Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-18 / 92. szám
ÜZEMRŐL - ÖZEMRE Vezetés, önállóság és felelősség Figyelemre méltó tapasztalatok a KPM Nyíregyházi Közúti ízemi Vállalatnál PpofilsKÖTefkciPÍpkeí alakítanak ki Szaholcsthnn Növekedett a lakossági szolgáltatás Sok sző esik manapság a ' esetésről, a helyes munkastílusról, s ezekkel összefüggésben arról, ki hogyan értelmezi és alkalmazza az •azgatói beosztással járó :uverén jogot. Előrehaladá- ,nk egyik fontos tényezője a < vezetes. Sok függ attól, ’gy az igazgató, mint az :em, vállalat egyszemélyi lelőse milyen egyéniség, cnyli-e, vagy sem a beosz- :tt vezetők véleményét, fi- velembe veszi-e döntéseinél, :ztosítja-e az alkotó légkört, ■ agy nem, bízik-e beosztottiban és így tovább. Tehát oly módon érvényesül-e az egyszemélyi vezetés, amely magába foglalja a ollektív vezetés bölcsességét? E helyes vezetési elv er■ én yesülésének köszönhető, hogy az 1964. év eredményei alapján élüzem lett a KPM Nyíregyházi Közúti Üzemi Vállalat. Reszeljenek a vezetésről: Ojtozt János igazgató, Budai Ferenc főmérnök, Qaál Imre mérnök, a termelési osztály vezetője es dr, Ács Miklós tő könyvelő, T — Nehéz körülmények között, Í963 decemberében neveztek ki igazgatónak, amikor ezt a vállalatot fel akarták számolni. Az elődömet már el is helyezték. Nagy volt a bizonytalanság. A műszakiak egy része elhelyezkedett, húsz technikusból alig maradt itt a fele. Nem kaptunk mérnököket, a tervet — múltán mégis úgy döntöttek, hogy megmarad a vállalat — felemelték. Nem volt mit tenni, a jól begyakorlott brlgádvezetőkből állítottunk be többet művezetőnek. Vállalni keöett a felelősséget. Nem is fcnckwn hogyan teljesítettük volna 93 millió forintra a 87 nvifitós tervet* ha nem bízom az emberekben. Pedig a gárdánk szakmailag meggyengült, ugyanakkor több szakmunkát kellett elvégeznünk az ismert alacsony gép« felszerelés meV- lettu — Tfe esztendeje vagyok ebben a szakmában. Én az első pillanattól kezdve támaszkodtam az emberekre. tJgy érzem, hogy a gazdasági kérdések helyes eldöntésénél mindig figyelembe kell venni a szakvezetők véleményét, s csak aztan lehet kimondani az igent, vagy a nemet. Rendszeres gyakorlat nálunk, hogy minden fontos problémát előszói- elvileg tisztázunk, alaposan megvitatunk; hogy lenne gazdaságosabb, termelékenyebb, s csak aztán döntünk. így sokkal köny- nyebb a vezető munkája, mert mindenki magáénak érzi a feladatot, s igyekszik azt önállóan, legjobb tudása szénán* végveha jtam. T — önátto és felelősségteljes munka azonban igazán csak a 250 köbcentiméteres motorral rendelkező Nyírség, és a jelenleg egyiptomi exportra gyártott transzformátorház — képviseli a megye szövetkezeteit. Az első negyedévben né hány szövetkezetnél új tér mékek gyártását is bevezet ott érvényesülhet, ahol az egyszemélyi vezetés jó, folytatja Budai Ferenc főmérnök. Sokszor szinte úgy érzi az ember, hogy nem is az igazgató döntött, hanem mi, kollektiven. S azt gondolom, hogy ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy csorbát szenvedne az egyszemélyi vezetés, sem azt, hogy nincsenek viták. Emiitek egy példát. Sokat vita tkoztunk azon, hogy hány főépítés vezetőség és építésvezetőség legyen a vállalatnál. Számítgatások alapján meggyőztük az igazgatót, hogy nem az ő álláspontja a helyes. Elfogadta. A vezetés velejárója, hogy bizonyos ellentmondások keletkeznek, amelyeket az élet. a gazdasági feladatok megítélése és eldöntése indokol. Itt kell vigyázni arra a vezetőnek, hogy ezeket megfelelően oldja meg. Ezekért aztán vállalni kell a felelősséget. Itt volt például az 1965. évi tervfeladatok meghatározása. Én elleneztem, hogy 90 esetleg 100 milliós tervfeladat végrehajtását vállaljuk. Az igazgatónak az volt az álláspontja, hogy vállalnunk kell. B Ekkor kapcsolódott a beszélgetésbe dr. Ács Miklós. — Én is emlékszem erre a heves vitára. Vállaltuk és meg is kaptuk a 94 milliós tervet ez évre. Igaz, hogy sokkal fegyelmezetebb munkát, az erők összpontosítását követelte meg a feladat végrehajtása, de megérte, mert az első negyedéves tervünket az előírt 5 millióval szemben 5 millió 500 ezer forintra teljesítettük. Ebben a munkában nekem is és a többieknek is több önállóságot kellett tanúsítanunk, felelősségteljesebben végezni a munkát. így érvényesült a gyakorlatban a helyes vezetési elv, s úgy érzem a párt decemberi határozata is ezt kívánja tőlünk. Persze a helyes vezetés nem nélkülözheti a vitát, s van eset, amikor egyes kérdésekben nincs közös álláspont. Elmondok egy ilyet. Ma sem értek egyet azzal az elképzeléssel, hogy az idén még ne növeljük az i építésvezetőségek önállóságát. Véleményem szerint itt az ideje, hogy a munka értékelése a helyszínen történjen. Ez kevesebb tévedéssel jár. j Az igazgatónak, más a véle- j menye. A vita még nem dőlt j el. Az a tapasztalatom, hogy J nincs elég törekvés a műsza- j kiak részéről a közgazdasági j szemléletük bővítésére, de ez j fordítva is áll. 0 ! Gaál Imre mérnök, a termelési osztály vezetője; Én úgy érzem, szabad kezem van. Itt van például a negyedik negyedévi munkák szervezése. Hol van még október? Messze, s már úgy szervezem a munkát, hogy a fagyok beállta majd ne zavarja a terv teljesítését, ne kelljen embereket fagyszabadságra küldenünk. Persze ez nem zárja ki azt, ha valami probléma adódik, operatíven intézkeflik az igazgató. De mindig tudni kell, hogy erre mikor és hol van szükség. A helyes egyszemélyi vezetésnek csak néhány elvét érintettük. De ez is tanulságos lehet. Ezt a vállalatot fel akarták számolni. Megmutatták, hogy életképesek. Most az ország 15 hasonló szakvállalata között az első helyet foglalják el a múlt évi eredményeik alapján. 1964-ben 16 : millió 164 ezer forintot takarítottak meg a népgazdaságnak. s béraiaptullépés nélkül gazdálkodva teljesítették az önköltségi. termelékenységi mutatókat is. Farkas Kálmán Megyénk kisipari szövetkezeteinek lakosságszolgáltatási eredményeiről, a tervekről, valamint a ktsz-ek Budapesti Nemzetközi Vásárra való készüléséről tájékoztatta lapunkat. Czimbalmos István, a KISZÖV megyei elnöke A‘ ktsz-ek első negyedévi munkája a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva fejlődött,, különösen a lakosság- szolgáltatások növekedtek. A KISZÖV megyei elnöksége tervezi, hogy a második fél étiben folyamatosan profil- szövetkezeteket alaki! áriák ki. A vegyes szövetkezetek fodrász és fényképész részlegeit a Nyíregyházi Fodrász, illetve a Nyíregyházi Fényképész Kisipari szövetkezetek veszik át. Ezzel az anyagellátást, műszerezettséget és az üzletek kulturáltságai is javítani tadják. Nagymértékben emelkedett az ipari javítások összege, valamint a textilruházati ktsz-ek méretes tevékenysége is fejlődött. Emelkedett a fodrász, fényképész szövetkezetek szolgáltató tevékenysége, ez utóbbinál a TEMPÓ részleg újabb szolgáltatásaira, a házi takarításra, az önjáró fűrészgépek beállítására volt már nagy szükség. A személyi szolgáltatásokkal mintegy négymillió forint forgalmat érték el a megyei kisipari szövetkezetek. A májusban nyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron a Nyíregyházi Vasipari Kfsz két terméke ! a Szabolcs motoros áva- soáHító kocsi áj változata, Magas eélj tilalmak lucerna és más apró mag termesztéséért Az idei lucerna-, vöröshere-, a SZÖSZÖS-, pannon- és tavaszi bükköny, továbbá a szója maghozamának növelése igen fontos e növényfé- lek vetésterületének gyarapítása, ugyanakkor a fölös készletek külföldi értékesítése szempontjából. A földművelésügyi miniszter utasításban rendelkezett arról — Mező- gazdasági értesítő, 1965. április 14. szám —, hogy ezeknek a magvaknak a termesztését céljutalmakkal serkentsék. A céljutalmakban a tsz-ek, tszcs-k, állami gazdaságok. gépállomások, a növényvédő állomások, a vetőmagellátó vállalatok vezetői es dolgozói érdekeltek. Az értékesítésre, vagy bértisztításra az átvevő szerveknek 1965. november 30-ig átadott, 90 százalékos tisztaságúra átszámított minden 100 kilogramm lucerna- és vörös- heremag után a termelő gazdaságoknak 35 forint, a cséptést végző gépállomásoknak 10 forint, a megyei növényvédő állomásnak — február 15-ig elvégzett fémzárolás esetén — 2,50 forint céljutalom jár, a vezetőknek és a termelésben, a munkában közvetlenül résztvevőknek — az utasításban feltüntetett arányokban. A vetőmagtermeltető vállalat megyei alközpontját — a fent jelzett fémzárolási határidő betartása esetén — mázsánként 4,80 forint illeti meg. Egy mázsa bükkönymag átadása után a termelő gazdaságokat 18 forint, a vetőmagellátó megyei központját 3 forint céljutalom illeti meg. A szójaértékesítés után járó céljutalom progresszív. A termelő gazdaságok hat mázsán felüli holdankénti értékesítésnél mázsánként 5, 7,5 mázsa felett 10, 9 mázsa felett 15 forint cél jutalmat j kapnak. Deltái valamit tenni kell . . Hetekig járta a vállalat vezetőségét. mandenkit megmozgatott. Segíteni nem tudtak. Ekkor támadt egy Ötlete. Az Arany János utca végén van egy régi öltöző. amit nem hasznai a vállalat Igaz. romokban van. de ha rendbe hoznák? Szoba, konyha és kamra kitelne belőle . . . Gondolatát elmondta a vezetőknek. Azok egyetértettek. Egyik délután összeült * brigád — Saáktársak — fcsadte a sebt a brig'adveaető. — Mi volna a véleményetek. ha munka után rendbehozriánk az Arany Janos úton lévő épületet es lakható»« átadnánk Oláh Jánosnak? A brigád tagjai természetesnek tartották a segítséget. Másnap, akt csak tehette, ott volt a helyszínen. A brigádvezető járt az öten őt követté Csontó János művezető Szabó László,' Orosz Károly, Balogh János, Fábián András és a .többiek' Senki nem akart kimaradni. Vakoltak, tetőt javítottak, festettek, - ajtót, ablakot szereltek. Mindenki szívvel csinálta. — Ha nem látnám, el sem hinném — mondta elismerően Oláh János — Hat én sem maradok adós a vállalatnak .. Alig telt el egy hét, a lakás már újjávarázsolva várta lakóját. A múlt hét végén pedig be is költözött a fiatal Házaspár. A brigádvezető egy liter bort vett ki a zsebéből és amellett ünnepelték meg a nem mindennapi eseményt. — Most már jöhet a gyerek .. Az asszony boldogan elpirul. Bálint Lajos tudóit veKik dolgozm .. — Jo, majd megbeszélem a többiekkel, mert úgy is hiánj - zik egy emberünk . . Néhány nap múlva a äataä szakmunkás boldogan vette tudomásul, hogy befogadta a brigád. Nem volt ismeretlen a többiek előtt sem Tizenkét éve dolgozik a vállalatnál. Oláh János csakhamar beleilleszkedett a kis családba. Bár addig is szorgalmat-, fegyelmezett munkás volt — ezért hagyta ott a másik brigádot. ís —de az a közösségi szellem és munkakedv, az itt tapasztott, öt *e meglepte. Ent.i l«tog«Ni( Tett, mórt ae Wő. Saorgatmas, ügyes munkájáért megszerették a brigád tagjai. Égett keze alatt a munka mint mondották, de gyakran gon« terhelten és magába zárkózva találták. Ez feltűnt a többieknek. Szóltak a brigádvezetőnek. Tompa többször faggatta. Nem szólt. — Majd egyszer megoldódik — legyintett a kezével és tovább folytatta a munkát. A brigádvezető és Saabé László, a brigád legidősebb tagja egyik este váratlanul bekopogtak Oláh János lakására. Az asszony zavartam próbált helyet saoríifcani a szak szobában. — Most már értem — szólalt meg elsőnek Tompa Lajos brigádvezető —, hogy miéri vagy néha elkeseredve. Hát bizony ez nem lakás Tompa Lajos brigádvezető akkor éjszaka sokáig nem hunyta le a szemét, csak forgolódott az ágyában. — Mi volna, ha a lakásom egyik szobáját átadnám a fiatal házaspárnak? Áh, ez nem megoldás — vetette el gondolatát. A Nagykállni Cipész Ktsz-ben Debreceni János munhafelvevő jegyzi a rendelő kívánságát. (Hammel íeivj MEGIECYZÉS Ahol búza nincs. A kalászosok vegyszeres gyomirtása' most veszi kezdetéi. Felmérések szerint az ősei gabonaféléknek jól teleli 60. közepesen 25 és gyengén 15 százaléka. A legfőbb figyelmet erre a két utóbbi csoportra kell fordítani a vegyszeres gyomirtás során, mert mint a szakemberek mondják: ahol búza nincs — ott gyom van. A múlt évek tapasztalatai mind nagyobb területen igazolták: a vegyszeres gyomirtás 15—25 százalékkal vagy még nagyobb arányban gyarapítja a gabonafélék terméseredményét. Néhány közös gazdaságban már meg is kezdték ezt a tonlos, ttagyonis időhöz kötött munkát. Azonban vannak olyan termelőszövetkeeztek, amelyekben nem tervezlek kémiai gyomirtást, nem i« rendelték meg a vegyszert. Ez iA mulasztás azért is súlyos. mert legtöbbje el^a» gazdaság:, ahol a szervezeti, vezetési hiányosságok ké- vetkéztében az őszi vetések jelentősebb része nem optimális feltételek közt történt. ebből eredően itt találhatók a gyenge, ritka állományú kalászosok is. Én ahol búza nincs, ott gyom van Megyénkben megvannak az anyagi és technikai feltételei annak, Hogy — a rendelkezések érielmében is — ott. ahol a kalászosokban a gyomok szám* négyzetméterenként eléri vagy meghaladja a húszat, a v egyszeres gyomirtást maradéktalan»! elvégezzék. . «■ n. lék. A rakamazi ktsz kétféle lábrács, fonott és szalagacél — gyártását kezdte meg, amelyet országos terítésre készít, a Kisvárdai Vasipari Ktsz szállítószalagot' gyárt, a. nagykereskedelem részére, ugyanott eddig ‘importból beszerzett doboztűzog'ép . szériagyártása kezdődött meg ! marik) Ház; az Arany János utcán Épíietle; a brigád — Átadták: egr hete Beköltözött: Oláh János mk«km«tnkä» Sokan ismerik az É M. Saa- 1 bölcs megyei Építőipari Vállalatnál Tompa Lajos szooi- 1 aiista brigádját. Immár bar- : madszor nyerték el a megtisztelő címet. s Majd dönt a brigád .i A múlt. év közepén Oláh , János fiatal szakmunkás megszólította a brigádvezetőt. j — Lajos bátyám! Szeletnek j a brigádjukban dolgozni. Az . enyémben sokszor fegyelme- < zetlenek, meg gyakran a po. , hár fenekére néznek..; Nem j Növekszik a magyar gyógyszerkivitel Az utóbbi másfél évtizedben gyors ütemben fokozódott a magyar gyógyszergyártás és a gyógyszerkivitel. Erre a legjellemzőbb, hogy míg 1938-ban a hazánkban előállított gyógyszereknek mindössze 28 százaléka került exportra, 1964- ben pedig — bár a termelés a háború előttinek a huszonöt- szőrösére emelkedett — a gyógyszerkészítményeknek csaknem 70 százalékát exportálta a MEDIMPEX külkereskedelmi vállalat. Az 1949-ben alakult MEDIMPEX öt világrész 70 országába juttatja el a magyar gyógyszeripar termékeit, valamint a gyógynövényeket, laboratóriumi vegyszereket, oltóanyagokat, illóolajakat és a gyógyvizeket. A magyar gyógyszeripar tudományos és műszaki felkészültségének magas tokai tükrözi, hogy a .ínagyar készítmények a legfejlettebb gyógyszeriparral rendelkező országokba kerülnek exportra. Az új nagyhatású L idegnyugtató gyógyszerek a Tgioxazin és a Frenolon nagyobb arányú exportja a múlt évben kezdődött, s eddig már 25 országban állították a gyógyítás szolgálatába. Először Európában vált ismertté és most! kezdik kipróbálni több afrikai országban is. 3 1965. április 18
