Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-10 / 58. szám
A munkában nincs demokrácia „Már belebolondulok ebbe i a térin előszövetkezeti demokráciába..." „Jó lenne ezt a tsz-demokráciát valahogy megszigorítani...” — Ilyen és ehhez hasonló véleményekkel lehet gyakorta találkozni tsz-vezetők körében, de hasonló hangok voltak, vannak egyes irányító dolgozóknál is. Eddig is gyakran elhangzott: nem a tsz-demokráciá- val van baj, hanem a végrehajtásával, annak megsértésével mind a vezetők, mind a szövetkezeti tagok részéről. Igen figyelemre méltó Fehér Lajos elvtársnak. az MSZMP Politikai Akadémiáján a tsz-demok- váciával kapcsolatban elmondott beszéde. Nem újszerűsége, hanem határozott, egyértelmű állásfoglalása miatt: megtisztítja a tsz-demokráciát a. sokféle homályos — és egyben káros — nézettől, gyakorlattól. A termelőszövetkezetek tagjai, sajátos birtokviszonyukból eredően, egyformán gardái a közös vagyonnak, s egyenrangú félként szólhatnak bele a közösség életébe. Ez törvényszerű Sőt törvényszerű szükség- szerűség! A termelőszövetkezetek szervezeti felépítése is a teljes demokratizmusra támaszkodik. Legfelső szerve, a közgyűlés és különféle választott szervei a demokratizmus alapján döntenek mind a személyi. mind a gazdálkodási kérdésekben. Ha csak az egész közösséget egyaránt érintő dolgokról beszélünk, akkor ■ szólni kell arról, hogy az utóbbi egykéi évben a tsz-ek többségénél gyakorlattá vált a gazdálkodás év végi értékelése kisebb termelési egységben; brigád- és más- jeílegű értekezleteken. Jó néhány közös gazdaságban — mint például Tárpán iS -ír, felmérve az ilyen tanácskozások tömeget mozgató jelentőségét, most, a tervtúr gyaló közgyűléseket megelőzően is megbeszéléseket tartanak a tagokkal, hogy véleményük figyelembe vételével álljanak a közgyűlés elé. Azért emeljük ki a demokráciának a gazdálkodásra vonatkozó részét, mert ennek a többi eleme — személyi gondok intézése, a szociális kérdések megoldása, a fegyelmi ügykör gyakorlása — nem okoz olyan gondot a közös gazdaságokban mint például a termelés szerkezete, szervezete, az anyagi érdekeltség alkalmazása és így tovább. Maga a gazdálkodás, a termelési folyamat sem. lehel meg demokrácia nélkül. A tagok véleménye, ésszerű javaslata alapvető a tennivalók megtervezésében, kialakításában. Ha a közgyűlésen, és a különféle választott szervek tevékenysége során érvényesül a kollektív akarat, akkor a tsz-demokrácia betölti feladatát: létrejönnek a döntések, s a határozatokat végre kell hajtani. Fehér Lajos elvtárs kifejezése szerint: a termelőfolyamatokban. a szántóföldeken, az istállókban nem lehet demokrácia... A közgyűlés és más, arra illetékes szer- \ek határozatait, döntéseit az adottságoknak megfelelő legjobb módszerekkel, termelési eljárásokkal kell végrehajtani. Vagyis: nem lehet alkudozás kérdése az, hogy például hideglevegös módszerrel szárítsák-e a takarmányt, vagy hagyományosan, amennyiben a közgyűlés az előbbi mellett döntött. Demokrácia és fegyelem, demokrácia és centralizmus nem választható el egymástól. A demokrácia csak altkor töltheti be hivatását, ha a kollektív döntést a fegyelmezett, vitatkozás, alkudozás nélküli végrehajtás követi; akkor,ha a közösség által választott vezetőségnek a határozat alapján kiadott rendelkezései szerint tevékenykednek a tagok a termelés minden területén. Tehát: széles körű demokrácia a döntésekben — nagyfokú fegyelmezettség a végrehajtásban. Ez a magva. s egyben kettőssége a tsz-demokráciának. <s. a.) Járási tanácsülés tárgyalta a NEB mnnliáját Nagy kallóban A múlt évben 107 népi ellenőr vett részt a vizsgálatokban A Nagykallói Járás; Tanács nemrégiben megtárgyalta a Járási Népi Ellenőrzési Bizottság 1964. évi munkáját. A NEB 1964-ben megvizsgálta a járás tsz-einek, tszcs-inek, fmsz-cinek és ktsz-einek tevékenységét, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét, a napközi otthonok működésének feltételeit és a község fejlesztési tervek végrehajtását. A vizsgálatokban, amelyek .85 egységet érintettek 181 népi ellenőr és 15 szakértő vett részt. A tsz-ek és termelőszövetkezeti csoportok vizsgálatánál megállapították, hogy anyag- és pénzgazdálkodásuk javult az előző évekhez viszonyítva, de a könyvelésben még mindig sok hibát követnek el. Hiba az is, hogy egyes tsz-ek- ben az ellenőrző bizottságok csak formálisan működnek, felkészültségük, összetételük miatt nem tudnak megfelelő segítséget nyújtani a tez-ve- aetőségeknek, A tszcs-k pénzgazdálkodása a könyvelők szakkép- zctlenscge miatt nem kielégítő. A helyi ipar vizsgálatánál a NEB kimutatta, hogy a ktsz-eknél a belső ellenőrzés r.em elég alapos. A Nagykálloi Textilruházati Ktsz-ben például az elnök a saját maga munkaterületét ellenőrzi. Csak formailag tettek eleget a rendeleteknek. Baj van a minőségellenőrzéssel is. A községfejlesztésben i« sok az adminisztratív és számszaki hiba. Egyes községekben az anyaggazdálkodás sem megfelelő. A járási NEB a Vizsgálatok alapján öt fegyelmi és egy bűnvádi eljárást kezdeményezett. Ez év első fél évében a NEB ellenőrizni fogja a ís- anyagellátás, a járóbefegűlá- tós helyzetét és a tsz-ek 198ö_ ös termelési terveinek megalapozottságát. A járási tanács a JNEB által előterjesztett beszámolót elfogadta és megállapította, hogy munkája az elmúlt évekhez képest tovább javult. Egy ötletnapon kezdődött... Levelezőink írják: Terv: Sailai Lajos, aki százszor újított Felállt, kicsit várt, aztán : lassan, bizonytalanul hozzáI kezdett: — Megfigyeltem, hogy a ! karbid gázfejlesztő készülé- j künk jelenleg valósággal eszi | az anyagot. Sokszor felesleI I gesen. Arra gondoltam, némi módosítással meg lehetne menteni a veszendő anyagot... Látta, kíváncsian szege- ződnek rá á szemek. Ez felbátorította, töviről hegyire j ismertette javaslatát. Jól emlékszik még rá, amikor leült, könnyebbnek érezte magát. Lassan másfél évtizede történt mindez, az akkori taxi vállalatnál, egy ötletnapon. Sallai Lajos ekkor mutatkozott be, mint újító. Pontosan már nem tudja, mennyit fizettek ötletéért, csak most jólesik visszagondolni rá. Az elsőre. Azóta ötleteinek, újításainak a száma meghaladta a százat, melynek többségét bevezették. AZ ÉLET ADJA A TIPPET A szűkszavú ember most j itt ül velem szemben, lejárt Í a műszakja az 5-ös AKÖV- nél, de látni, sietne haza, sok a dolgú. — Száz közül melyik a legkedvesebb? — Nekem mind egyformán kedves, csal: az idő a kisebbeket néha elmossa, vagy túlhaladja. Ez újítósors. — Hogy tudott ennyi újítást kitalálni? Mosolyog, bal kezét tilta- kozóan felemeli: — Én nem kitalálom az újításaimat. A tippet mindig az élet adja. Egyszer sem fordult elő velem, hogy leültem volna azért: most kiagyalok valamit. Ehelyett inkább azt figyeltem, mit nem szeretnek végezni munkatársaim, mi nagyon nehéz és kényelmetlen. Elmond egy példát. A közel félmázsás súlyú akkumulátortestek javítása, töltése közben gyakorta letört a foggantyú. Az embereknek ölbe kellett venniök, úgy cipelték nagy erőlködéssel. Közben a sáv szétmarta a ruhákat. Néhány éjszakám ráment, de kidolgoztam a hordozószerkezet tervét: azóta két ember kényelmesen mozgatja az , akkumulátort. Máskor meg ugyanilyen meggondolásból szerkesztett egy biztonsági fűrészt, amit azóta is alkalmaznak akkumulátor javításánál. IÖŐT LEHETNE MEGTAKARÍTANI ■ — Sok pénzt kaphatott már újításaiért... — Többször, de nem sokat. És milyen az élet: amelyikért a legtöbbet kaptam, annak nem vesszük hasznát az üzemben. A billenős kocsik javításához készítettem egy hidraulika próbapadot, hogy még összeszerelés előtt meg lehessen győződni a javítás minőségéről. Sajnos, nehézkes hozzá az alkatrész beszerzés, pedig szép összeget és idői lehetne vele megtakarítani... Refrénként újra hallom: ez is újítósors, mint az, ha nem fogadják el az újítást. — Az ilyen rosszul esik mindig, de különösen akkor, ha az ember érzi, hogy igaza van. Ilyenkor kezdődik a „nehéz emberek” tortúrája. Nekem is volt már benne részem: fellebbezés, bíróság. Az ember belefárad, azt kérdi magától: kell ez nekem? Aztán mégis újrakezdeni. ESTE: ISKOLA Most — bádogos és karosz- szeri lakatos szakmával — a hűtőjavításnál dolgozik Sallai Lajos, egyedül. Üzemlátogatók csodálkoztak: erre két ember kellene. Kellene is, ha a százszoros újító nem készített volna magának célszerszámokat, amivel pótolja az újabb munkaerőt. — És egy kicsit magamat is.„ Elnehezülnek a szavak: 1944 vége, háború. Dunántúl. Gránát csapódik, Sallai Lajos kórházba kerül. Jobb kezét nem tudták megmenteni. Lassan feloldódik a beszélgetés feszültsége, Sallai Lajos búcsúzik. — Este iskola, készülnöm kel). A gépipari technikum kihelyezett osztályának harmadéves hallgatója vagyok. Túl a negyvenen már többet kell lapozgatni a könyvet. Mig öltözik, szót ejt még arról: a 15 év előtti ötletnaptól hosszú volt az út idáig. Ezután már szakszerű műszaki rajzot is tud készíteni elképzeléséről, s talán rnqgéri, hogy javaslatainak kivitelezésében segítséget kap. Mert eddig a legtöbbet egyedül készítette. Angyal Sándor 20000 forint * A demecseri Dimitrov Termelőszövetkezetben a vezetéa és a tagság összehangolt munkájának eredményeképpen az elmúlt évben 16 ezer 500 forint volt az egy tagra eső jövedelem. Az 1965-ös gazdasági évre 20 ezer forintra tervezték az átlagkeresetet. Hogy ezt elérjük, új módszereket alkalmaznak, például az állat, tenyésztésben. Elsők között vezették be a karbamidos etetést, így el tudták érni a tél folyamán is a 10 liter feletti íe- jési átlagot. Keményítőben gazdag melléktakarmányokkal bővebben rendelkeznek, a viszonylag olcsó karbamiddal a hiányzó fehérjét pótolják, így azt is elérik, hogy a tejtermelés olcsóbbá válik, mert nem a drága állati, illetve növényi fehérjét etetik a jószágokkal. Hollósy Árpád agronómus Nyíregyháza Tizenhat lány A lónyai KISZ-szervezet a* elmúlt héten tartott taggyűlésén 16 tsz-tag lány szocialista brigádot alakított. Több év« dolgoznak már együtt a kertészetben, az elmúlt év folya. mán 80 hold dohány művelésén dolgoztak. Az elhatározáshoz az vezette a fiatalokat, hogy számításaik szerint brigádban nagyobb eredményeket mutathatnak fel. mind ■ maguk, mind a közös gazdaság hasznára. Mező József „Láttam az új hidat.. Szabolcsi tsz-tasok a fővárosban tizenitezer vagon vetöburuonya faiiafetújiicrsra Néhány hét múlva valószínűleg a burgonyát is ültetni kell már. A fajtafelújítási célra termeltetett, ősszel felvásárolt vetőburgonya meny- nyisége az 1957-es évi 3680 vagonról 15 340 vagonra nőtt, a fajtaVálaszték pedig a legújabban kinemesílett hazai fajtákon kívül tíz értékes, többnyire fehérhúsú lengyel és NDK burgonyaíajtával bővült. Az idei tavaszon több mint tízezer vágón hazai és kereken ötezer vagon külföldről vásárolt vetőgumót ad ki a vállalat részint tovább- ! szaporításra, részint felújitás- 1 ra az áruburgonya-termő te- ! rületekre. A Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési fő- igazgatóságán adott tájékoztatás szerint kívánatos, hogy az idén — a műtrágyakészletek ésszerűbb elosztásával — — a gazdaságok több fejlődést serkentő tápanyagot adjanak a burgonya alá és növeljék lehetőség szerint az öntözései burgonyatermőte- rületeket is. Ugyancsak a terméshozamok növelését célozza az a szaktanács is, hogy a burgonyavetés tőszámát az eddigi 14 000—15 000-ről általában 20 000—22 000-re növeljék. Híd a Hímedben (Munkatársunktól) Zaj, sürgés, forgás, izgatott mondatfoszlányok. Az Erzsébet Szálloda halijában búcsúzott Budapesttől 90 szabolcsi vendég. A tsz-ek és állami gazdaságok háromnapos budapesti jutaloanüdülést szerveztek munkában élenjáró dolgozóiknak. Az emberek elégedetten, a három nah kellemes élményeivel szálltak fel az autóbuszra. Először Pesten Szilágyi Sándor, a Vámos- oroszi Üj Élet Tsz dolgozója még sohasem volt Pesten. — Mi tetszett a legjobban, mi volt a legnagyobb élménye? — Minden. Nem is tudnám mégmondani,' m; az, ami ‘eg- jobban tetszett. Voltam az Állat kertben, a Várban, láttam az új hidat, a Parlamentet Kardos Zoltán 1952-ben volt már Budapesten. Most, alig ismert rá a 13 évvel ezelőtti fővárosra. — Nyírtéten dolgozom aa állami gazdaságban. Jó munkámért küldtek fel Pestre, 1952-ben is jutalomból voltam itt. Akkor a MargitszL getet, az Allatkertet. a Gellérthegyet néztem meg. Most újra megnéztem ezeket a helyeket is. Marokpapiból utazott Man- zák Anna. A legtávolabbi helység ahol volt, Vásárosna- mény, így nagyon .örül, hogy végre Pestre mehetett. Filmhíradókból, képeslapokból ismerte már a nevezetességeket. De így szemtől szembe látni! — Nem akartak a szüleim elengedni. Mondták, hideg van, meg elveszek abban a nagy városban. Végül beleegyeztek. Ha hazamegyek, s elmesélem: mi mindent láttam, talán ők is felkerekednek, és még a nyáron meglátogatók Budapestet. Tibor szállásról tizenöten A csoport legfiatalabb tagja, Tarcsa Margit. 19 éves, Mérkrői, a Kossuth Tsz-ból. — Tagja vagyok a KISZ ifjúsági birgádnak. és ió eredményeket értünk el. Ezzel érdemeltük ki ketten hogy részt vehessünk ezen a túrán. Tiborszállásról 15 tsz-tagot küldtek. A legidősebb, Ili János, 65 éves. ö már sokat volt Pesten. Itt él a fia. őt szokta évenként meglátogatni. Sok segítséget nyújtott a többieknek. Ismeri az utcákat, akik vei# sétálgattak, nem tévedtek cl. Visszafelé, az autóbuszban, volt miről beszélgetni. s. r. A Nyíregyházán létesülő körút keresztez! az Üjszőlő utcát. A nagy szintkülönbség miatt ideiglenes hidat készítenek a gyalogos forgalom részére. Gulyás János, Csajbók István és Biri Miklós a híd elkészítését jóval az április 15-i határidő előtt kívánják befejezni. Foto: Hammel J.
