Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-17 / 64. szám

XXII. ÉVFOLTAM, 84. SZÁM ARA: 50 fillér 1965. MÁRCIUS 17. SZERDA Felszabadulásunk 20. évfordulójára: Kiváló ereduiéiif ek a mezőgazdasági gépjavítóban j Uj részlegeket nyitnak, jobb minőségű munkát nyújtanak 1965 ben a ktsz-ek Ülést tartott a KISZÖV választmánya Kettőzött szorgalommal dol­goznak a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat munkásai. Sar­kallja az embereket, hogy kö­zeleg a negyedév vége, de még jobban az az ígéret ösz­tönző, hogy április 4-re, ha­zánk felszabadulásának 20. évfordulójára tervük túltelje­sítését vállalták. Bejczi Fe­renc igazgató tájékoztatója szerint anyagprobléma ma már nem nehezíti a felada­tok végrehajtását, sőt Alvári Mihály 14 tagú brigádja, akik 2 százalékos önköltség- csökkentést vállaltak a 100 darab burgonyaültetőgép gyár­tásánál, vállalásukat azzal is tetézhették, hogy 3 nappal a határidő előtt készítik el a gépeket. A szerelőműhelyben, ahol legnagyobb a sürgés-forgás. Kormos János és Varga Ti­bor lakatosok az A1 vári-bri­gád tagjai március 15-én már a 30. ültetőgépet szerel­ték: Igyekszünk, mert itt a tavasz és úgy szeretnénk, hogy ezeknek a gepeknek már most hasznai lássa a mézőgazdasag. Ugyancsak a mezőgazdasagi munkák idejében való meg­kezdését segíti elő a Kovács •József brigád felszabadulási verseny vállalása. A vállalat 200 permetlétartály gyártását tervezte az első negyedévre. A 16 tagú brigád még a ter­melési tanácskozáson úgy döntött, nem 200, hanem 250 tartályt készítenek, hiszen a vállalatnak ez a gyártmánya keresett cikk. A 250 tartály már elkészült, kiszállítása fo­lyamatos és a Kovács-brigád újabb munkán dolgozik. A gépjavító vállalatnál a tervteljesitésben, illetve túl­teljesítésében a szocialista brigádok járnak élen. Tavaly még csak 5 szocialista brigád volt, idén már 6, mert 1964. Az Alvári-brlgád .tagjai, Kormos János és Varga Tibor la­katosok a burgonyaültető gépeket szerelik. évi Jő munkájáért a Smith radéktalanul teljesíti és hoz- János brigád is elnyerte a zájárul ahhoz, hogy a válla­megtisztelő címet. A Smith- lat az év első három- hónap­brigád elsp negyedévi munka- ját minden eddigieknél ered- verseny-vállalását szintén ma- ményesebben zárja. Weak Inda! a 250. permetlétartály. Kovács József brigádja teljesítette munkavállalását. Kedden délelőtt a József Attila Művelődési Házban ki­bővített választmányi ülést tartott a KISZÖV vezetősége Az értekezleten megjelent Ne­mes Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Aczél Béla, a MÉSZÖV elnöke, valamint a társadalmi szervek vezetői. Részt vett az OKISZ központ­tól Koltai Ferenc, a műszaki osztály vezetője. Oláh Géza, a KISZÖV szövetkezetpolitikai osztálya vezetőjének megnyitó­ja után Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke ismertette a választmány beszámolóját. Az előadó bevezetőjében az 1964. éves terv teljesíté­sével foglalkozott. Utalt arra. hogy az elmúlt évi feladatok meghatározásánál a szövetke­zetek terveit a párt Központi Bizottsága határozatainak szel­lemében készítették el. El­mondotta többek között, hogy az 1964. évi teljes termelési tervét megyénk szövetkezetei 316 millió 600 ezer forintra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy » kisipari szövetkezetek az elmúlt évben 14 százalék­kal termeltek többet, mint 1963-ban, Külön kiemelte a gépgyártást, ahol a termelés felfutása 10 százalékos növekedést mutat. A beszámoló ezután a helyi iparpolitikai tervek vérehajtá- sával foglalkozott. Dicsérettel szólt a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz, a Nyírbátori Asztalosipari Ktsz, a Kisvár- dai Textilruházati Ktsz, a Bak- talórántházi Vegyes Ktsiz, a Mátészalkai Vegyes Ktsz, va­lamint a cipész szövetkezetek munkájáról, ahol termelékenységi mutatók helyes a’akulásával együtt érték el. Ezután a szövetkezeti ipar gaz­daságosságáról beszélt. Megál­lapította, hogy az elmúlt év­ben egy százalékos termelési költségcsökkentést tudtak el­érni, ami figyelemre méltó. Bírálta a Kisvárdai Cipész Ktsz-t, ahol a laza bérezési formált, a minőségi munkák el­hanyagolása miatt alacsony a jövedelmezőség mutatója. Szóit az előadó a két veszteséges szövetkezet. az újfehértói és ófehértói Vegyes Ktsz-ek mun­kájáról is. Hangsúlyozta, hogy a felelőtlen vezetés, a nemtö­rődömség, a műszaki szervezet­lenség következtében fordulha­tott elő, hogy e két szövetkezet­nél nem teljesítették a terve­ket. s a gazdasági évet vesz­teséggel zárták. A KISZÖV elnöke ezután a minőségi mutatókkal foglalko­zott. Elsősorban az egy főre eső termelési érték alakulását vizs­gálta. Elmondotta, hogy az 1963. évhez viszonyítva az egy főre eső termelési érték 2,1 százalékkal növe­kedett. De ugyanakkor hangsúlyozta, hogy további előrehaladást le­hetett volna elérni, ha pl. a textilruházati iparban a nor­makarbantartással megfelelően foglalkoznak, ha minden eset­ben a kifizetett bérek mögött megfelelő termelési érték áll stb. Czimbalmos István az 1964. év_ eredményeinek elemzése után az 1965. évi feladatokkal foglalkozott. Elmondotta töb­bek között, hogy 15 millió fo­rinttal magasabb a terv. Ebben az esztendőben a termelési terv 331 millijó 800 ezer fo­rint. Az egy főre eső termelési értéket 5 százalékkal kell növelni. Az exporttevékenység megha­ladja a 33 millió forintot. A feladatok végrehajtása ér­dekében széles körű szocialis­ta munkaverseny bontakozott ki a felszabadulás 20. évfordu­lója tiszteletére. A 42 szövet­kezet 2700 termelő dolgozója köze! 4 millió forint értékű vállalást tett, A továbbiakban a feladatok részletes elemzésére tért át az előadó. Elsősorban a helyi ipar­politikai tervek teljesítésére, a meglévő részlegek kor­szerűsítésére, új részlegek létrehozására, a vállalás­határidők betartására, a minőségi munkára hívta fel a figyelmet. Több új lakást kell építeni, bő­víteni kell a méretes tevé­kenységiét, de nem szabad meg­feledkezni az exporttevékeny­ségről és az árutermelésről sem. A beszámoló után számosán felszólaltak. Ezután sor került a szocialista munkaversenyben kitűnt legjobb szövetkezetek megjutaimazására. Vándorzász­lóval tüntették ki a tiszalöki vegyes, a vencsellői cipész, a kisvárdai textilruházati, * nagykállói cipész és a Nyír­egyházi Fényképész és TEM­PÓ Ktsz dolgozóit Dragos GyuU a legfontosabb feladatnak a lakossági szolgáltató te­vékenységet tartották. Ugyanakkor bírálta többek között a Nyíregyházi Vegyes Szerelő Ktsz, a csengeti, a mándoki, az újfehértói, az ófehértói, a vásárosnamenyi vegyes ktsz-eket ahol elhanya­golták a lakossági tevékenysé­get. Az építőipari ktsz-ek 11.3 százalékka, termeltek töb­bet, m nt az előző ev»en, nem egy ktsz, dicséretesen haj­totta végre feladatát. Ugyan­akkor elmarasztalta a beszá­moló a Nagyhalászi Épületsze­relő Ktsz-t, a Kisvárdai Építő­ipari és a Vásárosnamenyi Ve­gyes Ktsz-t, amelyeknél kisla­kásépítésben súlyos tervlema­radás volt. Az előadó a továbbiakban s az exporttevékenységgel fog- j lalkozott, majd a termelt'- j kenység, a bér, a létszám és a készletgazdálkodás eredmé­nyeit ismertette. Hangsúlyozta, hogy a tervek tülteljesité-et • szövekezetek általat»»» a Burgonya tér mesztési tájértekezlet Nyíregyházán A baktaiórántházi, nagy- kállói, nyíregyházi, tiszalöki járások, Nyíregyháza város part és tanács mezőgazdasá­gi osztályvezetői, az aktív burgonyatermesztő ter­melőszövetkezetek és termelő­szövetkezeti csoportok elnökei részvételével kedden, Nyír­egyházán a megyei tanács nagytermében burgonyater­mesztési tájértekezletet tar­tottak. Vitaindító referátumot dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese tartott. Az előadó bevezető­ben hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek gyenge burgo­nya terméseredményei kedve­zőtlenek voltak a termelő- szövetkezetek gazdálkodására és a központi áruellátásra egyaránt. — Ha Szabolcsban a burgonyatermesztéssel baj van, ezzel nagyobb országos gondot okozunk, mint eset­leg más, szintén fontos ter­mékféle kiesésével. A kormánynak a növény­termelésre hozott határozatai között kiemelkedő a burgo­nyakérdés megoldása, s en­nek érdekében kedvezőek a központi intézkedések. A me­gyei tanács vb. 'elnökhelyet­tese a továbbiakban elemez­te azokat a talajkiváiásztás- sal, tápanyagellátássai, ter­mesztéstechnikai eljárásokkal kapcsolatos tennivalókat, amelyeknek a legjobb végre­hajtásával már az idén je­lentős változásnak Ítéli bekö­vetkeznie a szabolcsi burgo­nyatermesztésben. A referátum után a tanács­kozás résztvevői megvitatták azokat a gyakorlati tenniva­lókat, amelyek már ezekben a hetekben még valósításra várnak. Ma^ .szerdán, hasonló jel­legű tájértekezletet tartanak két másik burgonyatermés»" tesi körzet központjában: KI»- várdán és Mátészalkán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom