Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-01 / 77. szám
Ülést tartott a megyei növényvédelmi bizottság A megyei növényvédelmi bizottság kedden ü'ést tartott. Az ülésen értékelték a háztáji, házikerti és szórványgyümölcsök növényvédelmében és a mezei pocok irtásában elért eredményeket. A bizottság megállapította, hogy a mezei pocok ellepj védekezés a megyei intézkedési tervnek megfelelően halad. Sok községben a helyi tanács jól mozgósította a lakosságot a védekezés eredményes végrehajtására. Kiváló szervezést talált a bizottság a nyírbátori, mátészalkai, nagykállói járás ellenőrzött községeiben. Viszont helyenként igen keveset törődik ezzel a községi tanács. A tél folyamán elsősorban a rpélyfekvésű helyeken gyérült a pocokmennyiség. Ez azonban nem indokolja, hogy egyes községekben csökkentsék a társadalmi védekezést. A községi tanácsvezelók felelősek azért, hogy nem csupán a szántóföldeken, hanem az árkok, töltések, vasút mentán is mielőbb elvégezzék a szükséges védelmi munkákat. A házikerti, báztályi és szórvány gyümölcstermesztés jelentős részét teszi ki a megye árutermelésének. A bizottság megállapította, hogy az almáskertekben. őszi- barackosokban jól elvégezték a téli mechanikai védekező munkát, de nagy a mulasztás a többi gyümölcsféléknél. főleg a szilvánál. Az elmúlt évihez képest a földművesszövetkezeti és tsz permetező orlgádok 13—13 százalékkal csökkentették a háztájiban vállalt növényvédő munka mennyiségét. Az fmsz- brigádok tevékenysége n«m volt tavaly elég hatékony — 4—5 hetes volt egy-egy , er metezési forduló. A megyei növényvédelmi bizottságnak az az álláspontja, hogy a háztáji gyümölcsösök védelmében csak úgy következhet be jeleptős fordulat, ha a termelőszövetkezetek — mint például Tuzséron, Rakamazon, Szamostatárfalván és még sok helyen — megoldják a házikerti, háztáiyi és szórvány gyümölcsösök permetezését is. A földművesszövetkezeti permetezőbrigádok szervezésénél szem előtt kell tartani, hpgy csak annyi termőíaegységre kössenek szerződést a termelőkkel, amelyen időben és szakszerűen el tudják végezni a legfontosabb permetezéseket. Növelni kell a permetezőbrigádok napi teljesítményét. A peremtezési forduló két hétnél több nem lehet. „Milyen idő várható?44 A Meteorológiai Intézet hírközpontjába a világ minden tájáról telexgépeken érkeznek az adatok. Ezeket a világszervezet szabályai nak megfelelően továbbítják a megfelelő helyekre. A jó felszereltség biztosítja, hogy az intézetnek pontos tájékozódása legyen az egész világ hőmérsékleti, csapadék, légnyomás és felhőzet állapotáról. Az előrejelző műszereken kívül ezek az adatok biztosítják, hogy megadhassák a várható időjárást. Ez pedig nagy segítséget jelent nemeik a mezőgazdaságnak, haneip a köz- | lekedésnek, sőt az orvostudománynak is. Képeink a Meteorológiai Intézet két hírközpontjában: a Ferihegyi repülőtéren és a Kilaibel Pál utcában készültek. A telexgépen érdekes udal érkezik. Takács csoportvezető az jigjelptes taviráiznővcl mindjárt meg is beszéli, hogy ezt a részt továbbítani kell Bukarestnek. És már megy (• tovább az anyag a román fővárosba. Csepregi István felvételei keresgélve, legfontosabb vívmányunk, hogy a közélet gondja és problémája helyet kapott a színpadon és a filmvásznon. A szerelmi háromszögek gics- cses bankigazgató-gépírónő limonádék és dzsentri romantikába mártott történetek helyett végre önmagát és paját világát láthatta a nép a nézőtéren, A Talpalatnyi fölt], az államosított filmgyártás első, máig egyik legjelentősebb alkotása szimbólum is volt: valahogy egyet jelentett a földosztással, az ország birtokbavételével: a kultúra meghódítását, piagas színvonalú kisajátítását hozta. A színpadon és filmen fejlődésünk ellentmond,ágai, örömei és tragédiái fogalmazódtak meg, ügy, hogy a néző Okosabb és tevékenységre éhe- sebb szemmel nézhessen körül saját világában és önmagában- A sematizmus persze a köz’gle- tiség értelmezését, is eltorzította, a „lakkozás” sokat rontott a művészi szemléletmód hatóerejében. De mégis született jónéhány alkotás, melyre mg is büszkék lehetünk, mert ma is hatnak és lebilincselnek. Lassanként, főként az utóbbi nyolc évben sikerült megteremteni azt az alkotói szemjé- létmódot, amely az eijiberek egyéni sorsát, szereimének, munkájának gondját a nagy közéleti kérdések erőterében akarja bemutatni. Gondoljunk a Körhintß, vagy a Párbeszéd cíniii filmedre. Az egyéni sorsok fordulópontjai, válaszútjai, az egyéni tragédiák ellentmondásai egyúttal fejlődésünk, közéleti gondjaink elemzései is lettek. Sgrpadf Szeptemberének pgrasztcsalád.ia, Mesterházi Ppsti emberek-jenek kis baráti társasága. vagy az Oifiájs és költés című film orvpsa egyszer eljut egy-egy ilyen egyéni válaszúthoz, ahol tennie kell valamit, ahol az egyéni gondok egyúttal társadalmi problémák körvonalait is kirajzolják. A néző izgalmas emberi sorsot iát — és mégis közéleti gondok is foglalkoztatják- Persze a magas színtű művészi élmény síkján. A másik jelentős vívmány: a szocialista morál alakulása- nak nyomonkövetése, ellentmondáspinák és pozitívumainak ábrázolása. Alapfokon számos vígjátékunk, fiimbtirVázkijnk foglalkozott a szocialista együttélés kialakulásának mulatságos eljentmondásgival: Felfelé a lejtőn-től a Két einer let boldogság-on át a Felmegyek a jniniszterhez-ig. Súlyosabb változatában a témakör még izgalmasabb: azt vizsgálni, müyen kpzegbep alakul, milyen akadályokkal, milyen emberi ellenállássá} küzd és hogyan formálódik az új etika. Az Elveszett paraflicsom-tól egészen Darvas József összefoglaló drámájának, a Részeg esőnek képsoráig ez p kérdés áll előtérben. Éphez a kérdés- csoporthoz járul még egy másik is: a személyi kultusz torzításainak művészi-emberi kritikája. Prámaiiag ez annyit jelent, hogy milyen konfliktus jelé került az az ember, aki a szopigiizmus eszméinek megvalósítására tette fel egész életét, de küzdelme során valahogy maga is Vészesévé v ált 3 torzításoknak. Parvas József már említett drámája veti fel a legélesebben ezt a problémát, de_ erről szólt számos érdekes, művészileg jelentős színmű is, többek között Caspar Margit Az olvasó kérdez — az illetékes szerv válaszol rendszeresein tovább fizeti, altkor — azonos feltételek mellett — az Állami Biztosító Vál a!t kötelezettségei továbbra is érvényben maradnak. Tehát az érvényes balesetbiztosítással rendelkező honvéd személyt katona} kötelmekkel összefüggő, vagy néni szolgálati eredetű — rokkantsággá] járó — baleset érti az Állami Biztositó a rokkantság fokának megfelelő kártérítést folyósít. Ilyen körülmények között a biztosítás — amelynek díja hónapokra vagy néhány hónapra is előre kifizethető — kívánatos a sorkatonai szolgálat idejére is. Kiss pezső honvéd azzal a kérdéssel fordult szerkP-sztő- ségüpkhöz, hogy az illetékesektől tudjuk meg: a bevonulása előtt az Állami Biztosítónál balesetbiztosítási kötött, a megállapított díj tovább! fizetése esetén érvényes-e ez a sorkatonai szolgálat idejére? A biztosító kötelezettsége fennáll-e a katonai kötelmekkel összefüggő, vagy egyéb balesetek, esetében. A feltett kérdésre Vizer Béla, az Állami Biztosító megyei igazgatóságának főelőadója válaszolt. — Amennyiben a sorkatona 3 bevonulás előtt érvényes balesetbiztosítási diját saját maga vagy megbízottja útján Hamletnek nincs igaza, vagy mag tekintéssel Dobozy Imre Holiiap folytatjuk című drámár já is. Egy másik síkon ezt a kérdést, az új morál születésének konfliktusait boncolja az a törekvés is, mely az együttélés hétköznapi normáinak alakulásét követi nyomon. Hogyan formálódik a házasság, szerelem, a magánélet, milyen új vonásokat ölt az ember lakásának négy falán belül? Gondoljunk Hubay Miklós, Vészi Endre drámáira. A forradalmár magatartás erkplpsi elemzése mellett, a kisemberek sorsának és életfelfogásának alakulását, formálódását is láthatjuk. Az elpohulás, a közöny, a „lelki restség" jelenségével vitázik egy másik törekvés: főként fiatalabb drámaírók, filmesek művei. Például 33 Álmodozások kora című film. Aá gfkölpsi kérdések köre azonban az utóbbi években kicsit beszűkült: a szerelem ég házasság konfliktusainak ábrázolása szinte kizárólagos téma kezdett lenni már színpadjainkon. Külön kívánkozik, téma szerint is jelentőségében is a történelmi tárgyú alkotások köre. A magyar dráma fejlődésének kimagasló állomásaik hosszú ideig a történelmi darabok jelentetlek. A Fáklya- láng, Gallilei, Két holy a í című drámák, vagy a filmgyár- fásban a Ludas ^latyi, g Feltámadott a tenger, vagy a 39-et dandár művészi színvonalban és tartalmi súlyban gyakran megelőzte a mai tematikájú alkotásokat. de legalábbis azok méltó riválisa lett. a történelmi mólt fpntog eseményeinek felelevenítését a ma szükségletei és problémái indították meg: a Fqltydlm-l)an, vagy a 39-es dandárban-más-más téma kapcsán néha kerülő utat valószín a —— c}e mégis a szocialista fejlődés gondjai is helyet kaptak. és ez a forró aktualítág formálta ezeket a darabokat olyan jelentős mü* vészi alkotásokká.' Az elmúlj, húsz év nemcsak a témák sokaságát szabadított14 fej, nemesei; 4 művészi alkotás szabadságának kibontakozását hozta meg, hanem az ábrázolás eszközeinek gazdag lehetőségeit is feltárta. Gyökeresen megújította a színpad és film fennanyelvét, széles perspektívát nyitva 3 szocialista realizmus kifejezési lehetőségei előtt. Itt is talán a film járt elől- Az ötvenes évek derekán születtek az elgő „modern" Uépszef kezelte) dolgozó filmek a Körhinta, a Hannibál tanár úr, gzián az ellepforcg- dalom után Mesterházi Pesti emberek-je hozta meg a szin- házi ionnaójüág első frontáttörését. A kísérletekből érett megfontolás kristályosodott ki. Ma már olyan előadások formai modernsége, mint a Rozsdatemető, vagy az Oldás és kötés korszerű filmjírája nem pajkos játék az eszközökkel, hanem az ábrázolt életanyag élményszerü kifejezését segíti elő. Ez a modern forma segíti a nézőt, hogy jobban, elmélyültebben és alaposabban láthassa világának arculatát, saját életét: nem a nézőt akarják elkápráztatni, haneip az élete] akarják még láthatóbbá varázsolni. Es Végül, ami a legfontosabb: sikerült felnevelni az új közönségét is, azt a publikumot, mply értően várja és fogadja szocialista művészetünk újabb és újabb vívmányait. fyla már elég sfijiszor válik szellemi közüggyé egy-egy film f agy színházi bemutató. Gondoljunk arra. a szinte országos vitára, mely a Párbeszéd című filmünket körülvette, vagy a Rozsdatemető körül fellángolt eszmecserékre. A viták .nem csupán a kritikugpk körében zajlottak, hanem a közön- $eg folytatta a vélemények és ! ellenvélemények csatáját. Ma mar kezii értékmérő szerepet jis nyerni a közönségsiker, ugyanakkor ezen a téren van ,meg tennivalónk is. ! Az eltejt húsz év alatt született és formálpdpt} szocialista kultúránk kpt legfontosabb művészete, az új színház és az 'új film. Az elkövetkező esztendők művészi fejlődéséhez, az uj tartalmi-forma) prebié- |mak megoldásához bátran me- iríthettjnk a húsz év jelentős művészi hagyományaiból. A két évtized nemcsak kötelez^ hanem segít és előrelendít. J Almási Mi kló* Több segítséget adjanak a tsz-ek a háztáji permetezésekhez Ez a térképrajzoló szerkezet éppen most adta ki a vázlatot, I: amelyen Közép Európa meleg fégrégetegeinek ellielyezke- J «lése látható. Megjelent a „Béke és szocializmus“ márciusi száma A folyóirat vezető cikkét I. Norlund a Dán KP politikai irodájának tagja írta: ..A béke és az európai biztonság megszilárdításáért” címmel. A szerző kiemeli azoknak a határozatoknak a jelentőségét, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai hoztak a varsói tanácskozáson, s rámutat a béke megvédésének lehetőségeire. If. Bagdas, a Szíriái KP főtitkára „Szíria új úton” í ír mű írásában behatóan elemzi 3 legutóbbi szíriai fejleményeket. Közli a lap E. FiaJa és F. Muhri pikkét „Az állam szerepe az ogztrák gazdaságban” címmel- a pikk bemutatja, hőgy milyen formákban és mennyire osztályszempontokát követve avatkozik be az osztrák állam a gazdasági életbe, és az urgikodó osztály miként használja ki a maga javára az áligpiosiiótt szektor nyújtotta lehetőségeket. Figyelemre méltó pikket irt O. Sík, a Csehszlovák KP Központi bizottságának tagja a gazdaság tervezésének és irányításának új rendszeréről. Az új irányítási rendszer célja olyan gazdasági feltételek megteremtése, ameyelc mel- I lett a vállalatok kollektívái viszonylag önállóan határozzak I meg a termelési programju- I kát, maximálisan érdekelteit ' anyagilag a táisadalmi szük- I ségletek lehető legteljesebb I kielégítésében, a munka és a 1 termelés} eszközök lehető leggazdaságosabb kihaszpálásá- | han. A latin-amerikáj népek íej- ! szabadító mqzgalma címszó alatt Pangnia. Ecuador és Bo- 1 lívia helyzetével foglalkozó tanulmányokat közöl a folyóirat, ezen országok vezető kommunista politikusainak tollából. A lap gazdag tartalmából kiemeljük még a burzsoá ideológia kritikája című rovat két érdekes cikkét: X. Pilipec, I. Kon: „Ab ember az ipari társadalomban” és N. Freed: Johnson elnök „amerikai ábrándja”. A folyóirat e száma „Mai ] világunk” címmel mellékletet tartalmaz, amely részletesen kommentálja a nemzetközi 1 élet gktüáiis eseményeit. * Fehér Lajos: A mezőgazdaság három éve címmel 3 Kossuth Könyvkiadónál megjelent ííízot alakban az MSZMP Központi Bizottsága Poljtikai Akadémiáján elhangzott előadás. Színház- és filmm húsz esztendeje Nemrég egy ankéten vettem részt, színházbajáró fiatalok I Vitáján. Mai témájú darabok- ! mi, színházi produkciókról beszélgettünk, amikor valaki, kicsit indulatosan, kicsit csodál- ; i kozva megkérdezte: miért van j a?, hogy az egyik legjobb falusi témájú darab még ma is Sarkadi Imre 1951-ben bemuta- , tott Ut a tanyákról című drá- jmája? A kérdés persze nem j ilyen egyértelmű, heves vita is kerekedett belőle, de kicsit I magamnak is el kellett gopdol- I koznom a megjegyzésben rejlő problémán. Annyiszor kritizáljuk az elmúlt évtizedek irodal- jmi, színházi fejlődését, főleg a dogmatikus időszak kulturális j jelenségeit, hogy lassanként elhomályosul szemünk előtt a j mérték s nem vesszük már észre e időszak valóságos értőikéit sem. S lám, azok a fiatalok, akik számára ezek az :; évek már történelemként élnek. elfogulatlanabbal ítélnek, , számukra művészi élményt jelentenek az akkori nagy mu- yejt: Illyés, Sgabp Pßl, v^gy Sarkadi stb. darabjai. A filmművészet fejlődésében még inkább él ez a probléma. Hiszen manapság alighogy túljutottunk a filmfejlődés hűl- lámvölgyén — a Párbeszéddel, az Oldás és kötéssel, a Nehéz I emberekkel. A% ötvenes évek- j ben olyan nagysikerű filmek születtek, mint az Életjel, a Gázolás, 3 világhírű Körhinta, a Hanibál tanár úr, vagy a Bakaruhában. S egy-egy rádió- felújítás alkalmával még a I korabeli színházi produkciókra is irigykedve tekinthetünk vissza: egy-egy nagysikerű I Gorkij vagy Csehov bemutató művészi szpjvonalát még ma s megirigyeljük. Tehát, ha I zámos kulturális vívmányban I jóval messzebb is tartunk ma. I mjnt, tíz tizenöt, évvel ez még I nem jelentheti azt, hogy azokat I az éyekót egyszerűen „Je kell ír- I ni” a számlánkról. Túlságosan I egyoldalú lenne így a kép. S I talán m ünnepi pillanat ho?záI segít majd aljhoz ig, hogy mű- I vészi múltunkat reálisabb t szemmel, értékeket és fogyatékosságokat elfogulatlanul fel- , imérő számvetéssel tudjuk . J mérlegein}. Inkább a problémák mentén