Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-06 / 55. szám

Események sorokban tllan-Batorban megnyílt a KGST-országok állategészség­ügyi szakembereinek tudó mányos módszertani értekez­lete. Ilaekkcrup dán külügymi­niszter pénteken kétnapos lá­togatásra Dar es Salaamba ér­kezett. Megérkezése után ki­jelentette, hogy Dánia a töb­bi skandináv országhoz ha­sonlóan kész segíteni a fejlő­dő afrikai országokat, így Tanzániát is. Ajab Khan pakisztáni elnök Pekingben egy tömeggyűlésen mondott beszédében síkra- szállt a vietnami helyzet tár­gyalások útján történő rende­zése mellett. A IX. VIT előkészítő bi­zottsága közölte a sajtóval, hogy az algíri világifjúsági ta. lálkozón 25 000 fiatal vesz majd részt. Az algériai fiata­lokat ötezer tagú küldöttség fogja képviselni; „Ismeretlen tettesek" dina- mitbombát dobtak a Caserta közelében fekvő Sant Arpino kommunista párt helyiségébe. Csak a véletlennek köszön­hető, hogy emberéletben nem esett kár. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja ellen a McCar- ra törvény alapján március 16-ra lei tűzött pert október közepére halasztottált. A nemrég függetlenné vált Gambiát felvették az Afrikai Egység Szervezetébe. Gambia a szervezet 36. tagállama. Száznyolcvanczcr munkásnő sztrájkja 24 órára megbéní­totta az olasz harisnyagyártó ipart. A sztrájkban résztve­vők aránya országos viszony­latban kerülbelül 90 százalé­kos volt. Jozef Lenirt csehszlovák miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson Indiában tartóz­kodik, pénteken Ranchi vá­rosában a nehézipari munká­sok gyűlésén beszédet mon­dott. A bacstiána földi választáso­kon győzelmet aratott demok­rata párt vezetője, Seretse Khama megalakította az or­szág első kormányát. Az or­szág új alkotmánya belső ön- kormányzatot biztosít a la­kosságnak, a külügyek irányí­tását Nagy-Britannia tartja fenn magának! Újabb provokációk! a VDKellen i A NATO-szövetségesek bírálják Washington politikáját Meghasonlás az angol kormánypártban Szudán! csapatok harci készenléte a kongói határon A Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen el­követett március 2-i amerikai —dél-vietnami kalóztámadás után az Egyesült Államok és dél-vietnami ügynökei foly­tatják provokációikat a VDK ellen. Március 3-án repülő­gépeik több csoportban be­hatoltak Vinh Linh, Quang Binh és Nghe An tartomá­nyok légiterébe. Március 5-én ismét meg­sértettek Észak-Vietnam légiterét, ez alkalommal a Gianh folyó felett, Quang Binh tartományban. A repülőgépekét a légel- háritó tüzérség zárótüze visszafordulásra kénysze- rí tette. A NATO párizsi állandó tanácsa legutóbbi ülésén L. Unger amerikai államtitkár, a távol-keleti kérdések szak­értője igyekezett kormánya politikáját és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­leni bombatámadásokat „meg­magyarázni”. Az európai országok és Kanada képviselői erősen bírálták az Egyesült Ál­lamok vietnami politi­káját. Az ülésen a tanács egyik tagja kifejtette a társorszá­gok súlyos aggodalmait. A szövetségesek attól tartanak, — hangoztatta —, hogy az Egyesült Államok az „erő­pozíciójára” törekedve, vég­nélküli háborúba bonyolódik, sőt az Észak-Vietnámmá 1 szemben alkalmazott straté­gia végzetes következmények­hez vezethet. Az angol kormánypártban láthatóvá váltak a vietnami Vacsora a imszkval koiniiPatfv találkozó részvevő] tiszteiére háború kérdése által okozott reiBjdések: péntekre virradóra 50 munkáspárti képviselő írta alá azt az újabb parlamenti határozati ja­vaslatot, amely követelt, hogy a tVilson-kormány nyilvánosan ítélje el a* Észak-Vietnam ellen inté­zett amerikai bombatáma­dásokat és támogassa U Thant ENSZ- főtitkár béketárgyalásokra szólító felhívását. A határo­zati javaslat megszövegezésé­re az után került sor. hogy a kormány elutasította azt a ház minden oldaláról el­hangzott követelést, hogy ha­ladéktalanul tűzzék napirend­re a háború kiterjedésével fenyegető vietnami helyzet megvitatását. A kormányhoz közelálló források elismerik, hogy Wil­son rendkívül kényes helyzet­be került és a legnagyobb óvatosságot kell tanúsítania, nehogy nyílt lázadást provo­káljon ki az elkeseredett és egyre türelmetlenebbé váló balszárnyon. Szato japán miniszterelnök — mint az AFP közli — nyilatkozatban foglalt állást a vietnami válság tárgyalásos rendezése mellett. Ugyanak­kor sajnálatosnak minősítette a VDK ellen intézett ameri­kai bombatámadásokat. Khar toum, (TASZSZ): Hamad Halafalla, a szudá- ni hadsereg főparancsnok­helyettese, aki tájékozódó körutat tett hazája kongói határán, visszatérése után nyilatkozott az újsáíróknak Kijelentette, hogy a kongói határon áliomásoző szudáni csapatokat harci készenlétbe helyezték és parancsot adtak nekik, hogy lőjjenek le min­den Csombe-féle repülőgépet* amely megsérti Szudán légj határait. Mint ismeretes, a hét fo­lyamán öt Csombe-féle re­pülőgép berepült Szudán fö­lé és felderítő repüléseket végzett. A szudáni tájékozta­tásügyi miniszter az üggyel kapcsolatban határozott tilta­kozást jelentett be a Leopold- ville-i kormánynál. Fanfcmi lett as új olaaa külügyminiszter Róma, (MTI): Két hónapig tartó verejté- kes tárgyalások után az olasz középbal koalíció párt­jai végre megegyeztek a kor­mány átalakításában. Eszerint Fanfani foglalja el a Saragat elnökké választása folytán megüresedett külügyminiszte­ri széket. A szociáldemokrata párt pedig — Lami Starnu- ti személyében kárpótlásul — újabb tárcát kapott a kor­mányban. Az Unitá vezércikkében Mario Alicata, a lap főszer­kesztője rámutat: „A kom­promisszum, a burkolt válság, egyetlen problémáját sem ol­dotta fel”. Eltemették Adolf Scharf-et A szovfet —francia álláspont több kérdésben azonos Vinogradov a két ország viszonyáról Bécs (MTI): Bécsben pénteken helyezték végső nyugalomra Adolf Schärf köztársasági elnököt. Pénteken délelőtt együttes gyászülést tar­tott az osztrák parlament két háza, majd a parlament oszlop­csarnokában felállított ravatal­nál került sor a gyászünnep­ségre. Ezen részt vettek az osztrák politikai élet vezető személyi­ségei, valamint a temetésre ér­kezett külföldi küldöttségek. ionnb^n ismét elha’asz:o‘!ák az EftK- kai kapcsolatos döntést Bonn (MTI): A bonni kor­mány kétnapos vita után elha­lasztotta a döntést az EAK-kal való kapcsolatok kérdésében. A csütörtöki nyolc órás ülés után pénteken ismét több mint öt óra hosszat tanácskozott a kormány. Röviddel 18,00 óra előtt Von Hase államtitkár rö­vid közleményt olvasott fel aa összegyűlt újságírók előtt. A közlemény szerint „a kor­mány a már bejelentett gazda­sági rendszabályok megerősíté­sén kívül a leggondosabban megvizsgálta mindazokat a kö­vetkezményeket is, amelyet az esetleges további politikai rendszabályok idéznének elő." Vasárnap választanak Romániában Moszkva (TASZSZ): A kommunista- és munkás­pártok Moszkvában folyó kon­zultatív találkozóján részt vevő küldöttségek tiszteletére az SZKP Központi Bizottságának elnöksége pénteken a Kreml­ben vacsorát adott. A vacsorán jelen voltak az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Ausztráliai Kommunista Párt­nak, az Argentin Kommunista Pártnak, a Bolgár Kommunista Pártnak, a Brazil Kommunista Pártnak, a Csehszlovák Kom­munista Pártnak, a Finn Kom­munista Pártnak, a Francia Kommunista Pártnak, az Indiai Kommunista Pártnak, a Kubai Szocialista Forradalmi Egység­pártnak, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak, a Mon­gol Népi Forradalmi Pártnak. Knev-Britannia Kommunista Pártjának, a Német Kommu­nista Pártnak, a Német Szocia­lista Egységpártnak, az Olasz Kommunista Pártnak, a Szíriái Kommunista Pártnak a kon­zultatív találkozón részt vevő képviselői, valamint az Egye­sült Államok Kommunista | Pártjának képviselői, akik megfigyelőként vannak jelen a konzultatív találkozón. I Vasárnap választásokat tar- jtanak Romániában: a legfelső állami törvényhozó szerv, — j a nagy nemzetgyűlés 465 I mandátumának, valamint a helyi közigazgatási szervek, a néptanácsok mintegy 142 000 posztjának betöltéséről dönte­nek általános, egyenlő, köz­vetlen és titkos szavazással. A romániai választási kam­pány záróakkordjaként Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az I államtanács elnöke pénteken I este rádió- és televízió-be­szédben fordult az ország la­kosságához. Ismertette az el­múlt évek során a népgazda­ságban elért eredményeket, szólt az életszínvonal emel­kedéséről. Hangsúlyozta, hogy az idén záruló hatéves terv teljesítése, sőt több területen várható túlteljesítése szilárd alapot teremt az elkövetkező, 1966—70-es ötéves tervhez. Ennek irányelveit most dol­gozzák ki, s a Román Mun­káspárt IV. kongresszusa elé terjesztik, amely ez év nyarán fog összeülni. Gerő János: Kicsi Biri királysága Szatirikus kisregény 18. Bojtor közlegény talált is két hatvan-hetven kilós süldőt. Mégpedig nem az ólban, hanem a veremben. Nyilvánvalóan hosszú idő óta ott rejtegették a két hízójelöltet, eddig sike­rült megmenteni, de most Boj- tor mégis felfedezte a féltve őrzött kincset. Egyiket elvisszük — muto­gatták a gazdának, aki ott ká­romkodott a süketekre jellem­ző furcsa kiejtéssel, a verem mellett. Bojtor már le is eresz­kedett a süldők közé, hogy egyiket kiemelje. Ment a dolog simán — attól eltekintve, hogy a malac sival- kodott, mint akit ölnek —, ment egészen addig, amíg a süldő lába földet nem ért. 1965. március 6. Csakhogy amikor a kis göndör­szőrű földet érzett a lába alatt, ugrott egyet s álló, futott le az udvar végibe. Bojtor hasravá- gódott, cifrákat mondott, az­után futott ő is sebesen utána. A süldőnek azonban nagyon tetszhetett a hosszú börtön után a szabad levegő, nem akart újra rabságba esni. Hiá­ba csalogatta Bojtor, és hiába hajkurászta, nem ért vele semmit. Ha a nyomába ért, egyet dobott a farán a süldő, és már szaladt is Bojtorral el­lenkező irányba. Molnár nem tehetett egye­bet, odament segíteni. Ketten igyekeztek elcsípni a holnapi jó falatot. Egy valamiről azonban meg­feledkeztek. A fegyvert letették a kezükből, és csak akkor döb­bentek meg, amikor már a két Kábái bizonygatta, hogy töltve van a puska, meg a géppisz­toly, és segítségül veszik, ha a ; :ép szó nem használ. Molnár természetesen nem gvta magát. Látta, hogy az : utcán a strüfszekér mellett ép­pen ott van két búzát pakoló közbiztonsági, azoknak kiál­tott kétségbeesetten. Szaladt is a két fogdmeg nyomban. Igen, de a fiatal Kábái, amint az ut­caajtón beléptek, egy szempil­lantás alatt lekapta a válluk­ról a puskát. Az öreg meg, a sikeren felbuzdulva, a boldo­gabbik végire fordította a fegyvert, s csihé-puhé, ütött, mint a bolondóra. A fia azután úgyszintén. Még mondtak is minden nagyobb döbbenés után egy-egy oktató szót. — Az anyátok... nem volt elég a fosztogatásból? Még min­dig folytatni akarjátok? Élhet­nénk már békességben, csak ti nem fértek a bőrötökbe? Piff-püff... Mit tehettek egyebet, futás­nak eredtek mind a négyen. A kocsis is közévágott a lovak­nak és menekült, amilyen gyor­san csak lehetett. Az utca végire kiérve látták, hogy az ötödik közbiztonsági szintén lohol utánuk a harma­dik csoporttól. Á szerencsét­lent jókora kerítésléccel za­varták. Csupán egy ember nem tért vissza, annak nyoma ve­szett. Ha agyon nem ütötték, akkor ijedtében bizonyosan ha­zaszaladt. A nevezetes esemény után a közlegények visszamentek a laktanyába, Molnár meg fel­szaladt a községházára, az el­nökhöz. Azt hitte, Kicsi Biri is felhá­borodik az eseményen és párt­jukat fogja. Az elnök azonban, amikor nagyjából kiigazodott a történeten, röviden csak any- nyit sziszegett a fogai közt: — Hülyék vagytok mindnyá­jan. S elzavarta Molnárt a lakta­nyába, hogy szedje össze áz embereket, ne engedje szétszé­ledni őket a sikertelenség miatt. # Néhány nappal Molnárék fu­tása után, döntő változások tör­téntek a köztársaság életében. Kicsi Biri nagyszabású tanács­kozásra hívta össze legbizalma­sabb embereit, s közölte velük óriási horderejű határozatainak lényegét. Eszerint négy pártot alapítot­tak. Újjáalakították a Magyar Kommunista Pártot, amely Mi­hályi lecsukása után teljesen megszűnt létezni. Ennek élére Biri magát nevezte ki Mihályi helyett. Sorrendben második­nak létrehozták a Szociálde­mokrata Pártot. Ide Stromot, a nyomdászt jelölte titkárnak. Azzal a feltétellel engedte ki a börtönből, ha ezt a tisztséget elfogadja. Harmadiknak újjá­szervezték a Független Kisgaz­da Földmunkás és Polgári Pár­tot, melynek elnökéül Kicsi Bi­ri a kisbírót, Kun Ferit tette meg. Kun a Kisgazdapártnak korteskedett már a harmincas években, emellett 2 hold föld gazdájának mondhatta magát. Most meg a Liesthein-birtokból is szakított tíz holdat, tehát valódi birtokos lett, ezért esett rá a választás. Na, meg azért is, mert Kun kezdettől fogva szolgálatot teljesített az elnök mellett, aminek fejében meg­kapta ó is a közbiztonságiak­nak járó illetményt, vagyis Ki­csi Biri embere volt testestől lelkestől. Végül megalakulnak mondta ki a köztársaság örö­kös elnöke a Nemzeti Paraszt­pártot is. Ennek azonban nem nevezett ki sem elnököt, sem titkárt. A Parasztpárt vezetőjé­nek kiválasztását Kérészre bíz­ta. Olyanformán gondolta: a közbiztonsági alakulat valame­lyik föld nélküli tagja erre al­kalmas lesz. Ad neki tíz holdat a Liesthein-birtokból, és meg­van a Parasztpárt vezetője is. Mivel pedig a közbiztonságia­kat Kérész ismerte legjobban, ezért bízta rá az ügy intézését. Mindezek megtörténte után újjáalakították a Nemzeti Bi­zottságot is, a pártok vezetői­ből. Ennek elnöke Kicsi Biti lett, ugyancsak saját elhatáro­zása alapján. És hogy valami látszata is legyen a dolognak, még aznap összedoboltatták a lakosságot, az egyes pártok híveit a köz­ségháza egy-egy külön szobájá­ba. Itt azután újra kimondták a pártok megalakulását. A gyűléseken ugyan elég ke­vesen vettek részt, na de nem is ez volt a lényeges. Kicsi Biri a közbiztonsági alakulatot is átkeresztelte. Rendőrség lett a neve, ugyan­úgy. ahogy a többi környezd községekben: Molnár Antit pe­dig felmentette a közbiztonsági alakulat helyettes vezetésétől, és főjegyzőnek tette meg. Nem jókedvéből hozta létre az elnök ezeket a változtatá­sokat, a kényszer vitte rá. A szomszédos községek példájá­ból. de meg az újságból érke­ző hírekből is világosan látta, hogy az ország az Ideiglenes Kormányt követi. Elzárni pe­dig nem tudta Biharberettyót a külvilágtól, hiszen most már működött a posta, és a vasúti forgalom is megindult Debre­cen, valamint Nagyvárad felé. Igaz, a postán érkezett újságo­kat rendre elkobozták, és az utazgatást is igyekeztek korlá­tozni. A hírek azonban ennek ellenére terjedtek. (Folytatjuk) dekei” egyetlen kérdésben sem ellentétesek. A nagykövet hangsúlyozta, a Szovjetunió Németország egye­sítését kívánja, De Gaulle-hoz hasonlóan úgy véli, a problé­mát nem szabad elhamarkodni. A mód, ahogyan De Gaulle a német határkérdést látja, ta- ■ lálkozik a szovjet nézettel, ugyanúgy Franciaoszágnak a német atomfegyverkezést ellen­ző álláspontját is osztja a Szovjetunió. Vinogradov végül kijelentette, a szovjet kormány azzal is egyetért, hogy Európa biztonságának kérdése elsősor­ban a közvetlenül érintett eu­rópai országok ügye, a német : kérdés megoldásában azonban részt kell vennie az Egyesült Államoknak is, amely a világ- i háborúban erőfeszítéseket tett a győzelemért. Párizs (MTI): A Notre République, az UNR hetilapja interjút közöl Szergej Vinogradov távozó pá­rizsi szovjet nagykövettel. Franciaország és a Szovjetunió kulturális, tudományos, mű­szaki és gazdasági kapcsolatai nagyon jók _ mondotta a szovjet nagykövet —, a két or­szág most azon van. hogy meg­kezdje a politikai kapcsolatok szakaszát. Vinogradov kiemelte, a Szov­jetunió és Franciaország ma több problémával kapcsolatban azonos állásponton van, együt­tesen sokat tehetnek a békéért. Már az eddigi eredmények alapján együttműködésről lehet beszélni, — hangoztatta, és rá­mutatott, hogy a Szovjetunió és Franciaország „nemzeti ér­• i A vacsora a marxista—le- ■ ninista testvérpártok kölcsönös kapcsolataira jellemző őszinte ] barátság és szívélyesség légkö- : rében folyt le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom