Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

A tiszti hivatás korszerű mércéje élet minden területén megáll­ják a helyüket. A középiskolákban, s a kie­gészítő parancsnokságokon március közepéig gyűlnek ösz- sze a fiatalok jelentkezési lapjai. Az áprilisi felvételi vizsgán azután kiderül, kik azok a jókból is legjobbak, akik átveszik ősszel az első osztályt átaclo „oregnövendé- kek" katonás körletszobáit. Ezek a fiatalok kapják majd kézhez az iskolaparancsnok­ság új életszakaszt hirdető ér­tesítését. A tiszti iskola szobáiban most ugyancsak feszült tanulás folyik. A laboratóriumokban sistergő villámokkal ugrálnak a voltok tízezrei, a tanlövege- ket másodéves hallgatók szere­lik, s a híradástechnikai szobá­ban pattog a morzebillentyfi. Az udvaron már gyakorolnak az ÉTI válogatott legényei, az iskola készül az április 4-i, ünnepi díszszemlére. A felvo­nuló tisztjelölt fiatalok zöme akkor látta meg a napvilágot, amikor hazánk egéről pufaj- kás harcosok elkergettél; a háború sötét fellegeit. Jurmics László 1 _ Balsai gondok A kö/es ügy kölönce — A Tisza vize elfolyt — Lesz-e kibontakozás 1%3-beu ? Körültekintően mérlegelni, dönteni A Munkatör vény könyv módosításától nyilatkozik a TEB elnöke — A módosított Mun­katörvénykönyv foglal­koztatja az embereket. Milyen kihatásai van­nak ezeknek? Van-e ok a nyugtalanságra? — Kétségtelen igaz, hogy a Munkatörvénykönyv módosí­tása sok embert foglalkoztat. A jól dolgozókat azért, mert az ő érdeküket szolgálja, a csellengőket, vándorlókat pe­dig azért, mert rájuk hátrá­nyos következményekkel jár. Az' a dolgozó, aki felmondás nélkül szüntette, vagy szün­teti meg a munkaviszonyát vagy fegyelmiieg bocsátják el, de az új munkahelyén 3 évi folyamatos műnk a viszony t elér, s ez idő alatt jól dolgo­zik, úgy a korábbi hátrányos következményektől: munka­bér korlátozás, szociális jut­tatások, munkaruha, szabad­ságidő sttí. mentesül. Sőt. kírésére a munkaviszonyának a folyamatosságát is helyre-1 állítják. Tehát ebből is lát­szik, hogy a módosított Mun- katörvénvkönyv rendelkezései ey^általán nem antiszociáli­sak. — Bár kétségtelen, hogy még vannak félreértések a módosított lVIun ka törvény ­könyv' rendelkezéseinek ér­telmezésében, melyek a nem megfelelő ismeretükből szál- máznak. De már megkezdtük a VEB-tagók^ oktatását, akik­nek feladatuk a felmerülő munkaügyi vitáknak az el­döntése. Farkas Kálmán ges alap megteremtése, a jobb kilátás megmozgatta a község népét, — Most úgy csináljuk, ahogy eddig itt még nem volt — magyarázza Szilágyi »'éter föagronómus. — A tervet bri­gádonként beszélik meg a ta­gok, és kiegészítik a maguk meglátásaival is. így minden­ki kiérzi belőle a reá eső részt, a maga felelősségét. Idén már — ha úgy hozza az idő — nem néznek a bal- sfiiak sóvár szemmel a fel­hőtlen égre. féltett kincsük, a korai burgonya sorsa miatt. Három vízszivattyú van a tsz tulajdonában, s 150 hold bur­gonyát öntözhetnek a Tisza vizével. Emellett ára ztésos öntözést terveznek 230 hold le­gelőn, 100 hold réten. Most trágyaeladás helyett 400 holdat szórnak meg istál­lótrágyával. A kalászosok fej trágyázására a tavalyi 70 kiló helyett 120 k.ló műtrágyát használnak fel holdanként, ősszel valamennyi arra alkal­mas területüket mélyen szán­tották, s a .vetőmag teljes mennyiségben megvan. Kisiét- számú, 10—12 fős munkacsa­patok helyett 25 fős csapato­kat szerveznek. A főag- ronómus már elvégezte a bur­gonya és más magvak előcsi- ráztatását, ami kitűnően sike­rült. Megvan a feltétele an­nak, hogy' előre lépjenek, ne maradjanak a hátul kullogok között. Asztalos Bá int re sietett — bár ezt előbb is lehetett volna! Huszka Imrét, kérte fel, vállalja el az elnök­séget. Huszka Imre korábban Vencsellőn gépállomási íőag- ronómus volt, majd Borsod megyébe került tsz-vezetőnek. Onnan jött vissza Szabolcsba. Egyébként agrármérnök. — Nem tettem semmiféle kikötést, csupán bizalmat kér­tem — jegyzi meg Huszka Im­re. — Ezt mind a járási ve­zetőktől, mind a tagság nagy- részétől megkaptam. így kezdtem munkához. Az első kellemetlen feladat volt; ren­det teremteni a jogtalan ház­táji földterületek ügyében, ami előtt a korábbi vezetőség ugyancsak szemet hunyt. Vagy bét tucat ilyen tagról volt szó, s mivel a helybeliek ezúttal is vonakodtak — vezetőségi határozat ellenére — e terü­letek utáni térítés beszedé­sétől. magam intéztem el. Vé­gül is, az ériptett tagok be­látták a földhasználat jogta­lanságát, megértették, hogy a rend mindenkire egyformán kötelező. A többlet területek­ről önként mondtak le a kö­zös javára. Kedvezőek u kilátások * Az új elnök határozottsága megnövelte az. iránta való bi­zalmat. Rendben indult a munka, javult a fegyelem, a közös védelme. Egyetlen esz­tendő azonban nem volt elég a teljes taipraálláshoz. de a fel­tétlen továbbjutáshoz szüksé­Gazdagodó iiazáuk A nemesgulácsl új ásvány- őrlőműben megkezdődött a gépek próbajáratása. Évente nyolcezer tonna hegyi kréta és okker alapanyagot zúznak az őrlőműben. Ezzel a meny- nyiséggel kielégíthetik a ha­A véletlen úgy hozta ma­gával, hogy hivatalos kapcso- letba kerültem Mandula Pál osztályvezetővel. Egy általam képviselt és hivatalból rá tartozó rendkívül bonyolult közügyet átlagon felüli elő­zékenységgel és bürokrácia­mentesen oldott meg. őszin­tén bevallom, nekem impo­nált Mandula, különösen amikor megtudtam róla, hogy mindig nyugodt, sohasem ingerült, beosztottjaival törő­dik. és a horzá forduló ügy­felekhez végtelenül türelmes. A hivatalban és környékén min­denki csak jót mondott róla. Becsülik, szeretik, tudják, hogy szigorú, de igazságos, nem perel, nem veszekszik, türelmesen magyaráz és csak a végső esetben büntet. És azért — mert nemcsak jó és megértő, de iia kell, bün­tetni is t.ud — még jobban imponált nekem Mandula Pál osztályvezető. A sors útjai azonban ki­számíthatatlanok. A napok­ban kétségbeesett hangú pa­naszos levelet kaptam Man­dula Pálné aláírással, ami érthetően elgondolkoztatott és száznyolcvan fokos szögben változtatta meg eddigi véle­ményemet Mandula Pál sze­mélyét illetően. A feleség ter­FHides György: Mandula mészetesen nem tud a férjé és köztem kialakult hivatali kapcsolatról, hiszen úgy mutatkozik be levélben, mint aki feltételezi, hogy most hallok először róluk. Az ada­tok stimmelnek: név, állás, beosztás, minden! Világos, hogy a felesége vad Mandula Pálja és az én szelíd Man­dula Pálom egy és azonos személy. Most még jobban ér­dekelt Mandula. Találkozót beszéltem meg a feleséggel. Alig harmincéves, mélytüzű fekete , szemekkel. Tizenegy éves házasok. Anyagkönyvelő egy iparvállalatnál. — Férjem zsarnoki termé­szetű — kezdi zavartan Man­dula Pálné —, kegyetlenkedő ember. Félünk tőle. A gyere­ket rettegésben tartja, minden apróságért szidja, sőt nem egyazer, minden ok nélkül nádpálcával meg is veri. — Talán rossz a gyerek? — vetem kőebe. — Ilike semmivel sem rosszabb, mint más kilenc­éves leánygyermék. Szeret játszani, nyáron a kertben ugrándozni, kedves, élénk kislány. Apja éppen erről akarja leszoktatni: legyen otthon, üljön a szobában csöndben, szótlanul és ne „csavarogjon1’. Ha a gyerek végül is lemegy uz udvarba, hogy a pajtásaival játsszék, igen nagy árat fizet érte. Ap­ja dühösen kiabál vele, órák­ra a sötét fáskamrába zárja. Gyakran napokra, hetekre el­veszi a gyerektől kedvenc játékait, meséskönyveit. És nem ismer megbocsátást! _ Ön persze közbelép. — Rendszerint. De ha meg akarom védeni, a férjem el- taszit, a szomszédok pedig megrendülve hallgatják a gyermek sírását, kiabálását. Beleszólni nem mernek, mert ez ..magánügy ', A szomszé­dok is félnek tőle, ami nem csoda, hiszen nagy, erős em­ber, — És milyen a hivata­lában? — kérdezem a fiatal­asszonyt mintha még sohasem hallottam volna a férjéről. — Éppen ez bánt a legjob­ban — panaszolta. — Ott rendes, türelmes és megértő. — Az osztályvezetőnek — és másoknak is — három különböző típusa késztet gon­dolkodásra — magyaráztam. — Vannak, akik otthon, a családi körben és a munka­helyükön is, egyaránt türel­mesek, megértők és embersé­gesek. Viszont vannak mások, akik otthon jóságosak, önfel­áldozók. példás családi éle­tet élnek, de a munkahelyü­kön komíszkodnak és inge­rültségük a munkahelyükön robban ki. Aztán vannak osztályvezetők és mások is, akik sem a munkahelyükön, sem otthonukban nem képesek' a barátságos együttélésre: a családi körben éppen olyan kiskirályok, mint bent a hivatalban. Az asszony félbeszakította megnyugtatásra szánt érvei­met: — Hát az én férjem akkor egy bizonyos negyedik típushoz tar­tozik. Ahhoz a típushoz, aki a munkahelyén figyelmes és előzékeny, jó kollega és meg­értő jóbarát, törődik a kör­nyezetével és beosztottjaival, az ügyfelekkel kedves és mértéktartó. De otthon, a családi körben nem lehet ráismerni: végtelenül türel­metlen, és indulatos, a mun­kahely minden izgalmát ha­zaviszi, méltatlanul bánik a feleségével, kínozza a gye­rekét és pokollá teszi a csa­lád életét. — Ez így van, sajnos — mondom őszinte meggyőző­déssel, — de miben tudok én segíteni? — Nagyon kérem, írja meg a beszélgetésünket, hogy a férjem és más hasonló férjek is magukra ismerjenek, de a valódi nevét másítsa meg. Egyrészt, mert szégyellem, másrészt pedig semmiképpen nem szeretném férjemet a nyilvánosság előtt, de külö­nösen a hivatalában lejáratni. — Tiszteletre méltó kíván­ság — szóltam, majd elbú­csúztunk egymástól és név­adó ünnepség mellőzésével, azonnyomban Mandula névr« kereszteltem az én ellent' mondásokkal terhelt osztály- vezetőmet. Elárulom: titok­ban arra gondoltam, hogy t Mandula név megbélyegző szállóigévé válik, és mindéi ilyen férjet, kellő nyomaték) kai, így szólít majd a fele* sége; „Te Mandula í” Évek óta az egyik „nehéz' községe a nyíregyházi járás­nak Balsa. A Petőfi Tsz egy más után zárta az éveket sú iyos mérleghiánnyal. Pedij meglehetősen jó a közös ha tár, országos híre van kora burgonyatermelésén ik, s i kertek alatt folyó Tisza növel a nagyüzemi gazdálkodás lehe tőségeit Hogyan lehet akkor hogy esztendők óta nem szü letett itt számottevő ered mény? A népszerűség váll népszerűt lenné Ma már általános vélemén a községben, hogy a népszerű ség hajhászása vitte félre ; közös ügyét, vagy legalábbis — Móré János elnökhelyettes szavával kifejezve — egyil súlyos kölönce volt a szövet kezelnek. Az egymást gyak ran követő elnökök ,,jó veze tők” akartak lenni, azon a áron is, ami a tsz szervezet és termelési anarchiájához ve zetett. Hiányzott a perspektí va. A lényeg az volt: leljen e az esztendő, azután megin majd csak lesz valahogy’. Leg feljebb, a nehézségek ie-küz désére az állam megint ai valamennyi dotációt, így jutott ez a tsz ods hogy megalakulása után nég évvel is mintegy másfél mii lió forint deficittel zárt, A ha tárt, a növénytermesztést r.en rendezték megfelelő nagyüze mi szinten, így annak el ínyi nem is jelentkezhetett kell< eredménnyel. A gépállomás traktorosok munkavégzést' kocsmában, minden ellenőr, zéa nélkül igazolták az egye; vezetők. A szerves trágyái más tsz-eknek adták él, holott nagy szükség lett volna rá itt is. Bár a Tisza kettészeli a közös földet, egy vedér vizet ki nem vettek belőle öntözés­re. A 64-ee esztendőre vető­magot egyáltalán nem bizto­sítottak. A tehenek fejősét el­hagyták, azzal az indOKkal, hogy nem érdemes kifejni. És az ellenőrző bizottság hallga­tott, sőt egyes tagjai — nép­szerűségük növelésére — egyenesen tápot adtak n fe­gyelem lazulásának, a jogta­lanságoknak. így nem csoda, hogy a tagrág túlnyomó több­sége közömbössé vált. nem érezte magáénak a szövetke­zetét. Mígnem, végül is meg­elégelte az oktalan népszerű­ség hajhászást, az egyesek ki­váltságát és határozott ren­det, fegyelmet követelt. ügy esztendő nem elég A változást sürgető többség ezúttal nem maradt magára. Mind a járási pártbizottság, mind a tanács a isz segítségé­kű a munkaviszony felmon­dása is mint tavaly ilyenkor. Figyelemre méltó, hogy a 90 esetből 25 a létszámfeles­leg elmén történt felmondá­sokból eredő fellebbezés, míg a másik nagy részt a károkozásból keletkező ügyek képezik. Meg kell még emlí­tenem azt is, hogy a 25-ből 3 olyan esettel találkoztunk, mikor úgy kellett döntenünk, hogy a panaszos fellebbezőt visszahelyeztük előbbi mun­kakörébe. — Tapasrtalliató-e, hogy üzemi, vállalati igazga­tók, vezetők helytelenül értelmezik és alkalmaz­zák a módosított Mün- katorvénykönyv rendel­kezéseit? — Néhány esettől eltekint­ve a vállalatvezetők intéz­kedései helyesek, jogszabályt nem sértenek, de tapasztala­taink. r a tárgyalások adatai azt bizonyítják, hogy sok he­lyen a iétózámfslesieg címén lelmondott dolgozóknak az összkörülrnényeit. anyagi és szociális helyzetüket, a mun­kához való viszonyukat nem elég körültekintően mérlege­lik, nem vizsgálják meg. Igaz. ugyan, a jogszabály nem írja elő. hogy a felmondás előtt a vállalat vezetői kérjék ki a pártszervezetek vezetőinek, a szakszervezet illetékeseinek a véleményét, de helyes lenne, hisz így elkerülhetnék a té­vedéseket, melyeket eseten­ként tapasztalunk. A Munkatörvénykönyv mó­dosításáról szóló jogszabály szerint a munkaüggyel kap­csolatos vitákat 1965 január elsejétől a megalakulandó munkaügyi döntőbizottságok tárgyalják. Ezek létrehívása most van folyamatban. Meg­alakulásukig a munkaügyi vitákat továbbra is a vállala­ti egyeztető bizottságok és a TEB látják el. — Természetes azonban, hogy már a Munkatörvény­könyv módosításában mégha- : tározottak szerint járunk el — mondja Luczai Menyhért, a Területi Egyeztető Bizolt- •;áe elnöke. — A Műnk ti törvény­könyv módosítása meny­nyiben növelte a TEB hatáskörét? — A Munkatörvénykönyv ' módosításával növekedett a 1 TEB hatásköre, ugyanis az- i előtt a különböző fegyelmi ügyek nem tartoztak hozzánk. , 1965. január elseje előtt az 1 áthelyezést és az azonnali ha- i tályú elbocsátást jóváhagyó < vállalati egyeztető bizottsági s hatővozatok ellen a bírósá- 1 gokhoz kellett fellebbezni. < Most már ezek az ügyek is 1 a TEB-'nez, illetőleg a meg- i alakítandó Területi Munka- < ügyi Döntőbizottsághoz tar- ' toznak. Ez év januárjától csak 1 három fajta ügyben fordul- s hatnak a járásbíróságokhoz, i Egyik eset az. amikor a ke- 1 reskedelmi és raktári dolgot- 1 zófc leltárhiánya ügyében ho- 1 zott vállalati egyeztető bizott­ság határozatát nem tartják megalapozottnak; vagy akkor, ha a dolgozók életének, egészségének megsértése miatt felmerült kár ügyében hozott vállalati egyeztető bizottsági határozat ellen fellebbeznek, s ha a dolgozó áltat bűncse- ■ lefcnénnyel okozott kár meg­térítése ügyében hozott határozatot nem tartják elfo­gadhatónak, megalapozottnak. Ezekben az ügyekben a járás- bíróság határozata végérvé­nyes. Régebben, ha valaki egy hónapon belül több károkozó cselekményt követett el, ak­kor is csak egy havi alapbé­rének 15 százalékát vonhat­tak le. A módosított Munka- 1öi enykönyv szerint viszont, ha a károkozást megelőző 30 na >bn belül már több ízben okozott kárt valaki, úgy havi ál agkeresetének 50 százalé­ké'. t kártérítésre lehet köte­le mi. — Szaporodott-e a fel­lebbezések száma a Munkatörvénykönyv mó­dosítása óta? — Igen. Míg a múlt ész­té dő hasonló időszakában, vb ryis két hónap alatt össze­sei 60 fellebbezési ügyet tar­s'altunk, addig most. már a 90-nél tartunk. Ennek egyik oka. a TEB megnövekedett hatásköre, s nagyobb mérté-’ egyszerűen a lelkesedés, a for­ró szív. A fejlődő társadalom­mal együtt a hadseregnél is megemeltük a mércét, most már alapnak is a középiskolai érettségit tekintjük. Érje épül rá a négy év tartalmas és ne­héz tanrendje. Azok a rátermett 18—21 éves fiatalok, akik felvételi vizsga után néhány ezerből be­kerülnek a néhány száz első­éves közé — romantikus, iz­galmas és férfiasán szép évek­nek néznek elébe. A szorgal­mas tanulás esztendei alatt is állandó kapcsolatban ma­radnak a társadalmat szolgáló anyagi világgal. Mint diákok megismerik nemcsak a tudo­mányok elméleti oldalát, de megismerik az anyagot formá­ló gépek működését is, részt vesznek az ipar, a mezőgazda­ság, a közlekedés kisebb helyi „csatáiban”... Fegyelmezett, ki­tartó, rendszerető, a kor szín­vonalán álló fiatal tisztekké válnak, akik az aranycsillag mellett a jó pedagógus, a fia­tal szaktechnikus társadalmi rangját is viselik láthatatla­nul. Az ilyen katonák az Elgondolkoztató távlatokat nyitott az újságírók előtt hét eleji sajtótájékoztatóján az Egyesített Tiszti Iskola pa­rancsnoka. Elmondta, hogy a négyéves iskola elvégzése alatt hallgatóik tanárszakon vagy felsőfokú technikumon — a tiszti rang mellett — matema­tikai-, földrajzi-, kémiai-, poli­technikai-, nyelvtanári okleve­let, illetve híradástechnikai-, gépjármű műszaki szaktechni­kusi, számviteli főiskolai pol­gári képesítést is szerezhetnek. A szocialista társadalom életének újszerű alakja az a katonatiszt, aki nemcsak a ha­za védelmére fogja erősen fegyverét, hanem rendelkezik azokkal a civil pedagógiai erényekkel is, amelyek egy­aránt kellenek az ember- nevelés és szocialista munka hétköznapjaiban. Megszületik előttünk az a tiszttípus, amely a katonai parancson túl eliga­zíthatja katonáit a modern vi­lág polgári tudnivalóiban, s há kell, nevelője a katonai őrhe­lyet környező lakosság tudás­szomjas fiataljainak. Jól emlékezünk azokra az évekre, amikor a tiszti hiva­táshoz elegendőnek látszott zai festék- és vegyipari gyá­rak 'gényeit. Az ú; ásványőr- lőnfű március végén kezdi meg a termelést. Képünk az új ásványőrlőművet áb­rázolja. Mező Sándor felvétele.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom