Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-01 / 77. szám
i'ában például felfigyeltek arra. hogy a rostfeldolgozó üze- , mekben — így a mi nagyhalá- szi kenderüzemünkben is — mintegy négyezer tonna gyenge minőségű lenkóc hever. Ebből az elfekvő nyersanyagból megpróbálnak ipari és mezőgazdasági célra felhasználható kötelet, többek között arató kévekötő zsineget is készíteni. Hét gazdaságot felkértek, hogy az idén próbálják ki ezt a zsineget és amennyiben beválik, mintegy négyezer tonna zsinegimportot lehet megtakarítani. Számos más lehetőség is van kihasználatlanul. Egy külkereskedelmi vállalat lemondta az egyik üzem által gyártott export zárléceket — minőségi kifogás miatt. Ezeket hasznosítani lehetne tüker alágyújtósnak. A bőranyagoknjjl elképzelhető lenne még a hulladékok egy részének is a hasznosítása apróbb szükségleti cikkeknél. Lehetne .a cipők becsomagolási rendszerén változtatni, papírgóngyöleg helyett műanyagot alkalmazni a kereskedelmi szervek kívánságára. Sokat beszéltünk már az elfekvő készletek hasznosításáról. A vállalatok azonban mpg mindig keveset tettek azok felszámolására. Jobban kell ismerniük egymás elfekvő készletét mert hasznosítására csak igy lesz mód. Véeh fá (ui. A könnyűipari termékek gyártásához szükséges nyersanyag 65—70 százalékát külföldről kell beszerezni. Nagy mennyiségről van szó, hiszen a megyénkben gyártott könnyűipari termékek költségének közel 50 százaléka anyagköltség. A feldolgozásra kerülő gyapjú csaknem felét, ezenkívül a bőr, a papír és több nyersanyag jelentős részét külföld- rőt vásároljuk. Ezért tekintik a könnyűiparban az anyagtakarékosságot egyben i mpont takarékossúgnak is. Az üzemek. gyárak ez évi anyaggazdálkodási tervei igen feszítettek, s nagy eredménynek számít ha valamelyik üzem természetesen ot.tahol engedélyezett — túlteljesíti termelési tervét anélkül hogy többletanyagot igényelne. A szabványelőírásokat szigorúan be kell tartani, a gyártmányból az anyagot „kispórolni” lehetetten, mégis sok helyen nyílik alkalom a takarékosságra. A gyárak dolgozóinak kezdeményezései ezt célozzák. A nyíregyházi cipőgyár dolgozói ver- senyfelajálásukban közel egymillió forintban vállalták a minőségi és anyagtakarékossági terv valóra váltását. A KI- SZÖV kezdeményezésére műszaki körökön belül alakítják ki azokat a legjobb módszereket, amivel a bőr, textil és más könnyűipari ágakban megtakarítást lehet elérni. A szabászati és más gyártási módszerek tanulmányozása végett mentek tapasztalatcserére Debrecenbe az OKISZ-hoz tartozó szabó ktsz vezetői. Jó törekvés van üzemeinkben: a gyártmánytervezéstől a termék elkészítéséig mindenütt érvényesíteni akarják az anyagtakarékosságot. Ezeket a szándékokat általában tartalmazzák a műszaki intézkedési tervek. A nyíregyházi cipőgyárban olyan brigádokat hoznak létre, amelyek hatékonyan segítik a termelékenyebb, gazdaságosabb munka kibontakozta- -tását. A gyártmányok tervezésénél a ruházati üzemekben a divat követelményei mellett figyelembe veszik az anyagigá- nyességet. Kedvező, hogy a réteges öltözködésnek megfelelően a könnyű, laza szövésű anyagból készült kabátok és ruhák terjednek el. A munkaverseny felajánlásoknak az anyagmegtakarításra vonatkozó részénél azonban nem mindig tüntetik fel a megoldást. Hiába vannak a szép, talán már tapasztalati adatok is, ha nem számolnak a tartalékokkal. Ilyen tartalék lehet a továbbképzés, a tapasztalatcserén elsajátított új technológiai fogások alkalmazása. Ezeknek előre történő tudatos meghatározásával az esetek többségében nagyobb anyag- költség' megtakarítást lehet elérni. Az elfekvő készletek hasznosítása is fokozottabban előtérbe kerül. A kenderfonó és szövőipai'i vállalat szegedi gyá- * 1 Ápiilisban újabb létesítmények építése fejeződik be Uj épületet kapott a tiszalöki járási pártbizott- ság, melyet április 7-én adnak át. A Nyírségi Mezőgazdaság Kísérleti Intézet új. kísérlet laboratóriumod modern hajtatóházat. új iroda és szociális helyiségeket kapott. Ezeken jelenleg a belső bufeje ző munkálatokat végzik, és április második felében megtörténik az átadás is. Ugyancsak áprilisban költözik be a megyei építőipar: vállalat az új irodaházba nem messze a vállalat munkásszállójától. tak át. Ezek között nyert befejezést Nyíregyházán a Lehel és Toldi utca sarkán épült 40 lakásos, a Tompa Mihály u cán épült 41 lakásos ház, március 26-án Fehérgyarmaton adtak át 12 lakást. Április első felében Nyíregyházán, a Tompa Mihály utcában újabb 41 lakást adnak át. amellyel befejezik az áthúzódó lakásépítkezéseket. Ezután legközelebb május—júniusban további 18b lakás készül el megyénk ben, ebből 110 Nyíregyházán. A lakások mellett tóbb jelentős lé'esítmény építkezése is befejezéshez közeledik. Az idei kedvező időjárás segítette az építőipar munkáját. Tavaly télen az ÉM. Szabolcs megyei Építőipari Vállalatnál egyes időszakokban ezer felett volt a fagyszabadságon lévő dolgozók száma, ezzel szemben ez a szám az idei télen egyetlen alkalommal sem emelkedett ötszáz fölé. febi-uárban háromszáz alá csökkent és márciusban már teljes létszámmal dolgozott a megyei építőipari vállalat. Az építkezések téliesítése nem volt ugyan kifogástalan, de a fagyszabadságok miatt kiesett munkaidő így is a múlt évi egyharmadára lehető. Mindezek lehetőséget adtak arra. hogy i az elmúlt év hasonló időszakának 34 milliós termelési értékével szemben lényegesen több: 50 milliós teljesítés várható. Az elmúlt évben megkezdett lakásépítkezések befejezéseként az első negyedévben — zömmel március utolsó hetében — 168 lakást ad25000 vagon gyümölcsöt, zöldséget vásárol fel 1%5-ben a Iliik Bővül a tsz-ek közvetlen exportszállítása — A gazdaságok túlteljesítették az idei szerződéses terveket Ütést tartott a MÉSi mtsgyei küttiöttgyütéso A Szövetkezetek Szabolcs- Szatmár megyei Értékesítő Központja — a MÉK — szerdán tartotta az 1964. évi tevékenységet értékelő, az 1065. évi feladatokat meghatározó küldöttgyűlését. A mintegy 3ÜG tsz-küldött, földmű vesszővé tke- zeti és MÉK dolgozó tanácskozásán részt vett Bartoldk Mihály, a SZÜVOSZ elnökhelyettese. dr. Pál József, a SZÜVOSZ politikai főosztályának vezetője. Acél Béla, a megyei pártbizottság tagja. a MÉSZÖV elnöke, Cs. Nagy Ist- ván, a megyei pártbizottság munkatársa. Az értékesítési központ beszámolóját 'Csáki Menyhért, a MÉK igazgatóságának elnöke ismertette. A MÉK 1964. évi gyümölcs-, zöldség-, burgonya- és más áru felvásárlási tervét — különösen a burgonya termesztésére kedvezőtlen viszonyok következtében — 68 százalékra teljesítette. A gyümölcsből előirányzott exportterv alakulása kedvező volt; megközelítette a 200 százalékot. Sikeres volt a baromfi és a tojásfeivásárlás is. Mind a beszámolóban, mind a vitában részletesen foglalkoztak a burgonyatermesztés fokozásának lehetőségeivel. Legfontosabb a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban is minél több területet a legjobb minőségű gumókkal beültetni és fokozni a gülbaba és más rózsafajták aranyát, ugyanakkor bővíteni a korai termesztést a kisüzemekben is, mert ez az exportburgonya alapja. A gumószükséglet kielégítésének a javítására a SZO- VÉRT 280 vagon burgonya elosztását tette lehetővé, aminek többsége rózsafájta. Noha igen kedvező volt — tavaly már közel 700 holdon — a másodvetésű burgonya terméseredménye, a terület további bővítésére vetögumó hiányp miatt nincs lehetőség. A zöldségtermesztésben megyénk földrajzi helyzete miatt primőr áruban npm képes felvenni a versenyt más területekkel. A nyári tömegzöldségek termesztése iránt kedvező a gazdaságok érdeklődése, amit. az is mutat, hogy a Nyíregyházi Konzervgyáréval együtt kétszeresére növekedett felvásárlási igényt kielégítik a szerződések kötésével. A MÉK idei zöl dségf elvásái j ási tervet mennyiségben 121. százalékra kötötték le szerződéssel a gazdaságok. A becslések szerint kedvezőek az idei gyümölcstermesztési kilátások. Tavaly a télialma-felvásárlás az összértéknek több mint felét tette ki. Az almafelvásárlás során a termelő eazdasásoknak kedvezett, hogy lényég*» sen magasabb áron szárcsipett gyümölcsöt adhattak át az almatárolónak. Ezt a szüretelési es értékesítési módot az idén fokozni akarják. Bár még nem a kívánt mértékben, d* a korábbiakhoz képest tovább nőtt azoknak * tsz-cknek a száma, amelyekben vállalták a gyümölcs közvetlen feldolgozását. szállításának lebonyolítását. A forgalom 19 százalékához járult így hozzá tavaly 31 tsz. A munkák gyorsnása, jobb szervezése érdekében kívánatos, hogy minél több tsz vállalja a közvetlen szállítást. Helyes ezt a módszert az almán túl kiterjeszteni a burgonya és zöldség termesztésére specializált ísz-ekre is. A MÉK idei gyümölcsfeivá- sárlási feladata a tavaszihoz képest több mint ötven százalékkal nőtt.' Ebből legnagyobb tétel a téli alma, de sokkal nagyobb figyelmét szükséges fordítani a csonthéjas, a bogyós és más gyümölcsökre is, és különösen fokozni a szilva növényvédelmét. A MÉK tavaly egy darab, negyven vagon kapacitású szilvaaszsüő berendezéssel rendelkezett, az idén újabb kettő építésére kerül sor. A tanácskozáson hangsúlyozták a háztáji, házikerti gyümölcsösök hatékonyabb növényvédelmének fontosságát, s a helyi tanács és a tsz mellett aláhúzták az fmsz permetező brigádok tevékenységének jobb megszervezését. A megyei felvásárlási központ idei terve közel 25 ezer vagon gyümölcs, burgonya, zöldség c* egyéb (érméknek a központi áruforgalomba valé juttatása. Ennek mintegy 25 százalékát a háztáji és más kisegítő gadzaságokból kell felvásá- íölni. Ez az utóbbi különösen megköveteli a helyi földmű- vesszöva.kezeti szervek termelést segítő és felvásárlási tevékenységének lelkiismeretes végrehajtását. A MÉK összes felvásárlási értékének mintegy harmada az export- hányad. E feladat teljesítése érdekében — a gazdaságok jobb árbevételére is törekedve — a felvásárló kereskedelemnek és a tsz-eknek is nagyobb körültekintéssel kell segíteni és végezni a növényvédelmet, a betakarítást, az áru szállítását. Eire hívta fel a figyelme: ; küldöttgyűlés határozata ts. . ___a. a Javítás közben. Danku György a porcsalmai Dózsa Tsz traktorosa maga javítja meghibásodott traktorát. Foto: Hammel J. HÚSZ ÉVE TÖRTÉNT A földreform kezdete Szabolcsban 1 i r- március IS. 1 y TÜ döntő változást jelentett a magyar parasztság é etében. A kommunista párt kezdeményezése nyomán ekkor bocsátotta ki a debreceni ideiglenes kormány az új földreform-rendeletit, mely a nagybirtokrendszer megszüntetésével valóra váltotta a magyar földműves nép évszázados álmát, birtokába adta ősi jussál, a földet. Már a rendelet megje e nése előtt a felszabadító szovjet hadsereg harcosai, a kommunista párt tagjai bátorítást adtak népünknek, hogy vegye birtokába a földet, s a munka megindításával kezdje el a háborús pusztítások nyomainak eltüntetését. A földreform- rendelet megjelenése után ez az akció meggyorsult, valóságos agrárforradalom bontakozott ki az országban, megyénkben is. Mindenütt megalakultak a földoszló bizottságok, - összeírták az igénylőket, kimérték és kiosztották a földeket. A földosztás harcot jelentett: meg kellett győzni először a azé gény parasztság egy részét, akik egyszerűen nem hitték el a fö’dosztást, s meg kellett küzdeni a földbirtokosokkal is, akik mindent elkövettek, hogy megfélemlítsék a népet, elriasszák a főidtől, a földosztó bizottságokat pedig munkájuktól. Mindezek ellenére Szr- bolcs-Szatmárban a fö’d lei osztása lényegében néhány hét alatt befejeződött, s a tavasz jöttével megkezdődött az új gazdák munkája a háborúdúlta földeken. Az első szabó’esi földosztásra Tiszanagyl'aluban került sor. Erről a fö'dosztás- ról a nyíregyházi Magyar Nép — megyénk akkori újságja — hosszú riportban számolt be: „így történt az első földosztás Magyarországon75 — kiáltotta a vas- tagbetűs riportcím. Nem ez vöt ugyan az első földosztás 1945 tavaszán, hiszen két nappal ezelőtt, Pusztaszeren, honfoglaló őseink *i gyűléshelyén az ideiglenes kormány^ már megtartotta az első, jelképes földosztást, amivel elkezdődött az új honfoglalás, de azért Tisza- nagyfglu — a riporter szavai szerint — mégis bevonult a történelembe, megyénk történetébe. 1945 március 27-én Tisza nagylakiban „elnyűtt, megtört, idő előtt őszülő, rongyos emberek”, vagyontalan parasztok hajoltak ösz- sze a községháza asztalán, a helyi földigénylő bizottság tagjai, hogy a község kiterített térképén kijelöljék azokat a földeket, amelyeket ezen a napon osztanak ki az e'ső földhöz juttatottak közölt. Múlott az idő. deleiére húr*ti a náp, mire ez a munka befejeződött. Indultak ki a határba. A párt és a kormány kiküldöttei, meg egy csomó rongyos ember, közöttük három új földes gazda topogott a kora tavaszi szó’ben a mezsgyén, szemüket végighordozták a. határon, a földön. Talán egy kicsit akim, egy kicsit valóság mindenkinek ez a gyönyörű del utón. Három tiszanagyfalui, sok- gyermekes nincstelent juttat a népakarat ősi jussához, a földhöz. A Tisza menti lapályon még állott a víz, de a fö.dosztó bizottság tagjai gondolkozás nélkül belegázoltak, húzták a mérőláncot, hogy a földek kimérését minél előbb befejezzék. Megtörtént a mérés, megtörtént a kimért földekre a sorshúzás is. Három boldog ember zokogva bo- ' mit földjére, úgy csókolta. Minden jelenlévő sírt. Az j ezeréves per eldőlt Szabolcsban is a legfelsőbb fórumon, maga a nép mondott ítéletet. A nyíregyházi kommunista pártszervezet küldötte a kiosztott föld szélén méltatta a nagy eseményt: „Olyan ; történelmi pillanatnak voltatok most tanúi, melynek I jelentőségét ma még felmérni sem lehet. Ne kcdvfil- lenítsen el benneteket az, hogy ütegállásokat, kilőtt tankokat és rombadölt házakat találtok újonnan kapóit földjeiteken. A nagy honfoglalók sorsa az, hogy a semmiből kell hazát építeniük. Akarni keil és a romokon élet fakad, sokkal szebb, emberibb és szociálisabb élet, mint az előző volt.” Népünk az elmúlt két év- | tized alatt bebizonyította, j hogy pártunk vezetésével, í szívós akarattal képes volt I szebb életét megteremteni, jHorváth Sándor í Anyagtakarékosság és az import 168 lakást adtak át megyénkben három hónap alatt A Fehérgyarmati Állami Gazdaság is új irodaházat, öltözőket, kulturális helyiségeket kapott.. Ezek átadása április második telére varható. A beruházási programot itt tovább folytatják: új üzemi konyhát építenék. A Batkánvi Állami Gazdaság mintegy 3,7 millió forint értékben új üzemi konyhát, éttermet és szociális helyiségeket építtett, amelynek már a befejezésén dolgozik az építőipart vállalat. Áprilisban több tsz-beru- házás — tojóházak, növendék- marha-islállók, esthenevelőle — építését is befejezik. így többek között áiadják a ra- kamazi és a tímári borjúnevelőt, a liszaeszlári ás a nyírbátori tojóházat. Nagydoboson pedig az új burgo- nyacsiráztatót. (marik)
