Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-16 / 90. szám

Kritikus Negyvenöímiíliős vízügyi beruházás Cikkünk nyomán napok a földeken Kétszázezer hold föld ta­vaszi magágy készítése, en­nek megfelelően 50 000 hold burgonya ültetése, 132 000 hold kukorica vetése és más magvak — napraforgó, cu­korrépa stb. — földbe téte­le van hátra a megyében a palántázáson kívül. A vetés befejezése, időben történő rendbetétele egy egész esztendő munkarend­jét, de különösképpen a tér- melcsi eredményeket befo­lyásolja, meghatározza. Me­gyénkben, a szakmai tapasz­talatok szerint, az adottsá- gok figyelembe vételével alapvető, hogy a kapásnövé­nyek vetése április végéig befejeződjön. Hol „szorít most a cipő”? Elsősorban a talajmunkák­nál, a vetőágykcszítcsncl. Azokon a helyeken — pél­dául a mátészalkai járás nagyrészén —, ahol a talaj- munkával előrehaladtak, a pár napos eső nem okoz­hatott nagy gondot: folytat­hatták a vetést. A megye technikai felkészültsége a tavaszi mezőgazdasági mun- kák elvégzésére megfelelő. Kizárólag a szervezésen mú­lik — mert az időjárásra sem lehet panasz —, hogy a szántógépeknek ezekben a napokban, hetekben legalább 40 százalékára két traktorost ültessenek — kettős műszak­ban, Ismeretes, hogy a trak- torosok a kereseti lehetősé­gek miatt vonakodnak vál­tótárssat dolgozni. A tsz-ve- zetők napokon belül kiala­kíthatják azt az anyagi ér- dekeltségformát, amely meg­szünteti ezt az akadályt. Nem engedhető meg, hogy egyoldalú személyi érdekek miatt a munkák vontatottá válása során tíz és százmil­liós termelési érték sorsa fo­rogjon kockán! Kritikus a következő két hét a megye mezőgazdasá­gában. Nem azért, mert — a burgonya kivételével — a többi időszerű munka végzé­se komolyabb csorbát szen­vedett volna, hanem amiatt, hogy igen kevés idő áll ren­delkezésre a többi vetési munkához. Nem lehet most fontosabb feladata mind a megyei, mind a járási mezőgazdasá­gi szakirányitóknak mint az, hogy állandóan kint tartóz­kodjanak a termelés helyén, a földeken, a tsz-ekben; se­gítsék a helyi adottságoknak megfelelő legváltozatosabb tormában a munka szerve­zését, a tennivalók végzésé­nek a zavartalansága érde­kében az akadályok elhárí­tását. A mezőgazdaság előtt álló két hetet vasárnap és más ünnepek tarkítják. A pa­rasztemberek tudják, belát­ják, a régi gyakorlatban eszerint is cselekedtek, hogy ünnep akkor van igazán, amikor nem sürget a mun­ka. Mert hiába ünnepelünk, ha ennek később igen sú­lyos kárát szenvedjük. Nem S/abad arra gondolni, hogy bármely dolgozó érzéseit megsértsék a közös gazda­ságokban, de felvilágosítás­sá! hatni kell a tagokra, hogy a húsvéti hangulat ne uralkodjon el már ma, foly­tatódjon holnap — és még keiden is. Ezer és tízezer holdak sorsa sűrűsödik most egy-egy napba. Ragadják meg a tsz-veze- tők a lehetőségét annak, hogy a tagok leglelkesebbjei, legaktívabbjai álljanak helyt, ebben mutassanak példát a kommunisták: hogy ne le­gyen fennakadás a húsvétot megelőző és azt követő na­pokon a legfontosabb mun­kák végzésében. Két hét van hátra. És két­százezer hold talajmunka! És kétszázezer hold vetés! \r idei kapásnövények sor­sa jórészt ez alatt a két hét alatt dől el. S. a. Kordában a felsőszabolcsi belvizek Magasítják a Túr töltését — Felújítják a 80 éves szivattyútelepet I A Felsőtiszavidéki Vízügyi | Igazgatóság 45 millió forint ér- ! tékű beruházást végez el ebben ; az évben az igazgatóság terü- ! létén. Valamennyi jelentős, az elmúlt években már meg­kezdett építést befeje­zik 1965-ben. I Jelentős összegeket fordítanak ' gépi, és műszerbeszerzésre, a i távbeszélőhálózat fejlesztésé- j re. , Az egyik legnagyobb munkát ! a Túr folyó mentén végzik. Az | elmúlt években ugyanis az árvízszint itt oly mértékben, emelkedett, hogy szükségessé vált a töltések magasítása, megerősítése. Jelenleg a gépi földmunkákat végzik; mintegy félmillió köbméter föld meg­mozgatására kerül sor. A töltést Sonkád és Gar­bóié között 41 kilométe­res hosszan javítják. Ez­zel a munkával párhuza- mosan elvégzik a Túrba torkolló Palád és Sáréger csatornák rendbehozását is. A tavaly beruházott négy és félmillió forint után ez évben 12 és fél milliós költséggel fe­jezik be a Túr menti munkála­tokat. A íelsőszabolcsi belvízrend­szer vízmüveinek építését már harmadik éve végzik. Most újabb tízmillió forintos be­fektetéssel befejezik a Tiszate- lek körzetében folyó építkezé­seket. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a tiszalöki duzzasztó mű üzembe állításával meg­emelkedett vízszint miatt nehezen elvezethető belvi­zeket hatékonyan tudják átemelni a Tiszába. A munkálatokon jelenleg a Ganz MÁVAG és a TITÁSZ szerelői dolgoznak. Két mo­dern, elektromos meghajtású, másodpercenként hét köbméter víz átemelésére alkalmas szi­vattyútelepet, további két ki­sebb telepet építenek. Ezek za­vartalan üzemeltetéséhez és megközelítéséhez szükséges csatorna korszerűsítéseket, be­kötő utat, vasúti és közúti hi­dak, átereszek és kezelőházak építését ugyancsak elvégzik. Tiszabercelcn, a 80 éves, ma már korszerűtlen szi­vattyútelep teljes átépíté­sére kerül sor. Itt is a legmodernebb gépi berendezések felszerelésével hét köbméteres másodpercen­kénti teljesítményt érnek majd el. vek építését is befejezik. Ti- szabecs és Milota térségében ez évben közel kétmillió. Tu- nyogmatolcsnál öt és fél millió forintos költséggel befejezik a villamos víz­kivételi müvek építését. Ezekkel elkészül az itte- ni öntözőfürt főműve. Ez évben elkészül a császárszál­lási illetve nagykállói két víz­tároló, amelyekben több mint kétmillió köbméter víz tárolá­sára nyílik lehetőség. (marik) Tiszakanyárnál négymillió forintos költséggel végezitek folyamszabályozási munkát. A négy kanyar mentén alámosott most veszélyes árvédelmi töl­tést biztosítják. A megkezdett öntöző főmű­Megkezdődött az építési főidény Háromszor több lakást kell átadni ebben a negyedévben Több mint 70 000 dolgozóval, teljes erővel megkezdte a tava­szi—nyári építési főidényt az ÉM építőipara. Jó alapot ad a további munkához, hogy re- kordereményt értek el az első negyedéves terv teljesítésében. Evek óta először túlszár­nyalták az első negyedéves előirányzatot. Mintegy 110 millió forint értékű mun­kával többet végeztek el, s így csaknem háromna­pos előnyt szereztek. A kedvező eredményeknek viszont az a szépséghibája, hogy a negyedéves lakásátadási előirányzatot nem teljesítették. A budapesti lakásépítők, valamint a borsodi, a sza­bolcsi és a szolnoki válla­lat dolgozói ugyan több lakóházat adtak át a ter­vezetinéi. de mégsem tud­ták pótolni a hiányt, amit elsősorban a Tolna me­gyeiek, továbbá a Komarom-. Somogy- és Heves imigyei vál­lalatok okoztak. Az ÉM építő­ipar végeredményben 1807 he­lyett 1660 lakást adott át az év első három hónapjában. Az adósságként visszamaradt 147 lakás befejező munkáit tehát a második negyedévben kell el­végezni. Ebben a három hó­napban természetesen sokkal nagyobb a feladat, mint az el­ső negyedévben, s majdnem háromszor annyi lakást, vagyis 4 592 új otthont kell majd át­adni. Ezenkívül sok új épít­mény vár átadásra az or­szág ipartelepein, városaiban és a balatoni üdülőhelyeken. A második negyedéves terv valóra váltásáért különösen fontos tenniva­ló a szállító vállalatok együttműködésének gon­dosabb megszervezése. Az idén ugyanis nem a mun­kaerőhiány, hanem az anyag- ellátási problémák megoldása jelenti a legnagyobb gondot. Intézkedésekre lesz szükség a hengerelt acél-, a cső- és tég- laellátásban, hogy a második negyedévre előírt 3,6 milliárd forint értékű építési és szere­lési feladatot is teljesíthessék az ÉM vállalatok dolgozói. Bodó Béla: EGV LITER TEJ 4 széles, tág udvarban hajnal óta jönnek- mennek a teherkocsik. Itt van a nagykereskedelmi vál­lalat főraktára, egész nap rakodnak. A nénike kihajol á negye­dik emeletről, megíogózik a párkányban, mert szédül, ahogy lenéz. Nagy kérdések foglalkozta'ják. Mert a do­log úgy áll, hogy le kell mennie krumpliért, hagy­máért, de kifogyott a cukor is, s lisztet is kell vásárolni. Aztán kenyérért a pékhez, hogy legyen a vacsorához. ! Sok ám ez egyszerre hazact- I pelni a nagy piaci kosárban. Ja és a tej, erről majdnem megfeledkezett, pedig a veje nagyon áhítja a palacsintát... „tudja, mamuska, olyant, ami­lyent csak maga tud csinál­ni. hajszálvékony és mégsem nyers’... Úgy döntött, hogy először megvesz mindent, a fejet is, aztán hozza el a ke­nyeret, hiszen az maga két kiló... Az udvaron a teherautók. A í néni ke fél ezektől a nagy, | ponyvával letakart kocsiktól, ! amelyek egész napon át pS­! fognék'be a ház kapuján, kis rést hagyva csak maguk mel­lett a lakóknak. Ha most menne le, talán éppen a leg­nagyobb a forgalom, amikor egyik-másik farral megy ki az udvarból és mennyi aggodal­mat kell kiállni, míg kijut a kapun mellettük. Ezért kém­leli a negyedik emeletről az udvart, hátha csöndesednek már odalent. Megköti csomós, eres kezé­vel a kendőjét. Na, azért pa­lacsinta lesz estére, hogy majd talán a lánya is ejt egy jó szót a főztire. Nemcsak a ve­je. Mert a veje az mindig di­cséri, még túlzásba is viszi. „Maneuska — ez a szavajárá- sa —, hát ilyen jót nem főzött — tegnap óta...” Minden este tréfál. A mérgelődés már a csar­nokban kezdődőit. Csuda vin­né el, milyen aprófejű hagy­mát adnak. És úgy öntik be­le a kosárba, hogy nem is látja előbb az ember... De akárhogyan is volt, lassan lassan mégis megvette, ami kellett. Csak a kenyeret nem; így is nehezen ment a cipeke- dés. Kicsit fújtat a nénike ha­zafelé, ú'közben meg is áll néha. De ki sürgeti? És talán mire odaér, nincs már a kapu alatt egy kocsi sem. De ott álltak. Az előbbi, vagy egy másik, ki tudja? Kettő meg bent rakodott az udvaron. A nénike sietve ti­pegett befelé... Megkéri a házmesternél te­kintsen néha ki, mert ideteszi a kosarát az ajtaja elé, a kls- padra, amíg átmegy a Közért­be, kenyérért. Indul a nénike, elhúzódik az 5u'ó mellett, és akkor a letett •-».-.árhoz odasettenkedik egy lompos, gubancos, majom fejű kutya. Valamelyik szállítóko­csiról ugorhatott le. A kutya kerülgette az ala­csony kispadon ülő kosarat, megszagolta, prüszkölt, meg vakkantott egyet. Lehet, hogy a tej szaga megkísértette, mert ágaskodva most a kosár felé kapott. A kosár erre te­hetetlenül oldalt dűlt. Mi sem kellett egyéb a tejesüvegek­nek. A kispadról nem fordult le. az igaz, mert a kosár még dühében is tartotta, de a 1 tej kifolyt belőle. Kék-fehér tó­csa gyűlt a fekete betonpad­lóra. Ha már ideiálalták — gon­dolta a kutya — miért ne nyaljam fel? Lefetyelt, míg a nénike a Közértnél nézegette a kenyereket, melyik a jól kisült. Aztán a nénike hazaér, hát uramfia, látja, hogy a kosara hanyattesett és kifolyt a tej; az az átkozott sátán az utolsó csöppjeit nyalogatja. Hűha, harag lobbant a né­nikében. Te erre-meg-arra ku­tya, az én palacsinta tejemet döntőd fel, hogy pusztultál volna el, mielőtt... És rásza- porázza az eget, a kutya gaz­Kedvező változások a nagykállói ktsz-ben Az elmúlt év októ­ber 27. számunkban cikket írtunk: ..Emberek a százalék mögött..." címmel a Nagy­kállói Fém és Faipari Ktsz-ről. Többek kö­zött szóvá tettük a laza nor- mákat, azt hogy a termelés nem áll arányban a kifize­tett bérrel. Említettük a bujtatott létszámot és az em­berekkel való foglalkozás elhanyagolását. A napokban újra ellátogattunk a szövet- kezetbe. Milyen változások történtek a cikk megjelené­se óta? ANYAG, TETŐ ALATT Első, ami szembe tűnik: új létesítménnyel gazdagodik a szövetkezet. Raktár és műhely épül. Mér évek óta sátorban tárolják az értékes anyagokat. — Nincs okunk dicseked­ni, mondja Abonyi Tibor el­nök, de az elmúlt esztendő fáradozásainak megvan az eredménye. Egymillió 200 ezer forinttal túlteljesítettük tervünket és közel 580 ezer forint yolt a nyereségünk... A cikk megjelenése után fe­lülvizsgáltuk a normákat és gondos előkészítéssel új nor­mákat dolgoztunk ki, figye­lembe véve az lemezvágó és présgép munkáját is. Az új normák bevezetése eleinte nem talált megértésre a bri­gádoknál, alig 90 százalékra teljesítették a tervüket... MEGKÉSETT BESZÉLGETÉS Ma már egyenletes a ter­melés, a brigádoknak 100— 102 százalék között mozog a teljesítése. De amig ezt el­érték, bizony néhány aka- dánvt el kellett hárítani az útból. Nem azért, mintha a vezetők túl „húzták” volna a ráfot, hanem a reális el­gondolást nem követte az emberekkel folytatott tanács­kozás. Csak akkor, amikor már hiba volt a teljesítménnyel! S ezt a munkások is megérez­ték. Ma már a munkások is elismerik a korábbi laza nor­ma hátrányát és reálisnak tartják az új bevezetését. Ma­guk mondják el:, a szövet­kezet fejlődése nem állhat meg. Ma szinte kézéi fog- hatóan lehet érzékelni az em­berek segítő szándékát, fele­lősségérzetét. Erre szükség is van, hi­szen ma is sok probléma ne­hezíti a szövetkezet munká­ját. A négyszögletes mosdók gyártását feladták. — Túl magas volt az előállítási költség, csak ráfizetéssel tud­ták volna gyártani. Kiesését a szövetkezet máris érzi. El­ső negyedéves tervüket alig 90 százalékra teljesítették, pedig éves tervük meghalad­ja a tizenegymillió forintot. Viszont bővítik és szélesítik a lakosságnak irányuló szol- gál tatást. A bázishoz viszo­nyítva másfélszeresére akar­ják növelni a kovácsolt vas­kapuk gyártását, a háztartá­si kisgépek, tv, rádiók javí- tását. AZONOS LÉTSZÁMMAL — TÖBBET A szövetkezet profiljába tartozó termékek előállítását már aligha lehet jobban gé­pesíteni. legfeljebb a meglé­vőket újjal helyettesíteni. A termék munkaigényes. Ezért figyelemre méltó, hoav 1965 évi tervüket — ami kétmil­lióval több mint 1964-ben — azonos létszámmal, a mun­ka termelékenysége növelé­sével kívánják megoldani. Tervet dolgoztak ki a mun­ka joV megszervezésére. a gépek kihasználására és más műszaki intézkedésre. Meg­sürgették a modern festék­szóró leszállítását is, amely 60 százalékos anyagmegtaka­rítást fog eredményezni. Rendezték a „bujtatott" lét­számot is. A szövetkezet sokat tett a korábbi hibák kijavításá­ra. A további siker azon fog múlni, hogy a vezetők meny­nyire igénylik az emberek véleményét, segítségét. Bálint Lajos dájára nemkülönben. minek tart ilyen falánk loncsos ör­dögöt, a fene ette volna meg... A nagy sipitozásra odalép a nénikéhez a tejcsenő gaz­dája. Egy bőrkabátos sofőr, a társa is vele lép. A sofőr csak úgy lábbal hessenti félre a kutyát és mély hangján kér­dezi: — No, mi a baj mama?... — Nem látja?.. A hóhér vitte volna a kutyáját, gaz- dástól... Tej kell neki, a gu­bancos döginek... A sofőr megsértődött a ku­tya miatt. — Nem dög az néni!... Kü­lönben is. mit sajnálja ettől a szegény állattól?... Kifolyt a tej, hát felnyalta... A társa, a sapkáját is félre­nyomta, úgy mula ott, meg ugratta is a nénikét: — Ingyen tejvencTéglő... A nénike belátta, hogy ő ezekkel nem bír. Megnézte őket rebbenő szemével, de csak egy pillanatig. Olyan volt a sofőrök előtt, mint egy fűszál a mennydörgésben. El innen — csak ezen járt az esze -r, amilyen gyorsan csak lehet. Hirtelen lesóhajtott a kosarához és halk nyögéssel megemelte. Vékony ínyét ösz- szeharapta, hogy a sírás ki ne jöjjön rajta. Szive meglelt keserűséggel, s úgy lépegetett a nehéz ko­sárral a lépcsőházban, mint akit gyalázatosán megvertek. Még az első emeletre is követ­te ez a kárörvendő nevetés. — Röhögnek — mondta magá­ban a nénike, aztán ki is mondta jó hangosan, elégtéte­lét keresve a szó durvaságá­ban. A másik gondolat azonban belényilalt: Nem lesz pala­csinta, ó, nem lesz!... S ahogy fent, a konyhában görnyedezve kirakta a kosa­rat, eleredtek öreg könnyel. Keservesen siratta az elkép­zelt esti palacsintás tálat — reszelt dióval és aranybarack- lekvárral akarta tölteni. Drá­ga holtat sem könnyeznek meg nagyobb és igazibb gyász- szál. Később még arra gon­dolt, hogy újra lemehetne tejért, bármilyen nehezére es­ne is ismét felkapaszkodni a negyedik emeletre. Igen, de azok a latrok még ott vannak és megint kinevetnék... Jaj, hogy nevették!... Ült a konyhahokedlin. hogy csak tördelte-tördelte a kezét és rázogatta a fejét, mint akinek immár nincs az égvilágon sehol sem menedéke. Hogy kinevették! Ekkor kopogtal-: a konyha­ablakon. No, ha tudja a néni­ké, hogy a két bőrkabátos zör­get, ki nem nyitja nekik az ajtót, a fenét!... De azok csak vastagon nyomakodnak befelé, aztán az egyik így szól: — Egy literrel hoztunk? mama... A másik meg hozzáteszi: ' — öntse csak ki szaporán a tejet a fazékba, mert betét van az üvegre. És még át is karolja az áref nénikét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom