Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-26 / 72. szám
Két évtized és a közeljövő kiállítása Több mint 3000 létesítmény tervét készítette eddig a tervező iroda Erdek.es, a megye és Nyíregyháza város fejlődését szépen demonstráló kiállítást rendez felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére a Sza- bo'cs-Ssatmár megyei Tanácsi Tervező Iroda. A tervező iroda 15 évé működik. A tervező, szerkesztő és rajzoló kollektíva ez idő alatt több mint 3000 létesítmény tervét készítette el, I ez épületek kiviteli munkái meghaladták a 2 milliárd forintot. Ezekből adnak ízelítőt az iroda Bercsényi utcai földszinti nagytermében április 3-tól 10-ig tartó kiállításon. A bemutatón szemléltető eszközökkel, tablón, fényképekkel rajzokkal, makettekkel mutatják be a fejlődést, ötven színes és szürke fényképen mutatják be a város és a megye legszebb épületeit, melyeket a Szabolcs megyeiek terveztek. Kiállítják a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium, a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat rekonstrukcióját, a nyíregyházi SZTK irodaház fényképét, a Vízügyi Igazgatóság irodaházáról, a vízmű székházáról készült felvételeket, különböző lakóépületek, üzletházak, kastélyok, hidak fotóit. A kiállítás másik része a közeljövőt mutatja be. Maketten láthatják az ér[Továbbfejlesztik, gépesítik a termelőszövetkezetek közös építési vállalkozásait A termelőszövetkezetek építőbrigádjai tavaly több mint 30 százalékkal túlteljesítették tervüket, s igy az ösz- szes szövetkezeti építkezéseknek több mint egyhartmada házi kivitelezésben készült el. A brigádok terve az idén nagyobb. mint eddig bármikor: 615 millió forint értékű beruházást és 225 millió forint értékű felújítást végeznek el. A házi építkezéseknél különösen jelentős szerepük van a termelőszövetkezetek közős építőbrigádjainak. Ezek a szövetkezeti vállalkozások egyelőre házi építkezések kisebb hányadát végzik, de korszerűen, termelékenyen dolgoznak. A közös Vállalkozások 50 százalékának van már betonkeverőgépe, 25 százalékának teherautója, s egy- egy tag átlagosan 50 százalékkal nagyobb termelési értéket állít elő, mint az egyes szövetkezeti brigádok tagjai. A kedvező tapasztalatok alapján a közeljövőben erőteljesen továbbfejlesztik a termelőszövetkezetek közös építési vállalkozásait. A most elkészült 5 éves fejlesztési terv szerint néhány év múlva a szövetkezetek valamennyi házi kivitelezésű építkezését a közös vállalkozások látják el, s a szövetkezeten belüli brigádok csak a karbantartásokat, j kisebb javításokat végzik. A múlt év végén 40 tsz-közi építőbrigád működött, mintegy 4000 taggal, s az idén újabb 9 alakult. A terv szerint számuk 80-ra emelkedik, s igy deklödők a város déli alközpontját, azt, milyen lesz az Arany János utca, állomás előtti tér és környéke. Bemutatják a Zrínyi Ilona utcán most épülő Állami Biztosító és Kelet-Magyarország Lapkiadó Vállalat székházának a makettjét is. Láthatják a kiállítást megtekintők a baktalórántházi és a tisza- berceli diákotthonok, valamint a Széchenyi utca 3. szám alatt épülő lakóépület, a Petőfi utcai bisztró, és több* szép épület terveit is. Szemléltető táblákon mutatják be a tervező iroda fejlődését, s azt, hogy az elmúlt másfél évtized alatt milyen munkát végeztek. A huszonöt tabló egyikén azt mutatják be, hogyan fejlődött a műszaki létszám 38- ról 64-re, s míg 1954-ben 286 tervdokumentációt készítettek 120 millió forintos költséggel, addig 1964-ben már 426 tervdokumentáció készült 248 millió forint kiviteli értékben. Lehetetlen lenne egy teremben összezsúfolni, s kiállítani mindazt, ami az elmúlt 20 szabad esztendőt hűen tükrözi, de ez a kiállítás ízelítőt ad abból a sok megvalósult tervből, amely ma már a Szabolcs-Szatmár megyei emberek életét gazdagítja. Zongora, képzőművészet, Tarpa Első év az iskolában — „4 közlekedéssel nem vagyok kibékülve* Rajzverseny, kiállítás HAM,LEMEZPARÁDÉ a nyíregyházi Tv-rádió boltban (Beloiannisz tér, Béke Száll« alatt.) MA, pénteken 8-tól fél 1-ig és 3-tól fél 6 óráig. Legújabb hazai és külföldi OPERETT — TÁNC — MVVÉSZLEMEZEK hallhatók és kaphitók. Gazdasági alapfogalmak Társadalmi össztermék — nemzeti jövedelem Ha minden terméket amit egy országban megtermeltek — gépeket, szerszámokat, élelmiszereket, háztartási cikkekét, stb — mind felhalmoznának egy hatalmas raktárban, az év végén óriási áruhalmaz állna előttünk — a társadalom egy évi termelő tevékenységének eredménye. Ezt a terméktömeget társadalmi összterméknek nevezzük. Ezt persze még senki nem látta együtt, hiszen minden árut igyekszünk gyorsan használatba venni. Ha a társadalmi össztermék nine* is együtt soha egy csomóban, a pontos nyilvántartás, könyvelés eredményeképpen minden év végén összeszámolhatjuk. A hosszú listán sok tízezer féle termék szerepel, a neki megfelelő mértékegységben: tonnában, literben, méterben, darabban, kilowattban stb. De egyszerűbben is kiszámolhatjuk á társadalmi összterméket, úgy, hogy összeadjuk valamennyi termék árát. így végül is egy pénzösszegben kifejezve megkapjuk az év során megtermelt társadalmi össztermék összértékét. Mire fordíthatja a társadalom ezt a terméktömeget? Vajon felhasználhatja-e az egészet, mint jövedelmét? Nem. az i összes termék nem fogható fel jövedelemként, hiszen a tér- I melésben kopnak, használódnak az előző években előállított ! gépek, és egyéb termelési eszközök. A termelés zavartalan- i sága érdekében ezeket rendszeresen pótolni kell. Ha egy gép l például nyolc év alatt elhasználódik, a segítségével termelt [ áruk árából fokozatosan félre kell tenni annyit, hogy nyol- i cadik év végére együtt legyen az elhasznált gép helyett be- ! állítandó új. ugyanolyan teljesítményű gép ára. Szükség van tehát egy pótlási alapra, amelyből a népgazdaság minden ágában fedezni lehet az elhasznált termelési eszközöket. A tár- ' sadalmi össztermékből tehát le kell vonni ért a pótlási alapot és csak a megmaradó részt lehet elkölteni, mint jövedelmet. Ezt az összeget nevezi a politikai gazdaságtan nemzeti jövedelemnek. Eszerint tehát nemzeti jövedelem nemcsak pénzben kifejezett értékösszeget jelent, hanem egy meghatározott nagyságú társadalmi termék mennyiséget Is. Olyan termékeket, amelyeket az ipar, építőipar, mezőgazdaság állított elő és amelyeknek értékét a közlekedés iS' növelte azzal, hogy a felhasználókhoz szállította. valamennyi termelőszövetkezetben elvégezhetik a házi építkezéseket, ezenkívül alkalmanként dolgozhatnak a földművesszövetkezeti, illetve a községfejlesztési alapból létesülő falusi beruházásokon és a termelőszövetkezeti tagok részére családi házat is építhetnek. A számszerű bővítéssel párhuzamosan műszakilag is fejlesztik a termelőszövetkezetek közös építési vállalkozásait. Fokozatosan mindegyiket el- i látják majd betonkeverőgép- | pel, szállítószalaggal, billenő- I platós teherautóval és más ' építőipari géppel. Ezenkívül | minden megyében egy gépia- j vító állomás 6 tonnás darut j kapott, illetve kap, amely a j házi építkezéseken emeli be , az előregyártott épületszerkezeteket. Ezekkel a felszerelésekkel a közös brigádok bármilyen műszaki igényű építkezést el tudnak majd végezni a termelőszövetkezetekben. rósi fiú elfogadta magáénak a falut, kibékült a sárral, a rossz utakkal, a kis villany- égőkkel. Nem sok az a pénz, amit egy kezdő kap! — Az első hónapokban, amikor több volt a kiadásom, nem tagadom. édesanyám küldött egy kevés pénzt. Azóta nem szükséges. Ezerkilencven a fikszem, s erre jön a zórt- goraleckék díja. Szépen kijövök a fizetésemből. Már vettem ezt a rádiót, kerékpárt, mert jó időben szeretek a szabadban járni... Elégedetten ül vissza a székre a félbehagyott rajzhoz. Story? Érdekes történet aa élete? Valójában igen. Nagyon mélytartalmú történet já'szódik vele. Szabó László élethivatását, életének értelmét, célját találta meg Tarpán. Páll Géza kozom tanítással. Engedéiyez' ték. Két csoportot oktat zenére, harmincán kezdték, huszonha- tan vannak. Még másodikosok is, akik épphogy megtanultak olvasni. A Győzelem Tsz vásárolt hatezer forintért egy használt zongorát. S fél kettőtől a hét négy napján kis ujjak ismerkednek a billentyűkkel. Sok elfoglaltsága van az új tanárnak. A Vili. B-nek osztályfőnöke, harmincegy gyereket bocsát útra Júniusban. Beszél az iskoláról, a tehetséges tarpa: gyerekekről. A tarpai emberekről, a szokásokról, az új barátokról, a színiegyüttesről, amely a környező falvakat járja. A rajzversenyről, a készülő kiállításról, melyhez ő is készít néhány rajzos ábrát. S egy szót sem szól arról, ml játszódott le belül, amíg a váttáziasszonyok figyelem / Tavaszi nagytakarításhoz béreljen mosógépet, porszívót, padlókefét, falfestőhengert a KÖLCSÖNZŐBOLTBÓL Nyíregyháza, Zrínyi Ilona út 8. Telefon: 16—08. (Figyelem: a bérlők kívárwéjára megváltoztatott szombati nyitvatartás: reggel 7,30-tól, délután 15-ig.) Ezenkívül: Varrógép, permetezőgép, gyermekkocsi, ráiio, magnetofon, lemezjátszó, fényképezőgép, vilux stb. icÄ- xönzés. % Színhelye: Tarpa, öreg fa- j lusi szoba, gerendás mennyezet. A fal nem látszik a te- j leaggatott rajzoktól, festményektől. — Ezzel szórakozom. öt évig jártam képzőművész szakkörbe. Talán ezért választottam másik szaknak a rajzot... — Szabó László, a szoba lakója ősz óta tölti üres óráit ebben az otthonosj nak nem mondható helyiségben. — Nem túl fényes. De megvagyok elégedve. Száz- huszonöt forintot fizetek érte, és a villanyfogyasztást. Az bizony néha felmegy ötven forintra is mert szeretek olvasni, sokat rajzolgatok és a rádiót is bekapcsolom. Most hideg van, elfogyott a tüze, löm... Mintha mentegetné a szobát. ö soha nem álmodott összkomfortról, legalábbis j nem a pályakezdés elején. Pedig Városi fiú, Debrecen- | ben nőtt fel, ott élnek a szü-„ 1 lei, a nagyszülei. Kötötte valami TarpáhoZ, hogy idehelyezték a főiskola után? — Nem! Semmi. Egyszer voltam itt a nyáron, mint főiskolás. Még akkor nem tudtam, hogy itt fogom majd kezdeni. Teljesen mindegy lett volna különben, hogy melyik faluba kapom meg a kinevezést. Egyiket sem ismertem jobban, mint a másikat. A nyíregyházi főiskola, ahol két évet eltöltött, s matematika tanári oklevelet kapott jó útravalóval is ellátta, {ami nem olvasható ki a dip- , lomából. De a Tarpán eltöl- j tött néhány hónapból igen. — Egyedül a közlekedéssel | nem voltam es nem vagyok kibékülve. Olyan nehé2 innen bejutni a járási székhelyre, Vásárosnaményba, s onnan Nyíregyházára. Havonta legalább kétszer be kell menni j konzultációra Nyíregyházára,] ilyenkor éjfél után 3-kor kelek, mert négykor indul a! busz. Huszonegy éves. Egy dip- [ lomája van matematikából, a i másikat levelező úton gjerzi' meg, rajzból. Napközben tanít, délután, este tanul. S közben zongorázni tanítja a’ tarpai gyerekeket. — Nem taíahak megoldást a zeneoktatásra — magyarázza. Úgy volt, hogy Na- ményból fog kijárni egy zeneszakos tanárnő. De nem vállalta, éppen a nehéz közlekedés miatt. Nyolc évig Jártam zeneiskolába Debrecen-, ben. Gondoltam, megpróbál„A tétlenséget nem szeretem" Egyedül és mégsem egyedül — „Itt-ott baj van a munka- fegyelemmel“ — Tíz éve tanácstag Kántor Jánosné „Elég idős vagyok ahhoz, hogy kérésemet ne utasítsák vissza a2 emberek... Meg szégyellnék is...” Ha valakit baj, vagy nehéz : sors ér, hívatlanul is ott te- | rém. Legutóbb fülébe jutott, I hogy Albert Lajos idős, ma- ■ gányos ember háza összedől. | A tanáccsal karöltve intézke- 1 dett szociális otthonba helye- I zéséről. Egy másik család [ szerencsétlenül járt gyerme- I kének nyugdíját intézte el. Nagyon szereti a gyerekeket, ! séinte mindegyiket magáénak érzi. Sokat fáradozik értük. Egyetlen gyermeknap sem múlt el, hogy valamilyen ajándékot ne vásároltak volna a kicsinyeknek. Bálokat rendez, a közös vacsorát ő főzi meg, hogy a bevételből óvodai berendezéseket és játékokat vásároljanak az apróságoknak. Különösen a I cigánygyerekekről gondosko- dik. Naponta és esténként a! gyűléseken, a tanácson sokat! láradozik a kö2ség boldogu-; lásáart. Ezt jól tudják az emberek is. A falu hivatalosan is megbízta őt ügyük képviseletével. Tíz éve tanácstag, vb. elnökhelyettes, a népfront, a nőtanács tagja. Valóságos szenvedélye ez a munka. „Legalább kiszabadulok a magányból...” Most egyedül él. Férje meghalt. Bár egyéni sorsa nehéz, de ő nem akar sona egyedül maradni. A munkában, az emberek kö2ött elfelejti még a 68 évét is. Ha egy kis Ideje van kézimun-j kázik, vagy könyveket olvas, j Különösen szereti a szépiro-: dalmat. Asztalán ott fekszik] Lev Tolsztoj: Anna Karenina második kötete. „Nagyon] érdekes, alig várom a befejező részét...” Bálint Lajos " nács községfeljesztésl alapból ', 84 ezer forintot fordít rá, i amiből’ több mint 20 ezer fo- . rint lesz a társadalmi muni Megkezdik a kultúr- , ház felújítását is, melyre félmillió forintot ru■ háznak be nagyrészt társadal■ mi munkából. Uj óvoda épl- . tését is tervezik, melyhez a szükséges anyagok megvannak. özv. Kántor Jánosné a napokban már sorrajárta a • kőműveseket, ácsokat, az utcák lakóit. Mindenkit mozgósít a társadalmi munkára. építését. Három vagon járdalap már megérkezett, csak a szorgos kezeket várja. A taFényeslitke, fo utca. A szoba egyszerű és tiszta Csipkefüggönyös ablakával barátságosan néz az utcára. Az asztal mellett idősebb asszony orvosságos fiolákat csomagol. Szíverősítő. — Most jöttem haza... Magas a vérnyomásom, meg a szívem is rendetlenkedik néha. Az orvos azt mondta: több pihenésre, nyugalomra volna szükség... Am özv. Kántor Jánosné ftem azok kÖ2é tartozik, akik egy pillanatra is meg tudnak hyugodni. Ha szorítja szíve, még arra is „ráparancsol”. Hiszen mindennap háromszor- négyszer is végigjárja a falut és érdeklődik az emberek ügyes-bajos dolgai felől. Mindenkihez van egy-két kedves szava. De határozott is tud lenni, ha hibát lát i,Nem volna rossz a szövetkezetünk. de itt-ott baj van 8 munkafegyelemmel...” Élete összeforrt a falu életével Minden érdekli, ami a községben történik és mindig ott van, ahol legszükségesebb a segítség. Sok közös összefogásnak, társadalmi munkának ő az elindítója. Bator, szókimondó és nem engedi magát „lerázni”. „Valakinek szervezni kell a munkát, mert különben nem mozdulnak az emberek...” Hogy mi származik ebből? Lassan eltűnnek a faluból a sáros utcák, megépülnek a betonjárdák, csl- nosodnak a középületek, bővülnek a kulturális létesítmények... Már alig várja a tavaszt. „Sok munka vár ránk, a tétlenséget nem szere'em.„” Tovább folytatják a sáros utcák eltüntetését, a betonjárdák
