Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-18 / 92. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt xxn. n. szám ÁRA: 80 fillér 1965. ÁPRILIS 18. VASÁRNAP | Külföldön élő magyarok — itthon Wmcs a rüögnaft c*yam része, ahol ne laknanak magyarok. Olyan ország pedig biztosain nincs, amelyből _ ha egyáltalán él ott magyar emigráció — az elmúlt esztendőkben ne látogattak Tolna haza távolélő honfitársaink. Felszabadulási évfordulónkra például tengeren túl élő magyarok érkeztek hazánkba, a társadalom minden rétegével érintkeztek. Se vége, se hossza nem volt az összehasonlításnak a mai és az emigrálás időpontjából ismert Magyarország között. Egyikük a századfordulót idézte, amikor a magyarok azért „tántorogtak ki" Amerikába, mert az osztrák—magyár monarchia nyomorba döntötte őket. Volt, aki a fehérterror Magyarországára emlékezett, amelyből politikai okok miatt emigrálni kényszerült. Többen a világháború után földig rombolt Magyarország képét hordozták magukban. S ha mindehhez még liözzászámit- ,iuk azt a képet, amelyet az 56-os disszi- densek festettek az akkori hazai állapotokról, elképzelhetjük, mit vártak és most saját szájukból hallhattuk, mit talállak a szocializmust építő Magyarországon. Á friss szemmel meglátott változások lényegesen módosították bennük a szocialista Magyarországról alkotott véleményt." Honfitársaink olyan országban találták magukat, amelyben még sok a megoldásra váró feladat és a gond, de amelyben munkája után egyre jobban él a nép, amely a régihez képest nagy fejlődésen ment keresztül és egyes területeken látogatóink jelenlegi lakóhelyével, a kapitalista világgal is állja az összehasonlítást. A ^ kapitalista világban élő magyar emigránsok többsége mind határozottabb rokonszenwel kiséri hazánk fejlődését, népünk felemelkedését. Növekszik a kommunizmus eszméitől ugyan távolálló, de a békét igenlő emigránsok száma, akik elítélik az imperialista kormányok háborús lépéséit, helyeslik békepolitikánkat. Elszigetelődik a magyar emigráció jobboldala, amelyen erősödnek a bomlási tünetek. A magyar társadalom örül a nagyvi- ^ágban élő magyarok és szocialista hazánk közötti kapcsolatok javulásának, ami nemcsak a hazalátogatók, hanem a véglegesen hazatérők számának növekedésében mutatkozik meg. S örülünk annak is, hogy a kapitalista országokban ezrével vannak olyan magyarok, akik bátran harcolnak a befogadó ország népeinek társadalmi, szociális haladásáért, a békés egymás mellett élésért. Tevékenységükkel világszerte öregbítik a magyar nép jóhírét és ápolják a külföldön élő magyarok kapcsolatát a szocialista Magyarországgal. | Önzés és kényelmesség társuk Magatartását bfrálták nemrégiben égy müttkabflgád tagjái. Egy olyan ember megváltozását tették szóvá, aki néhány éve még serkentője volt a közös erőfeszítéseknek. jelentős része Volt a brigád sikereiben. S ez az ember, äinikör a dolgok nyugodt kerékvágásba zökkentek, amikor a jó összhang kialakult, s természetessé vált a feladatok egyenletes, megbízható teljesítése, nagyon megváltozott. Mindinkább eltávolodott a közösség gondjaitól, csak tessék-lássék vett részt a közös fejtörésekben. Mintha megszállta volna a pénzszerzés ördöge, csak azzal törődött, mennyi van a borítékban. Amikor i társai azt szóvá tették, felháborodott. Miért? Neki nincs joga ahhoz, hogy magára gondoljon? Mindig' megtette, amit kellett, most itt az ideje, hogy kényelemben, jólétben éljen családjával együtt Ebben igaza is volt. Aki dolgozik, az megérdemli, hogy boldoguljon. Azért termelünk javakat, azért gondoskodunk a dolgozók pihentetéséről, szórakozásáról, hogy ki-ki érdeme szerint részesülján benne. Csakhogy a fent említett megbírált ember nem csupán ennyit tett. Hátat fordított a közösségnek azért, hogy ezt az otthoni kényelmet biztosítsa. [ Ellenőrzés és Az említett példánál kirívóbb esetet is lehetne említeni az önzésre, és az elkényelmesedésre. Sok olyan ember él közöttünk, aki csak gondjaink peremén cselleng. Nem vállal részt azokból, de a lehetőségeket éberen figyeli. Márpedig jó lehetőségeinket az összefogásnak, az egymást biztató tekinteteknek, a más gondjai iránti fogékonyságnak is köszönhetjük. Annak, hogy együtt akarjuk a jobbat, önmagunknak és társainknak is. S nem szabad, hogy ezt a közös jobbat akarást felváltsa a rideg, lélektelen önzés. S nem szabad, hogy a munka jó ütemét megtörje a kényelmesség, az öncéllá vált szerzés, berendezkedés vágva. Küzdeni kell az’ellen, hogy a jó lehetőségek langyos, kényelmes utakra csábítsanak némelyeket, ahol a jól berendezett lakás csak arra való, hogy az ember különállását biztosítsa, ahol az ember pizsamára vetkőzve a televíziós készülék előtt, cigarettafüstben, vagy a kávéfőzőgép duruzsulása közben el- andaloghat: „ez az én világom, a többihez semmi közöm.” Miránk még tettek várnak, hiszen csak dolgaink elején tartunk Az önző és elkéhyelmesedett ember megtagadja ezeket a tetteket, a közös eon- dokat, a közösen vállalt mű felépítését. bizalom A gazdasági vezetők megnövekedett önállósága, a fejlődés gyorsabb üteme — mint az az országgyűlés legutóbbi költségvetési vitájában is többször elhangzott, — olyan szükségszerű állapot, amely bizalom nélkül is elképzelhető. De az üzemek vezetőinek megnövekedett hatáskörével együtt jár a felelősség növekedése is. Az ellenőrzés nem jelenthet ugyan indokolatlan zaklatást, de a bizalomra való hivatkozással erről nem mondhatunk le. Napjainkban is igaz az a régi mondás, hogy sok esetben alkalom szüli a tolvajt. Az utóbbi időben gyakran hallhattuk tárgyalásokon. Meggondolatlan pillanatok, apró alkalmak, apró lopások — az esetek többségében — és - súlyos egyéni tragédiák. A könnyelmű percekben megkívánt és eltulajdonított érték nem egyszer, se kétszer felmérhetetlen károkat okoz az elkövetőnek. Nem a bűnözőkről beszélek, nem a normálisan megrokkant emberekről, hanem azokról, akik a pillanat apró kínálkozó alkalmain botlanak meg. Milyen jó lett volna például, ha az egyik nagy műfezergvár- ban mindenkire, _ még az osztályvezetőkjs — egyaránt kötelező lett volna az enőrzés. Akkor bizonyára jobban meg- ndolta volna ö is, aki — mert szenve- lyes amatőr fotos — egy hétszáz forint tékű nagyitót próbált kicsempészni a árból. Ha tartott volna az ellenőrzéstől, lószínű a fizetéséből gyűjtötte volna össze rávalót. A rendszeres ellenőrzés hiánya közrejátszott abban, hogy cselekedetével iszonkilenc évi tisztességes, egy munka- lyen töltött munka értékét, társai^ becsüsét, a tanulásra fordított éjszakákat, a unkával szerzett jogokat dobta el mától. Pedig mennyi lemondás, mennyi szi- s akarás, energia volt. abban, ami munja és képességei révén a termelési osz- jy élére került. És most minden oda van, ért önfegyelme gyengébb volt, mint a beulet, a józan ész. . , ,, A bizalom — mentegetőztek a felelős izetők! Pedig ennek semmi köze a btza- mhoz: ez, felelőtlenség, vakság. Bizalom kell, de a munka érdekében nagyobb önállósággal együtt kell a n8- :kvő felelősségérzet, önmagunk és_ mások vékenységének következetes ellenőrzése. Az MSZMP Központi Bizottságának 1985. május 1-i jelszavai í. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május 1., a munkásosztály nemzetközi harci seregszemléje! 3. Győzedelmeskedjék az egész világon a szocializmus eszméje! 4. Éljen a nemzetközi mukásoszlályt összefogó proletár internacionalizmus! 5. Éljen és erősödjék a szocialista országok összefogása az imperializmus elleni harcban! • 6. Éljen a Szovjetunió, a kommunizmus úttörője, a Világbéke bástyája! 7. Éljen cs virágozzék a magyar és a szovjet nép örök barátsága. 8. Éljen és erősödjék a világ dolgozóinak harcos összefogása, az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szoci alizmusért! 9. Le a gyarmati rendszerrel! Forró testvéri üdvözlet a hazájuk szabadságáért harcoló és függetlenségüket, védelmező népeknek. 10. Forró, testvéri üdvözlet az amerikai agresszorok ellen harcoló hős vietnami népnek! 11. Éljen a szocializmust építő' magra* ucp! 12. Éljen népünk kipróbált vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt. 18. Éljen a társadalmi haladás éléit járd, forradalmi harcokban edzett magyar munkásosztály! 14. Éljen a szocializmus útján járó magyar parasztság! 15. Köszöntjük a szocializmust építő értelmiséget! 16. Éljen és erősödjék dolgozó fté|?ünk szocialista nemzeti egysege! 17. Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Fegyelmezett munkával, gazdaságos termeléssel segítsük második ötéves tervünk sikeres befejezését! 18. KöszöHtjük a szocialista mubkabri- gádokaf, a szocializmus építésének élenjáró harcosait! 19. Éljen és virágozzék 20 evés szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság! 20. Előre a szocializmus teljes győzelméért, a magyar nép boldogabb jövőjéért! 21. Békét a világnak! Két és fél év alatt 90 milliós beruházás, ezerkétszáz dolgozó a nyíregyházi gumigyárban Három év munkájával a Gumiipar kiváló üzeme — A munkába állításnál előtérben a nők — Szervezett szakmunkásképzés 1961-ben létesült és 1964-es eredményeiért már a „Gumiipar kiváló üzeme” címet nyerte el. a Ruggyantaárugyár nyíregyházi telepe. A hároméves fejlődés csúcspontjához azzal érkezett el az üzem, hogy termelési tervét 103,4, az egy főre jutó termelési értéket pedig 102,8 százalékra teljesítette. A tevezett költséget és anyagfelhasználást ugyanakkor a tervezett alá sikerült szorítaniuk. A gyár fejlődése töretlen: idén az elmúlt évhez viszonyítva 11,4 százalékkal termelnek többet. Az első negyedéves tervet két százalékkal teljesítették túl, a termelékenység pedig 3,1 százalékkal magasabb a tervezettnél. Mint Gergely Ferenc, a gyáregység vezetője elmondta, jelenleg hatféle terméket gyártanak különböző méretekben. Míg 1961-ben estik labda gyártására gondolhattak, ez a termékek között már a legkisebb szerepet tölti be. A gyár az ipar igényeinek kielégítését tűzte ki célul. Ezek között is elsősorban az addig külföldről behozott anyagok gyártása szerepel elsősorban. gép üzembe helyezésével any- nyira növelik . a kapacitást, hogy burkolt gumifonalból is lehetőség nyílik exporttermelésre. Az elmúlt napokban nyert értesülés szerint — a könnyű gumiipar nyíregyházi centrumának kialakítása ke/etében — 1966 január elsején Indul a kettes beruházási program, amellyel újabb 90 millió forintot fordítanák a nyíregyházi üzem . fejlesztésére. 1968 június 30-ig, vagyis két és fél év alatt 30—40 ezer négyzetméter alapterületet építenek be új létesítményekkel Ezenbelül épül egy kétmilliós éves kapacitású kerékpártömlő üzem, 3—4 millió négyzetméter gumírozott szövetet előállító üzem, 200 tonna gumidugót termelő üzem, egy ugyancsak 200 tonna gumisziväesot termelő üzem és egy egymilliós pvc- terméket előállító üzem. Az új termékekkel a nyíregyházi gyár termelési értéke közel 300 millió forintra nő, a létszám pedig eléri az 11Ö0—1200 főt. A létszámnövekedés mintegy 70 százalékát nők munkába állításával oldják meg. A gyár a fejlődéshez szükséges szakembereket a már ott dolgözó segédmunkásokból, üzemen belüli szakmunkástanfolyamok működtetésével képzi, a város iöa- ritanuló-intézeteiben jelenleg 30 jövehdő szakmunkás tanulja a gumiipari szakmát. A technikusokat egyrészt a különböző technikumokban végzettek felvételével, másrészt a Sz: bnWs- ban érettségizettek kétéves budapesti fizikai foglalkoztatásával és esti technikumi taníttatásával nyeri. Jelétiíeg 24 ilyen szaktechnikus készül a fővárosban, öt vegyész és három gépészmérnök tanul a különböző műszaki egyetemeken az üzem Ösztöndíjával, s további ösztöndíjasok képzéséről gondoslkodnak. Az 1961-ben létesített nyíregyházi gumigyár fejlődésének végső állomása Is elkövetkezik négy esztendő múlva. Tárgyalások folynak ugyanig arról, hogy a budapesti Pálma Gumigyár áttelepítése Nyíregyházára 1970-ben már kezdetét vészi. Ezzel a perspektívával néhány év múlva a szabolcsi megye- székhelyen lesz Magyarország könnyűipari gumicentruma. Magyar parlamenti küldöttség utazik Jugoszláviába Ilyen példáül a gumi-azbeszt tömitőlemez, amelynek igen széles a felhasználási területe, s amelyet szívesen vesz át az építőipar, a gép- és vegyipar. 1963 tavhsza óta ebből a termékből közel kétszeres a felfutás. _A gyár első exportterméke volt a szigetelőszalag, amelyből Bulgáriának küldetlek nagy mennyiségben. Az idei terv, hogy az olasz Montecattini cégtől a közeljövőben Nyíregyházára érkező fonalburkoló A r Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság parlamentjének meghívására a közeli napokban Kállai Gyulának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésével baráti látogatásra Jugoszláviába utazik a magyar országgyűlés küldöttsége.
