Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-05 / 54. szám

Bizonyára van HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁSA Új létesítmény Nagy fontosságú munkavédelmi épület készül el má­jusra az ÉRDÉRT Vállalat m átészalkai telepen. Több, mint félmillió forintos beruházással ventillátoros porelszívó be­rendezést építenek, amely nemcsak egészségügyi feladato­kat lát el, de elszállítja és összegyűjti a mintegy hatezer köbméter évi fűrészpor mennyiséget is. Az elszívóberende­zéssel műszakonként hat ember nehéz fizikai munkáját ta­karíthatják majd meg. Foto: Hammel J. Harmincöt évi egy helyben töltött szolgálat után ment nyugdíjba a nyíregyházi fűtőház egyik dolgozója Harmincöt évi egy helyben töltött szolgálat után vo­nult nyugdíjba Várhegyi Já­nos, a nyíregyházi MÁV fű­tőház dolgozója. 1929-ben ke­rült a vasúthoz. Előtte hat évig dolgozott az egyik nyír­egyházi kisüzemben lakatos­ként. A fűtőházban is laka­tosként kezdte, de néhány év múlva mozdonyvezető lett. Ezt a feladatot tíz éven át látta el, majd mozdony fel­vigyázó, s 1956-tól a múlt év végéig, nyugdíjazásáig vonali mozdonyirányító volt. Mun­káját mindig kifogástalanul végezte. Többször részesült dicséretben, pénzjutalomban, rendkívüli előléptetésben, megkapta a „Kiváló dolgo­zó” jelvényt is. Hosszú szol­gálati ideje alatt szerzett gazdag tapasztalatait szívesen adta át munkatársainak, s évenként négy—öt fiatal mozdonyvezető-jelölt tanul­ta meg mellette a szakmát. Munkatársai meleg szere­tettel búcsúztatták a nyuga­lomba vonuló, hatvanéves Várhegyi Jánost. .VALAMENNYIEN TAGJAI VAGYUNK A biztosítási és önsegélyző csoportnak BALESETBIZTOSÍTÁS ÉLETBIZTOSÍTÁS TÁMASZ A BAJBAN KÉRJEN FELVILÁGOSÍTÁST MUNKAHELYÉN A BIZTOSÍTÁSI MEGBÍZOTTÓL „Tárgyalást tartunk, belépés csak hívásra“ „A minisztériumhoz fordulok44 — Megbánás 1500 forintos bírság és az előzmény — Mások is csinálják ezt... A tárgyaláson jelenlévő ta­nácstag szigorú bírságot kér: — P. István már régóta kontárkodik, ismerem. — Figyelembe véve a sza­bálysértés társadalmi veszé­lyességét, 1500 forint birság­gal sújtom — diktálja jegy­zőkönyvbe a határozatot rir. Nagy Miklós. Aztán újabb ügyeket tárgyalnak: birtok­háborítás. köztisztasági sza­bálysértéseket. Két tárgyalás szünetében középkorú férti kopogtat be: — Tanúnak idéztek P. Ist­ván ügyében. Újra gépbe kerül a jegyző­könyv és P. Kálmán tanúval-^ lomása vádolja a kontárt: — Jól ismerem P-t. Állan­dóan a TÜZÉP-telepen van és fuvarozik — már egy éve. Ma is három fuvaromat vettek el a kontárok. — Miért nem jelentik fel őket? — Hát, tudja, hogy van... Délután érnek véget a tár­gyalások. Ma délelőtt hét ügyben kellett igazságot ten­ni — a szocialista törvényes­ség nevében. Szilágyi Szabolcs A tavaszi divat A női kabátok vonala egye­nes és enyhén karcsúsított. Gyakori rajtuk az öv, a dra­gon. A kabát ujja többnyire raglánszabással készül. A nvakrészen a kis rever és a kis gallér a divatos. Ez jel­lemző a kosztümkabátokra is, amelyek tweed-anvaffból, egyenes szabással, elől kar­csúsítva, 3—4 gombbal rövi­den, vagy a csípőt takaróin divatosak. A ruha Inkább egybeszabott, bár ismét je- jelentkezik a derékban elvá­gott forma. Az öv az Idén már a rendes helyére, a de­rékra kerül. A divatirénv Igen célszerűnek tartja a kö­vetkező évszakra az egys'ze- rfl, praktikus kötényruhát. Az elegáns alkalmi ruha hátul mélyebben kivágott, ujjatlan, rövidujiú, vagv kis kabátká­val egészíthető ki. A bakfisruhák dlvatvonala nem sokban tér el a felnőtt, karcsú nők ruháitól, inkább csak a tartozékok, az öv, a zsebek mérete jelzi a fiatalos­ságot. A tavaszikabát és ruhaszfnek élénkek, a sárga, az email zöld, a rózsaszín, a kék és a piros sokféle árnya­lata egyaránt divatos. A férfikabát ugyancsak ragián szabású ujjal, kocka* és aprómintás könnyű anyag­ból készül. A kabát és az öltöny színei sötét tónusuak. A zakó vonala továbbra is enyhén karcsúsított, hátul egy, vagy oldalt két bevágás­sal készül. A hajtókás, vagy az anélküli nadrág egyaránt viselhető. Megszokott hétköznapi for­galom van a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács folyosóin. Az emeleti folyosó egyik ajtaja előtt tízen-tizenketten álldo­gálnak, beszélgetnek, vitatkoz­nak. Az ajtón fémtábla: „Tár­gyalást tartunk, belépés csak hívásra”. Valakit éppen hív­nak: A kutya, a kapukulcs, a káromkodás és a kapufélfa — N. István birtokhábori- tási ügyében kérem a meg­jelenteket. A kis irodahelyiségbe né­gyen lépnek be: az N. házas­pár és a TÜZÉP képviselői. A jegyzőkönyvvezető írógé­pébe üres fehér lap kerül — megkezdődik a tárgyalás. Dr. Nagy Miklós, szabály­sértési előadó ismerteti a TÜZÉP bejelentését: a válla­lat, és a lakosság tüzelőellá­tása érdekében kérnek intéz­kedést N-ékkel szemben. Nincs a kapun zár, a kutya zavarja a telep forgalmát, N. — akitől a vállalat bérli a helyiségeket — drasztikus szavakkal szidalmazza a telep egyik nődolgozóját... — Nem tárgyalok semmit, a minisztériumhoz fordulok. Nem fogadom el az előttem felsorolt dolgokat — vágott közbe N. István idegesen. A szabálysértési bírónak ilyenkor minden rutinját lat­ba kell vetni, hogy mégis szóra bírja a „nehéz embert”. — Gyakran éjjel hozzák a szenet és fel kell kelnem ka­put nyitni — kezdte mégis N. István — ne zavarjanak engem. — Adjanak kapukulcsot — kéri a vállalat képviselője. — Nem adok. •— Kössék máshova a ku­tyát >— Jó helyen van az a ku­tya. Inkább csináltassák meg a ledöntött kapufélfát. — Március 31-ig készen lesz. A párbeszédnek dr. Nagy Miklós vet véget: — Felszólítom a feleket kössenek egyezséget. Ismét negyedórás huzavona kezdődik: adjon kulcsot — nem adok, a kutyát... Aztán kínos-keservesen megszületik az egyesség, alá­írják a felek a jegyzőkönyvet. Csaknem egy óra telt el a kutya, a kapukulcs, a ká­romkodás és a kapufélfa miatt.. A desszert-tolvaj Az írógépbe újabb papírlap kígyózik: A szabálysértés té­nye mellé — önkiszolgáló bolti lopás _ érdekes párhu­zamként sorakoznak az elkö­vető személyi adatai: B. Já­Az É. M. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — ács szakmunkásokat, segéd­munkásokat és kubikusokat Munkásszállást és napi kétsze­ri étkezést biztosítunk. Ta­nácsigazolás szükséges. Je­lentkezés: Budapest: V„ Kos­suth Lajos tér 13—15, föld­szint __________________________(25) A Nyíregyházi Cipőipari Vállalat cipész szakmunkáso­kat azonnali belépéssel fel­vesz. Nagyüzemi gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelent­kezés a vállalat munkaügyi előadójánál, Cipőgyár, Repü­lőtér. (09) A KPM Közúti Igazgatósa- | ga keres azonnali belépéssel mérlegképes könyvelői vizsgá­val és gyakorlattal rendelke­ző belső ellenőrt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentke­zés az Igazgatóság személy­zeti és munkaügyi csoport­jánál, Nyíregyháza, Bocskai u. 2. sz. II. em. 140. (70) csak 30 napig tartó előzetes elkülönítés és megfigyelés el­telte után állítsák be. Az ál­latgondozókon és az állatte­lepen foglalkoztatott dolgozó­kon kívül az állattelepekre más személyeket ne engedje­nek be. Az állattelepeken al­kalmazott dolgozókat lássák el munkaruhával és lábbeli­vel, amit csak a telepen be­lül viseljenek. Biztosítsanak az állattelepeken a dolgozók ré­szére megfelelő öltöző és mosdóhelyet. Az egyéni ál­lattartók se engedjenek be udvaraikba idegeneket. Mind a saját, mind pedig hozzá­tartozóik kijárását, utazását, látogatását a legszükségesebb mértékre korlátozzák. Álla­taikhoz csak tisztára mosott kézzel és fertőtlenített lábbe­livel menjenek. A ragadós száj- és köröm­fájás tünetei az egyes, a be­tegség iránt fogékony állat­fajoknál különbözők lehetnek. Az állatok lázasak, a száj­ban, sertéseken a turókari- mán is, a lábvégeken és eset­leg a tőgyön hólyagok kelet­keznek. A szájbeii hólyagok szarvasmarhán diónagysá- guak, sőt nagyobbak is le­hetnek, és csakhamar felfa­kadnak, helyükön élénkvörös, kerek, cafatolt szélű sebek tűnnek elő. Az állatok nem esznek, csámcsognak és nyá­luk folyik. Juhon és kecskén a szájbeli hólyagok alig len- csényiek, ezeknél csámcsogás és nyálfolyás nem mutatko­zik. A lábvégen a hólyagok a pártaszélen, a köröm között, valamint a fattyukörmök tá­jékán keletkeznek. A beteg állatok sántítanak és sokat feküsznek. A juhoknál, kecskéknél és sertéseknél sokszor csak a lábvégek betegednek meg, a szájban nem mutatkoznak hólyagok. Az állattartó, aki állatán a ragadós száj- és körömfájás tüneteit észleli, azonnal je­lentse a községi tanácsnak, vagy a községi állatorvosnak. A betegség észlelése után aí udvart ne hagyja el, a beje­lentéssel olyan valakit bíz­zon meg, aki a beteg ál' / gondozásánál, etetésénél nc..( működött közre. A betegség leküzdését 3 továbbiakban a tanácsok irá; nyitják, nos gépkocsivezető büntetlen előéletű. B. János december 23-án egy miskolci önkiszolgáló üzletben ellopotf egy 13 fo­rint értékű „Keringő” des­szertet. — Nem tudok mentegetőz­ni — válaszol röviden B. J. — Nem is tudom miért tet­tem. Ittam előtte, talán ezért... — Megbánta? — Ezerszer... A kárt a helyszínen megtérítettem. A jegyzőkönyvvezető gépe a határozatot kopogja a fehér papírra: „a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett lo­pás miatt — figyelmeztető jellegű bírsággal sújtom.” Büntetése: 1500 forint P. István szabálysértőt kon­tárkodásért jelentették fel. — Iparengedélye van? — kezdi a szabálysértési bíró. — Nincs, de már kértem... vagy egy hónapja. — Mióta fuvarozik? — Úgy kéthónapja, akkor vettem meg a lovat és a ko­csit. — Miért fuvarozik enge­dély nélkül? P. István hosszas hallgatás után válaszol:----------------­Tudnivalók a ragadós száj- és körömfájásról anyag a lúgos fertőtlenítő- ( anyagok és a hő hatására e aránylag könnyen megsem- t misül. i A betegség ragályanyagát a 1 beteg állatokan kívül még- 1 inkább az ezekkel közvetle- i nül, vagy közvetve érintke- i zésben volt személyek és 1 tárgyak közvetítik, az állati « nyerstermékek közül a tej \ és a friss hús, valamint az 1 ezek szállítására használt í edények (tejeskanna) és gön- s gyölegek. Terjesztheti a beteg- r séget a fertőzött helyről szár- i mazó takarmány is — külö- v nősen a szálas takarmány — g valamint az abraktakarmá- t nyok szállítására használt 1 zsákok forgalma is. r A betegség megelőzése és t elterjedésének megakadályo- j zása végett éppen ezért rend­kívül fontos a betegség mié- 1 lobbi felismerése és bejelen­tése, a fertőzött községekben 1 pedig az állatok és az állati * nyerstermékek forgalmának, í valamint a személyforgalom- * nak korlátozása és állategész- l ségügyi ellenőrzése. A beteg- f> ség behurcolásának megaka- ^ dályozása érdekében a gazda- s ságok as újonnan beszerzett g és máshonnan érkezett álla- b tokát meglévő állataik közé * Qf yji aidguii a ragaaos száj- és körömfájás az el­múlt 10 évben csak szórvá­nyosan fordult elő. A beteg­séget a fertőzött helyek ál­latállományának hatósági ren­delkezésre történő leölésével, ’"agy a fertőzött állomány zárlat alá helyezésével min­den esetben sikeresen fel le­hetett számolni. Az elmúlt évben több közép-európai or­szágban járványos jelleggel lépett fel a ragadós száj- és körömfájás. A nagyarányú idegenforgalommal a beteg­séget Magyarországra is be­hurcolták. Az ország több megyéje fertőződött és a be­tegség egyes községekben jár­ványos jelleget öltött. Az or­szág fogékony állatállomá­nyának a betegségtől való megvédése érdekében szüksé­ges megismerni a betegség természetét és az ellene való védekezés módozatait A ragadós száj- és köröm­fájás bejelentési kötelezett­ség alá tartozó fertőző ál­latbetegség, melyet virus idéz elő. Különös sajátossága a ragályanyagnak a rendkívül nagy ragályozó képesség. Ez- ( zel magyarázható a betegség rendkívül gyors terjedése és 1 ez nehezíti meg az ellene való védekezést A ragály-

Next

/
Oldalképek
Tartalom