Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-29 / 100. szám

Események sorokban A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának elnöksége május Sí­ét — a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme ünnepét — ezentúl munkaszüneti nappá nyilvá­nította. Az angol kormány körül­belül ötezer rakétát vásárol az Egyesült Államoktól Man- tom típusú, már régebben megvásárolt amerikai kato­nai repülőgépekhez. A raké­ták 35 millió font sterlingbe kerülnek. Győzelemmel végződött a chilei olajmunkások nyolcna­pos sztrájkja, az országos olajtársaság vezetősége hoz­zájárult a béremeléshez. Ugyancsak kivívták a bér­emelést a chilei egészségügyi dolgozók, akik 24 órás sztráj­kot akartait tartani. S-zarka Károly külügymi­niszter-helyettes, az ENSZ európai gazdasági bizottsága 20. ülésszakának elnöke fo- gadást adott Genfben a Nem­zetek Palotájában. A foga­dáson megjelentek az ülés­szakon résztvevő küldöttsé­gek vezetői és tagjai, Szovjet szakszervezeti kül­döttség érkezett a kínai fő­városba Arhipovnak, a szov­jet szénipaii szakszervezet központi bizottsága elnökének vezetésével. A svájci lapokban megje­lent a svájci kormánynak az a bejelentése, hogy ha há­borús bűnösök Svájcban pró­bálnak menedékhelyet keres­ni, akkor a svájci hatóságok visszatoloncolják őket abba az országba, ahonnan érkez­tek. Az Egyesült Arab Köztár­saságban a nemzetközi mun­kásosztály ünnepét '.nemzeti ünneppé nyilvánították. Május elseje első ízbén hivatalos munkaszüneti nap. amelyen a dolgozók népünnepélyeket és ünnepi felvonulásokat ren­dez nek. A Jemenben tartózkodó német küldöttség, amelyet Paul Scholz, az NDK minisz­terelnök-helyettese vezet, szer- dán a jemeni kormány kép­viselőivel aláírta a két or­szág kapcsolatainak bővítésé­ről szóló egyezmé lyt. A KGST kőolaj és föld­gázipari állandó bizottsága április 22-től 26-ig Bukarest­ben megtartotta ülésszakát. Jóváhagyták a bizottság je­lentését és az 1965-re kidol­gozott munkatervet. Hét kalóztámadás szerdán a VDK ellen A felszabadító csapatok sikerei Dél-Vielnamban Saigon, (MTI): A szerdai napon amerikai és dél-vietnami repülőgépek két hullámban támadták a vietna­mi Demokratikus Köztársaság területét. Több mint 8# repülőgép ezúttal is elsősorban hi­dakra és közlekedési út­vonalakra szórta a bom­bákat és a rakétákat, Dong Hói közelében pedig lángbaboritottak egy pol­gári települést. Az amerikai 7. flottához tartozó repülőgépek szerdán délelőtt észak-vietnami hadi­hajók ellen intéztek támadást a Vietnami Demokratikus Köztársaság felségvizein, de csak kisebb károkat tudtak okozni négy torpedónaszádban. Szintén szerdán négy ameri­kai repülőgép négy észak-viet­nami város fölé repült és egymillió röplapon azt próbál­ta elhitetni a lakossággal, hogy a bombatámadások csu­pán katonai célpontok ellen irányulnak. A Reuter jelentése szerint négy amerikai gyártmányú dél-vietnami repülőgép szerdán két kambodzsai határmenti fa­lut bombázott. Az AP saigoni tudósítója arról számolt be, hogy a dél­vietnami fővárostól délre mint­egy 100 kilométernyire a saigoni kormány csapa­tai 1600 emberrel nagy­arányú partraszállási had­műveletet kíséreltek meg 80 helikopter támogatásá­val. Előzőleg a partvidéket több órán at repülőbombákkal árasztották el. Ennek ellenére a partraszállók heves ellenál­lásba ütköztek a szabadság- harcosok részéről és heves csata kezdődött. Az AFP francia hírügynök- ség a szabadságharcosok sike­réről számol be. Szerdán a hazafias erők Saigontól délre 30 kilomé­ternyire elfoglalták a kor- mánycsapatok egy megerő­sített állását, amelyet egy elit alakulat védelmezett. Közlemény az NSZEP Központi Bizottságának 3. ülésszakáról Berlin. (MTI) Szerdán Berlinben közle­ményt adtak ki a Német Szo­cialista Egységpárt Közpo itt Bizottságának 9. plénumáról, amely háromnapos tanácsko­zás után befejezte munkáját. A plénum egyhangúlag jóvá­hagyta Walter Ulbrichtnak, a Központi Bizottság első tit­kárának referátumát, a Po­litikai Bizottsági beszámoló­ját. Jóváhagyták annak a ki­áltványnak a tervezetét is, amelyet az NDK népi kama­rája Németország felszabadu­lásának 20. évfordulója al­kalmából intéz a német nép­hez, valamint a világ összes népeihez és kormányaihoz. Egyhangúlag hozott hatá­rozatban fogadt el a Köz­ponti Bizottság ülése a moszkvai konzultatív találko­zón részt vett NSZEP kül­döttség tevékenységét és ki­fejezésre juttatta teljes egyet­értését a moszkvai találkozón elfogadott dokumentumokkal. Sasztri nyílt agresszióval vállalja Pakisztánt Űj Delhi. (MTI) Az indiai—pakisztáni ha­tárharcok kérdéséről az in­diai parlamentben tartott vi­tában felszólalt Sasztri mi­niszterelnök. A miniszterelnök — nyu­gati hírügynökségek beszá­molói alapján — nyílt ag­resszióval vádolta Pakisztánt. Közölte, hogy a pakisztáni csapatok olyan indiai álláso­kat támadtak meg, amelyek a határtól 8—10 kilométerre fekszenek indiai területen, azaz már nem a vitatott tér­A kormány fegyveres erőinek katonái 35 embert vesztettek, tíz közülük megsebesült, má­sik tíznek pedig nyoma ve­szett. Szintén a francia hírügy­nökség tudósításából kitűnik, hogy a szerdára virradó éjjel Saigontól 45 kilométernyire északra Ben Quat térségében a partizánok sikeres támadást hajtottak végre a kormánycsa- patok állásai ellen. össxcesUüvés Brazíliáim ii A brazil hatóságok össze­esküvést lepleztek le, amely­nek célja Castello Branco elnök és más kormányzati sze­mélyiségek meggyilkolása volt — jelenti a Jornal do Brasil című kormánylap. A lap szerint a gyilkosság! tervek egy nagyobb arányú elgondolás keretébe tartoztak és az összeesküvési hálózá? több brazil államra is kitér- jedt. A lap katonai források tájékoztatásaira hivatkozva úgy tudja, hogy az összeeskü­vés tagjait terheli az egyik Sao Paulo-i lap ellen nem­régiben intézett bombame­rénylet. A Jornal do Brasil nem tesz említést letartózta­tásokról. ségben. Sasztri nem hagyott kétséget afelől, hogy a hely­zetet rendkívül komolynak tartja és úgy látja, hogy a» általános konfliktus veszélye fennáll. India és Pakisztán — mondta — történelmi for­dulóponthoz érkezett. Az indiai parlament szerdai külpolitikai vitájában Vidzsa- ja Laksmi Pandit asszony bí­rálta az Egyesült Államokat a Pakisztánnak nyújtott katonai támogatás miatt, mert — mint mondotta — Pakisztán a kapott amerikai fegyvereket India ellen használja fel. Nasszer és Illő nyilatkozata Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke és felesége ked­den este díszvacsorát adott Joszip Broz Tito jugoszláv elnök és felesége tiszteletére. Nasszer elnök pahárköszön- tőjében a nemzetközi helyzet­ről szólva egyebek között hangsúlyozta, hogy a világ több részén tapasztalható az erőpolitikához és a katonai módszerekhez való visszatérés. Ez a legteljesebben Vietnam­ban nyilvánul meg, ahol a véres összetűzések továbbra is tartanak. Tito elnök a pohárköszöntőre mondott válaszában elmondot­ta. hogy az ENSZ alapokmá­nyának elfogadása után húsz esztendővel még mindig tör­ténnek agressziós cselekmé­nyek egy olyan szuverén or­szág ellen, mint amilyen a VDK. Mi teljesen osztozunk Nasszer elnök véleményében, hogy ezeket az eljárásokat szi­gorúan el kell ítélni és egyet­értünk vele abban, hogy a vi­lág békéjét a végsőkig veszé­lyeztető válságot békés úton kell megoldani. Szerdán a két államfő háromórás meg­beszélést folytatott. A fasizmus fölött aratott győzelem évfordulója előtt Konyev marsall sajtóértekezlete A Szovjetunió honvédelmi minisztériuma, külügyminisz­tériuma és a Szovjet Újság­író Szövetség sajtóértekez­letet hívott egybe a hitleri Németország fölött aratott győzelem 20. évfordulója al­kalmából. Leonyid. Zamjatyin, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője megnyitó szavai után Ivart Konyev marsall, a Szovjet­unió kétszeres hőse tett nyi­latkozatot. Konyev marsall készsé­gesen válaszolt az egybegyűlt újságírók kérdéseire. Elmon­dotta, hogy a Szovjetunió 20 millió embert veszíted a má­sodik világháborúban, tízmil­liót a hadsereg és tízmilliót a polgári lakosság köréből. Küért a szövetségesek hábo­rús együttműködésének kér­désére, a szovjet és amerikai harcosok elbai találkozójára, amelynek személyesen része­se volt. „Akkor az amerikai­ak őszinte elragadtatással be­széltek a békéről, arról, hogy ki kell zárni a népek életéből a háborút, Ki gon­dolt volna arra, hogy ez a hatalmas Amerika húsz év múlva szégyenletes háborút vezet majd a kis vietnami nép ellen?” Egy kérdésre válaszolva Konyev marsall rámutatott, hogy nem Hitler katonai hi­báiban kell keresni Német­ország vereségének fő okát. ,.Bárki más vezette volna a német fasiszta hadigépe­zetet, e gépezet akkor sem kerülhette volna el a szétzú­zást.” Konyev marsall méltatta a Varsói Szerződés szervezeté­nek fontosságát. „Jó szerző­dés, nyugodtan csatlakozhat­nak hozzá" — jegyezte meg a jelenlévők derültsége köze­pette. Todor Zsivkov botevgrádi beszéde Szófia, (MTI): Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke nagy érdeklődéssel fogadott beszé­det mondott azon a botevgrádi ünnepségen, amelyet az új fél­vezető gyár átadása alkalmá­ból szerdán délelőtt rendeztek. Beszédében Zsivkov miniszter- elnök foglalkozott a bolgár po­litikát és gazdasági he .vzet számos fontos kérdésével. s kitért egyes külpolitikai prob­lémákra is. A bulgáriai „összeesküvés­sel" kapcsolatban — amely­ről a közelmúltban a Bolgár Távirati Iroda már nyilatko­zott — Todor Zsivkov kijelen­tette: Egyes reakciósok nyu­gaton azt rikoltozzák, hogy országunkban állítólag nagy összeesküvést lepleztek le* amely azt a célt tűzte maga elé, hogy elszakítson bennün­ket a Szövietuniótól. Nos, en­nek a gyűlésnek az emelvé­nyéről jelentjük ki, hogy nincs az az erő, amely a bol­gár népet a Szovjetuniótól el tudná téríteni. Együtt vol­tunk. s örökre, életre-haláira együtt is maradunk a Szov­jetunióval. Jó, ha megjegyzik masuknak ezt azok, akik a Nyugaton a Bolgár Népköztár­saság ellen, a Szovjetunióhoz fűződő megbonthatatlan barát­ságunk ellen írnak és fecseg­nek. Feszültség Tunézia és más arab országok kozott Egyre élesebbé válik az el­lentét Tunézia és a többi arab állam, különösen az Egyesült Arab Köztársaság között, amióta Burgiba tunéziai elnök felvetette Izrael állam elis­merésének gondolatát. Az egyiptomi kormány beje­lentette: a Tuniszban lezajlott EAK-ellenes tüntetések miatt hazahívta tuniszi nagyköve­tét. Az EAK kormánya úgy véli, hogy a tüntetéseket Bur­giba kormánya rendezte. A tunéziai kormány is bejelen­tette: visszahívja kairói nagy­követét. Irak tuniszi nagykö­vetét hívta vissza. Tuniszból jelenti a UPI amerikai hírügynökség, hogy az EAK tuniszi nagykövetsége előtt kedden lezajlott három­órás tüntetés során 27 tünte­tő megsebesült. Az iraki és a szíriai nagykövetségek előtt is tüntetések voltak, s e két ország nagykövetei tiltakoz­tak a tunéziai kormánynál. Sípos Gyula: A nagy éjszaka De Tibor nem iszik rendsze- sen. Az életét kellene rendbe­szedni, az egészet, vagy talán még a világot is, mely min­dig új sebeket horzsol rajta. Hol az orvos, aki ilyen bajck gyógyítását vállalja? IS. A két Szenthe gyerek. Sári és Tibor félárván nőtt fel, anyjukat korán elvesztették, apjuk vsla’ nnan Komárom ntepyé' . került ide állomás­főnök ■itk. Szőlősön se roko­nuk. se ismerősük, az állomás különálló épülete az ő gye­rekkorukban még messze kinn volt a falu szélétől, az összekötő új házsor azóta épült, az egyik vasutas fele­sége dajkálta őket, ő főzött az anya nélkül maradt családra. A két gyerek hamar elke­rült a községből, csak a négy elemit járták itt végig, aztán Sárikát polgáriba íratta az apja. Nagyligeten lakott egyik tanárcsaládnál, Tibor meg gimnáziumba került. Csak nyáron jöttek haza, Sárika barátkozgatott a falubéli lá­nyokkal, Tibor meg itt bicik­lizett horgászfelszerelésével. Később már nyáron se látták őket, szabad jegy ük volt utaztak, apjukkal, nagyobb korukban apjuk nélkül. Vas­utasgyereknek könnyű volt akkor külföldre is^kijutni, az utazás alig került valamibe. Az öreg Szenthe udvarias csendes ember volt, egyetlen szenvedélye, amit a falubeliek fura hóbortnak tartottak; fes­tett. Néha a szőlőhegyen te­lepedett meg állványával, a malomárok partján valamelyik öreg épület előtt és gyere­kek, felnőttek lopva nézték, hogyan alakul ki a kezdetben zavaros színfoltokból a táj képe, fa lombja, vagy a lege­lésző tehén. Nem szerette, ha nézik. A faluban nem is mu­tatott, nem is adott képet senkinek, csak az öreg taní­tónak, vele sűrűn összejártak. Sárika később Budapestre került tanítóképzőbe, Tibor Nagyligeten érettségizett a gimnáziumban. Talán apjuc halála is siettette Sári férj­hezmenését. Negyvenkilencben halt meg az öreg, hirtelen, minden előzetes betegedés nél­kül. Alig telt le a gyászév, Sári már hozzáment Vargha Palihoz. Nagy szerelem volt. Nagy szerelem? Két évig sem éltek együtt békességben. Ami yen lángoló, heves udvarló volt Pali. olyan rabbiátus, ltegye’.- lenkedö és kiszámíthatatlan férj lett belőle. Volt. amikor már a szomszédok mentetté, ki Sárit a keze közül: fojto­gatta. Pedig nem ivott, csak valami komor gyanakvás ural­kodott el rajta. Rég külön él­tek már, amikor jött az ötven­hat és Pali eltűnt. Senki sj tudja, hova lett, azóta sem adott hírt magáról. Tibor? Ivott már gimnazis­ta korában is. Tehetségesen rajzolt, mindenki nagy jövőt jósolt neki. Aztán ide jutott. Alig harminc éves és kész. Ki vagy mi segíthet még raj­ta? Talán Sárika? Hiszen min­dent megtett már. Vagy a nagy garral hirdetett elvonó­kúrák? Most feláll a székről, az ablakhoz megy bizonytalan léptekkel. — Nem jön — mondja, az­tán ölelő mozdulattal int Já­nosnak. — Gyere csak ide. — átöleli a vállát, közelről látni csak milyen megtört, öreg ez a harmincéves ember, arca bo­rostás, sápadt, élettelen a bőre, szája sarkán nedves csík fénylik. — Látod? — mutat kifelé. Talán Sári jön, csak még eltakarja a hordó, vagy még lejjebb van az úton? János előrehajol az ablakban. — Látod? — kérdi újra Ti­bor. — Majd te rájössz egy­szer — megmarkolja János vál­lát, jobbjával meg kimutat —. hogy minden kisebb. Nem a ház, meg a vonat, fütyülök a házakra. De az rettenetes, hogy minden kisebb — tele van a szeme könnyel — asz- szony, szerető, jóbarát — és már zokogástól rázkódva folytatja — az egész világ. Erőt vesz magán, de a szeme tele könnyel — Majd rájössz mert te okos ember vagy, hiába teteted hülyének ma­gad. Engem nem csapsz be. Minden kisebb. Mit csinál­hatsz? Bevered a fejedet a falba? Nem segít. Aztán ösz- szezúzod magadat. Kicsire, tu­dod? Egész kicsire. Újra leroskad a székre s fújtat, mint aki teherrel fu­tott és most ledobta válláról. János hirtelen úgy érzi. el kellene neki mondani mindent. Hogy Sári, meg ő... És lelkei verni ebbe a megtört, megke­seredett fiúba is, ők meg tud­nák tenni. Mi lehetne meg belőle! Műszaki rajzoló. Is­tennyilát! Tizennyolcadik ál­lása van, volt ez már minden és akármihez fogott hozzá, be­csülték a munkájáért. De így hová jut? És Sári, szegény Sári cipeli még ezt is, nem elég neki a saját keresztje. — Mit lógatod az orrod? Tu­dok én mindent, — szúrósan néz újra Jánosra, az meg ar­ra gondol, hogy Tibor most mégis előhozakodik Sárival és ő tagad majd és hallgat “s mellébesfcél. Mégse lehet evvel a részeg gyerekkel tanácskoz­ni, megbeszélni ilyen dolgokat, akármennyire testvére is Sá­rikának. — Nem tudsz te semmit — mondja hát kihívón és eleve védekezőn. — Mit ijedezel? — Látszik rajtam? — tért át könnyedebb hangra, de Tibor csak legyint, mintha azt mondaná, nem kell itt mellébeszélnt. — Túrod a földet hatvan­éves korodig, hordod a mos­lékot a disznóknak, közben számolod a pénzedet. Ott van — mutat az asztalon a pénzcsomóra. — Ugy-e nem kell? Azért nincs harag? — kérdi engesztelőn és koccintás­ra nyújtja poharát, mikor lát­ja, hogy János elmosolyodik. — Beléptél és kész. Örülj ne­ki. Mit akarnak ezek a nagy ellenállók, mi? Járombaíogni a tehenet, aztán hajtani száz évig: ne-e-e, böcce-ne-e. Bim­bó, piros ne-e-e! Megmondtam neki, a Gölöncsér Jóskának, most, amikor jöttem föl. Sir, mint a szopós malac. Ne-e-c, böcce ne-e. Megmondtam ne­ki. — Mit szólt? — kérdi János vidáman, mert mégis jobb, hogy nem Sárikával huzako- dott elő és ez az egész terme­lőszövetkezet reggel óta, leg­alábbis Csekő kézszoritása ót,* olyan számára, mintha kívül­ről nézné, mintha túl volná az egészen, nincs mit kínlód­ni rajta. (Folytatjuk 1965. április 29. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom