bao Son, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyar- országi nagykövete is. Vona Lászlónak, a Hazafias Népfront kisújszállási városi bizottsága elnökének megnyitója után csaknem 2000 ember hallgatta meg Dezséry Lászlónak, az Országos Béketanács főtitkárának beszédét. Dezséry szólt a békemozgalom jelentőségéről és arról az erőről, amelyet a szocialista tábor országai képviselnek a béke védelmében. Megemlékezett a vietnami nép harcáról, amelyet függetlenségéért, szabadságáért vív. A vietnami nép nevében Hoang Bao Son nagykövet köszönte meg Magyarország dolgozóinak szolidaritását és külön kifejezte köszönetét a Nagykunság, Kisújszállás lakóinak azért a testvéri segítségért, amelyet országának nyújtanak. A gyűlés végén Dezséry László ismertette az Országos Békatanács elnökségének felhívását. A népek mélységes felháborodással ítélik el a háború és az agresszió erőinek mesterkedéseit. Egyre erőteljesebben követelik a békét veszélyeztető imperialista támadások megszüntetését, s követeléseiknek közös erőfeszítésekkel. határozott megmozdulásokkal, bátor és önfeláldozó tettekkel szereznek érvényt. Ebben a szellemben hívta össze a Béke-világtanács ez év júliusára Helsinkibe a béke-vllágkonresszust, amelynek jelszava: „Harc a békéért, a nemzeti függetlenségért és a leszerelésért”. S e harc jegyében rendezi meg a magyar békemozgalom is hagyományos tavaszi akcióját a leszerelés és a nemzetközi együttműködés előmozdítására. Az amerikai agresszió ellen felemelik tiltakozó szavukat mindazok, akiknek drága a béke^és a népek szabadságának ügye. Ezt fejezi ki a Béke-világtanács elnökségének az a javaslata, hogy május 23— 30 között világszerte kezdeményezzenek nagyszabású akcióhetet a vietnami nép támogatására. Az Országos Béketanács elnöksége felhívja a béke minden őszinte hívét, hogy a vietnami akcióhéten még az eddiginél is határozottabban, még nagyobb egységben lépjenek fel az amerikai imperializmussal szemben. Követeljék, llogy az Egyesült Államok kormánya azonnal vonja ki katonai egységeit és tanácsadóit Dél-VietnamDöl, haladéktalanul vessen véget a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni katonai agressziónak. minden területen tartsa be az 1954. évi genfi megállapodásokat, ismerje el a dél-vietnami nép jogát saját sorsának intézésére, ne akadályozza Vietnam békés egyesítését. A béke és a haladás erőinek határozott fellépése indokína népeinek védelmében meggyorsítja az Egyesült Államok vakmerő agressziójának kudarcát és győzelemre segíti a nemzeti függetlenség és az egyetemes béke eszméjét Délkelet-Azsiában, s szerte a világon. Újabb bembafámadás a VEIK ellen Saigon (MTI): Hetven amerikai bombázórepülőgép csütörtökön délután újabb kalóztámadást intézett a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. A két hullámban támadó gépek Hanoitól délre mintegy 160 kilométernyire — amerikai jelentés szerint — száz kínná bambát, rakétát és távirányított lövedéket dobtak le Phuoc Lói térségében. Több amerikai sugárhajtású repülőgép szintén csütörtökön a Hanoitól délre 80 kilométernyire elterülő Ninh Binh városára fenyegető tartalmú röplapokat dobott le. Párizs, (MTI): Franciaországban egyre szélesebb méreteket ölt a dolgozók tiltakozása a kormány bérpolitikája ellen. Rhorne megyében 60 000 gépipari munkás fél napra beszüntette a munkát. Lyonban tízezer főnyi tömeg, Sochaux-ban a Peugeot autógyár 5000 dolgozója tüntetett az utcákon. A sztrájkmozgalom átterjedt Canes-i repülőgépgyárra is. Különösen nagy az elégedetlenség a hajóipari munkások között, ahol napirenden vannak a tömeges elbocsátások. Nantes-ban a felháborodott dolgozók behatoltak az igazgatóság épületébe és összetörték a berendezést. A hajógyár vezetősége azzal válaszolt, hogy bizonytalan időre leállította az a üzemet és megtagadta a bérek kifizetését. A munkások csütörtökön a bezárt gyárkapuk előtt tüntettek. De G-aulle éppen Nantes- ben kezdte meg vidéki körútját. A köztársasági elnök azonban a Nantes-i repülőtérről azonnal továbbhajtott a szomszédos Vendéi megyébe. A munkásokat a csendőrök nem engedték a köztársasági elnök közelébe. í Kínai jegyzék Indiához Peking (Uj Kina) A kínai külügyminisztérium május 17-én jegyzéket nyújtott át India pekingi nagykövetségének és ebben elutasítja az Indiai külügyminisztérium március 10-i és április 7-i jegyzékeit, amelyek a Kina és Pakisztán közötti határvonalat rögzítő jegyzőkönyv ellen tiltakoznak. Az indiai álláspont szerint Kínának és Pakisztánnak nincsen közös határa, mivel India nem ismeri el a kasmiri területek fölött gyakorolt pakisztáni ellenőrzést. A kínai jegyzék hangsúlyozza, hogy Kína Szinkiang-tartománya olyan területekkel határos, amelyeket több száz kilométer hosz- szúságban ténylegesen Pakisztán ellenőriz. A kínai—pakisztáni határegyezmény határozottan leszögezi, hogy a kasmiri kérdés rendezése után a kínai kormány kész a tárgyalások felújítására az érdekelt szuverén hatóságokkal, — hangoztatja a kínai jegyzék. Koszigin fogadta Cyrus Eaton! Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke csütörtökön í. Kremlben fogadta Cyrus Eaton amerikai nagyiparost, közéleti személyiséget és feleségét. A látogatás során őszinte baráti légkörben beszélgetést folytattak. 30000 bányász tovább sztrájkol Bolíviában Dominikában a helvzet 0 nem javul Washington. (MTI): Washingtoni hivatalos körök változatlanul azt hangoztatják, hogy az Egyesült Államok” pártatlan magatartást tanúsít” a dominikai polgár- háborúban, a helyszíni jelentések azonban egyöntetűen arról számolnak be, hogy az USA fegyveres erői a juntának nyújtanak segítséget. A CBS televízió például a helyszínen készített riportjában megszólaltatta a 82. ejtőernyős hadosztály katonáit, akik elmondották: parancsuk van tüzet nyitni az „ellenségre’, vagyis a felkelő erőkre, ha azok a junta alakulatai elől az amerikai csapatok állása felé vonulnának vissza. A helyszíni riportok szerint a junta csapatait az amerikaiak átengedik az általuk fenntartott folyosón, az alkotmányhű erőket azonban nem. Bolívia nagy bányavidékein harmadik napja srztrájkol mintegy 30 ezer ónbányász. Általános sztrájkjukhoz szerdán csatlakoztak az olajipari munkások és a banktisztviselők is. A bolíviai fővárostól délkeletre fekvő hegyes vidéken fegyveres bányászok továbbra is ellenőrzésük alatt tartanak több bányát. Adrian Arcé szakszervezeti vezetőt szerdán reggel holtan találták meg La Pazban a Moszkva, CTASZSZ): Az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön szovjet pártküldöttség utazott Dja- kartába. Az SZKP küldöttsége munkások rádióadójának épülete közelében. A szakszervezeti központ a kormány katonáit vádolja Adrian Arcé meggyilkolásával, A hadsereg megszállta a rádióállomás épületét. A kormányzó junta szóvivője az általános sztrájkot illegálisnak minősítette és kijelentette, a kormány szilárd elhatározása, hogy megszigorítja a kedden elrendelt ostromállapotot. Sarai Rosidovnak, az SZKP elnökségi tagjának, az Üzbég Kp Központi Bizottsága első titkárának a vezetésével részt vesz az Indonéz KP megalapítása 45. évfordulójának az ünnepségein. Szovjet pártküldöttség Indonéziában E&cntÓMifck aorokhawt Megnyílt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső népi gyűlésének ülésszaka. Napirenden szerepe] a vietnami nép harcának támogatása az amerikai imperialista agresszió ellen, a japán—dél-koreai tárgyalások elleni harc kérdése. A CGT szerdán ünnepelte megalakulásának 70. évfordulóját a párizsi sportcsarnokban. Az ünnepségen Penoit Frachon. a CGT főtitkára vázolta a legnagyobb francia szakszervezet hét évtizedes harcos múltját. A CGT jubileumi ünnepségén részt vettek a szakszervezeti szövetség ÍXXV. kongresszusára érkezett külföldi küldöttségek, köztük a SZOT delegációja Brutyó János főtitkár vezetésével. Sasztri indiai miniszterelnök csütörtökön reggel szovjetunióbeli látogatásáról hazaérkezett az indiai fővárosba. Uj-Delhi repülőterén a miniszterelnök újságíróknak kijelentette: a látogatás hasznos volt. s a két ország tovább közeledett egymáshoz. A firenzei főügyész vádat emelt az olasz általános szak- szervezeti szövetséghez tartozó vasutasszakszervezet országos vezetősége ellen, a tavaly ősszel lezajlott nagy vasutassztrájkok miatt. A vádemelés ellentmond az olasz alkotmánynak, amely leszögezi, a sztrájkhoz való jogot. A szakszervezetek és a baloldali erők máris nagyszabású tiltakozó mozgalmat indítottak a bírósági eljárás ellen, A franci» nemzetgyűlésben kétnapos heves vita zajlott te a közoktatás reformjáról. A parlamenti vitában az ellenzéki képviselők hangoztatták. hogy az elavult francia közoktatási rendszert meg kell ••»formálni, de lofogáso'.ták, hogy a nagyipar igényei szerint igazodó új oktatási rendszerben a fiatalok nem szerzik meg A szükséges általános műveltséget. A Pravda Wilson angol miniszterelnök szerdai parlamenti nyilatkozatát kommentálva megjegyzi, hogy az amerikai és angol atomfegyverkezési tervek körüli vitában „Vvyeges nézeteltérések” vannak a NATO-tagállamok között, s hogy Francia- ország „külön álláspontot képvisel”. Sipos Gyula: A nagy éjszaka 31. — Elnökhelyettes elvtárs! Ne udvaroljon már annyit, mondja a nótáját! — Hideg szél fuj, édesanyám, adja ki a kendóm, Még az éjjel fölkeresem a régi szeretőm... Ezt se lehetett abbahagyni, mert: — Ellőtték a jbbb karomat, folyik piros vérem... Már senkit se kellett nótá- zásra buzdítani, rendet se kellett tartani, tartották a rendet a dalok, melyeket mindenki ismert, mindenki átvett és nem volt többé nótamester, kezdeményező se, mintha egy akarattal folytatták volna, hogy: — Szépen úszik a vadkacsa » vizen, Szépen delel a gulya a réten, Szépen szól a csengő a nyakába, Tiéd leszek én babám nemsokára... Aztán lélegzetfogyásig: Hej Dunáról fúj a szél, Feküdj mellém, majd nem ér, Dunáról fúj a szél... Már álltak körben az asztal mellett, karjukat nyújtogatták, asszony-szopránok vegyültek a férfihangok közé, Keceli Feri félretolt egy széket, egyik karjával Jánost ölelte, másikkal Bereczet, úgy zendített rá: Két út van előttem, Melyiken induljak, Kettő a szeretőm. Melyiktől búcsúzzak... Katin valami forróság futott végig. Ismerte Jánosnak azt a szokását, hogy váltogatja a nótáját. Más embernek egy nótája van élete végéig, szegény boldogult édesapja mindig csak azt kezdte, hogy: Túr a disznó, túr a mocsár szélen. Tartottam én szép szeretőt régen... Az öreg Lovas biztosan most is jön majd a kakukkmadárral, Szőke István a kék nefelejcscsel, Berecz elénekli még a bőgős nótát, hogy: „A szőlősi tóban van egy béka...” — és brummog hozzá, mintha bőgő . volna. Seres, az újságíró meg — mert volt már náluk szüreten, pinceszeren is — vagy a zsoltárral hozakodik elő: „Te- benned bíztunk eleitől fogva...” — vagy csöndesen, de egész csöndesen valami kommunista dalt kezd, leginkább azt, hogy: „Föl vörösök, proletárok...” Jánosnak változik a nótája, ha ő egyszer belemelegszik a dalolásba, azt kezdi el, amit szíve szerint éppen érez. Kati már sok változatot ismert, régebben a „Lányoknak az ágya, rozmaring a lába...” aztán a „Nagyszőlősi lány...” meg milyen szép volt az is, hogy: „Kényes az én lovam szája, nem szokott a más kút- jára...” Most Kati nézi, hogy János öleli Keceli Feri vállát és amikor véget ér a nóta, már ismételték utolsó két sorát ie, akkor föltartja kezét, bogy mégegyszer és kezdi is májr — Két út van előttem-. És még egyszer és újra még egyszer. De a nóta végén a hűség cseng ki szerető eöágyulással, találkozik a tekintetük, Ján<$s mosolyog és variálja is: — Egyiktől búcsúzom piros pünkösd napján, A barnától, a csalfától halálom óráján. Milyen egyszerű ez így, dalolva, baráti karok .között és a divány sarkán ott ül az ő szép felesége, az előbb még Valami kis nyugtalanság volt a szemében, de most mosolyog hálásan és ellágyulva és egyszerre lányos-fiatal lesz ettől a mosolygástól. A dal véget ér, még nem kezdenek újat, nem tudják jön-e a még egyszer szinte áll a levegőben az utolsó hang, pillanat, mely folytatását várja, egy darab örökkévalóság, mint a pompéji katona mozdulata a borostyánkőbe fagyott bogár szárnyrebbenése, mint amikor a film elakad, s a szereplőnek fennmarad a keze a levegőben, a kicsordult csepp nem hull le, a mosoly megül az arcon és még a kiáltás is megáll félúton a száj és a fül között. Mintha ilyen pillanat jött volna, hogy aztán annál elevenebben peregjen tovább a kép, a hang, az áradó zsivaj- gás. Egy pillanatra mindenki odanéz: Szenthe Tibor áll az ajtóban sápadtan, bizonytalanul, mögötte pedig kipirultan és kissé riadtan Szenthe Sárika. Jöttek ők ide máskor is, hiszen rokonok és még azóta is, hogy Kati gyanakszik, éppen emiatt nem szabad elmaradni, elkerülni a házat. Éppen az adna tápot a pletykának, ha kerülnék egymást, vagy haragot mutatnának. Most mégis váratlan volt megjelenésük. — Tibi! — indította el újra Keceli Feri egy kiáltással az álló képet, mely talán egy másodpercig sem állott, mégis megdöbbentően érzékelhető volt. Mindenki érezte. Akik tudtak a pletykáról: azért akik nem tudtak, azokat a sápadt magas férfi, a koma, az ivócimbora megjelenése hökkentette meg, s mögötte a szépasszony, akin minden férfi rajtafelejtette kissé a szemét. Kati sikoltam szeretett volna, mikor meglátta őket az ajtóban. Az Anna-napi lánc — Sárika! Beljebb, beljebb! — Ne bolondozz, ilyent mondani egy fiatalasszonynak! — dörmögi Csekő. Röhögnek. — Ide, egykomám! A zongorához, Sárika! — Poharat, poharat! Kati riadtan áll a hangzavarban, úgy érzi, annyi ereje sincs, hogy a lábát mozdítsa, hogy előrelépjen a vendégek üdvözlésére. De az egész nem tart sokáig, feloldódik a bénultság, Tibi leül a férfiak közé, akik nagy zsongással újra elhelyezkednek az asztal mellett. Sárika meg a díványra telepszik le, Bereczné mellett, kis idő múlva még össze is villan a tekintete Katival, mert Keceli Feri felesége, ki tudja hányadszor, megint azt meséli, hogy ő tánciskolás Korában levelet kapott, melyen csak annyi volt a címzés: a szépszemű Rózsikának. És a postás megtalálta, egyenesen neki vitte a levelet. — Nahát! — csodálkozik ft kis filigrán Bereczné. —■ A magyar posta mindig híres volt. — mondja Kati hidegen, mert nem állhatja szó nélkül, de azért Rózsikét sem akarja megsérteni. A férfiak harsányan nevetnek, Seres éppen Tibort akarja megnősiteni: — Szégyellhetnek magatokat, nem tudtok valami kardos kislányt szerezni az én egykomámnak. Kivész a fajtája, aztán mi lesz a világgal ! — Attól még nem vész ki, legföljebb a neve. — Majd én szerzek — ajánlkozik az öreg Lovas — van minálunk elég özvegyasszony. Tibor csak ül fehéren, mosolyogva, mintha nem is hallaná, mit beszélnek, olyan esett, mint aki hónapos betegségből lábalt ki. — özvegyet? — kiáltja Berecz. — Inkább a lányát. Úgy mondta, mint aki gondol is valakire, mert félesége fölérzett a szóra és ujjával fenye- gete emberét. — Sárgarépát nem jó dombra ültetni, , Özvegyasszony - íányát nem jó szeretni... A tűzoltó kezdte a gyakorlott nótás hangján és evvel meg is szakadt a beszélgetés, jönnek sorra a nóták, úgy, ahogy Kati előre látta: — Mi a nótád, komám? Az asszonyok is bele-belekapnak, ahogy a nekiszaladó áradás elért a távoli bokrokat is. (Folytatjuk) 1965. május 31. 2