Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-17 / 64. szám

Brigádgy íílés a premizálásról A tiszavasvári Zöld Mező Termelőszövetkezetben, a ve­zetőség javaslatára brigádgyü- lésseken vitatták meg a tagok az idei premizálási rendszert. Mind a vezetőség, mind a ta­gok nagy figyelmet fordítot­tak arra, hogy csökkentsék az anyagi érdekeltség alkalmazá­sában eddig meglévő arányta­lanságokat az egyes termelési ágakban, munkaterületeken. Nagy Sándor tsz-tag Zeneoktatás Jármiban Az utóbbi 3 év alatt köze] félmillió forintot fordított községünk a régi művelődési otthon átalakítására, bővítésé­re, valamint külső és belső ta­tarozásra. A helyi termelőszö­vetkezet — azonkívül, hogy az építés során társadalmi mun­kában végezte a szállításokat — 20 ezer forintot adott tánc­ruha és zongoravásárlásra. Az utóbbi lehetővé teszi a rend­szeres zenei oktatást, amelyre 42 tanuló jelentkezett. Az építés után a KISZ-es fiatalok 6000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a törmelék eltakarításával, ta- lajegyengetéssel, színpadi kel­lékek készítésével. A község lakóinak példás összefogásá­ban részt vettek az úttörők js. A pedagógusok irányításá­val 3000 forint értékű munkát végeztek. A tavasz folyamán a KISZ-szervezet, az úttörő- csapat és a nőtanács közösen végzi el a művelődési otthon környékének parkosítását, rendezését. Földváry József Jármi Nőtanácsok vállalásai Március első hetében a csengeri járás községeiben is megtartották a nőtanácsok ve­zetőségválasztó gyűléseit. Eb­ben az évben a kongresszus tiszteletére még aktívabban vesznek részt a nők a közös gazdaságok munkájában. A járás területén, a többtermelés érdekében, szocialista cimért küzdő brigádokat hoznak lét­re a termelőszövetkezetek nő­tagjai. Szamosbecsen, Poros­aimén, Tyúkodon, Komlód- tótfaluban, Csegöldön, Zajtán már meg is szervezték a bri­gádokat, amelyek főként zöld­ség- és dohánytermesztési, va­lamint baromfinevelési jelle­gűek. A csengeri asszonyok 7 hold bab termelését vállalták tár­sadalmi munkában. Hasonló vállalást tettek a pátyodi asz­szonyok is a nőtanácsi vezető­ségválasztó gyűlésen. Varga Bei nat Csenger Vizsgáznak a felnőttek Befejezéshez közelednek a szakmunkásképző tanfolyamok a mátészalkai járásban. 72 harmadéves hallgató kap szak­munkásbizonyítványt, s több mint 400 dolgozó vizsgázik a tanfolyam I—II. osztályának anyagából. A járásban műkö­dő 28 szakmunkásképző tan­folyam közül különösen kiemelkedik eredményei­vel a kocsordi. és a sza- mosszegi, ahol a hallgatók egy év alatt két évfolyam anyagát sajátították el. A nagyecsedi tanfolyamokon több mint százan vizsgáznak a közeljövőben. A dolgozók általános isko­láiban már megkezdődtek a vizsgák. A mátészalkai járás­ban ötvenen felül van azok­nak a száma, akik az általános iskola nyolcadik osztályáról szóló bizonyítványt kapnak. Ugyancsak e napokban foly­nak a beszámolók az alapis­mereti tanfolyamokon is. Ed­dig Nagyecseden tizennégyen, Ököritófülpösön huszonegyen vizsgáztak eredményesen. Ko- csordon harmincketten ké­szülnek vizsgára. Előrelátha­tóan 160 írástudatlan ismer­kedik meg az írás-olvasás tu­dományával. v A közelmúltban tett ered­ményes vizsgát a 4 alapfokú traktorosképző-tanfolyam 140 hallgatója. Az elméletből és gyakorlatból, valamint mun­kagépelméletből álló vizsga után a KPM. vizsgabizottsága előtt is eredményesen adtak számot a- tanultakról. Toronicza Gyula Mátészalka A mezőgazdasági balesetek ellen . Tízszer több naposliba A SZÖVÉRT illetékes mun­katársai elmondták, hogy na­poscsibéből az egész kelte- tési idényben kereken 27 milliót bocsátanak a háztáji gazdaságok rendelkezésére. A naposliba-ellátás viszont a kívánt szinten lesz. Az el­múlt évben a földművesszö­vetkezetek mindössze 149 000 naposlibát tudtak a háztáji gazdaságok rendelkezésére bocsátani, az idén ennek már csaknem tízszeresét, együtte­sen körülbelül 1,4 millió. A naposkacsából nagyjából a múlt évi mennyiséget kap­ják a háztáji gazdaságok, napospulykából pedig kere­ken 50 százalékkal többet. A baktalórántházi járás ter­melőszövetkezeteiben is foly­nak az előkészületek a tavaszi mezőgazdasági munkára. Az ófehértói Búzakalász Terme­lőszövetkezetben az általános előkészületeken kívül gondol­tak a mindennapi munkában előfordulható balesetvédelem­re, illetve a balesetek meg­előzésére. öt előadásból álló balesetelhárítási tanfolyamot tartott dr. Szederkényi József körzeti orvos, alti egyben a termelőszövetkezet üzemi or­vosa is. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy 28 hallgatóval kezdték a tanfolyamot, de már a második előadás után 37 résztvevője volt. Kricsfalussy Béla Baklalórántháza Fásítanak A mátészalkai járás több községében megkezdték a fá­sítási munkát. Hodászon pél­dául a fásítási mozgalom ke­retében, községfejleszlési alap­ból végzik el a sportpálya fá­sítását. Ennek során a község lakói 5000 forint értékű tár­sadalmi munkát végeznek, ököritófülpösön több száz fa­csemetét ültetnek el az utak, járdák mentén a tavasz folya­mán. Mátészalka belterületét, az utcákat és a tereket fenyő­facsemetékkel díszítik. A na­gyobbrészt társadalmi össze­fogással végzendő munka, va­lamint a csemeték együttes értéke mintegy 10—15 ezer forintra tehető. Vass József Mátészalka > S^iiiaUióra megyehatártól— megyehatárig 46158 általános iskolás a felszabadulási matematikai versem ekén Kis diákok adtak találkozót március 15-én délelőtt a nyír­egyházi Vécsei közi új általá­nos iskolában. A gyerekeket pedagógusok kísérték, akik a folyosón izgulták végig a me­gyei általános iskolai matema­tikai versenyt. Az a+b-töl a technikumig Vonza Sándor megyei vezető szakfelügyelő irányítja a küz­delmet. Szakfelügyelők egész sora vezeti a felszabadulás 20 éves jubileumának emlékére rendezett megyei matematikai versenyt. A megye valamennyi általános iskolája benevezett a versenyre, összesen 46 158 fel­sőtagozatos általános iskolás indult a helyi erőpróbákon, majd a körzeti és a járási se­lejtezők után 88-an vereked- ték magukat a megyei döntő­be. — Még ilyen népes megyei matematikai vetélkedőre eddig nem volt példa — magyarázza elégedetten Vonza Sándor. — A pedagógusaink kiváló mun­kát végeztek, sok fáradságba került felkészíteni a gyereke­ket, és gondoskodni a verse­nyek szabályos lebonyolításá­ról. Különösen a kislétszámú iskolák érdemelnek elismerést. — Jó alkalom ez a mai a megye legtehetségesebb és ki­váló matematikai érzékkel rendelkező gyerekek megisme­résére — folytatja a vezető­szakfelügyelő. — Emlékszünk a penészleki kis fejszámoló „művészre”, aki kivételes te­hetségről tett bizonyságot. Azt akarjuk, hogy ne kauódjanak el a tehetséges gyerekek. Az iskolai órákon nincs elég le­hetőség erre, a matematikai szakkörök se mindenütt az át­lagon felüli készséggel, isme­rettel rendelkező gyerekeket foglalkoztatják. Inkább a gyen­gébbeket segítik. Közelebb a középiskolához Szinte sportnyelven beszél­getünk, verserpés, helyezés csak éppen az „edzés” szót nem használjuk. Használják azonban a kisérő pedagógu­sok, akik kevés lehetőségét látják jelenleg a kiváló szám- tar.osokkal való foglalkozásnak. Sportiskolák már vonnak, — mondják — már egész kicsi kortól nevelik a sportiskolá­ban az ilyen hajlamú gyereke­ket. Matematikai iskoláról persze furcsa lenne beszélni, de igenis több jó szakkör, több helyi és megyei lehetőség, támogatás kellene, hogy a jö­vő matematikusait is már ki­csi kortól tervszerűen nevel­jék a választolt pályára. Hogy nem minden jó szám­tanista készül matematikusnak az a villám-közvéleménykuta- tásból is kiderült. A számtan szinte minden szakmánál nél­külözhetetlen. A gelénesi Ba­A város legszebb kertje és a mester Kertek alatt • tavasz. Nemsokára virágba borul a nyíregyházi szabadtéri szín­pad és környéke. A szín­házat látogató közönség sok­szor gyönyörködött (már az itt pompázó virágokban, de azt sokan nem tudják, hogy mindezt Földest Miklós ker­tész varázsolja esztendőröl- esztendőre szemet, szívet gyönyörködtetővé. Ennek az embernek az éle­te összenőtt a virágokkal. Gyerekkora óta foglalkozik velük. Nagybátyja taníttatta, mert szüleinek nem telt er­re. Keszthelyen végezte a kertészeti iskolát, majd Ta­tára került, s a mátészalkai erdészeti faiskolában kapta meg hathónapos gyakorlat után a segédlevelet még 1938-ban. Egy szerencsétlen­ség következtében amputálni kellett a bal karját, s a jobb kezén is csak két ujja ma­radt meg. A szakmához mégis hű. Most itt él család­jával együtt a szabadtéri színpad kis házában. Nyolc évvel ezelőtt kezdte itt, amikor a szabadtéri megnyitotta kapuit. Akkor még másfél méteres dudva ölelte körül a színpadot, a talaj tele volt kőtörmelékkel, szeméttel, sóderral, melyet régen ídehordtak. — Ezt ki kellett takaríta­ni, sok helyen földcserét vé­gezni. Rengeteg munkába került. Két esztendő csaknem arra ment el, hogy kísérle­teztem. Meg kellett tudnom, melyik virág hol él a leg­jobban, mert itt ötven cen­timéterenként változik a ta­laj — magyarázza. És hogy Földesi Miklós munkája nem volt hiábavaló, azt a szép virágágyak, sok színben pompázó gyepsző­nyeg bizonyítja. Ez a város legszebb kertje. Tél vége van, de mint a kertészek mondják itt most is pezsdül az élet, zöldell minden. — Egész télen a virágház­rabás Erzsiké, aki egyébként jeles tanuló, vegyipari techni­kumba jelentkezett. Reméli a megyei verseny is egy lépcső­fokkal közelebb segíti őt a kö­zépiskolához. A gyulatanyai Mezei Piroska közgazdasági technikumban akar tovább ta­nulni: pénztárosnő szeretne lenni. A nyírgyulaji Tóth Mag­dolna otthon peches a matema­tikával, az órákon nem tud négyesnél jobbra felelni, a járási versenyen pedig kivá­lóan szerepelt, így került be a megyei döntőbe. Mezőgazda- sági technikumba iratkozik, mert — hogy osztályfőnökének mondta, — ennek látják jövő­jét elsősorban a szülők is. Oklevél, ünneplés S bent sok ezernyi számosz­lop sorakozik a kis füzetlapo­kon a megye 88 legjobb szám- tanosa vívja fárasztó csatáját. Egy óra után pedig ott szoron­ganak versenyzők, szülök, pe­dagógusok a zsűri előtt, amely kihirdeti az eredményt. Az első hat győztes osztá­lyonként: Gallasz József nyír- madai nyolcadikos szerezte meg az abszolút győztes cí­mét, ő érte el a maximális 30 pontot. Utána sorrendben Siro­ki József timári, Molnár Sán­dor nyíregyházi (4. sz. isk.) Kása Ernő gelénesi, Pásztor Já­nos vásárosnaményi és Bálint Zoltán nyíregyházi (12. sz. isk.) következnek. A VII. osz­tályosoknál: első Szakszón Te­réz, Nyíregyháza 5. sz. iskola, a sorrend: Nagy István Vállaj, Gyöngyösi József Nyíregyháza 1. sz. iskola, Kálik Lajos Nagy­halász, István János Nagycser­kesz Cigánybokor, Nyircsák József Tisza vas vári-Szorgal­matos. A hatodikosoknál: Ré­vész P. Gyula Tuzsér, Biró József Paszab. Kramár László Tiszavasvári Bodor-tanya, Her­ceg Sándor Tiszaadony, Végh János Ferhérgyarmat és Ilut- kaszki Éva Nyírmada. Az ötö­dikeseknél: Nagy Ferenc Ti­szavasvári 1. sz. iskola, M. Ta­kács Ibolya Nyíregyháza 5. sz. iskola, Rács Sándor Ramocsa- háza, Béres József Szabolcs, Nagy Bertalan Nyíregyháza 12. sz. iskola és Igaz Hajnal Vá-- mosoroszi. 'Az oklevelet a győztesek az április 4. iskolai ünnepségen kapják meg. Tehetségből, kitartásból és nem utolsósorban bátorságból kiválóra vizsgáztak a gyere­kek, s a helyezések mögött ott van a pedagógusok, a szü­lők, az osztálytársak fáradozá­sa is. P. f. ban foglalatoskodtam. Az idén 5—6000 tő egy és két nyári illetve évelő virágot ültetek ki. Most a kőszínház parkosítása is az én felada­tom — mondja. A muskátlik május elsején nyitják a sort, ezt követik a többiek. A kőszínház és a szabadtéri parkosítására évenként 8000 forintot bizto­sítanak. Ebből a pénzből a melegágy és a virágház bő­vítésére is marad, mert az évelő virágok nagy részét ma­ga állítja elő. A virágmagok egy részét Hollandiából szer­zi be. Évről évre változtatja a virágok színösszetételét és területi elhelyezését, hogy mindig új legyen a közön­ségnek. De ő maga is ebben leli örömét, akkor boldog igazán, ha a közönség közé vegyülve itt is ott is azt hallja: na­gyon szép ez a kert. Ez ösz­tökéli újabb és újabb ötle­tekre. ff. k.) Mit mond a tudós a koraszülések számának csökkentéséről :H: Családtervezést megalapozó orvosi vizsgálat ^ Legfontosabb az anya egészsége tjfí Számit a munkahely és munkafeltétel is próbáknak vetjük alá, például megvizsgáljuk a méregtelenítő szervek, a máj, a vese műkö­dését, amiből következtetni le­het a terhességi toxémiára. Na­gyon fontos az esetleges RH- összeférhetetlenség megállapí­tása is, az olyan nőnek ugyan­is, akinél ez fennáll különösen óvakodni kell attól, hogy a szülést több, ki nem viselt ter­hesség előzze meg. Az utóbbi évtizedekben vi­lágszerte — így hazánkban is — megnőtt a koraszülések szá­ma. Ezzel kapcsolatban dr. Tarján György főorvos, a Schöpf—Merei koraszülött kór­ház szülészeti osztályának ve­zetője a következő tájékozta­tást adta az MTI munkatársá­nak: — Az egészségügyi világszer­vezet meghatározása szerint koraszülötteknek tekinthetők a 2500 grammnál kisebb súllyal született csecsemők, akik gyen­gébb ellenállóképességük miatt jobban ki vannak téve a meg­betegedéseknek és különös gondozásra szorulnak. A szü­letési súly azonban önmagában még nem döntő. Az úgyneve­zett terhesség alatti toxémia következményeként ugyanis a magzatok a méhben lefogyhat­nak. Ilyen esetben a normális 9 hónapos terhesség után is 2500 gramm alatti súllyal jö­hetnek világra olyan újszülöt­tek* akiknek például a fejmé­rete, testhossza teljesen normá­lis. Bizonyos hormonális be­tegségekben, például cukorbaj­ban szenvedő nők magzatai vi­szont már a terhesség nyolca­dik hónapjában 3000 grammon felülj súllyal születhetnek meg és ennek ellenére valójában koraszülöttek. Megelőző vizsgálat — Az orvos feladata nem csupán az, hogy megoldja a szülés körüli komplikációkat és elősegítse az idő előtt, kis súllyal született gyermekek fel­nevelését, a társadalom és az egyén szempontjából sokkal nagyobb jelentőségű a koraszü­lések számának csökkentése. Ebben a tekintetben értékes munkát végez a terhességi ta­nácsadás és a terhesgondozás, de a lehetőségeket még távol­ról sem merítettük ki. A kora­szülések okainak tisztázása bo­nyolult feladat, de annyi két­ségtelen, hogy a pathológiás terhességek, a szülési kompli­kációk, a koraszülések valószí­nűsége annál nagyobb, minél több sikertelen terhesség, vagy megszakított terhesség előzi meg a szülést. A terhesség nor­mális lefolyásának legfonto­sabb feltétele, hogy a terhes nő egészséges legyen. Ezért a tanácsadásban bevezettük a terhesség előtti alkalmassági vizsgálatot is. Ennek során a szervezetet különböző teher­10 000 eset elemzése — A koraszülések okaipak vizsgálata során szerzett ta­pasztalatok egyértelműen arra utalnak, hogy a családtervezés eszközei közül a lehetőség határáig száműzni kell a mű­vi abortuszt. Sokkal helyesebb fogamzásgátló szerekkel véde­kezni a nem kívánt terhesség ellen. A családtervezést meg­alapozó orvosi vizsgálat és a veszélyezetett terhesek gondo­zása, komplikációk esetén inté­zeti kezelése ugyancsak lénye­gesen hozzájárulhat az idő előtti szülések számának csök­kentéséhez. A társadalmi méretű meg­előzés alapja azonban a kora­szüléseket előidéző okok teljes felderítése és beható tudomá­nyos elemzése. Intézetünkben az elmúlt években ezért meg­kezdtük 10 000 szülés statiszti­kai feldolgozását, annak vizs­gálatára, milyen fontosabb té­nyezők okozták, hogy az anyák nem tudták teljesen kihordani magzatukat. A Központi Sta­tisztikai Hivatal adatfeldolgozó gépeinek segítségével eddig négyezer esetet elemeztünk, s minden esetben 96 különböző körülményt vizsgáltunk. Az anyák előző betegségein, a terhesség lefolyásán, az anya- és gyermek szülés utáni sor­sának alakulásán kívül nagy figyelmet szentelünk a munka­helynek és a terhesség alatti munkafeltételeknek is. Többek között megvizsgáljuk, hogy a terhes nő milyen kémiai anya­gokkal került huzamosabb ideig összeköttetésbe, például gyógyszertári, vagy vegyipari stb. dolgozóként. Ezeket a vizsgálatokat különösen azért tartjuk jelentősnek. mert a vállalatok a fennálló rendelke­zéseket nagy többségükben ko­molyan vesziik és igyekeznek a terhes nőket könnyebb beosz­tásba helyezni, — fejezte be tájékoztatását dr. Tarján György.

Next

/
Oldalképek
Tartalom