Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-18 / 65. szám
irmXS •' st izocialiita brigád eíinrrt Tanulnak, együtt szórakoznak a pnyolai tsz nötagjai — hogy különböző színtű női gyűlésekre legtöbbször Med- vésnét delegálták. Bátor, szókimondó asszony. S mind gyakrabban kellett hallania szocialista brigádokról, azok eredményeiről. Különösen a tiszanagyfalui példa hatott rá, s majd később a vajai nők látogatása Panyolán. Hogy azok is arról. szóltak: többre, különbre törekszenek. Miért ne lehetne ezt a panyolai Szikra Tsz-ben is? — így határoztuk el mi Is. Tanulással kezdjük. A kertészeti szakmunkás- képző tanfolyam hallgatóinak komoly elhatározását bizonyítja, hogy a tematikában elmaradt két hónapot is bepótolják. Szombat és vasárnap kivételével a hét minden délutánján pontosan összegyűltek.* — De nem ment azért könnyen — jegyzi meg az elnök. — Én is, mint egyik előadó, megkívántam azt a követelményt, hogy felszólításra kiki felolvassa a jegyzetelését. Lássuk, az előadás alapján mit is írt tulajdonképpen. Kezdetben szégyelltek egymás előtt hangosan olvasni... Jó alap a kezdeti akarat Kedv, s hangulat száll a kora tavaszi levegőben. A tavalyi szorgalom után 35 forintot ért egy egység a tsz- ben. Simon Miklósné nem kis dicsekvéssel közli: csak prémiumként 3550 forintot kapott. Munkaegysége néggyel haladta meg a háromszázat. Idén 42 forintra tervezik az egységet. Vállalásuk szerint terven felül az egyes zöldségfélékből 2—5 százalékkal teljesítik túl a tervet. Ez több tízezer forin tot jelent a közösnek. Gondoskodnak arról, hogy a terven felüli mennyiségből biztosítani tudják a falu házi zöldség- ellátását, termelésük mellett ne kelljen azért máshova járni... Követelményükként tették a havonkénti közös mozilátogatást, könyvolvasást, aminek témáit megvitatják. Példát mutatnak munkában, magatartásban, családi életben. Szükség esetén önzetlenül segítik egymást. — A segítést többek között arra is értjük — magyarázza Medvésné —, ha közülünk netalán valaki betegségbe esne, egységesen elvégezzük háztájijában a szükséges munkát. Meglátogatjuk, megajándékozzuk. Jólesik az embernek többre, különbre törekedni. Év végén a közgyűlés dönti el: megérdemlik-e ők is a szocialista nevet. Asztalos Bálin: A vízhordó asszonyok két Irányba mennek. Egyik hely a «értés takarmányelőkészitő, másik a Túr közeli holtága. Üstben forralt vizet vegyítenek a „vadvízzel”, úgy locsolnak. Meg ne fázzanak az újra ablakszemek alá kerülő üdezöld gyenge hajtások. Félmillió forintról szól a termésükre kötött szerződés. Gondozóik közül tizenheten elhatározták, mégjobban dolgoznak, különbül élnek. Tanulással kezdődött — Én már akkor kezdtem észrevenni valamit, hogy januárban valósággal ostrom alá vettek a kertészeti brigád «gyes nőtagjai: szervezzen a vezetőség számukra is szakmunkásképző tanfolyamot — mosolyog Rádi Béla tsz-elnök. — Persze, hogy kértük — feleli Medvés Sándomé, a szocialista címet akaró csapat vezetője. _ Úgy volt — magyarázzák, Szovjet vasércszállítmányok —hajón Az aldunai Réni kikötőjéből egymás után indultak el felfelé a szovjet uszálykonvojok értékes szállítmányukkal. Az idén, március 4-én, már a századik szovjet uszályból kezdték meg a kirakást Dunaújváros kikötőjében. Ebben az időpontban 87 000 tonna nélkülözhetetlen szovjet vasérc került a dunaújvárosi nagy kombinátba és a szállítás mind erőteljesebb ütemben folyik. Kcgérkcztek az Idei első szovjet uszályok Dunaújvárosba. Ab uszályokból vasúti kocsikba kerül az érc. Szilágyi Pál felvételei Húsz év — 80 oldalon Tablókat készítenek, kiállításokat rendeznek a tiszalöki járásban kaphatnak járásuk 20 év előtti életéről. Nagy az érdeklődés a pedagógusok körében is, különösen azok részéről, akik csak néhány éve dolgoznak a járásban, s a helyi adatokat nem ismerik kellően. A kiadványt használják fel a járás eredményeit bemutató kiállítások megszervezéséhez. Mintegy 35—40 tablóanya,ot adtak ki, amelyekből április 1—10 között a járás valameny- nyi községében kiállítást rendeznek. Április 10—20 közölt pedig a járás székhelyén lesz kiállítás, melynek anyagát a fotó és kézimunkaszakkör teszi színesebbé. A Maffia parancsára r Uj olasz film 87 milliós beruházás a nyíregyházi járásban Ülést tartott a járási tanács vb A Nyíregyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága március 17-én, szerdán ülést tartott. A tanácskozáson megvitatták a járás közös gazdaságainak elmúlt évi zárszámadását, az 1965. évi terveket és értékelték a tavaszi munkák végzését. A járás mezőgazdasági termelésének összértéke javult 1963-hoz képest, a tavalyi tervekhez viszonyítva azonban jelentős kiesés volt, amit főként a burgonya és kenyér- gabona alacsony termésátlaga okozott. A mérleghiányos tsz- ek száma nőtt. A hiány részben a terméskiesés, a nagyarányú vagyongyarapodás, részben a túlelőlegezés miatt ikövetkezett be. A hozamhoz (viszonyítva aránytalanul magas a termelési költség is. r A járás 1965-ben 87 és félmillió forintos beruházási keretet kapott, aminek a többsége építkezésre, 42 új és 150 gépállomási gép vásárlására, gyümölcs- és szőlőtelepítésre I Levelezőnk írja Pozitív mérleg A napokban tartotta mérlegbeszámoló közgyűlését a porcsalmai ktsz. Az elnöki beszámolóból kitűnik, hogy a kis szövetkezet az elmúlt évben is szép eredményeket ért el. 5 millió forintos tervüket 5 millió 171 ezer forintra teljesítették. Ezenbe- lül építőipari tevékenységük során végeztek kiemelkedő munkát, az előirányzott tervet 105,9 százalékra teljesítettéi». Igyekeztek kielégíteni a lakosság javítás-szolgáltatási igényeit is. Bizonyíték erre, hogy kislakásépítési tervüket 139 százalékra, javítási tervüket 100 százalékon felül teljesítették. Jól alakult a ktsz belső gazdálkodása is. 474 ezer folett tervezve. Az összes beruházásnak egyharmadát a gyenge tsz-eknek biztosítják. A termelőszövetkezetekben az elmúlt évhez viszonyítva a növénytermelés szerkezetében — a tervek szerint — a pillangós takarmányféléknél lesz lényeges változás: közel kétszerese a tavalyinak. A tavaszi munkákhoz mintegy 350 erőgép és 1200 lófogat áll rendelkezésre, így a talajelőkészítéshez 26 munkanapra van szükség. A vb-ülé- sen megállapították, hogy a gyümölcsösök metszésével több gazdaságban elmaradtak: a munkának körülbelül a felinél tartanak. Az őszi gabonák tavaszi fejtrágyázésát mintegy 20 ezer holdon, a szántóföldi szerves trágyázást a tervezett nek kétharmadán végezték el. A korai zöldségtermesztéshez szükséges 530 darab, egyenként tízméteres melegágyból közel kétszáz elkészült és egyharmadát ezeknek már bevetey^k rint tiszta jövedelmet értek el, ebből a tagságnak 108 ezer 560 forintot fizettek ki nyereségrészesedés címén. A szocialista munkaverseny kiszélesítésében mind szebb eredményt tudnak felmutatni. A versenyeredményeket negyedévenként értékelik, és a jól dolgozó tagokat meg is jutalmazzák. Ezen a közgyűlésen kapott „A kisipari termelőszövetkezet kiváló dolgozója” jelvényt Nagy Gyula és Habarics József, oklevelet pedig — többek között — Nagy József, Csuka Imre, Vadon Sándor, Csuka László. Varga Bernát Csenget Bizony 1 uti fegyelem Bizonylati fegyelem, sokan nem is gondolnak arra, hogy ez a két szó a gazdálkodási követelmények egész sorát sűríti magába. Az egyéni felelősséget épp úgy, mint a rendszeres ellenőrzéseket, az anyagokkal, az értékekkel való legszigorúbb és legtakarékosabb gazdálkodást. Miközben a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság mérleget készített múlt évi munkájáról, megállapította: „...sok területen még mindig nem kielégítő a bizonylati fegyelem.” A bejelentések nyomán megindított vizsgáin' jtoknál kitűnt, hogy a különböző visszaélésekre a felettes szervek felületes ellenőrzései adtak módot. Sürgetően vetődik fel a termelés áttekinthetőségének javítása, a nyilvántartás egyszerűsítése, az a cél, hogy útját álljuk a fondorlatnak, a manőverezésnek. Nagyon fontos a rendszeres ét mélyreható ellenőrzés. Sajnos, gyakorta a szűk vállalati érdek előtérbe helyezése ad lehetőséget a visszaélésekre. Azok a gazdasági vezetők, akik eltúlozzák a saját haszon, a saját nyereség érte[■* mezését és nem látják üzemük, vállalatuk szerepét, helyét az egész népgazdaságban, kevésbé éreznek felelősséget az állami tulajdonért is. Ilyen esetekben fordul elő, hogy ha ki is pattan egy-egy visszaélés, a büntetés nincs arányban a bűn súlyával. Célunk a visszaélések megelőzése és a büntetés nevelő jellege. Viszont a bűncselekmények megelőzéséért éppen azok tehetik a legtöbbet, akiknek az ellenőrzés, a tüzetes elemzés és az irányítás az elsődleges feladatuk. Nem lehet megelégedni körlevelekkel. Örvendetes, hogy 1964-ben 'általában javult a társadalmi tulajdon védelme megyénkben, a kiderített visszaélések azonban figyelmeztetnek: nagyobb szigorral és következetességgel kell fellépnünk a haszonlesőkkel szemben. Ide kívánkozik a ..Nyírség” n’ 'á- zati Ktsz módszere: ebben a szövetkezetben a U 0 összegért is felelősségre vonják a kár okozóit, nem hagyják elévülni az ügyeket és mindenkor megtéríttetik a közösséget ért veszteséget. Miért tudják ezt így gyakorolni? Azért, mert a munkát úgy szervezték, hogy az anyagi felelősség szinte percek alatt megállapítható, mert minden dolgozó tudja, miért tartozik számadással a közvetlen feletteseknek az egész szövetkezetnek. Ha nem hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a mérlegzáró közgyűlés beszámolójában általá- nosítgatás helyett személyekhez címezték a bírálatot — — bármennyire „népszerűtlen” feladat is ez — akkor kitűnik: a gazdálkodási, a bizonylati fegyelem megtartásában óriási szerepe van a nyilvános elmarasztalásnak. Ezért kell — egyebek között — az eéjiy- eknél nagyobb jelentőséget lajdonítani a társadalmi bírságoknak: tárgyalásaik legyenek a közgondolkodás forrná lásának fórumai. Aagytí A zetét a felszabadulástól napjainkig. A tiszalöki erőmű építésének mozzanatait szemtanúk, az építésben részt vevők elmondása alapján regisztrálták. Szerepel az anyagban a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár is, melyet 1927-ben alapítottak. A gyár vezetőinek írását sok korabeli fénykép is illusztrálja. A járási tanács művelődési osztálya az anyaghalmazból kiválasztotta a legfontosabb részeket, — mintegy R0 oldalnyit, — amit 300 példányban sokszorosítani fognak. Elsősorban az iskolai oktatásban veszik majd nagy hasznát a tanulók, mert hiteles képet Nagy feladatra vállalkoztak a tiszalöki járás vezetői, amikor elhatározták, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére feldolgozzák a járás húszéves történetét. A munkába közvetlenül mintegy hatvan személy kapcsolódott be. Elsősorban pedagógusok, művelődésügyi szakemberek, de akadt közöttük vállalati igazgató, mérnök is. Mintegy ezer oldalnyi anyag gyűlt össze, amely kulturális, gazdasági adatokat tartalmaz. Az írott szövi, ghez sokan fényképeket is mellékeltek. Feldolgozták többek között Tiszavasvári művelődési helyhős egy halotti tor láttán megkérdezi: — Hogyan halt meg? — azt a választ kapja: — Késsel a hátában. — De ebben nincsen szerepe a Maffiának. Később megismerkedik egy falusi hatalmassággal, aki feltehetően a Maffia egyik vezetője. A film közepetáján kezd kibontakozni a cselekmény. Aggok, betegek, rokkantok arcképcsarnoka tárul elénk, neoeralista díszletben tálalva. S ezek az emberek mind kapcsolatban állnak a Maffiával. Mindenki tudja a másikról, de hallgatnak. Vadászni készülnek, de vadászati tilalom van. A helyi tekintélynek és barátainak azonban szabad. A Maffiának Szicíliában mindent szabad. Apró mozzanatok, kis epizódok ezek. Láttunk egy alkudozást, amely a tettleges- ségig fajult. Két öreg ember — az egyik nyomorék — hem- • pereg szitkozódva a földön. A megoldás természetesen a Maffiához vezet. Az dönti el, milyen árat kell adni a földért és az jár jól, aki dolgozik a szervezetnek, akire szüksége van a Maffiának. És mindenki dolgozik a Maffiának. A nincstelen munkanélkülitől a képviselő úrig, aki látogatóba jön a faluba. Sokat olvastunk, sok filmet láttunk a Maffiáról. Mindegyik mű azt kereste, milyen célból van ez a szervezet, kik a vezetői. De csak feltételezésekre szorítkoznak. Lat- tuada filmje sem tud pontos választ adni. Az ismeretlen gyárigazgató, vagy a sofőr, vagy az amerikai milliomos? Nem tudjuk. Annyit megtudunk, hogy mindegyik benne van. De hogy ki vezeti, azt csak sejteni lehet. Sejtjük, hogy a legmagasabb körökben is megtalálhatjuk a főnököket. Ez a film kifejezően mutatja meg a szervezet hatalmát. Nincsenek írott törvények, de aki elárulja a többit, az meghal. A nincstelen kisember, akit kiemeltek a nyomorból, szó nélkül, szinte természetesnek Veszi, hogy gyilkolnia kell. Miért? Tudatlanságból, fanatizmusból, vagy hálából? A film hősére nem mondhatjuk, hogy tudatlan, azt sem, hogy fanatikus. Nincs is közvetlen kapcsolatban a Maffiával. Mégis gyilkol. Olyan embert, akit nem ismert, nem látott, nem is hallott róla. Annyit tud, hogy ha nem öli meg: őt fogják meggyilkolni. A Maffia közönséges bűn- szövetkezet. A leszámolás nem várat sokáig magára. A XX. század második felében nincs jövője egy terrorisztikus módszerekkel működő gengszter-szervezetnek. Hiába a hatalom, a pénz, a Maffia felett már eltörték a pálcát. Nem kell sok időnek eltelni, hogy a fejlődés és civilizáció be tegye lábát a feudális fox-- mák közt élő szicíliaiak közé. És ahogy ez megtörtént, a Maffia megszűnt létezni. Érdekes, jó film a Maffia pai-ancsára. Ehhez hozzájárult a főszereplő, Alberto Sordi és a többi kitüj^n, megformált karakterszíífszek sikeres alakítása is. Suffer Ferenc Éjszakai gyilkosságok, gépfegyvertűz száguldó kocsikból, vérbefagyott áldozatok, s mindenek felett titokzatosság. Dél-Olaszországban, ha gyilkosság történik, azt suttogják: a Maffia műve volt. Az ügyek egy í'észe nem is kerül bíróság elé, vagy ha mégis, úgy a vádlottat felmentik, esetleg néhány hónapi börtönbüntetésre ítélik. Kik határozzák el ezeket a gyilkosságokat? Kiket gyilkol meg a Maffia? Kik a végrehajtói a gyilkosságoknak? Miért kell meghalni az embereknek? És kik a Maffia főnökei? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni Alberto Lat- tuada „A Maffia pax-ancsára” című filmjében. A film első részében nincs szó sem gyilkosságról, sem Maffiáról. Van ugyan egy he mályos utalás, mikoris a fő
