Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-29 / 100. szám
Az emberi élet fokozottabb védelme Megyénkben — az országos átlaghoz viszonyítva — kedvezőtlenül alakult az élet elleni bűncselekmények száma. A megyei bíróságon szinte hetente tárgyalnak ilyen természetű ügyeket. A meglehetősen széles skálában a kisebb sérüléseket okozó szurkolásoktól az előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésig minden megtalálható. Sokan emlékeznek még Tassi Mihályra és társaira, akik múlt év húsvét- kor minden különösebb indok nélkül agyonvertek egy ártatlan embert. Emberölés kísérletéért ítélte el a bíróság Máté Dezsőt és Máté Bélát, folyik a tárgyalása Varga István mátészalkai lakosnak, aki brutális kegyetlenséggel oltotta ki sógora életét. Csak néhányat emeltünk ki az ismertebbek közül, de sajnos, a sort még nagyon hosszan lehetne folytatni. Az élet elleni bűntettek számának alakulása szükségessé tette, hogy a Legfelsőbb Bíróság behatóan foglalkozzon ezzel a kérdéssel, és irányelvben adjon útmutatást az ország bíróságai számára. A Magyar Népköztársaság Legfesöbb Bírósága a közelmúltban teljes ülést tartott, ahol beható vita után elfogadta az emberi élei védelmét biztosító ítélkezési gyakorlatról, szóló irányelvet. Az emberi élet fokozottabb védelme, az emberölések megelőzése büntető politikánk egyik központi feladata. A büntető ítélkezés akkor teljesíti társadalmi funkcióját, ha biztosítja a társadalom védelmét, s az általános és különös megelőzést szolgálja. ítélethirdetés előtt a bíróság minden esetben mérlegeli a súlyosbító és enyhítő körülményeket. Az irányelv többek között rámutat, hogy a büntetés- kiszabásnál gyakran nem megfelelően értékelik ezeket a körülményeket. Súlyosbító körülmény a büntetett előélet ugyanúgy, mint például a vádlott társadalmi együttélés szabályaival tudatosan szembehelyezkedő garázda magatartása. Sokan abban a téves hitben ringatják magukat, hogy ha az emberölést alkoholos állapotban követik el, enyhítő körülménynek számít. Ezzel szemben a valóság az, hogy az ittas állapotban, gátlástalanul elkövetett ilyen bűncselekmény csak súlyosbítja a vádlott helyzetét. Súlyosbító körülményként kell értékelni egyebek között a használt eszköz — például méreg — különös veszélyességét, vagy azt, hogy a cselekmény közel állott a befejezéshez, azaz a vádlott mindent megtett az ölés véghezvitelére, s az csupán rajta kívülálló okokból nem járt halálos eredménnyel. Kellő nyomaték- kai kell súlyosbító körülményként értékelni, ha a sértett az elkövető hozzátartozója, vagy házastársa. Enyhítő körülmények közé tartozik általában a büntetlen előélet. Az emberölési cselekményeknél azonban nem vehető olyan mértékben figyelembe, mint a kisebb súlyú bűntetteknél. A családos állapot is enyhítő körülmény, de csak annak javára, aki a családjával szemben fennálló kötelezettségét valóban teljesíti. Emberölés kísérlete esetén a gyógyulás rövid időtartama szintén enyhítő körülmény, ezt azonban nem szabad túlzottan értékelni, különösen akkor, ha nincs összefüggésben a vádlott magatartásával, hanem például az orvostudomány, s benne különösen a sebészet nagyfokú fejlődésének köszönhető. A Legfelsőbb Bíróság irányelve azt tanúsítja, hogy az emberi élet a szocialista társadalomban drága érték, fokozott védelem alatt áll, s aki megsérti, arra a törvény teljes szigorával lesúlyt. Kavics: dupla áron — Normál tégla helyett kőszivacsiap Jobb kooperációt kér as Ófehértói Vegyesipari Kiss Az Ófehértói Vegyesipari Ktsz 1952-ben alakult. Az évek során munkájuk, fejlődésük váltakozó sikerről tanúskodik. Sok esetben hiányzott az előrelátó vezetés, a hozzáérti) műszaki irányít is. Ezért a hatvannyolc tagot számláló szövetkezet — az adott körülmények között — számottevő fejlődést nem érhetett el. Legtöbbször ráfizetéssel zárta az évet. Például 1964- ben is 300 ezer forint volt a veszteség. Szorgalommal A múlt év második felében már érződött az a változás, amely az új vezetőség munkája nyomán történt. Ha. tírozottabb lett a vezetés. Reálisabb tervezéssel készítették elő az 1965-ös évet, amelynek sikerei már az év első negyedében jelentkezett. Tervüket 115 százalékra teljesítették, és mintegy 170 ezer forint nyereséget könyvelhettek el. — Még ma sem dicsekedhetünk az eredményekkel — tájékoztat Szlávik János műszaki vezető —. rajtunk kívül álló okok gátolják a munkánkat ... A szövetkezet éves terve hétmillió 900 ezer forint, amelyből közel hárommillió az exportkötelezettség. Szölő- (naranc»-) és más dédigyümölcs- ládákat készítenek Görögország, Ausztria és még töuo ország részére — 70 ezer darabot. A feltételek nem a legkorszerűbbek. A műhely szűk és zsúfolt. A kevés és elavult géppark nagy erőfe?u agyártól. A felét le-záilí- o„iak, a másik részit bizony- alan időre elnapolták. Emiatt negfeneklett az építkezés, nert tető nélkül a belső munkálatokat nem tudják végezni. A nyíregyházi tervezők pedig „elfelejtettek” függőeres/.csa- tornát tervezni a tetőszerkezetre. Emiatt a meglévő palát sem tudják feltenni. Nem egy esetben a jóváhagyott építőanyag kiutalás', kát megváltoztatják. Legutóbb például 90 ezer darab normál téglára kaptak kiutalást; 35 ezer darab kftszi- vacslapot és hatcentlméteres válaszfaltéglát kaptak, amivel a szövetkezet nem tud mit kezdeni. A nehézségek ellenére a szövetkezet új vezetősége jó! indította az évet, az emberek is lelkesebben dolgoznak, mert látják: sikeresebb és eredményesebb a munkájuk, mint a korábbi években. i Bálint Lajos I Több cukrot fogyaszitsüb Az Élelmezésügyi Miniszlé- riqm nagytermében kiállítást rendeztek. Az érdekes bemutató fejlődésünkről, eredményeinkről beszél. A cukoripar tablóiról az. olvasható le, hogy a cukoi termelés az 1938. évi 11 457 vagonnal szemben ma már 44 200 vagon, s a 10,5 kilós évi fejadag 31 kilóra növekedett. A konzervipar 1049-hez viszonyítja fejlődését, azóta termelése csaknem megtízszereződött, 4755 vagonról 43 037 vagonra emelkedett. Az élelmiszeripar egyik legfia.a'abb ága a hűtőipar az 1955. évi 70 000 tonna áruval szembon ma már mintegy 300 000 tonna áru tárolására kéi^s, * mutatóban már jelzik a jövőt is: 1970-re kerek félmillió tonna áru raktározásáról, 1 ű- téséről gondoskodnak. A húsipar termelését hatszorosára növelte, évi ' hús fogyasztásunk 36 kilóval na« gyobb, fejenkénti átlagban, zsiírfogyasztásunk pedig háromszor akkora, mint volt. TÁNCZENEKAROK VETÉLKEDŐJE Kevés az improvizálás Két együttest javasoltak az országos döntőbe A kulturális szemle egyik legnépszerűbb ágának bemutatójára, a tánczenekarok megyei vetélkedőjére került sor kedden este a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács művelődési- osztálya jól és színvonalasan rendezte meg a nagy érdeklődéssel kísért bemutatót. A zenekarok produkcióit az egészséges versenyszellem, helyenként igényes muzsika jellemezte. A két aranyérmes zenekar a- városi bemutató óta eltelt egy hónap alatt is tovább csiszolta játékát, a kettőjük közötti akkori különbség nagyrészt kiegyenlítődött, örvendetes, hogy a megyei bemutatón a dzsessz és a tánczene mellett egy zenekar — a kisvárdai fmsz zenekara — az esztrádzene műfaját is képviselte. Az egész bemutatón hiányoztak azonban a magyar zeneszerzők művei, a nyugat-európai zeneszerzők számai túlsúlyba kerültek. (Egy megjegyzés: megyei szinten az egyes zenekaroknak már kellene olyan igényeseknek lenni, hogy az előadók ismerjék az általuk játszott vagy énekelt szám szerzőjét, sőt a szám pontos címét is, ne talányként említsék azokat.) A kisvárdai fmsz esztrádze- nekara — amely bronzérmet kapott — nagy Igyekezettel és aránylag jól oldotta meg feladatát. Néhány hiba azonban javításra vár. Az erőteljes hangzás hiánya, a dinamika egysíkúsága nemkívánatos édeskés hangulatot adott muzsikájuk egy részének. Csiszolni kell a zenekar külső esztétikáján, megjelenésen, mozgásán. Az ezüstérmes nyíregyházi 110. számú iparitanuló-iskola, vajamint a záhonyi MÁV művelődési ház zenekarai megközelítően hasonló szinten játszottak. Mindkettőnél előtérbe került a divatos hangszer, a gitár szerepe, a kíséret hangereje túlsúlyba került a dallammal szemben, . ugyanakkor más hangszerek — fgy a szaxofonok — gyakran csak statisztáltak a zenekarban. A harmadik ezüstérmes együttes — a nyírteleki honvédzenekar — színes hangszerelésben, kellemes előadásmódban helyes dinamikát alkalmazva játszott. A zenekar tagjai egyenként és összességükben is nagyszerűen kezelték hangszereiket. A gitárosok mozgása azonban túlzptt volt. A „Kék-Vörös” együttes kulturált hangszerelésben, tisztán játszott. Kár volt azonban beállni uk egy állandó hangerőre. Elektromos hangszereikkel szinte fortéban, sőt fortisszi- móban adták elő műsoruk nagy részét. Az ilyen jellegű vetélkedőn kifejezetten előnyösebb lett volna megmutatni dinamikában is a széles skálát, amelyre a zenekar képes. összességében azonban az együttes előadásmódja bíztatóan fejlődik. Nagyrészt ellentétes stílusban játszott a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház zenekara. Műsoruk első részében már előtérbe kerültek a dzsesszmuzsika egyes elemei. Egész előadásukban jól érvényesült az együttes tagjainak külön-külön is szép, finom játéka. A változatos hangszerelés, a ritmikus dob- szó'ó. a dinamika sokrétűsége, az erős kontrasztbeállítások, színes, élvezetes zenét jelentettek. A ..Kék-Vörös” zenekart és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház együttesét a zsűri — amelynek elnöke Pongrácz Zoltán zeneszerző volt — aranyéremmel jutalmazta és javasolta az országos döntőn való részvételüket. Marik Sándor szítésre készteti az emberéket. hogy mind mennyiségileg, mind minőségi'eg eleget tegyenek a követelményeknek. Eddig még nem volt baj, ami a munkások szorgalmát, akaratát és a vezetők felelősségét dicséri. Ki a felelős? — Az új központi irodahelyiség és a raktár problémáját már megoldottuk — mutatja a most felújítás alatt lévő épületet a műszaki vezető. — Év végére felépítjük az új műhelyt is. ahol az exportadók készülnek majd. Terve, elképzelése tehát van a szövetkezet vezetőinek, de a felsőbb szervektől is több segítséget várnak. A múlt évben például megrendelést kaptak 65 köbméter bútorléc gyártására — exportra. A munkát 1964 december 15-ig befejezték — a külföldi megrendelő elégedett volt — mégis a -70 ezer forint értékű termék a mai napig is ott „hever” a_. raktáron. Az exportmunkájuk mellett másik fontos feladatuk az építőipari vállalkozás. A kormányprogram végrehajtása érdekében hat nagyobb lé e- sítmény felépítését vállalták a termelőszövetkezetekben. A különböző építési anyagok hiánya gyakran gátolja munkájukat. A nyírlassi, a gyulaházi és a nyírkarászi létesítményeket már 1964 szeptemberében át kellett volna adni. Erre csak a hónap végén kerül sor. Az elhúzódás oka a kavicshiány volt. Hiába adta postára — kiutalás alapján — a szövetkezet megrendelését az ÉM Kavicstermelő Vállalat budapesti központjához, még a mai napig sem kaptak választ. .,Feledékeny•• tervezés Az idő sürgetett, de látva a késést a «aövetke- zet saját maga intézkedett. De hogyan? Az előirányzott 117,60 forint köbméterenkénti ár helyett 246 forintot fizetett. Vajon kit terhel a felelősség az építkezés elhúzódásáért és a drágább építkezésért...? Hasonló nehézséget okoz a nyírmadai, a ber- keszi és a nyírtass! gyümölcs- osztályozók felépítése is, május 30. átadási határidővel. A ktsz 800 darab hullámpalát rendelt — kiutalás felapján — a Nyergesúj falui Jelentéktelen kárt okozott a zöldár Elmúlt az árvízveszély, nem fenyegeti a földeket a Kraszna és a Szamos vize. Tavaly, az Állami Biztosító 53 esetben, összesen egymillió 683 ezer forintot fizetett ki árvízkár címén. Ez évben idáig négy termelőszövetkezet jelentkezett károsultként, da ebből csak a nagydobosi Petőfi Tsz és a benki Arany Kalász Tsz minősül kárvallottnak, örvendetes, hogy idén a tavaszi zöldár csak egészen jelentéktelen pusztítást végzett a tsz-ek földjein. Hasonló, bár nem ilyen kedvező a helyzet a fagykárok terén. Szemben a tavaly; sónál az idén csak 45 szövetkezet jelentette be a biz'oeí. tónál veszteségét. A múlt évben egymillió 745 ezer forintnyi összeget fizetett ki s biztosító a fagykárt szenvedett tizeknek. Az idei károk felmérése folyamatban van. A legnagyobb összeget ez idáig a tiszavasvá- ri Lenin Termelőszövetkezet kapta, 35 ezer forintot. Május 29-től, június 6-ig: Ünnepi könyvhét—75 új kiadvány 1100 000 példányszániban A hagyományos ünnepi könyvhetet az idén május 29 és június 6 között rendezik meg. Az országos kulturális rendezvény idején 75 féle új könyv lát napvilágot, összesen 1 100 000 példányszámban. Az újdonságoknak több mint a fele a mai magyar irodalom termése, közülük is kiemelkednek az idei Kossuth, illetve József Attila díjjal kitüntetett írók, költők alkotásai. A régebbi könyvsikerekből is magas példányszámú utánnyomás készült. A könyvheti kiadványok során a verseskötetek 3000— 12 000, a regények 10 000— 15 000, az antológiák 20 000— 23 000 példányszámban jutnak el az olvasókhoz. A választék rangos része az a hat album — a „Tavasz Magyarországon”, „A megnőtt élet”, „A szabadság hajnalán", a „Húsz év”, a „Magyarország 1965” és a ..Mérföldkő” — amelyet a felszabadulás 20. évfordulójára adott ki a Szép- irodalmi, a Kossuth és a Corvina kiadó. Május 29 és június 6 között országszerte számos író-olvasó találkozót, irodalmi estet, ismeretterjesztő előadást, irodalmi színpadi ankétot, könyvtári kiállítást, szellemi vetélkedőt, könyvbarátnapokat rendeznek. A Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatósága, a SZOT. a SZÖVOSZ és a Kossuth Kiadó a könyvhét alkalmából kitünteti a legjobb falusi és üzemi könyvterjesztőket, propagandistákat. A korábbi évekhez hasonlóan most is tíz forintos ajándéksorsjegyet kap mindenki, aki ötven forintnál nagyobb értékű könyvet vásárol. A tombola nyereményei között ezúttal — könyvtárak, könyvszekrények, stb mellett — Wartburg személygépkocsi és külföldi utazás is szerepel. métert gyalogol, elér egyik tanácsházától a másikig. Az már szinte természete®, hogy ilyen szoros szomszéct&ágban lévő községeiének a problémái 1*' közösek. Ennek alapján reális volt a járási párt és tanács végrehajtó bizottságának az a javaslata, hogy az irányítóét közös községi tanáé« lássa el. A felvetett gondolatot falugyűléseken vitatták meg a dől« gozók. A községek lakosságának véleménye alapján az államigazgatási feladatokat’a jelenlegi apparátus kevesebb létszámmal is el tudja látni; A termelőszövetkezetek megszilárdultak, az adóigazgatással kapcsolatos feladatok egyszerűbbek lettek, Szamosan- gyalosnak és Szamostatáríal- vának közös termelőszövetkezete van. A két termelőszövetkezet egyesítésének terve a többi községet is foglalkoztatja. A falugyűléseken a lakosság egyetértett abban, hogy ,a tanácsi apparátus Szamossályi- ban. Méhteleken, illetve Nagyhódoson legyen. Az átszervezéssel helyiségek válhatnak szabaddá, amelyeket egyéb célokra jói fel lehet használni. Szamoseályi—Hermánszeg, Méhtelek—Garbóié és Nagyhódos—Kishódos községek közös községi tanáccsá szervezését a megyei tanácson keresztül döntés végett a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához felterjesztik. Közös községi tanácsok a csengeri tárásban Szamosé ályi—Hermánszeg, Nagyhódos—Kishódos, Méhtelek—Garbóié, Szamosangyalos —Szamoßtatarfalva közismerten kis lélekszámú községek és közel esnek egymáshoz. A községek szélső házad között alig 200—600 méter a távolság, s ha valaki 1,5—2 kilo-
