Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

Események sorokban Thaiföld északi és északke­leti részében hadgyakorlatok folynak, hogy kidolgozzák a „lázadók” elleni hadművele­teket. A március végéig tar­tó hadgyakorlatokon nagy számban vesznek részt ame­rikai katonai „tanácsadók” és különleges amerikai egysé­gek. Egy portugál politikai bíró­ság 26 hónapi börtönre ítélte Jósé Guerreiro Drago 29 éves fiatalembert. A vád szerint Drago tagja volt az illegális kommunista pártnak. Manolísz Glee Avgiban kö­vetelte, hogy haladéktalanul engedélyezzék a görög társa­dalom legszélesebb rétegeinek támogatását élvező Görög Kommunista Párt törvényes működését. Jesus Fariának, a Vene­zuelai Kommunista Párt sú­lyosan beteg főtitkárának ál­lapota rosszabbra fordult — jelentették be az orvosok. Azt is hozzáfűzték: a rab­kórházban nincs mód Jesus Faria gondos ápolására. Johnson amerikai elnök fo­gadta hivatalában a polgári jogokért küzdő mozgalom kép­viselőit, valamint az ameri­kai egyházak küldötteit. Négy­órás megbeszélést tartott ve­lük, tájékoztatta őket arról az elhatározásról, hogy a jövő héten üzenetben fordul a kongresszushoz és törvényter­vezetet nyújt be a négerek választójogának biztosítására. Élők, emlékezzetek ! Írta Lei Szmirnov., az OSZSZSZÄ Legfelsőbb Bíróságának elnöke v Egyiptomi ellenérzés alá helyezték a nyuaalnéir.et cégeket Az imperialista gaztettek egész történetében nem talál­ni gyűlöletesebb, az emberi természetről összeíérhetetle- nebb bűncselekményeket a hitlerizmus bűneinél. A bűn­cselekményeket gondosan ki­tervelték, mégpedig egyidejű­leg a szabadságszerető álla­mok elleni agresszió terveivel. A Szovjetunió elleni táma­dás, az úgynevezett Barbaros- sa-terv kidolgozásakor a hit­lerista fegyveres erők főpa­rancsnoksága, a birodalmi. biz­tonsági szolgálat SS-iá homo- ' kaival karöltve kidolgozott egy külön dokumentumot is, „Intézkedés a különleges bí­ráskodásról a Barbarossa-öve- zetben” címmel. Ez a doku­mentum a békés lakosság és a, hadifoglyok elleni bestiális cselekedeteket az állami politika rangjára emelte, mondván, hogy azok „a politikai igazgatás előké­szítésének különleges felada­tát” jelentik. E sorok írója — más szov­jet jogászokkal együtt — a nürnbergi nemzetközi bíróság szovjet fővádlójának egyik munkatársa volt, s ebbeli mi­nőségében részt vett a hitler­ista háborús főbűnösök elleni vád megszerkesztésében. Együtt dolgoztunk igen sok külföldi jogásszal, a Hitler-el- lenes koalícióban részt vevő országok: Anglia, az Egyesült Államok. Franciaország kép­viselőivel. akik hazájuk -’észé­ről teljesítették az ügyeszi teendőket. Mint ismeretes,, a nürnbergi nemzetközi katonai bíróság 1945 november 20-án kezdte meg a tárgyalást. Addigrc megismerkedhettünk a külpn­.höző. hitleri?tg, „ intézmények jitkos levéltári afiyagával, amelyeket a szövetségi csapa­tok zsákmányoltak'. Ezek alap­ján dokumentumokkal kimu­tatható volt: a hitleristák a történelemben példáján gaz­tetteket szervezetten és terv­szerű előkészítés után hajtot­ták végre. Hogy ez a gyakor­latban mit jelentett, arról tra­gikusan tanúskodtak azok a foglvok is. "akik túlélték az auschwitzi, mauthauseni, da- chaui, buchenvaí di halálláho- rok borzalmait. És mellettük rengeteg tárgyi bizonyíték, amelyekhez foghatót még nem ismert az igazságszolgál­tatás története: emberi haj fo­natok, amelyeket tonnaszám gyűjtöttek össze a gázkam: ók­ban meggyilkolt áldozatokról; a birodalmi bank széfjei, ame­lyekben mázsaszám őrizték a halottakból kioperált arany fo­gakat; a szörnyű emberi bőrdarabok amelyeket iparilag íeldoigo:- tak, valamint a megmaradt tartalék mérgesgázok, de ma­guk a különleges rendelt-rés­nek megfelelően épült krema- tóriumi kemencék is. Az emberirtásnak ez az undorító gépezetei amelyet a htleris- ták aljas céljaik és a világura­lom, egész népek kiirtása ér­dekében hívtak életre. A nürnbergi nemzetközi bí­róságnak bemutattak számos eredeti dokumentumot, ame­lyeken ez a pecsét állt: „Csak tiszteken keresztül! Szigorúan bizalmas! Birodalmi ügy!” Ezek között a dokumentumok között olyanok voltak, mint a már bevezetőben említett „in­tézkedés a különleges bírásko­dásról” és hasonlók, amelye­ket a hitlerista főhadiszállás adott ki, . valamint a politikai biztosok kiirtását előíró , nir- hedt. rendelkezés, vagy meg­annyi titkos gyorsírásos jegy­zet és SS-parancs. amely- mind valamilyen formában a ha! álgyárak embermilliókat megsemmisítő működését sza­bályozta. A nemzetközi bíróság, amelynek a szovjet jogászo­kon kívül tagja volt még a Hitler-ellenes koalíció más or­szágainak további hat jogásza, a legteljesebb egyetértésben mondta ki ítéletében: „A há­borús bűntetteket illetően a bizonyítékok tnennyisége egye­nesen kolosszális volt, am; pe­dig tartalmukat illeti, a bizo­nyítékok igen részletesek Az az igazság, hogy ezeket a háborús bűntetteket olyan méretekben hajtották végre, aminőhöz foghatót nem .smer történelem. Ilyen büntetlen­re sor került mindazokban az országokban-, - ame yck-et'n hit- lerj-Sták megszálltak; s ezeket- a bűntetteket ,-olyan arányú, kegyetlenség és terror, kísérte, amelyet még elképzelni >s ne­héz.*’ A vád naponta kapott újabb és újabb bizonyítékokat: mind' újabb gaztettekre derítettek fényt. ” ' Emlékszem az auschwitzi haláltábor parancsnokának, Hessnek a kihallgatására, ame­lyet a nürnbergi bíróság előtt Eimann amerikai hadbíróez­redes vehetett. Amikor az amerikai ezredes feltette a kérdést, igaz-e, hogy az SS- hóhérok eleven gyermekeket vetettek a krematóriumok égő kemencéibe. Hess nyomban készségesen megerősítette ezt a vádpontot. Elismerte, hogy az ő parancsnoksága idején (1940. május 31. — 19-43. de­cember 1.) az auschwitzi gáz­kamrákban kétmill óöt ’áz-.:er embert irtottak ki. Áz áldoza­tok száma azonban ötsz^ezer- rel nagyobb volt, ugyaníá' még ennyien pusztultak el ,a beteg­ségek és az éhezés követkézcé- ben. A lengyel—szovjet ozottság ■megállapító; ta: Aus -h wi föbeff több mint négymillió mi. eiT gyilkoltak meg. Ez a halál*a-:‘‘ bor azonban csupán egy volt á 18 fő megsemmisít úbor kö „ül, amelyekhez több kisebb - koncén rációs tábor tartozott. ’ De ezeken kívül még o^ábbi alközpontokat állítottak, fel a • tömeges emberirtásra. A nürnbergi nemzetközi bi* • róság ’ ítéletében' különö én ‘ nagy figyelmet szentelt azok­nak a bizonyítékoknak, ame- - ly'ek a hitleristák ..általi á ineg-s semmisítő táborokban- elköve­tett bűnökről vallottak. A<- nemzetközi .bíróság, naega.la­pította, hogy „a koncentrá­ciós . táborok szervezett és. rendszeres gyilkosságok szín- . helyévé váltak, ahol . több . millió embert pusztították el”j . Ezeket' a tömeggyilkos ágokat, súlyosbítja, ’hogy az áldozato­kat előzőleg iszonyatosán rn g- kínózták, a foglyokon em „ér­télén kísérleteket. ha'-totfak végre. ' A második világhábo ú be­fejezése után a' négy n így ha­talom számos dokumentumban kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy megbüntet a • német háborús bűnösöket. Is­meretes az is, hogy az ENSZ- közgyűlése jóváhagyta 4 nürnbergi nemzetközi bíróság működési szabályzatát és a bí­róság ítéleteit, amelyekkel a i német háborús főbűnösöket- sújtotta, illetve . test'»; le üteg bűnösnek mondotta ki a z SÄ-t, . a Gestapot és az SD-t. Végezetül hadd idézzem a,, nürnbergi szovjet ügyészének szavait, amelyek a nemzetközi bíróság. . .. '.-íírt.ú4 .• '<* f * eíptt 1946, februárjában. 19 esgl'u térideje hangzottak efv , . , „ .. .A világ leikiismgfét<íres, apellálnak azok, . aki két á Uftr iáltáborokban és a gázkam­rákban elpusztítottak, akiket, bestiálisán szétmarcangoltak,, akiknek testet krématóHumók \. kemencéiben égettek el é* hamvait szerteszórták á szél­ben. A gázkamrák penészes, falain, a vesztőhelyeken, a si- rálomházakban, a börtönceliák és pincék falain is elolvashat­juk azokat a szörnyű, fájda­lommal teli .. .feliratokat, amelyek a halálraítélt embe­rektől származnak Az “lök emlékezzenek a fasiszta terror áldozatéinak e kőbe vésett hangjára, amely haláluk eíőft a világ lelkdismeretéhez szólt, igazságtételért kiáltott.” Gero János: Kicsi Biri királysága Szatirikus« kisregény 25. Kétségbeesve nézett az ut­cán mindenfelé, de hiába át- kozódott, hiába kereste, Ké­rész eltűnt nyomtalanul. Már nem is lehetett tovább keresni, mert a közbiztonsá­giak ott voltak körülötte mind, s vezényszó nélkül hú­zódtak1 a kormányépület be­járata felé: Két rendőr azon­ban feltartóztatta őket. — Hová, hová? Álljon meg a menet! Kicsi Biri lejjebb húzta kozáksapkáját a fején és iz­gatottan magyarázott: _ A belügyminiszterhez megyünk. Ide hivatott, vele akarunk beszélni. 1965. március M. — "Nyugalom, azonnal meg­kérdezzük. Honnan jöttek? — Biharberettyóból. A rendőr arca felderült. Nevetett tele szájjal. Kicsi Biri legszívesebben a képébe mászott volria, de akkorra már több rendőr is odaérke­zett. — A biharberettyói köztár­saságiak! — nevetett az előb­bi rendőr és ujjal mutogatott rájuk, mint az állatkertben a majmokra. — Pillanat, azon­nal jövök — mondta Birinek és felszaladt a lépcsőn. Az emberek cigarettára gyújtottak, izgatottan szívták tüdejükre a füstöt. Kicsi Bi­ri pedig türelmetlenül topo­gott az ajtóban. Néha az ut­cára pillantott, hátha meg­látná Kérészt, a gyalázatost. Közben bátorítgatta magát, meg embereit is. — Nvuc"'1”TT'. fiúk, türelem | polgártársak: * I Nagy türelemre nem voit i szükség, mert az iménti rend­őr hamarosan megjelent. _ Biri Tit'ort kéreti a bel­ügyminiszter úr — mondta, és várta, h -»Sy a szólított menjen után 1 Kicsi Biri 'zonban nem mozdult. Egye ^ül nem akart felmenni a b plügyminiszter­hez, hiszen épp en ettől tar­tott. Nem azért hozta magá­val fegyveres ki. érőit, hogy most nélkülük tárgyaljon. Ezek az emberek mindig hű­ségesek voltak hoz zá, bennük van minden bízod; alma most Is. A rendőrt kérdez te csende­sen. — A többiek nt 'm jöhet­nek? Kurta feleletet kapott: — Nem! Biri kihúzta magát­— Akkor én se m-egyek. A rendőr hátrafelé lépett néhányat, az öve körű í kapa­rászott, úgy kérdezte: — Hogy értsük ezt? ­. — Ahogy akarja. ' Nélkü­lük nem megyek. Molnár Anti elsápadv a hú­zódott az elnök mellé. Bíz­tatta: . — Menjen csak. elnök pol­gártárs. Mi megvárjuk ide- kint. A rendőr is sürgette, — Na, mi lesz? Biri megdöbbenéssel kevert undorral nézett Molnárra Az ijedtség- egészen eltorzította a „százados” arcát. Biri még soha nem látta ilyennek. Ke­serűen felsóhajtott: szóval, ez se különb? Inukba szállt a bátorság, egyik se jobb Ké­résznél. Ez lett a vége... Ezt. érdemelte tőlük? Amíg adni tudott, addig jó volt... amíg felemelte őket. Most meg az első komolyabb feladatnál megfutamodnak. — Hát, jól van! — mondta határozottan, és megindult a rendőr után A második emeleten sarok­szobába nyitottak be. Egyet­len ember ült a kerek do­hányzóasztal mellett. Biri azonnal megismerte. A bel­ügyminiszter éppen olyan volt, mint amilyennek Molnár .önti lefestette. Közepes ter­metű, fekete hajú, inas-cson­tos ember. A szemével való­ban szúrósan tudott nézni, annyira, hogy Kicsi Biri el­fordította róla a tekintetét. A belügyminiszter kedélye­sen köszöntötte: —. Jónapot, elnök úr! Fog­laljon helyett! Kicsi Biri nem fogadta el a kínált fotelt. Állt szótlanul, dacosan, várta, hogy ‘a bel­ügyminiszter beszéljen. De az se szólt többet; csak intett a kísérőjének. Erre a rendőr kinyitotta a szomszéd szoba ajtaját és beengedte rajta Mi­hályit. A kovácsot. — Jónapot, Biri! — kö­szöntötte Mihályi is. — Újra összesodort a szél bennünket, mi? — Jónapot! -— biccentett a fejével a suszter, de a kér­dést felelet nélkül hagyta. Akkor már felállt . a bel­ügyminiszter és odalépett hozzá mosolyogva: — Nos, jóember, mi legyen magával? Itt tartsuk talán vendégségben néhány hétig? Csak addig, amíg Mihályi ba­rátunk a falu és a mi segít­ségünkkel helyrehozza azt, amit maguk elrontottak. Kicsi Biri a belügyminisz­ter szavait is válasz nélkül hagyta. Mihályi Sándort nézte hitetlenkedve. Eszébe jutott Mihályi letartóztatása, szöké­se, az elmúlt másfél hónap,' amíg ő volt a parányi köz­társaság elnöke, úr mindenek- felett. Csak volt. Vége... Nem tette el Mihályit az útból... ez lett a veszte. Fojtogatta a torkát a kese­rűség, szinte sírni tudóit vol­na tehetetlenségében. Leg­alább Mihályi ne lenne itt, ne látná a bukását, ettől az egytől megkímélhet­te volna a belügyminiszter,. . ha már így kifundálta a, dől- ,. got. De most már mindegy. Ez is mindegy... — Jól van. Mir hályi — mondta végre, majd­nem suttogva. — Hun kerék, 1 hűn talp. Most neked kedve­zett a szerencse, te maradtál - félül. Leroskadt a fotelbe, mert elhagyta minden ereje.' Az ablakon keresztül a Csokonai- Színház piszkos, galambszür-; ‘ ke tetejét bámulta mereven. ’ Mihályi nem felelt neki. A belügyminiszterhez fordult: — Én amondó vagyok, nem érdemes itt tartani-: Holnap már haza is engedhetik, - hí- r szén kell a suszter a faluban. Mert mi tagadás, szakember-,. nek nem rossz, csak politi­kusnak csapnivaló. Még ez is? — gondolta Ki­csi Biri teljesen összetörve. Ez a nagylelkűség - jobban fájt mindennél. Inkább csuk­tál volna be, csak ezt ne mutatnák, hogy már ennyire semmibe veszik, cseppet sem . tartanak tőle. — Legyen a maga javaslá-. ta szerint — mondta' Mihályi-. nak a miniszter csendesen,', s .arra gondolt, milyen mély­ről, milyen zűrzavarból in­dul ez a kicsi, meggyötört^ ország áz új, az ismeretién ’ élét' felé. -r j o 5 Vége Moszkvai dolgozók a március 4-i diáktüntetésről levél — nagyon jól megért­jük azoknak a becsületes embereknek az érzéseit, akik elítélik az amerikai imperia­listák vietnami agresszióját. Mi is határozottan elítéljük a baráti VDK elleni cseleke- 1 deleket, elítéljük az ameriKai imperializmus bűnös politiká­ját és szolidárisak vagyunk a hős vietnami néppel. De ha­tározottan tiltakozunk az el­len, hogy az imperializmus gaztettei elleni tüntetés ürü­gyén durva és rossz szándékú kilengéseket kövessenek el a külföldi nagykövetségek, azok személyzete, valamint a dip­lomáciai kécviseleteK védel­mével megWzott hatósági kö­zegek ellen. Reméljük, hpgy! a közrend megsértői, a huli­gánok elnyerik büntetésüket. A március 4-i tüntetés sé­rültjeit a Botkin-kórházban részesítették elsőségé'} ben. A - kórház dolgozói levelükben a , következőket írják: március í 4-én az esti órákban egy ; csoport kínai diák és ' aspi- ráns jelent meg a Kórházban. Kijelentették, hogy a tüntetés során súlyosan megsérültek. A rendelőintézet orvosai meg­vizsgálták a diákokat. de „súlyos sérüléseket” nem ész­leltek. A kínai diákok erre, nyilvánvalóan provokatív cél­zattal, erőszakosan követelni kezdték a kórházi k szelest. A kórház dolgozói ezután meg egy alapos vizsgálatot végez­tek, amely után kénytelenek voltak kijelenteni, hogy a diákok panaszai nem helyt­állóak, s kórházi kezelésre a legcsekélyebb ok sinc3. A kínai diákok ismét kije­lentették, hogy a kórházban maradnak és követelik a lát­leletek kiállítását Rendkívül kihívóan viselkedtek és sér- j tegették a szovjet orvosokat. 1 A kórház kollektívája — fejeződik be a levét — rend- j kívül megütközött a kínai | diákok viselkedésén. A kór-1 házban rendezett botrány v<*- j leményük szerint nem más, mint provokációs célzatú hu- ! ligánkodás. 4 Spanyol komimmi^ía Pari nyilatkozata Moszkva, (TASZSZ): A március 4-i moszkvai diáktüntetéssel, kapcsolatban a szombati Pravda két fővárosi intézmény dolgozóinak levelét közli, akik közvetlenül, vagy közvetve szemtanúi voltak az amerikai nagykövetség előtt lezajlott s az utána követke­ző eseményeknek. Az amerikai nagykövetség tőszomszédságában lévő Krasz- nopresznyai kerületi állami bankfiók tisztviselői leírják, hogy az általuk békésnek vélt tüntetés miképpen fajult el. A tisztviselők arra ,lettek fi­gyelmesek, hogy a nagykö­vetség épülete előtt tüntetés­re gyülekező külföldi diákok nagyrésze késekkel, botokkal, parittyákkal, vasdarabokkal, palackokkal és más eszközök­kel voltak felfegyverézve. Amikor a nagykövetség épü­lete előtt szolgálatot teljesítő rendőrök oszlásra szólították fel a tömeget, • a diákok egy része garázdálkodni kezdett. Be akartak törni a nagyKö- vetség területére. Parittyáz- tak, késekkel hadonásztak, vasdarabokat dobáltak. A le­vél írói látták, hogy néhány diák verekedést provokált, durván sértegette a rendőrö­ket, sőt testi épségüket fe­nyegette. Olyan magatartást tanúsítottak, amely a szovjet törvények értelmében bünte­tendő cselekmény. Annál is | inkább, mivel viselkedésük ; következtében több rendőr sú- I lyosan megsérült. Az egész szovjet néphez hasonlóan — folytatódik a hogy a Franco-rendszerre! va­ló tárgyalás útján érvényt ■ le­het szerezni a különböző réte­gek jogos követeléseinek. A Spanyol Kommunista Párt el­veti a kompromisszumos meg- o'dásí- Rámutat, hogy az adott körülmények között békés e-z- ' özekkel, a politikai harc fo­kozásával és általános sztrájk kirobban fásával meg lehet dön­teni . \ Franco-rendszert. A r yilatkozat ezután hang­súlyoz ta: a különböző nemzeti erők k özött sürgősen meg kell kezdeni a tárgyalásokat, majd kifejti egy nemzeti egységprog­ram alapvető pontjait. Párizs, (MTI): Az Humanité közli a Spa­nyol Kommunista Pártnak a spanyolországi helyzetet elem­ző és a korinmunista párt prog­ramját körvonalazó nyilatko­zatát. A nyilatkozat kiemeli, a Fra-nco-diktatúraellenes mozga­lom a münkástüntetésekkel, sztráj / jkkal, újabban pedig a diákok valamennyi főiskolára kiterjedő megmozdulásaival ed- , dig nem tapasztalt méreteket j öltött. A néptömegek harca fontos részeredményeket ért el. De naivitás lenne azt hinni, is szolidáris lesz a testvéri j arab országokkal. Az arabok­nak be kell bizonyítaniok a világ előtt, hogy szembe ' t„.d- nak nézni a problémákkal és meg tudják oldani őket — ' mondotta. Kairó (MTI): Az Al Gumhürija jelentése alapján közli a TASZSZ, hogy az EAK-ban működő nyugatnémet részvény társas a­oT\!«7r'+ é'r' <• ■' • p-» Vá-'•yj mi hatóságok ellenőrző -> alá helyezték,--ami-" gyakorlátiíag annyit jeierit, hogy a hatóságok figyelemmel fogják kísérni e vállalatok tevékenységét. Hasszuna, az Arab Liga fő­titkára péntek este díszvacso­rát adott a Kiaróban tartóz­kodó II. Hasszán marokkói ki­rály tiszteletére. Hasszuna a díszvacsora alkalmából kije­lentette, a jelenlegi politika: körülmények között igen nagy jelentősége van a marokkói uralkodó kairói látogatásának, s hangsúlyozta, az arab nép nemzeti szolida­ritásának kifejezése volt az, hogy II. Hasszán le­mondta nyű atnémetorszá- gi utazását. Válaszában a király kijelen­tette, hogy Marokkó mindig

Next

/
Oldalképek
Tartalom