Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-30 / 101. szám

Biszku el v társ üdvözölte a kitüntetett üzem dolgozóit. A párt Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta a gyár vezetőinek, munkásainak, az üzemi szer­veknek és a termelésben pél­damutató brigádoknak. Kivá­ló eredményeik számottevően hozzájárulnak az egész élel­miszeripari termeléshez — mondotta. A következő időszak mun­kájáról szólva utalt a párt Központi Bizottságának múlt év decemberi hatá­rozatara és a kormány in­tézkedéseire, majd ismer­tette az 1965. év első ne­gyedévének eredményeiről eddig rendelkezésére álló adatokat. i At előzetes jelentések ter­mészetesen nem adnak megfe­lelő alapot messzemenő követ­keztetésekre, néhány bíztató jelenség azonban máris ta­pasztalható. Az első negyed­évben például az állami ipar termelése mintegy hat száza­lékkal volt több, mint egy évvel korábban; emelkedett a munka termelékenysége, s a Munka Törvénykönyvének mó­dosítása következtében a mun­kafegyelem is valamelyest ja­vult az üzemekben. Néhány felenség azonban arra figyel­meztet, hogy a gazdasági te­vékenységet tovább kell javí­tanunk. Például nem javult ki­elégítően a munka szerve­zettsége, s ez károsan hat a munkafegyelemre is. Több helyütt megfeledkeznek arról, hogy ez évben egyik legfőbb tennivalónk az ország külkereskedelmi mérlegének javítása. Mindezek mellett efö- re nem látott gondok is je­lentkezhetnek. A száj- és kö­römfájás miatt az állati ter­mékekben számottevő kiesés '•árható, s a hozzávetőleges becslések szerint a kár kö­rülbelül eg.v mi mérd forint. Nem lebecsülendő anyagi vesz­teséget okoz a váratlanul be­következett ái-víz is. Mindez arra figyelmeztet, hogy szer­vezettebben, céltudatosabban dolgozzunk ez évi feladataink megoldásán. A dolgozók leg­szélesebb tömegeire támaszkod­va tegyük eredményesebbé gazdálkodásunkat, hárítsuk el a fovábbhaladásunk útjában álló akadályokat. Ezzel kapcsolatban említést tett a Központi Bizottságnak arról az elhatározásáról, hogy továbbfejleszti a gazdaságve­zetés módszereit. t.7. tulajdonképpen folyta­tása annak a már megkez­dett munkának, amelynek cfíja a tervezés tökélete­sítése, az anyagi érdekelt­ség növelése, valamint a termelői árak rendezése. Meggyőződésünk azonban — tette hozzá —, hogy a jelen­legi gazdaságvezetési módsze­rekkel is lehet az eddiginél jobban dolgozni. — Természetesen mi is jól tudjuk, hogy a tervezés to­vábbi tökéletesítése, egész gazdálkodásunk, fejlesztése, a beruházások nagyobb mértékű koncentrálása, az árrendszer javítása, a vállalatok önálló­ságának fokozása érdekében bizonyos változtatások szük­ségesek. Ha ez megvalósul, a termelékenység növelésében, az ipar és a mezőgazdaság ter­melőerőinek fejlesztésében je­lentős előrehaladást érhetünk el. Használjuk fel bátran ehhez a munkához a mérnökök, tech­nikusok. az egyszerű dolgozók kezdeményezéseit, biztosítsunk fokozott megbecsülést a szo­cialista célokért áldozatkészen és öntudatosan fáradozó em­bereknek. párttagoknak éí párton kívülieknek egyaránt Mindent egybevetve: telje­sítsük maradéktalanul 1965, évi feladatainkat, fejezzük be sikeresen má­sodik ötéves tervünket. Külpolitikai kérdésekrő szólva részletesen foglalkozót az indokínai térségben kiala kult helyzettel. — Az amerikai imperialis ták félrelökve az érvénye nemzetközi egyezményekei agrésszióra vetemedtek í Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen. Az USA mono­polista köreinek szándékait il­letően sohasem voltak és nem is lesznek illúzióink. Az im­perialisták sorozatos provoká­ciói súlyos helyzetet idéztek elő Délkelet-Ázsiában, s az amerikai légierők megismét­lődő és egyre fokozódó táma­dásokat Indítanak a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­len. Ez a kalandor vállalkozás a Pentagon és az Egye- cSfí Államok elnökének kezdeményezésére követ­kezett be. Az amerikai háborús körök magatartására jellemző, hogy arcátlan módon a Vietnami Demokratikus Köztársaságot vádolják a genfi egyezmény megszegésével, holott a való­ságban ennek éppen az ellen­kezője az igaz: az amerikai kormány az, amelyik nem tartja tiszteletben a genfi megállapodásokat. A Varsói Szerződés orszá­gai támogatják a vietnami nép harcát, követelik az amerikai agresszió azonnali megszünte­tését, az 1954-es genfi egyez­mény határozatainak valóra váltását, s haladéktalan tár­Átadták az OKISZ vándorzászlaját a Nyíregyházi Cipész KTSZ-nek Ünnepség a Bctlkányi Állami Gazdaságban Tamás, a Nagykállói Járási Pártbizottság első titkára, Madarász Istvánná, a Nagy- kállói Járási Tanács VB el­nöke, Nyitrai Miklós, a- Sza- bolcs-Szatmár megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője. Dr. Tóth Miklós, a Balká­nyi Állami Gazdaság párt- szervezetének titkára üdvö­zölte az üzem dolgozóit, a vendégeket, ezt követően Di- mény Imre, az MSZMP KB osztályvezetője mondott ün­nepi beszédet. de ez lehet biztosítéka annak, hogy továbbra is birtokosai maradjanak ennek a vándor­zászlónak, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága, a kor­mány és a SZOT nevében át­adok a Balkányi Állami Gaz­daság dolgozóinak — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Dimény Imre. A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját és a díszoklevelet a gazda­ság vezetősége, pártszervezete és dolgozói nevében, meleg szavak kíséretében Bojtor TTíiklós Kossuth-díjas igazga­tó vette át. Ezt követően Dimény Imre elvtárs a gazdaság négy dol­gozójának a földművelésügyi miniszter által adományozott „Állami gazdaságok kiváló dolgozója'’ kitüntetést nyúj­totta át. Hatan miniszteri di­cséretben részesültek. Majd a gazdaság vezetőségének, párt- és szakszervezetének nevében Bnitor Miklós igazgató az „Állami gazdaság kiváló dolgozója'’ kitüntetést har­minckét, oklevelet kilenc dol­gozónak nyújtott át. Az ün­nepségen a 320 állandó dolgo­zó közül 150-en kaptak ju­talmat. A mostani kitünteté­sekkel együtt a Balkányi Ál­lami Gazdaságban az évek során kormánykitüntetést 11, kiváló dolgozó jelvényt 148, oklevelet 78 dolgozó kapott. forint volt. 1964-ben már közel tizenötmillió forintra emelkedett. A termelés növe­kedésével párhuzamosan emelkedett a szövetkezet va­gyona is. Ma a ktsz tiszta vagyona eléri a három és fél millió forintot. Az 1864 évi munkasikerek­ben nagy szerepük volt a dolgozók áldozatos. kitartó munkájának. Csak így érhet­ték el. hogy exporttervüket 105 százalékra, méretes ter­vüket 131,9 százalékra, szol­gáltató tevékenységüket pe­dig 113,6 százalékra teljesítet­ték. A tervezett anyagkölt­séget 3,7 százalékkal csökken­tették. 1965 évi feladatuk újabb és még nagyobb erőfeszítésre készteti a ktsz dolgozóit, A munkaverseny során vállal­ták, hogy évi tervüket 295 ezer, míg exporttervüket 150 ezer forinttal teljesítik túl. A beszámoló elhangzása után nagy taps közepette ad­ta át a vándorzászlót dr. Si­mon Lajos, az OKISZ elnök- helyettese, majd kitüntetése­ket adott át a legjobb dolgo­zóknak. Ezután került sor a dolgozók pénz jutalmazására. Tizedszer eliizem Dr. Dimény Imre elrtárs beszéde a hús. a tej és még sok más termék esetében a népgazdaság ellátásának. Az állami mezőgazdasági üze­mek fejlett agro- és zootech- nlkai módszereikkel a ter­melés legtöbb ágában, a gaz­dálkodás szervezésében, az In­tenzív termelésben, de ezeken túl a versenyben, a szocialista brigádmozgalomban jó hatás­sal Vannak a körzetükben lévő termelőszövetkezetekre. Bemu­tató gazdasági tevékenységük nyomán gyorsabban terjednek el. honosodnak meg a tsz-ek- bén az új eljárások. A mezőgazdaság ezen belül az állami gazdaságok előtt lé­vő idei feladatokról szólva Dimény Imre hangsúlyozta: megoldottuk tavaly az or­szág kenyérellátását, de idei tennivalóink közt most is az a legfontosabb, hogy fokozzuk a kenyér- gabona termésátlagait. Nagy gondot kell fordítani a takarmánytermesztésre, a ta­laj termékenységének fokozá­sára. —• A hozamok növelé­se az anyagi-műszaki eszkö­zök leggazdaságosabb haszno­sítása, a gazdálkodás szín­vonalának, a vezetésnek a stabilizálása, egyszóval; a he-j lyes üzemgazdasági szemlélet általánossá tétele segíti az ál­lami gazdaságokat ahhoz, hogy mintaüzemekké váljanak. — A Balkányi Állami Gaz­daság vezetősége, egész mun­kakollektívája törekszik a fenti célok mind tökéletesebb valóra váltására. Ezt eredmé­nyei igazolják, amelyek maga­san az országos átlag fölött vannak. Ebben az eredmény­ben benne van a jó kap-; csolat. amely a gazdaságveze-: tés, a párt- és szakszervezet, a járási és más szervek közölt kialakult az évek során. A jó irányítói és kollektív szellem, a széles körben kibontakozott versenymoz- galom hozta meg ered- ‘ menyét 1964-ben, Dimény Imre elvtárs beve­zetőben méltatta a Balkányi Állami Gazdaság vezetőinek, dolgozóinak munkája nyomán megszületett eredményeket amelyekkel az oi'szág legjobb állami mezőgazdasági üzemei közé kerültek, s méltóvá vál­tak a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának az elnyerésére. — A magyar falu fejlő­dése, a nagyüzemi mező- gazdaság megerősödése, a termelés gyorsütemű nö­velése egész társadalmunk ügye — mondotta Dimény elvtárs. — Az életszínvonal, az élel­miszerfogyasztás növelése, a mind magasabb minőség irán­ti igény kielégítése nagyban függ a mezőgazdaság fejlődé­sétől. A párt, a kormány in­tézkedései, a népgazdaság anyagi ráfordításai mindin­kább a mezőgazdaság belter­jes fejlődésének az irányába hatnak. A gépesítés során a máso­dik ötéves tervben 40 600 traktort, 6 500 kombájnt és sok más egyéb erő- és munkagépet kapott a ma­gyar mezőgazdaság. Tavaly már 1,6 millió tonna műtrágya állt a termelés szol­gálatába. A holdankénti 175 kilogramm műtrágya még nem sok, de az eddigi eredmények gyors ütemben következtek be. Tavaly már négymillió hold területen alkalmazták a mező- gazdasági üzemek a vegysze­res növényvédelmet. Nagy­arányú volt az elmúlt évek során a gyümölcs- és szőlőte­lepítés, az öntözéses gazdál­kodás fejlődése is. Az előadó elemezte a gaz­dálkodás többi ágában elért termelési, beruházási eredmé­nyeket, majd így folytatta: — Az állami gazdaságok — az elsők közt a balká­nyi is — fontos bázisává váltak a szemes termények, Biszku Béla elvtárs beszéde gyalásokat sürgetnek a viet­nami kérdés rendezésére. A semleges országok leg­többje szintén nem ért egyet az agresszorok ma­gatartásával, sőt egyik­másik NATO-ország is — például Franciaország — elhatárolja magát az ame­rikaiak Vietnam elleni terrorcselekményeitől, ilyen helyzetben magától ért- hetődik, hogy minden szocia­lista ország tőle telhetőén se­gíteni akarja a testvéri Viet­nami Demokratikus Köztár­saságot függetlenségéért és szuverenitásáért vívott harcá­ban, s igyekszik hathatós se­gítséget nyújtani az agresszió visszaveréséhez. A Szovjet­unióhoz és a többi szocialista országhoz hasonlóan a mi né­pünk is erejéhez mérten tá­mogatja a szabadságáért küz­dő vietnami népet. Meggyőző­désünk, hogy a béke és a sza­badság eszméje a világnak ebben a térségében is győze­delmeskedni fog. Beszéde végén Biszku Béla újabb munkasikereket, to­vábbi jó eredményeket kívánt a gyár dolgozóinak, műszaki vezetőinek, majd a mintegy félezer részvevő lelkes tapsa közben átadta a vörös ván­dorzászlót Hajdú Sándor gyár­igazgatónak. Biszku elvtárstól Hajdú Sán­dor igazgató vette át a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös vándorzászlajfK. Ismétel­ten megköszönte a magas ki­tüntetést és a helyi párt, tanács és tömegszervezetek múlt évi segítségét. A gyár dolgozóinak nevében ígérte: a zászló meg jobb munkára serkenti őket, s a jó eredményeket is to­vább fokozzák 1965-ben. Vastaps kísérte a zászlóát­adást majd dr. Dabrónaki Gyula, az élelmezésügyi mi­niszter első helyettese kö­szöntötte a gyár dolgozóit, ve­zetőit abból az alkalomból, hogy 1964-ben az iparág leg­jobb gyára lett a nyíregyházi. Ezt követően négy dolgozónak miniszteri kitüntetést. két dolgozónak pedig „Kiváló dol­gozó” kitüntetést nyújtott át. A miniszterhelyettes után Hajdú Sándor tíz „Kiváló dol­gozó" jelvényt, illetve okleve­let, valamint két újítási ki­tüntetést adott át. A gyár dolgozói közül 136-an része­sültek pénzjutalomban. Az ünnepséget közös ebéd követte. A Nyíregyházi Cipész Ktsz- nek tegnap adták át az 1964 évi eredményes munkájuk alapján az OKISZ vándor­zászlaját és az „Országos ki­váló kisipari szövetkezete” cí­met. Az ünnepségen részt vett és felszólalt dr. Simon Lajos, az OKISZ elnökhe­lyettese, Nemes Imre, a me­gyei tanács vb. elnökhelyette­se, Vég János, a megyei párt- bizottság munkatársa, Czim- balrnos István, a KISZÖV el­nöke. A ktsz 1964 évi eredmé­nyes munkájáról Halkó And­rás, a ktsz elnöke számolt be. Elmondotta többek között, hogy munkájuk, a lakosság szoigáltatását igénylő tevé­kenységük évről évre növek­szik. Emelkedett az áruter­melés, 1960-tól termékük az ország határán is túl jutott. A szép és ízléses kivitelű ci­pők eljutottak az afrikai or­szágokba, a skandináv álla­mokba és más ‘ nyugati or­szágokba, ahol elismeréssel nyilatkoznak termékeik fe­lől. A ktsz 1961 évi teljes ter­melési értéke tíz és fél millió A Balkányi Állami Gaz­daság dolgozói a községi mű­velődési házban gyűltek ösz- sze a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának át­adási ünnepségére. Az ünnep­ségen megjelent dr. Dimény Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának osztályvezetője, Kál­lai Sándor, az MSZMP Sza- bocs-Szatmár megyei bizott­ságának titkára, a SZOT kép­viseletében Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára. Szűcs Lajos, az SZMT titkára, Csepelyi A Tiszántúli Áramszolgálta- J tó Vállalat termelési és szol- | gáltató tevékenysége évről év- ! re növekszik. A vállalat dolgo- ! zói a megnövekedett feladatok ! elvégzésében mindenkor dere- ; kásán helytálltak. Bizonyság I erre, hogy kilencszer nyerték : már el az él üzem címet, és • 1964. évi eredményeik alapján ; most újra cl üzemavató ünnep- ! séget tartanak. A vállalat valamennyi tér- j melési mutatóját tűUeljesítet- j te az elmúlt évben: villamos I energia szolgáltatását 103,9, gőzszolgáltatását, 142,9 száza­lékra. Hálózatszerelésben 4 millió forinttal teljesítették ti a tervet, A teljes termelés 106,1 százalékra, az önköltség 104,2 százalékra, a termelékenység 110,6 százalékra alakult. Az eredményeket a terv szerinti létszám- és béralapgazdálko­dással érték el. A vállalat dol­gozói által megtakarított összeg 6 és fél millió forint, az egy főre eső termelési érték 31 ezer forinttal lett több a tervezett­nél. Kiemelkedő eredményt ért el a TITÁSZ a hálózatbővítés­ben: 56 termelőszövetkezeti központot villamosítottak, ezenkívül 8 község külterüle­tét, terven felül az ibrányi Nagyerdő tanyát. Az élüzemavató ünnepségen, amelyet ma tartanak meg, Csiki Elemér vezető szerelőt a „Nehézipar kiváló dolgozója” jelvénnyel tüntetik ki, ezenkí­vül 14 dolgozó kap „Kiváló dolgozó,, jelvényt, illetve Ok­levelet. 31 ezer forint jutalmat osztanak szét a munkában élenjárók között, A TITÁSZ dolgozói élüzem címük mellé 1964. évi munká­juk eredményeképpen elnyer­ték a „kiváló szolgáltató vál­lalat” címet, amelyről az okle­velet a Városi Pártbizottság az élüzemavató ünnepségen adja „Kiváló földmüvesszövetkezet" lett a vásárosnaményi fntsz. Ünnepi üzemi tanácskozást tartott csütörtökön a vásá­rosnaményi földművesszövet­kezet a járási művelődési ház­ban. A SZÖVOSZ és a KPVDSZ országos vezetősége — a földművesszövetkezetek közötti országos verseny ered­ményeképpen — a „Kiváló földművesszövetkezet” címet adományozta a vásárosnaményi fmsz-nek. Az ünnepségen megjelent Aczél Béla, a MÉSZÖV igaz­gatósági elnöke, Veres Meny- hértné, az SZMT titkára, Bá- nóczi Gyula, a vásárosnaményi járási pártbizottság titkára, Muzsáki László, a KPVDSZ megyei titkára, Koncz Sándor, a KPVDSZ megyei elnöke, az ÁKF megyei vezetője, Vass Bertalan, a járási tanács vb. elnökhelyettese, az FJK és az fmsz vezető munkatársai, vá­lasztott vezetősége és mint­egy Í50 dolgozója. Melegh Béla, a vásárosnamé­nyi fmsz elnöke beszámolójá­ban említést tett az elmúlt év gazdasági eredményeiről, az fmsz terveiről, a felszabadulási munkaveseny vállalásairól. A dolgozók nevében felajánlotta, hogy az fmsz éves felvásárlási tervét 103 százalékra, kiske­reskedelmi tervét 101 százalék­ra, ipari tervét 104 százalékra teljesíti. Az év végéig 300 új fmsz tagot nyernek meg a szö­vetkezeti mozgalomnak és a tagság 25 ezer forint értékű társadalmi munkát vállal eb­ben az évben. A kitüntető címmel járó ok­levelet Aczél Béla, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke adta át, majd at fmsz 3 brigádja át­vette a szocialista brigád cím­mel járó okleveleket és zászló­kat. 12 boltegységet ki váló cím­mel tüntettek ki, 24-en „Ki­váló szövetkezeti dolgozó” ki­tüntetésben, 129-en elismerő oklevélben és pénzjutalomban részesültek. Ugyancsak tegnap tartottak ünnepi üzemi tanácskozást ■ csengeri és a porcsalmai fmsz- ek: átvették a SZÖVOSZ és a KPVŰSZ országos Vezetőségé­nek elismerő okleveleit. Kit (intették a 14 o relé ír ozás i Vállalatot Az Állami Fuvarozási és Kordélyozási Vállalat dolgozói a vállalaton belül indított munkaversenyben országos vi­szonylatban elnyerték az első helyet, valamint az élüzem cí­met. A vállalat 14 éve alakult és ez idő alatt kilencszer lett élüzem. Az élüzemünnepséget április 29-én tartották meg, ahol 49 dolgozó kapott kiváló dolgozó jelvényt, illetve okle­velet és pénzjutalmat. A vál­lalat 1964 évi tervét 109,4 szá­zalékra teljesítette. Az önkölt' ségi tervvel szemben 3,7 száJ zalék megtakarítást érték éL’ A vállalat dolgozói jó műnké' jnk jutalmául több mint ejty havi fizetésnek megfelelő njn» resegrészesedést kaptak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom