Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-08 / 83. szám
Szépül Sóstó — «le azért hiba is akad — Giccs a falon — Presszó a diákotthonban Tábor, felemás módon Már csak néhány hét van hátra és megnyitja kapuit Sóstó a kirándulók előtt. A kellemes, napsütötte délutánokon most is sok érdeklődő keresi fel a nyíregyháziak kedvelt fürdőhelyét. Nézelődnek, sétálnak, árgus szemekkel figyelik: milyen új , dolgokat tartogat számukra a Sóstó. Látnivaló bőven akad. Építik a Szamuely Tibor KISZ vezetőképző tábort. Igaz, nem tartozik közvetlenül a Sóstóhoz, mint az étterem, vagy az öltöző, de sok kiránduló megtekintheti az ízléses, egybeépített kis házikókat. Ám az elrendezés szép példája a nem alaposan átgondolt, ötletszerű tervezésnek. Hiányzik ugyanis még egy ebédlő, azt azonban a már felépített épületek miatt csak úgy lehet elhelyezni, hogy kifelé a legkevésbé megnyerő részre esik. Nehéz beilleszteni a Sóstó hangulatába az épület oldalára festett néhány reklámképet. A tejet ivó gyerek, vagy a söröshordó oldalára támaszkodó kövér férfi ízléstelen giccs. Lehet, hogy néhány évvel ezelőtt megfeleltek a célnak, de ma már kár lenne bármilyen minimális összeget áldozni a karbantartásukra. Még 1957-ben elkészítette a Tervező Iroda a Sziget vendéglő tervét. Reprezentatív külsejű presszó, étterem kap helyet a kis szigeten. Az odavezető híd készen van, de hogy a vendéglő mikor készül el, azt nem lehet előre megmondani. Pedig legalább úgy vonzaná a vendégeket, mint például a lelátó. Igaz is, az utóbbi időben a régi Sóstóra kevesebb gondot fordítottak. Fedi ez a rész adja meg igazán a kirándulóhely romantikáját. A teraszon a székek átfestve várják a vendégeket, A terasz szélén elhelyezett lámpatestek hasonmásai szép sikert arattak a brüssze’i világkiállításon, jó ízlésről tanúskodnak. Viszont az átfestett székek azt bizonyítják, hogy aki elkészítette hadilábon állt az ízléssel. A svájci lak kerítő: én e- görbült táblák hirdetik: zenés presszó. Az emeleten diákotthon. Ügy látszik, jól megférnek együtt. BF Soltész Albert: Duna-part. A strand öltözői előtt lánctalpas erőgép egyengeti a talajt. A strand területén szépen halad a parkosítás. Helyenként már zöldelí a fű, virágzik az árvácska. A közelmúltban átadott kabinsorok között még nagy a rendetlenség. A szomszédságukban lévő sportpályát már rendbehozták, reméljük, hamarosan s:r kerül a kabinok közötti rész parkosítására is. A medence körül gondosan rendbehozták a rózsatöveket. Járási rendelőintézet épül m* 1**1 •• liszalokon A képzőművészet húsz éve megyénkben (Tudósítónktól) A megyei tanács vb. határozata alapján — a megyei rendelőintézet tehermentesítése érdekében — 4 új járási rendelőintézet építésére kerül sor a megyében a második ötéves terv keretében. Elsőnek a tiszalöki rendelő- intézet építését kezdik meg, Nemzetközi rádiócsillagászati kutatások A Szovjetunióban tanulmányozzák a csillagok közti térben lévő hidrogéngáz 21,3 cm hullámhos zúságú rádió- sugárzását. Ezzel a 18 méter átmérőjű rádiótávcsővel végzik g vizsgálatok egy részét. Orvtssgészségiigyi cikkeltel gyárt a nyíregyházi iivegteciiniitai üzem Ez év január havában kezdte meg működését Nyíregyházán a Dózsa György utcáján az Építőanyagipari Vál- ulat új üvegtechnikai űzetne. Világviszonylatban is hiánycikknek számító termékeiét állítanak itt elő. Orvosószsegügyi és laboratóriumi felszerelési cikkeket gyárának, olyan cikkeket, melyedet eddig valutáért külföld- •ől kellett beszerezni. Büret- tákát, centrifuga csöveket, kémcsöveket, desztilláló csöveket, különböző pipettákat, szűrőcsöveket, üvegbotokat, tekintettel arra, hogy ebben a járásban a legnagyobb a községi tanácsok és a lakosság által vállalt hozzájárulás mértéke. Az állam által biztosított 5—6 milliós beruházási kerethez a községi tanácsok 800 ezer forint készpénzzel járulnak hozzá községfejlesztési alapból. A lakosság által végzendő társadalmi munkafelajánlás pedig 400 ezer forintot tesz ki. A járási tanács vb. három új szolgálati lakást is ajánlott fel az intézetben dolgozó orvosók részére. A tervek szerint a tíz munkahelyes új rendelőintézet Tiszalök központjában épül fel, s munkájával jelentősen javítja majd a járás egészségügyi ellátottságát. Doszlop Miklós Tiszalök Két évtized munkásságának összefoglalását nagyon nehéz feladat megoldani bárkinek; különösen, ha ilyen igénnyel születik a szándék, mint ebben az esetben. Megyénk képző- művészetének húsz évéről kíván számot adni a József Attila megyei Művelődési Házban megnyílt kiállítás. A szigorú szakmai szemlélő szemével meg kell mondani, hogy a tisztes szándék megvalósítása kívánnivalókat hagy maga mögött. De ki tudja nézni ezt a kiállítást ilyen merev szemmel, amikor húsz év hallatlanul izgalmas, szép, születő sikerekkel dús idejét foghatja át a szem és még inkább az értelem? Nem szabad ezt a kiállítást másként látni, mint bizonyságot, Íme, a felszabadulás két évtizedében megszületett valami, ami nem volt azelőtt: képzőművészet a megye határain belül. És. olyan művészet, amely rangot kér az ország képzőművészeti vérlüktetésében, helyet kap és ismert művészeket teremt. A kiállítás művei nem mutatnak egységes képet, nem is lehet; különböző idők alkotásai, sok egészen erős, érett, alkotás mellett a régi próbálkozás hevében született mű függ a paravánon. De így: jól láttatja a fejlődést. Emlékeztet korábbi tárlatokra, amelyek annak idején megdobogtatták a fiatal művészek szívét és reményeket keltettek a hozzáértő közönségben. És emlékeztet a régi szabad iskolára, amely mintegy szülője volt annak a hévnek, amiből a forró lángolás kilobbant, a megyei képző- művészeti élet megteremtése. Hogy többen a művészek közül mér nem élnek megyénkben, mit sem változtat a tényen: a húsz év: alkotó húsz esztendő volt. Az ország mai képzőművészete csak, nyert, s ilyen fajta szempontból nem is szabad csak megyénk eredményéről beszélni. Neveket kellene sorolni, akiknek képei a kiállításon szerepelnek. De akkor azokat a neveket is említeni kellene, Mennyi idői fordítson tanulásra a gyermek ? rashin gyűrűket és kapiráli- sokat. Jelenleg 25 dolgozója van az üvegtechnikai üzemnek, de az elkövetkezendő időben 150 __200 főre tervezik felemelni a létszámot. Ez nem könnyű feladat, mert különleges szakmunkásokra van szüksége az üzemnek. A termelés bővítése szükséges, mert az egészségügyi termékeknek több ezer féle változata van, amelynek nagy részét külföldről importálják. A cikkek iránti kereslet nemcsak belföldön, hanem külföldön is igen nagy. (F. P.) Közös érdeke szülőnek és iskolának — ez társadalmunk érdeke is —, hogy gyermekeink egyre szélesebb és mély tudóssal hagyják el az iskolákat. A szülői házra a tudás elmélyítésének, rögzítésének a feladata hárul. Otthon kell megtanulni a gyermeknek az iskolában hallott anyagot. E téren az otthoni idő gazdaságos felhasználósának egyre nagyobb ssterep jut. Megfelelő légkör A gyermek a nap nagyobbik részét tölti a szülői házban. Benne él a családi élet lüktető vérkeringésében és emellett tanulnia is kell. Szülői feladat az, hogy megszervezze gyermeke pontos és ésszerű Időfelhasználását, mert csak ez a módszer vezet biztos eredményhez. A gyermeknek a házi feladatok otthoni önálló elvégzéséhez, a tananyag megtanulásához több órai nyugodt és rendezett körülmények közötti munkára van szüksége. Biztosítjuk-e gyerekeinknek mindig a megfelelő légkört a tanuláshoz? Nem daraboljuk-e szét idejét? A szülők örömmel szemlélik gyermekeik szellemi fejlődését, megteremtik azokat a feltételeket, amelyek között a gyerek képességeihez mért legjobb eredményt el lehet érni. Az iskolák tapasztalatai mégis arról beszélnek, hogy a gyerekek nagy része otthon nem sajátítja el kellő mértékben eléggé mélyen a tanított anyagot. Ennek az okát vizsgálgatva pedagógus és szülői körökben megoszlanak a vélemények. Majdnem egybehangzó szülői vélemény az, hogy a gyermek otthon tanul. Ezt el is ismeri mindenki. De, hogy, hogyan és mennyit az már probléma. Van tanuló, aki otthon nem segít a szülőnek, és mégsem éri el a képességeinek megfelelő eredményt. Boncolgatva az ilyen tanulók osztályban elért eredményét, meg lehet állapítani, hogy az ilyen tanulók nemcsak hogy sokszor ülnek a könyv mellett, hanem ha tanulnak sem koncentrálnak a tananyagra, hanem hagyják gondolataikat szétfolyni. Ha e téren a szülő nem tud eredményes segítséget adni gyermekének, feltétlen kérje az iskola segítségét. Kevés, vagy sok játék A másik vélemény, hogy a gyermek alig tanul valamit otthon és már kész van a „leckével.” Ez is sok buktatót rejt magában. Egyik ilyen: a gyerek csak mondja, hogy kész van a feladattal a valóságban azonban vagy felületesen, vagy egyáltalán nem készült el. Miért mondta, hogy már kész van? Mert vagy a játék, vagy más, számára kellemesebb foglalkozás izgatja és ha a szülő nincs résen, akkor a gyerek kezei között elcsúszott az Idő, a gyermek pedig jobb esetben az iskolában ér el valamilyen eredményt. Természetes, és ezt mi pedagógusok nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy gyermekeinknek életkori sajátságaikat figyelembe véve játékra, mozgásra, kikapcsolódásra szükségük van, de határok között. Sajnos vannak olyan szülők is, akik a játéktól, a mozgástól fosztják meg gyermeküket és ez érezhető tanulmányi eredményén is. Akinek mindent, s akinek semmit sem szabad Vannak olyan esetek is, hogy a szülő nem fordít gondot sem a normális tanulási körülmények biztosítására, sem az otthon eltöltött idő beosztására, ellenőrzésére. Ebben az esetben a gyerek azt tesz amit éppen akar. Az iskoláknak ezekkel a gyerekekkel van a legtöbb problémájuk. Az esetek többségében az ilyen gyerekek közül kerülnek ki azok a tanulók, akik gyengébb eredményt mutatnak fel és hátráltatják sokszor az osztályban folyó eredményesebb oktatónevelő munkát. Sajnos olyan szülőkkel is találkozunk, akik még ma is a család jobb boldogulása érdekében aránytalanul sokat dolgoztatják otthon gyermeküket, sem a tanulásra, sem a gyermeki élet más örömeire nem biztosítanak időt. Ezeknek a gyermekeknek is nehéz a sorsuk az osztályban. Tudásuk minimális. Nagyobb gonddal Az iskola ezer és ezer egyedi esettel találkozik még az említett típusokon kívül, Nem beszéltem itt szándékosan azokról a tanulókról sem, akik képességeik és körülményeik biztosította eredményt érnek el. Inkább azokra a tényezőkre akartam a figyelmet irányítani, amelyeket nagyobb gonddal a felnövekedő nemzedék javára könnyen meg lehet oldani. Sigér Imre akiknek művei hiányzanak innen, s ném keressük az okokat, miért. De tudjuk a tárlat sokkal bővebb, gazdagabb is, mint ami megvalósult belőle. Mindegy; húsz év teljes fejlődését úgysem lehetne szemléltetni. Elég ez a kép hozzá, az összkép, a maga sokféleségében, sokszínűségében, egy-egy festő fejlődési korszakainak bemutatásával. Elég, hogy megállapíthassuk: Ígéretes úton haladt az ifjú művészet, míg idáig ért, s valójában csak most mutat még ígéretesebb távlatokat. Beérett a művészet ifjú kísérletezése, kitűnő alkotások beszélnek erről szavak nélkül a művelődési ház nagytermében. Még az idősebb festőnemzedék képviselőinek alkotásai is megifjodtak ebben a két évtizedes lázas alkotásban. Két „nemzedéki” határnevet említek — ha egyáltalán szó lehet itt nemzedékekről —, Z. Szalag Pál nevét, aki talán legelőször festett itt a megyénkben és Szathmáry Gyöngyi nevét, aki csak mostanában végzett a főiskolán, s erőt sugárzó szobraival szerepel. S a „középhadból” néhány név; Berecz András, a megyei csoport elnöke, Soltész Albert, Huszár István, Páll Gyula... S még kettőt, akiknek nagy szerepük volt a fiatalok nevelésében: Diószegi Balázs és Berky Nándor. A festő és a szobrász. Nincsenek már itt, de ma is hatnak. Még kellene neveket mbndani, akiknek szerepe ugyancsak összenőtt ezzel a fogalommal: képzőművészet megyénkben. Mégsem mondok. Nehéz volna egyetlen cikk keretében jelentőségéhez mérten méltatni mindenki munkásságát, hacsak egyetlen mondatban is. Ugyancsak nehéz volna beszámolni a húsz év küzdelmeiről; a szabad iskola megszületésétől, a műterem kial».kulá- sáig, a szövetség megalakulásától a nem is tudom hányadik megyei kiállításig mindenről, pedig mindez jelentős. Könnyebben megérthetné a tárlat szemlélője, hogy szakadatlan munka, rengeteg tanulmány, sok sok bátorítás, segítség a megyei szervek részéről és még mi minden kellett ahhoz, hogy két évtized összefoglaló tárlatát nyithassanak Nyíregyházán, a hajdani por-tes- pedtség, közöny városában, ahol három évtizede még csak az úri kaszinó szolgálta a „kultúrát.” És ma a vendégkönyvben számtalan aláírást láthat aki megnézi a kiállítást. Az aláírások mutatják: diákok, egyszerű emberek, vezetők és vái-osiak, tanyák lakói egyformán érdeklődnek. Ez a vendégkönyv ugyancsak húsz év mérlegét kínálja az embernek. Nemcsak a képzőművészet nőtt fel, hanem a közönség is Jelentősebb ez a kiállítás, mint egyszerű tárlat, még akkor is, ha nem teljes és nem elég átgondolt a red ezé.;. Minden hiba eltörpül a tény mellett. Születésnapi ünnepe van a képzőművészetnek is: húszéves a megyében, Sipkay Barn»
