Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
A megyei pártbizottság archívumában a 311/9/10. srám ritka értékű jegyzőkönyvet takar. Nem minisztert papírra írták, nem S’/a- bályos a külalakja, egy hirdetmény hátlapjára gralit ceruzával rótták a sorokat. A méteres plakát egyik ol- dalán a debreceni ideiglenes kormány 600-as rendeleté van. amely tudatja a magyar parasztsággal a földreform törvénybe iktatását, a másik oldalán a nyírgel- sei földosztás első napjának eseményét örökítette meg a jegyzőkönyvvezető. A keltezés napja: 1945. április 3. Húsz esztendő. A papír megsárgult, a sorok kifakul- tak, de a halványodó írás tartalma legalább olyan szívmelengető, mint az akkori nagy napon. A pártház előtt de előtt arccal borult le a földre es azt megcsókolta...” A nemzeti parasztpárt helyi elnöke, Földesi Ferenc ilyen szavakat mondott: íme, itt van ez a nemzeti színű zászló, ide tömörüljetek. De van egy másik zászló is, a piros zászló, amely adja nektek a földet, azt is szeretnünk, tisztelnünk kell...” A beszédek után megcsör- rent a mérőlánc. Mintha rablánc hullt volna le, olyan örömujjongás tört ki. Az első nyilat D. Tóth György húzta és az első karót is ő ütötte le. Aztán jött sorba minden igénylő, amíg csak fel nem szabdaltak valamennyi úri birtokot. Május végére minden talpalatnyi földön új vetés zöldült, új gazdáknak. Eőször a történelemben azoknak érlelődött a termés, akik megművelték a földet. múlt évben lépett ki a gyengék sorából. Annak ellenére, hogy aiig-alig fizetett valamit a termelőszövetkezet, egymillió-háromszázezer forint van a takarékban, az egy családra, jutó összeg le ül van a háromezren. Még háromszor ai első sorhan Ha az egész község útjáról szóltunk, a krónikából nem hagyhatjuk ki D. Tóth Györgyöt, a hajdani vörös katonát, a kommunista párt szervezőjét, a nagyvenötös földosztás vezetőjét sem. Amikor példát kellett mutatni, amikor cselekedni kelle.t. a zászlót mindig D. Tóth György vitte az élen. Az e ső próbatétel 1950. Világossá vált a leghaíadot tab- bak előtt, hogy a kisparCella gátja a többtermelésnek. Ekkor az első belépési nyiiat20 év létesítményeiből A Nyíregyházi Zrínyi Gimnázium. Hammel le*sef HÉV. Április harmadikén a kom- munista párt helyisége előtt gyülekezett a falu népe. Akinek voit, ünneplő ruhában, mások a szökött katonáktól csereit mundérban, de legtöbben a cseléd kemmención vett cájgruhákban, foltos, rongyos gúnyákban, fatalpű drótozott bakancsban sorakoztak. A hangulat mégis olyan volt, mintha násznép várna menyasszonyra. Egy kocsiderékban a szomszédos Nyírmi- hálydfból hozatott cigányok igazgatták a bőgőt, a cimbalom lábát, hogy minden rendben legyen, mire elindul a menet a látai dűlőbe. A kommunista párt jegyzőkönyvvezetője így örökíti meg a kend elet" ^Osszetömöinilt a nép Nyírgelse községben a kommunista pártház udvarán. Három részre oszlott fel: kommunista párt, nemzeti parasztpárt és kisgazda párt. A kommunista párt szervezője, T>. Tóti» György piros zászlaja alá tömörült népével elénekeli» az Internaoionálét, a parasztpártiak a nemzeti Himnuszt Majd elindult a nép a legnagyobb rendben a felosztandó föld felé.. Énekszóval vonultak ki, muzsika szólt. A földosztók, apáik, nagyapáik, de sokszor mentek ezen az úton lehor- gasztott fejjel Szilágyi nagyságos úrnak búzát, kukoricát, dohányt termeim. Az e/sö karó Amikor elérték a Szilágyi birtok sarkát, megható percek következtek. A pártok vezetői újra rövid beszédet mondtak. A jegyzőkönyvbe többek között így került be ez a momentum: „D. Tóth György kommunista főszervező a felosztandó földhöz érve könnytelt szemekkel, megindult hanggal köszöntötte magyar testvéreit és elvtársait. BeszéAmi nincs a statisztikában Nyírgelse húsz évéről azt írhatjuk, amit a legtöbb szabolcsi község két évtizedéről. A két és fél ezer ho’das kisközségnek új iskolája, kultúr- háza, óvodája van. Kút, villanyhálózat-bővítés, sportöltöző és még egy sor közös létesítmény jelzi a fejlődést, ami a községi tanács statisztikájában szerepel. De ott van a termelőszövetkezet 14 traktora, a cséplőgépek, eszközök, közös épületek, a kétmillió- nyolcszázezer forint tiszta vagyon és így tovább. Azt is elmondják, hogy hatvannál több új lakás épült, a szalmatetők tűnőben vannak, a régi házak új ablakot, ajtót kapnak, még a rádióról, televízióról is tudnak, de hogy a fatalpú bakancsot mennyi fényes szárú csizma, tűsarkú cipő váltotta fel, hogy milyen bútorok, szőnyegek vannak a lakásokban, kinek nincs még karórája, me'yik lánynak hány nylonruhája van, azt nem tartja számon semmilyen statisztika. Gelse nem a legjobb határú községek közé tartozik. De eddig még ezt a közepes lehetőséget sem használták ki. A termelőszövetkezet három rossz esztendő után csak a kozatot D. Tóth György töltötte ki, Nyírgelsén is megalakult a termelőszövetkezet. 1953-ban, a jobboldali zűrzavar eluralkodásakor D. Tóth György állt a széthullani készülő szövetkezet élére. Ahogy a Nagy Imre-fé e jobboldali programból kiábrán- dúltak az emberek, átadta a vezetést a fiatalabbaknak. Jött még egy próbatétel, 1956, amikor újra a veterán kommunista vállalta el az elnöki beosztást. A gclsei szövetkezet, ha megfogyva is, de túlélte az ellenforradalmat. Egy év után, ahogy konszolidálódott a helyzet, újra a fiatalabbakra bízta a vezetést. D. Tóth György előrehaladott kora ellenére is a szövetkezet egyik hűséges dolgozója, most az egyik jeajorban raktáros. Tagja a járási pártbizottságnak és egyik aktív nevelője a fiataloknak. A járás . községeibe gyakran hívják előadásokat tartani, ahol szívesen beszél a félévszázados mozgalmi munkájáról, különösen a felszabadulásról, a pártszervezésről és a földosztásról. így csinálták, jól csä- nálták Nyírge’se húsz éves történelmét a told, a jog új birtokosai. Csikós Balázs Filep János Moduna lakatos 44 millió könyv A felszabadulás előtt az ország 3400 községe közül több mint kétezerben egyáltalán nem volt könyvtár, s ezernél alig több városi, iskoai, illetőleg "szakkönyvtár működött. Az összesr kötetállomány együtt sem haladta meg a 13 milliót. Ma viszont csaknem 20 000 könyvtár működik országszerte, amelyben jóval több mint 44 millió könyv, illetve kötetnek számító sajtótermék található. Egyetlen év alatt mintegy 3 millió kölcsönző vette igénybe ezt a könyvtári állományt. A könyvtárak fejlesztésének' jelentőséget ad a mai szakemberképzés is. 1949-ben egyetemi tanszéket kapott a könyvtárooképzés, ahonnan csáknem 500 szakember került á könyvtárak élére és jelenleg is 486. hallgató tanúi. Míg a felszabadulás előtt összesen 600, jelenleg már háromezer függetlenített, főhivatású könyvtárost tartunk számon, s ezek fee felső, közép. vagy alapfokú szakképesítéssel rendelkezik. Egy villanásnyi ideig gondfelhő redőzik Módúba István íűtőházi lakatos homlokán, de ahogy beszél kitisztul, mint az égbolt. Talán éppen úgy, mint azon az emlékezetes 1944. október végi napon, amikor döntenie kellett...' Romokban az állomás. Füstölög a fűtőház. Cseng a telefon. Harc közben — Nyírteleken egy szerelvény összeütközött egy másikkal, s tizennégy kocsi kiborult a ginekről — jelentik. Parancsra, utasításra hiába vár. A főnök elmeneküli. Közelről szólnak a szovjet t ágyuk. Géppuskák ropognak, ] fenn a levegőben repüiöge- i pék vijjognak. Nyíregyháza felszabadulásáért folyik a hatc. Moduna lakatos határoz. Segelyszerelvényre száll. Ö most a „főnök ’. • Köieles- ségtudatból. intézkedik. Elhárítja a veszélyt, az épen maradt kocsikat megmenti. Hallgatom. Kékesszürke szeméből bátorság és nyugalom sugárzik. így csak olyan ember néz, aki a legkritikusabb helyzetben is határozóit, s a veszélyben is tudja, mit kell cselekednie. ...Mikor leugrik a szerelvényről egy német tiszt, rákiált: — Halt! — Valamit gyorsan hadar a lakatosnak. Az nem érti. Vagy talán nem akarja? Karját széttárja, a német dühös. Kényszerítem akarja, hogy vele tartson. Nincs idő gondolkoznia. Azonnal döntenie kell. — Nem, nem — nógatja : a fejét. — Mennem kell szabad vágányt biztosítani a masinának visszafelé! A német káromkodik, dühöng, de aztán otthagyja, mert a szovjet ágyuk rendületlenül, szünet nélkül lőnek. Moduna a németek esetleges parancsa elől szokik. A kocsik, szerelvények Czap Lajos Iskolája Czap Lajost fiatal családapaként 1937-ben vitték el tényleges katonai szolgálatra, sok tízezer társával együtt. Három évre. Aztán 1941-ben pár hónapra. Kérdem is a most 51 esztendős, őszbebajló hajú férfitől, a mándoki Űj Élet Tsz elnöki irodájában, fontos-e élete későbbi fordulásai miatt a harminchét—negyvenes időszak? Kiderült, fontos, mert az érdeklődés akkor kezdődött... Az elsők közt viszik az orosz frontra 1942-ben. s az emberiség számára emlékezetes Don melléki csatába január 1-én került, 1943-ban. Tizenhét nap a pokolban, s ekkor szovjet fogságba kerül. Tábor, tábori nyilvántartás: neve, rendfokozata, származása, vagyona... Egy sem volt a 12 000 magyar közül földbirtokos, a haza védelmében... Czap Lajos szakaszvezető, két hold föld birtokosa 1944 elején antifasiszta iskolán ismerkedik a háború, a nemzetközi politikai helyzet értékelésével, az ellenállási munka — a partizánfeladatok — elsajátításával. Magyarország belső területeié indultak a repülőgépek az ejtőernyős leszálláshoz kiképzett ellenállókkal — sokszor kevés sikerrel. Czap Lajos végleg 1945 februárjában érkezett vonattal Kijeiből Debrecenbe, az ideiglenes magyar kormány székhelyére. Korrnánybiztosítóként dogozott a hadügyminisztérium apparátusban, majd a vasútDizto- sításnál tevékenykedett. Baj- esy-Zsilinszky Endre hamvait szállította Sopronkőhidáról Tarpára. A 125. számú partizánigazolvány és a jelvény birtokában, őrmesterként, 1945 derekán mondott búcsút a szolgálatnak és hazajött lVIán- dokra, gazdálkodni. Egy év múlva a földművesszövetkezet szervezője, alapítója, majd községi párttitkár 1948- ig. Következtek az elvet, érzelmeket, hűséget próbára tevő vegyes esztendők, a sértések, sértődöttségek. Erről az időszakról nem szívesen beszél a volt pai'tizán. Annál inkább a legutóbbi néhányról. Mandok 1960-ban vált szövetkezeti községgé. Az egyik közös gazdaság, az Űj Élet Tsz élére — más javaslatokkal ellentétben _ Czap Lajost választják a tagok. Azóta — közben rehabilitálva a sérelmekért — irányítja a közös gazdaságot. Nehéz lenne elválasztani azt, hogy a mind közösségibbé váló tagok, a szakemberek és az elnök tevékenysége külön-kü- lörr miként .járult a tsz jó hírnevéhez. Az összefogott erő eredménye *a fontos: a mándoki Üj Élet Tsz büszkesége a járásnak! 52 forint volt eddig a legalacsonyabb munkaegységértékük. És Czap Lajos, a volt partizán? Az évek elmosták az élő kapcsolatot hajdani harcostársaival. Helyben. az MHS lövészszakosztályában neveli a fiatalokat, s gondosan őrzi a 125, számú partizánigazolványt, ifjú éveinek emlékeként. Eil ma András alatt bujkálva indul a Bujtos utcára. Csak a Koronáig jut. A pincében lehetnek vagy harmincán... Itt az öccse, Laci. az étterein szakacsa, s a másik, Jancsi, a pincér. Jól hallani a repülőgépek vijjogását, az ágyúzást. a géppuskák rendszertelen zakatolását. Hirtelen csend. Nyílik az ajtó. Egy jói megtermett kozák tiszt lépett be. Körülnéz. Valaki tud oroszul, hamarosan barátkozás folyik. A lakatos szól a szakácsnak: — Van-e valami harapnivaló a konyhán, Laci? — Sült. Igen, sült — ismétli. — Még talán meleg is. — Menjünk fel! — szól a lakatos. Á szakács sültet tálal, a pincér pezsgőt bont, s a kozáktiszt a Korona elölt álló gépkocsiról konzerveket és vodkát cipel be az ölében. Összecsengnek a pohara«.. Háború van, és a békére koccintanak. — így kezdődött az én fel- szabadulásom. Csapszegek — kilőtt harckocsikból Felhívás jelenik meg a munkára. A lakatos az elsők közölt van. Egyetlen ép vagány és egy rossz mozdony maradt. És a vérkeringést a Modunák nagy-nagy akarása, küzdelme, mégis elindítja ebben az országban. Alig vannak néhányan a régiek közül, akik értik a mozdony- szerelést. A traverzek leszakadva, a fűtőház helyén rorphalmaz. Az égnek meredő síneken túl kilőtt harckocsik. Modunának . eszébe jut, hogy. ezeknek a lánctalpaiból ki lehet szedni a csap- szegeket, Szerelnek. S az egyetlen rossz esztergapadon a szabad ég alatt szerszámokat, kalapácsokat, lyukasztókat készít. Műhelyt építenek, hogy ne a szabad • ég alatt dolgozzanak. Nem fizetésért dolgoznak, hanem becsületből. Kéthetenként zsákkal megjeieniK Vitéz Vik or, a fizető tiszt! Öllel, csomóval méri az egy tojást érő millpengöt. Csak -a mozdonyszemélyzet élvez nemi könnyítést. Ha útra mennek, kenyeret utalnak ki részükre. Ha van. Sokszor nincs. Moduna a városba megy. Egyik péktől is kunyerál, a másiktól is. Ha nem kap, megy a kommunista pártba. Murczkó elvtárs, a városi pár titkár még emlékszik, ö patronálta akkor a fűtőháziakat... És füstölnek a mozdonyok. Egyre több. Egyik roncsból megcsinálják a másikat. Nem_ könnyű, mert akkor még azok a 325-ösök futottak. Jobban mondva futottak volna, ha.. Ilyenkor segít Moduna. a lakatos. Meri ha egyszer azt mondják: „Pista, ezt a hengert még kell csinálni”, akkor ő megcsinálja. Pedig olyat csak a főműhelyben tudnak megjavítani. Ha kell, Módúba István egy hétig készíti hozza a különleges szerszámokat wtak!0ru§fem ismer lehetet- , ”l\. ís sikerül az egyik t&’u,^ért - sikerűink* "•/ó pénzünk tan* . Vasárnaponként teherautó» HaÜjm; a falura, agitálni. Cipeli' I "en? Koz del hw, u - ^e2 szamosládat. °adiák^> bizalmatlanul tagadjak. Palrohan egy rla~ udvaron pfnek tábort. kerülnek a szerszámok, cin páka. Hozzák a rossz edenyefölioznafaZép0kaí"- ' Javítanak, zámakak- ts poHűíei5temtt eí "L S®*“ '««* ikor vq r •’ élso fizetés— kor • V°*rimot AkJöLt- S negyen laktunk. Jöttek a szomszédok. HáK szét is OSiho£ koztuk. A feleségem kiMeg jól “ötkets h°r*’ ^ Ä oaní ír n^Ke.‘‘‘ , borolvaszap- Pant. Ezzel állmait be: M<mí mar valóban elhiszem ’ h0<*r tó pénzünk van...” * JtheVÜ1Ve beszél’ Somber, “akinek * h esztendős küzdein^L, ea* aU!nkÖdlk ff’ * sok megpróbáltatás A legviharosabb időkben ’ J hu maradt osztályához » ^•■ÄS.r^r-4: s most, „,£* szemebe nezek,' s arcának vonásait vizsgálom, az erős ■“» '»lan már , sna .““kís 't Sir sssgras elkészült asinanal néztem, hogy ze_ i>en van-e a kereszttSLo vagta — mondja feWaSkSeSÍml£ bÖ,‘ taiWáltoit: fjsreíéje ^ "Ä »út bontSnakmeekP'W‘S *«81 Erzsiké váUal- íak aC’ hogy bekötözi Szóltak a mentőknek. Dr ‘ Ä« ST0?* sebészfőorvosnak halas A munkatársak jeleni- ba vér. kell. £*££, h m k , *Nem kelIetf - Ss Moduna István azóta is jávítjz a rossz mozdonyokat. Laka ék kf°MoJe?eí-6nek neve" vaí íL St Is a »eaäykpcsi. “ vonalra, mint at, afOÍ? az emlékezet» 1944. Oktober vegj napon Farkas Káltnái'
