Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
So dó Béla Makszim Rifszkij Euielí í :lik Je Ager Tor Már tavasz lett, bíztató, meleg, álomizű napsütéssel. A Gellért hullámfürdő megnyitotta felső kapuit, a műhullá- mok kezdték utánozni igazi, tengeri rokonaikat, a merészebbek már csapkodták felső testüket a vízben, az óvatosabbak a csempézett parton jártak, bőrükön kipiroslott a napfény. A törzsvendégek mindenesetre már korán kijártak a hullámba — ha személyesen mind nem is ismerték egymást, tudták a másikról, ki kicsoda. Persze: a neves színésznőket ismerni kellett színpadról, plakátról, reklámból, a strandszépségeket is köszöntötték, különösen azokat a művésznőket, akiket az akkori időkben telefonszínésznőknek neveztek, mivel a telefon- könyvben számuk és nevük után az állt: színművésznő, holott sohasem láttak bévülről színpadot; cégérük volt ez, gazdag emberek örömeire szolgáltak. A férfinem is válogatott volt, legalább is a törzsközönség férfiai: az akkori pesti élet aranyifjai, jónéhányan a góthai almanachból, címeres pecsétgyűrűk, Londonból hozatott íűrdőköpenyek, egyiptomi cigaretták. Aranyfűrdő volt a hullám, dél felé ha meggondoljuk: majdnem zártkörű, hiszen nemsokan engedhették meg maguknak, hogy a hétköznap komor, a holnaptól rettegő munkaidejében a napon sütkérezzenek — kis erszényeknek a belépti díj is túl drága volt. De itt időzött kis félórára mindennap a bankár: fezőr, aki mindig postán küldött száz friss rózsát Becsbe Jeritza Máriának, itt volt a revolveres fő- szerkesztő, így hívták mert kispéldányszámú hetilapja cikkeivel akkorákat durrantott a bankokban, hogy csak úgy dőltek hozzá az ezresek, még Tichy gróf is előre köszönt neki, mert előfordult, hogy az éjszakai lokáléletben kisegítette őt némi gyorskölcsönnel. Aztán sokszor külföldiek, főként a nagykövetségekről, gentle- menek, a csekély idegenforgalom Gellért szállóbeli vendégei. Azért kellett részletezni, kikből állt ez a társaság, mert egy késői tavaszi napon, amikor a napsütés már heves volt s már-már nyárrá változtatta az időt, ilyen szép déli órákban tört ki a döbbenetes vihar, elképedés, felzúdulás, határtalan tiltakozás, ultimátum és határozott bojkott készülődés formájában. Mintha ezen a délen minden elsötétült volna, a Nap visszavonta volna sugarait, a bágyadt hullámok elcsendesültek, a fűrdőrr.ester kővé meredt, kövér hasán üsszeíonla húsos kezét. Vagyis: Je Ager Tor megígérte Mancikámk, a szőke tra- flkos lánynak — Mancika a felsőszigeti lokálban hordozta éjszakánként az asztalok közt a cigarettás tálcát, — szóval Je Ager Tor megígérte neki, hogy egyszer kiviszi a hullámba. Je Ager Tor akkor már hétköznapi szókinccsel, tűrhetően beszélt magyarul s körülbelül azt mondta a lokálban Mancikának: — Nagyon szeretem magát. Mancika nemcsak szőke, csinos is volt — (a lokálban nem alkalmaztak csúpya lányokat) — ő pedig cigarettaeladás közben is értesült arról: egyik másik vendégnek nagyon tetszik s a vendég hajlandó tetszését bizonyítani. Ezért nem lepődött meg Je Ager Tor vallomásán s ha Je Ager Tor vendég lett volna — ami különben elképzelhetetlen — akkor a dolgok másként folynak, hihetően a szokott módon. De Je Ager Tor szintén a lokál alkalmazottja volt, üvegbúrá- ban főzte a kávét s mint Mancika, ő is tálcával járt az asztalok közt. Kideríthetetlen hogyan került a magyar fővárosba ez az abesszin fekete legény, mi kergette világgá a messzi Abesszíniából, de itt volt Aliként a lokálban és beleszeretett a szőke Manciba. — Tudod mit szeretnék, Ali *— a lokálb.tn a pincérek, a lányok, a kávéfőző tegeződtek — szeretnék a hullámba menni, ott ebédelnénk és csak estére jönnénk ki ide az üzletbe. Egy nőért sok mindenre vállalkozik az ember, a fekete Ali is tudta, ha Mancika ki akar menni a hullámba, ki kell vinni, fellebbezés nincs. Kis fűrdőnadrágjában, mögötte a szőke Manci, megjelent tehát Ali a műhullámok partján. Óül Egy fekete, ó! Az Ali, Ö! Egy gentlemen — aznap érkezett — már indult a kijárat felé. Egy fekete, egy colored men! Ö, bemegy a vízbe, Ó! Hangyaboj zilálódik így szét, eszeveszetten, vihar dúl így a : gyümölcsös kertben. „Hol az igazgatóság, igen, hol a rendőrség, hol a közigazgatás. Veszélyben a rend, az idegenforgalom — hová süllyedtünk? Egy fekete!” A kora délutáni lap már értesült a botrányról. „A társa- j ság bojkottálni fogja a Cici lér- ; tét, ha feketéket engednek be! Hüsöljön lavórban, ha melege van, de ne riassza el a jóízlésű embereket a hullámtól! Mit szól külföld ehhez a merénylethez? Gyors intézkedést, mielőtt késő!” Alit, legközelebb amikor i megjelent a fürdő pénztáránál, j felhívták az irodába. Persze, i mindenki megveheti a belépőjegyet, de így meg úgy, egyszóval tekintsen el attól, hogy a hullámot látogassa, különben is telt ház van s ha ő Ali jön, mindig telt ház van. Nincs tudósításom róla, hogyan hamvadt el Ali szerelme, ha ugyan elhamvadt a szőke Manci iránt, — Ali nemsokára eltűnt Budapestről. Akkor tört ki az olasz—abesszin háború, jó ürüggyel: Mussolini közölte: „az olasz kultúrát el kell terjeszteni ebben az elmardt országban.” Hogyan kell kultúrát terjeszteni? Lövegekkel, tankkal, gépágyúval. Több ezer kilométer távolságból, sok ezer halottal, felgyújtott falukkal, szuronnyal, amely átfúrja a mellkast. Mancika évekkel később — már akkor régen egy jóravaló hentes felesége volt — értesült Je Ager Tor haláláról. Lesben állt tizedmagával Je Ager Tor a mezítlábas abesszin harcosok között. Várták a fasisztákat. Egy tank gördült elő az úton, hideg ágyucsöve mereven nyúlt előre. Az abesszinek rejtekük- ben jelekkel közölték egymással a tennivalókat. A feladat végrehajtása Je Ager Torra jutott. Már ugrott is a rejtekhelyről, kezében a magúk gyártotta bomba. Egy ugrás, egy hajítás, robbanás, a tank ég, megállt. De egy golyó még jutott Je Ager Tornak. Meghalt, ahogy később a koreaiak, ahogy most a vietnámiak. Miért ölik meg az embereket? Mancika pedig azt mondta férjének: — Ismerem az illetőt. Mi csak Alinak hívtuk... a könyvvásárlás a váüárosnaniémi <! | járásban A vásárosnaménvi földmű- j vesszővé ti; ei éti könyvesbolt 31 : községnek 106 társadalmi bi- j zományoson keresztül biztosít- j ja a könyvellátását. Az eltelt négy év alatt a vásárosnamé nyi járás lakosai 2 millió 555 ezer forintot költöttek könyvekre. Az 1964. év végén G07 ezer forint értékű könyv került az olvasókhoz. Az egy la ] kosra jutó vásárlás meghalad-, j ja a 20.80 forintot. Említésre méltóan foglal- ; koznak a pedagógusok a j könyv terjesztéssel ebben a ja- : rásban. Szűcs Gyula pedagó. gus az elmúlt két év alatt 60 000 forint értékű kön;, vet juttatott el a nagyvarsányi lakosokhoz. A községben nincs olyan ház, ahol ne lenne könyv. Az iskolai tanulók 75 százalékának kis ifjúsági könyvtára van. A felnőttek egyre inkább a mezőgazdasági szakkönyvek iránt érdeklődnek. A vásárosnaményiak kezdeményezésére a megyében elsőnek alakították ki a termelőszövetkezetek a há:c szak- könyvtárakat. Az elmúlt kél : év alatt a tsz-ek közel 100 , ezer forint értékű mezőgaz- i dasági könyvet vásároltak meg. Kiss Lajos DALOK fi a ismert hangok zengik drága u Szülőhazámnak énekét, Úgy érzem mintha réten járva, Gyógyító füvet gyűjtenék. Hallok munkát és messzi harcot, Búgó kacajt ás jajsikolyt — Látom nagy népem: izzó arcok És tenger vér, mely érte folyt. És zeng a lányok tiszta vágya, És peng a meglendült kasza — Feltámad a szívem ifjúsága, Uj, fényes hajnal hív haza. Hazám dalát rajongva hallom, De mégsem szédülök bele, Sőt ujjongok, ha zeng más hangon Más föld baráti értette. Mert nincs sehol oly nemzet, is tón Sohasem élt oly árva nép, Mely — bár a messzi múltban — némán Tengette volna életét. Hányféle hang! Minő gazdagság! Altár Földünk színárnyai! De mindet egy dallá olvasztják Az ember ősi álmai: Szorgos kezek hogy összefognak, Csatákban eggyéforrt szívek... A munkában csitult dal-szomjat Szeresd, mint hű nővéredet! Minden hangban, minden beszédben Keresd ama jövő színét, Midőn kigyullad majd felhőtlen Szeretet fényétől az ég. Radó György ferdíUa» Műszaki baráti találkozók Szovjet, jugoszláv, lengyel, csehszlovák tanulmányutak Hajókirándulással egybekötött előadás Változatos a MTESZ idei programja Változatos programot állítottak össze az 1965-ös évre a tudományos egyesületek nyíregyházi csoportjai. Mintegy 150 rendezvényt bonyolítanak le. Az Építőipax-i Tudományos Egyesület nyíregyházi csoportja megvitatja többek között a Nyírbátori Növényolajgyár statikai tervezését, az állami építőipar 1964. évi tapasztalatait, a nyíregyházi iparterü- let rendezési tervét, a stadioni lakótelep folyamatos építésszervezésének tanulságait. Közvélemény kutatást tartanak a lakásépítésről, értékelik a stadioni lakótelep kivitelezését, szakmai filmvetítéseket tűznek műsorra. Külföldi élménybeszámolók is helyet kaptak a programban. Műszaki szemmel az USA-ban címmel Hozok Imre és Kalocsai István tart előadást. Klubnapon ismertetik Észak építészetét, hasonlóan a kubai építészetről szóló beszámolót, Számos hazai tanulmányút szerepei a rendezvények sorában. Schölte Béla. a MTESZ titkára pedig Ung- várra látogat. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület nyíregyházi csoportja célul tűzte k! a városmérési munka; a városrendezési feladatok i:. merte:. és H, ankétok és egyeb rendezvények formájában. Júliusban a Tisza-szabályozás felmérés: munkálatai címmel a H dro- lógiai Társasággal közös rendezvényre kerül sor, melynek kiemelkedő ré3ze lesz a hajókirándulással egybekötött előadás. A megyeszékhe yen térkép, műszer é3 s.akirodaimi kiállítást terveznek az Építőipari Tudományos Egyesülettel es a Hidrológiai iursas-ggal. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hegesz.C-siee.i- nológiai tanszéke nyújt segítséget áprilisba^ a szabolcsi gépipari szakembereknek. A Gépipari Tudományos Egyesület nyíregyházi csop.rtja he. gesztéstechnológiai ankétet rendez a Szabolcs 5 '.tímár Megyei Mezőgazda.-ág, Gépgyárban. A bemutatón alkalmazandó berfndezásekst u misA stúdióban éppen nyilatkozik Murczkó Károly, a város párttitkára, a párt megyei végrehajtó bizottság tagja. A zajmentes teremben nem könnyű dolog mikrofonba beszélni, de a riporternő kérdéseire nyugodtan, csendes hangon válaszol. Pontosan úgy beszél, mint a vb üléseken, ahol mindig van mondanivalója a Szabolcsország sorsát eldöntő kérdésekhez. Emlékezik a felszabadulás előtti időkről, a nyomdáról, ahol dolgozott, elvtársakról a szakszervezetben, a Vörös Hadseregről, az új életről. Becses dokumentum ez a visszaemlékezés. Ma este sugározza a rádió, de a szalagot bizonyára elteszik az archívumba. El is kell tenni, mert az egykori nyomdász csendes szavai nagy történelmet idéznek, az új rend születésének körülményeit rögzítik hangszalagra. Amikor már nem lesz élő tanúja az eseményeknek, amikor már csak iskolai könyv számol be, mi is történt 1944—45- ben Nyíregyházán, utódainknak bizonyára élmény lesz, ha megszólal az egykori nyomdász, a vb tagja és elmondja hogyan is történt. Tényleg, hogy is történt? Hogy történt az meg itt a Nyírségben, hogy a senki emberek, az elnyomottak és a kizsákmányoltak, akiknek neve „hé, maga!” volt, bementek a városházára, a vármegyeházára, bankba, az üzemek igazgatói irodáiba, felcserélték a közlegényt Nyírségi embeiek A VB TAQJA uniformist a táboronki egyenruhával és xnegfordí- tották a világot. Még ellenállt a régi rend. Este volt, 1944 kora őszén. A munkásotthonból, titkos megbeszélésről jöttek, ha-. tan-nyolcan és leültek a városháza előtti téren a padokra. Körülöttük a kihalt város. Az emberek behúzódtak otthonukba, s füleltek, töprengtek a mán és a holnapon. Nagykálló irányából nehéz tüzérségi zajokat hozott az éjszakai szél. Messze távolból tüzek villantak. Ültek a pádon és Fazekas arról szólt, hogy nemsokára bejönnek a szovjetek és meg kell indítani egy másfajta életet. ügy mint 1919-ben, ő emlékszik, tagja volt az itteni direktóriumnak. Tényleg, hogy is lesz? — gondolta Murczkó és megremegtette szívét a történelem. Először ott gondolt arra, hogy mi is lesz itt, az urak pakolnak, elmennek, legtöbben már el is mentek. Ki lesz itt hatalmon? Kik fogják irányítani a város és a megye életét? Ekkor érezte meg, hogy ők lesznek azok, ők akik itt ülnek a padokon és azok a százak és ezrek, akik alszanak a városszéli házakban és a kenyérhez annak héját eszik vacsorára. Hogy mit tudtak ők akkor? Nem sokat, de a legfontosabbat ismerték, hogy az a világ, amiben felnőttek aljas, az a világ nem kell! Ök már akkor is tudták, érezték, amikor az automatizált hitleri hadsereg mélyen begázolt a Szovjetunióba, hogy csak a szovjet győzhet. Nekik Sztálingrád csak igazolta, amit addig is hittek. A vb tagja az utolsó napokban már be sem mert menni a nyomdába. A visszavonuló, oszlásnak induló német hadsereg zajosan menekült a városon keresztül. Mindent elvittek, mindent tönkretetlek. Október 31-én jöttek be a vö- iös csillagos katonák Nyíregyházára, Malinovszkij marsall volt a parancsnok. November 3-án első ülését tartja a városi tanács, 44-en vannak, köztük a vb tagja. November 6-án megalakul a kommunista párt. Alapítják Pintér, Bernát, Suszta, Iván, Lackovszki, Kazár és a vb tagja.Murczkó akkori gépmester. Ott vannak hát a kültelki emberek a városházán, Pintér és Lackovszki szervezi a rendőrséget, Fazekas (ő a polgármester), Jeles és Schmid közigazgatást, Dankó és Máchel, a szakszervezetet. Már énekel a munkásdalárda is. A vb tagjára és Bernátra vár a feladat megindítani egy demokratikus újságot. A szerkesztő Farkas Pál nyíregyházi hírlapíró lett. De a nyomdában, szét van dobálva minden, a papirt elvitték a nyilasok. Murczkó, Bernát és Farkas úgy határozott, hogy a lap neve Magyar Nép lesz. 9-én jelent meg novemberben az a lap. Villany nem volt, a szedögépeket nem lenetett használni, csomagoló és plakátpapírra nyomták. Mindössze két oldalas volt, de az új élet, az új igazság első kézzel fogható jele volt a városban. Ostromolták a nyomdát, a kiadó hivatalt, hogy kapjanak belőle. Pedig minden hír elavuit mire megjelent. A Vörös Hadsereg rég messze járt attól a várostól, melynek felszabadításáról az újság hírt adott, kesergett is emiatt Farkas Pál, Murczkó Károly megnyugtatta, hogy az nem baj, most az a fontos, hogy benne van: verik a fasisztákat és nyomul előre a Vörös Hadsereg! — Ahogy távolodik tőlünk időben a felszabadulás, úgy kerül hozzánk mind közelebb — mondja a vb tagja, a nyíregyházi rádió riporterének adott interjújában, s nézem a vb tagját — nincs értelme eltitkolni — a megőszült hajú férfinek könnyes a sze-| me. Még hosszú evekig fog tevékenykedni bizonyára Szabolcsország életének irányításában, de egy korszakot mégis lezárt. Erre talán ö maga is most jött rá, — most, amikor emlékezik a nyíregyházi rádiónak — nagy harcok, nehéz küzdelmek, de az ifjúság ko- ra is lezárult ezzel a húsz j évvel. Amit szívsajditóan meg- j érzett ott a pádon, ahol j Fazekasokkal ült ősz elején, j 1944-ben, az mind megtör-1 tént. A nyomdai gépmester és a többiek magukra vállalták a nép életének irányítását. Magukra kelleti vállalniuk, ha akarták, ha nem! Vérben, tüzérségi tűzben, páncélosok párbajában I változott a szín a történe-] lemben. Semmibe zuhant, j vagy a szemétdombra ke- j rült mindaz, ami régen j volt és a vb tagja, a nyom-} dai gépmester, a Fazekasok, a proletárok kerültek a hatalomra és éllek a hatalommal. A városházára és a vármegyeházára, az üzemekre felkerül az ember ötágú csillaga. Ha majd egyszer, amikor már nem lesz senki élő tanúja annak a kornak és az utódok a nyíregyházi rádióban befűzik az adógép be a hangszalagot, Murczkó Károly, a vb tagja, az egykori nyomdai gépmester élő szóval fogja elmondani, hogyan alapozta meg a nép az új hont a vöröscsiüagos katonák léptei nyomán. Ordas Nándori kolci egyetem juttatja cl Nyíregyházára. A megnyitó előadást filmvetítés, hegesztő- verseny követi, majd kéi napon át a legkorszerűbb hegesztési eljárásokkal ismerkednek meg a gyakoris can a meghívott technology ok. hegesztő szakmunkátok. Háromnapos tanulmányutat szerveznek Budapestre a mezőgazda- sági gépgyárba, a irtűany ag- és kábelgyárba, a szerszám- és készülékgyárba, ugyancsak háromnapos tanulmányutat a Győri Szerszámgépgyárba éa a vagongyárba. Egynapos üzemlátogatás a Debreceni Gördülőcsapágyművekbe, félnapos látogatás a Nyircgy.rtzi Konzervgyárba — szerepel még műsoron. Tizeim egynapos csehszlovák lengyel és NDK tanulmányútra megy a megyéből 30—30 gépipari sz- kember. A Közlekédéstudomlayi Egyesület nyíregyház. csoportja tizennyolc szakmai előadást és tíz tapaszta atesere- látogatást szervez. A e ehszlovákiai Eperjes Közlekedési Vállalatot is megtekintik a szabolcsi szakemberek. A Mezőgazdasági Élelmiszeripari Tudományos Egyesület nyíregyházi csoportja a hazai rendezvényeken kívül szovjet, lengyel és jugoszláv tanulmányutakat szervez ital hazai üzem meglátogatásán kívül. Hasonlóan a többi tudományos egyesület megyei csoportja is gazdag programmal dolgozik ebben az évben. 1965. máreiüz 2*.
