Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-21 / 93. szám
Kis befektetés, de lényeges A gazdaságosabb termelésnek egyik fontos tényezője a vállalatok műszaki intézkedési terve. Ez az okmány azokat az elképzeléseket, javaslatokat és szükséges intézkedéseket sűríti magába, amelyek közvetlenül csökkenthetik az önköltséget, a tartási időt. Nem lehet tehát közömbös, miként válik valóra a „műszintterv.” Álljon itt mindjárt egy közel i példa: a Közúti Üzemi Vállalatnál tavaly a műszaki intézkedési tervben előírt módon igyekeztek lerövidíteni a szállítási távolságokat, »mely végső soron hétszáz- e*er forint megtakarítást jelentett. Ugyanitt a munkaszervezés részleges megváltoztatásával csökkentett állásidő értéke 50 ezer forint volt. Csupán ebből is kitűnik a műszaki intézkedési terv' egyik nagy előnye: minimális befektetéssel — vagy olykor beruházás nélkül — számottevő gazdálkodási eredményt lehet felmutatni. Esetenként lényegtel eat apróságnak tetsző intézkedések is sikerre vezetnek. Attól még ment a termelés például a nyíregyházi cipőgyárban, hogy a termékek felesleges mozgást, sőt. visszaforgást végeztek. A gyártásfejlesztésen belül új technológiát képeztek ki és most már kevesebbet bpsz- azonkodnak a dolgozók, termelékenyebb a munkájuk a korábbihoz hasonló intenzitással is. A tejipari vállalatnál javítottak a csarnokok műszaki állapotán, új kutakat építettek, emelővillás targoncákat állítottak munkába. Nyírmihálydiban megoldották a vasúti tartálykocsik távvezetékkel való töltését: kedvezően befolyásolták a közvetlen költségek alakulását. Természetesen a műszaki intézkedési terv középpontjában a ..pénzes” fejlesztések állnak. Olyan nagyobb munkák például, mint a sütőipar gépesítése, vagy a gépjavító vállalat korszerű szállítópályájának elkészítése csakis befektetéssel, anyagi áldozattal lehetséges. Azonban van más lehetőség is. Elenyésző összeget kapnánk, ha megpróbálnánk kiszámolni, vajon milyen kiadással járt az a közútiaknál, hogy a kohósalak szállítmányoknál jelentkező vastapadványokat ma már haszonvasként értékesítik. A bevétel viszont éves szinten több tízezer forint is lehet. Hasonló, „kishord- erejü” téma volt a gumigyár tervében az üzembiztonság fokozása. Végrehajtása nyomán azonban kevesebb volt a balesetek miatt kiesett munkanapok száma, következésképpen nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munkával teljesíthették előirányzatukat. Negyedévi munka után egyre több üzemben lapozgatják már a műszintterve- ket. Ajánlatos, hogy ne kerülje el a figyelem ezeket a kisebb javaslatokat sem. Bár még nincs mérhető eredménye, de nagyon valószínű, hogy az építő szerelő vállalatnál közeleeen nyoma lesz a képesítéssel nem rendelkező művezetők továbbképző tanfolyamának, a télen megtartott munkásakadémiai előadásoknak. A százezres korszerűsítések mellett ilyen apróságok is meghúzódnak a műszaki intézkedési tervekben. I r. Magas szinti! képzés a muiikásakatléiitiákoii \agyobh figyelmet érdemelnek a szocialista brigádok Megyénk üzemeiben, vállalatainál hagyományai vannak az ismeretterjesztő munkának. A munkásakadémiákat — az ismeretterjesztés legmagasabb formáját — megyénkben 1500 dolgozó látogatja rendszeresen. Az akadémiák jelentős mértékben segítették a dolgozók szakmai és politikai fejlődését. Alapozó témák Mindinkább helyet kapnak a tematikában az úgynevezett- alapozó témák: a matematika, kémia, fizika, biológia. Ebből a szempontból különösen a Kisvárdai Vulkán, a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat és a Nyíregyházi Építőanyag- ipari Vállalat emelhető ki. Termelési feladatokat közvetlenül segítő tematikát dolgoztak ki a munkásakadémiák szervezésénél a MÁV, a posta és a Közúti Üzemi Vállalat szakszervezeti bizottságai. Az ilyen szervezés azonban az egyoldalúság veszélyét rejti magában, mert csupán a dolgozók szűk szakmai, illetve műszaki továbbképzésére ad lehetőséget és kirekeszti az általános politikai és világnézeti felvilágosító munkát. Ezért kívánatos a kétféle tematikát összehangolni, különösen olyan munkahelyeken, ahol több munkásakadémia is működik: a műszaki tematika mellett általános témakört is fel lehet használni, s ezeket az előadásokat több tagozat egyszerre is hallgathatja. Ezt az elgondolást valósították meg a Kisvárdai Vulkánban is. A tematikák kidolgozásában követendő módszert dolgozott ki a Tiszavasvári Alkaloida: kérdőíveket osztott ki a dolgozóknak. az igényeket összegyűjtötte és ezek összegezése Munkában a hegesztő a vasipari ktsz-ben. Foto: Hammei J. alapján állította össze a munkásakadémia témaköreit. Az utóbbi években fokozatosan nőtt a hallgatók száma, s ezzel együtt a szervezőmunka tartalma és minőségi színvonala is fejlődött. A további fejlődés érdekében azonban nagyobb figyelmet érdemelnek a szocialista brigádok, mert eredményes akadémiai oktatást csak ott lehet szervezni, ahol egy-egy tagozat egy-egy brigádra épül. így szervezték a tagozatokat a Kisvárdai Vulkánban. a záhonyi MÁV-nál, a Nyírbátori Növényolajipari Vállalatnál, a nyírlugosi és a Csengeri Állami Gazdaságban is. Iugázók szabad ideje Megyénk üzemeinek sajátos problémája, hogy sok a bejáró, úgynevezett ..ingázó" dolgozó. Szabad idejük a közlekedéshez kötött. Amennyire ez; egyik helyen a népművelési munka hátráltatója, másutt épp a segítője. A záhonyi MÁV-nál például a vonatra váró munkások holt idejét már évek óta előadásokkal és filmvetítésekkel , kötik le. A bejáró munkások- j kai való foglalkozások alap- feltétele, a rendszeresség. A munkakezdés előtt, vagy után, előre meghatározott tematika szerint, pontos időmegtartással és érdeklődést keltő tematikával kell megszervezni a bejárók szabad idejének hasznos eltöltését, (Szilágyi) 500000 köbméter víz Húsvétkor már éjjel-nappal zuhogott a friss Tisza- víz a Keleti főcsatorna medrébe, mert a tiszavasvári zsilip 75 tonnás kapuját az ünnep előtt kinyitották — s ezzel megkezdődött a főcsatorna idei munkája. A csatorna által -táplált öntözőrendszer feladata megnövekedett: összesen mintegy fél- milliárd köbméter vizet kell eljuttatnia a szántóföldekre, rétekre, legelőkre és a halastavakba. A főcsatorna ..hatáskörébe” eső területeken 88 ezer holdnyi szántóföld várja a vizet, ezenkívül a esatorna mintegy 10 ezer hold halastó víz-utánpótlását is biztosítja. így történt Miért tüntették ki a dohány fér ment&át a Minisztertanács és a SZOT vor©* vándorzászlajával ? A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával tüntették ki 1904. évi eredményei alapján a Nyíregyházi Dohányfermentáló Gyárat. Mivel érdemelte ki e magas elismerést Szabolcs egyik legnagyobb ipari egysége? Slalisítlika Százezer mázsa dohányt fermentáltak 1964-ben. Másfélszer többet, mint, egy évvel korábban. Valaki kiszámította: 10 milliárd Kossuthra telne belőle. A terv ennél 7,4 százalékkal kevesebbet írt elő. A létszámterv viszont 5.1 százalékkal többet ajánlott, mint amennyit igénybe vettek. Ok másként kalkuláltak: jó gazda módjára. Húsvét előtt egy nappal háromheti, pontosabban 21,4 napi keresetnek megfelelően nyereségrészesedést fizettek. Ugrás Tavaly decemberben dicséretet kapott a gyár a párt Központi Bizottságától. Gratuláltak ahhoz, hogy kitűnő minőségű. termékük iránt ugrásszerűen nő a kereslet külföldön. Ez az „ugrásszerűen" egy év alatt két és félszeres növekedést jelent. Ami megtérült Húsz év alatt ötször volt élüzem a fermentáló. Mind az ötször leginkább a munkaverseny segítette őket a kiugrásban. Most is. Tavaly év elején sorra álltak fel a brigádok a termelési tanácskozáson, hogy megtegyék vállalásaikat, kihívják egymást versenybe az üzemek. Megbecsülték ezeket a vállalásokat, rendszeresen értékelték, nem engedték érdektelenné válni a versenyt. S nem fukarkodtak a jutalommal sem. A nehezebb napok kampány- feladataira tavaly 50 ezer forint céljutalmat osztottak ki, fizetésen felül. Jó befektetés volt — hatványozottan megtérült... Finomabb a cigaretta Egy mázsa dohányt 1963- ban 34 óra ráfordítással fermentáltak természetes úton. Tavaly 21 alatt. Tizennégyezer mázsánál ez a 13 óra különbség — szerényen számítva — egymillós megtakarítást jelent. S milyen egyszerű eszközzel érték el ezt az egymilliót: a miskolci, meg a kisvárdai telephelyükön saját rezsiben, a lehető legolcsóbb megoldassál fűtött raktárakat alakítottak ki. Ez meggyorsítja a kiképzést, javítja a minőséget. Magyarul: finomabb lesz a cigaretta. A másik milliónak még rövidebb a története. Hatvanháromban alig haladta meg a 20 ezret az újítások népgazdasági haszna. 1964- ben 21 bevezetett újítás 1 millió 200 ezer forinttal gazdagította a gyárat, a népgazdaságot. Gondok Évek óta folyamatosan végzik a kamrák rekonstrukcióját. Tavaly hat kamra nem üzemelhetett. Kerülgették az építőket, akik már jóval túllépték a határidőt. Pedig ez a mostani hat kamra nagy tét. Mindegyik másfajta, kísérlet arra, melyikkel a legcélszerűbb a fermentálás. 1964-ben fel szemmel ezt a munkát is figyelték, sürgették: ha törik, ha szakad, az idén próbát kell tartani velük. Arra is kevesen gondoltak, hogy előbb kapják meg a vörös vándorzászlót, mint a bekötő utat az üzemhez. Eső« időben sártenger a gyár bejárata. Vessződnek a sofőrök, a íogatosok. Nem nagy dolog, de ezzel is meg kellett küzdeniük tavaly. Sikerült. Csak a tanácsnál nem sikerűit megtudni: mikor épül már meg a bekötő út? A fermentáló egyébként is jogosult: évente több százezer községfejlesztési hozzájárulást fizet. Menni fog Még tart a kitüntetésről szóló hír hatása, de a gyárbeliek már előre néznek. Azt mondják, van a dolognak másik oldala is: idei tervüket a tavalyi kiváló eredményekhez igazították. A vörös vándorzászló ára ma már csak „a bázis”, amelynél az idén többet kellene felmutatni. Kiigazítják hamarosan azt a szépséghibát, hogy még nincs náluk szocialista brigádmozgalom. ’Szezonális üzem, sajátos körülmények. De megpróbálják, s az is „hoz” valamit. Persze, akkor sem szégyenkeznek, ha tartani tudják a tavalyi eredményt. Ahhoz mindenekelőtt fermentálni kell 110 ezer mázsa dohányt. Azt mondják, menni fog. Április 29-én tartják az ünnepséget. Akkor hozzák a vörös vándorzászlót, amely mindig a tegjobbaknál időzik. Angyal Sándor VÉSZI ENDRE: ÜLJ LE, HAM! T> endula Géza h úszónkét éves volt, a Dunántúlon szökött meg alakulatától, amikor nyugatra irányították s most már, hogy szabaddá vált az út, Budapestre tartott, hazafelé. De még nem fogta tel, hogy véget ért a háború. A napsütés magasba emelte, áttetsző fényével szinte kirakatba helyezte a romba- dőlt várost. Az utcákon, a bombák hasította telkeken szörnyű sebeket mutatott. Roggyantlábú asztalkákon cigarettát, szardíniát, katonai konzervet árultak. Szakállas kucsmás emberek nyüzsögtek az árusítóhelyek között. A szél megragadta és lebegtette a port, a kormot. A kettévált házak, mint valami borzalmas színház, ahol nem gördült le a függöny, a félbemaradt életet mutatták. Egy félbemetszett szobában virágmintás bölcső lapult a falhoz, egy másik lakásban, ég és föld között lebegve, nagy, sötétbarna zongora. A hepe-hupás, bombaverte utcákon a Ferencváros felé haladt. Ez itt az Üllői út. Emlékezetében kilombosödtak a Népliget fái, bokrai, látta a vurstli bódéit, a festéktől íe- hér kikiáltót. Ahhoz a házhoz ért, ahol Nusival, a feleségével lakott. Pontosan hat hónapig tarlott ez a boldogság. Ez a ház most már nem létezik és Nusi sínes többé. A kapubejáró menvezete leroskadt, de az omladékokon ál, embertaposta ösvény vezetett az udvarra. Mint a víz alatti csönd, úgy fogta körül ez a jelen. Valaki megszólította. A hang hideg volt és bizalmatlan. — Mit akar itt? Mit keres? Kofabundába öltözött, dühödt emberke kérdezte ezt. A lábán posztóbetétes csizma. — Ne keressen itt semmit, jóember, ez romház. Még lakni is tilos benne, nemhogy keresgélni. Menjen szépen, uram, nincs itt semmi keresnivalója. Ami volt, elvitték a régi lakók, már aki életben maradt. A pincében pedig nyolcvan hulla. Hacsak azokat nem keresi? — Hát igen, éppen azokat keresem. — Akkor menjen le a pincébe, és beszélgessen velük. Tatán magának válaszolnak. Szó nélkül ment tovább. Most már szüleit kereste. A gyerekkori tájhoz ért. Milyen is volt ez? Két-háromemele- tes házak, amelyek itt-ott közrefognak egy-egy ósdi földszintes épületet. Mi maradt ebből is? De az utca ahol nevelkedett, alig változott. A háború buzogánya, amely szétzúzta a környéket, ezt az öreg utcát szinte épségben hagyta. Bendula kétszer is körüljárta a szülőházat. A kapuban a házmestemébe ütközött. Az egykor kövér szőke asszony csontig soványodott, megőszült. Tekintetében volt valami eszelős. Nem ismerte föl a fiatalembert. A kis konyha, amelyben megfordulni is alig lehetett, a régi volt. Még az illatai is a régiek. Görcsös mozdulattal lenyomta a kilincset, a rettegés elgyengítette. Az utcára nyíló ablaknál ott ült az öreg: idősebb Btn- dula Géza. Töppedt volt. meg- aszalódott. Ott ült a sápadt fényben és erős, vastag, rozsdavörös bajusza ellepte zsugorodott kicsi arcát. Az arca majdhogy elfogyott, de a bajusz megmaradt. Mikor megpillantotta belépő fiát, kételkedő mosoly ült a szája köré. Mint aki azt mondja a látomásnak, ne bolondozz! Fony- nyadt volt, sovány, de a hangja megőrizte régi meleg színeit. — Most már elhiszem, hogy vége a háborúnak. Ülj le, kisfiam! Édesanyja csak estére került haza. Valami előkelő vendéglőt rendezlek be a belvárosban, oda járt takarítani. Magas volt, termetes, szokásához híven most is egyenes derékkal járt. Bendulában ismét gyűlt a keserűség. . — Hát maga takarítani jár, anya? Azért dőlt össze a régi, hogy maga megint csak takarítson? Az asszony vállat vont. ..Nem rendeződik el minden egycsapásra.” Egész éjszaka beszélgettek. Gondolataik szakadozottak voltak, nem ragaszkodtak az összefüggéshez. Az életüket mondták, hogy volt, amióta elszakította őket egymástól a háború. — Magadra maradtál, fiam — mondta az öreg, de többet nem beszéltek Nusiról. Másnap elindult végtelen útján. A régi üzemben munkának nyoma sem volt. Barátait szétíújta. széldobátta a háború. Márpedig akárhogy van, nem akart üres kézze hazamenni. Érezzék az öregek, hogy hazaérkezett a fiúk. Egy kifőzde kirakatánál megtorpant. Állt, állt és bámulta a tüneményt, egy egész sült libát. Nem volt pénze, de belépett a hűvös, hosszú beit- ba. Hegyes áilú asszony fogadta. — A sült libát szeretném — dadogta, s maga sem tudta, mi lesz ebből. — Pénzért nem adom. — Pénzem nincs is. — Hát akkor? — az asszony már tuszkolta volna kifelé, de megakadt a szeme Bendula bakancsán. Jó, hibátlan bakancs volt az. — Ezért megkaphatja. — Ezért? Bendula elvörösödött a haragtól. — Tudja, hogy mi maga? Hullarabló. Az asszony nem sértődött meg; vállatvont. Végül Bendula lekuporodott a földre, ki fűzte a bakancsát és elindult hazafelé a sült 11'oá' val. Mikor belépett a szoba-; ba, az öregek csak a sült libáit látták a kezében és nem vették észre, hogy nincs a lábai'*'1 cipő.
