Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
A napfény városa: Szeged Paprika, papucs, szalámi, no »eg a halászlé... Valljuk meg: ez ötlik fel . először, Szeged nevének hallatán. Pedig ma már egyre inkább nem ez a város. Textilváros, vegyipari bázis, a hévizek földje... Amikor ezt mondjuk, legalább ennyire jellegzetesei mondunk a Tisza- parti nagyvárosról. Ke feledjük: húsz év, s nem is akármilyen két évtized változtatta meg e város arculatát is. Az egykori paraszttelepülés napjainkban ipari városként él az ország déli részén. A döntő szó benne a textiliparé. Országosan is kiemelkedő, kenderfonó- és szövőipari vállalata, amely három nagy gyáregységet egyesít és jutaáruival, ponyváival a határon túl is hírnevet szerez a magyar iparnak. Ruhagyára egy régi dohánygyár épületében fejlődött naggyá. S teljesen a népi demokrácia szülötte a textilművek — a Pamutnyo- tnóipari Vállalat szegedi gyáregysége —, amelynek korszerű szovjet gépei 1950-ben kezdték fonni a hófehér gyapotszálakat az egykori, vadbúza nőtte városszélen. Azóta csaknem két- ezeresére bővült a fonoda, szövődé is épült hozzá, a legmodernebb kínai, csehszlovák és angol gépekkel. A vegyipar, s a hévíz? — A Nehézipari Minisztérium 1961- ben határozta el, hogy Szegedre telepíti a gumiipar első jelentős vidéki üzemét, az Emergé gyáregységet. Több mint 200 millió forintos beruházással épül és az év végéig remélhetően cl is készül ez a nagy gumiipari bázis, amelynek perspektívája, hogy a harmadik ötéves tervben gumiipari kombináttá fejlődjék. A próbaüzemelés már folyik, s a teljes üzembelépéssel itt készülnek majd a bányákban, építőiparban használatos szállító gumihevederek, a betétes műszaki tömlők, egyebek között a kertek öntözéséhez használatos víztömlők is. A hévíz csodálatos kincse a környék talajának. Itt büzgott évszázadokon át, de nem volt, aki feltárja. Egyetlen forrást tartottak csupán számon, amelynek vize a város közepén folydogált el, s később kezdte a neves szegedi Anna víz anyagát szolgáltatni (a város több pontján tör fel meleg forrás.) Ma azonban a tervszerű kutatások nyomán és rövidesen egyik jellegzetességévé szinte felbecsülhetetlen értékévé válik a városnak. A hévíz egyebek között az újszegedi városrész most kibontakozó lakónegyedében fűtésre használható. Mintegy nyolcszáz lakást fűtenek már vele. De üvegházak melegítésére is használják termelőszövetkezetben és így karácsonykor salátát, az év minden szakában pompázó virágokat vihetnek a piacra. S ha már a föld kincseinél tartunk: a szorgos emberi munka még egy rejtett értékkel gazdagította a mai Szegedet. Néhány éve földgázra bukkantak a várostól nem messze eső ÜUés község határában. Nem volt könnyű , a munka, de ma már ott tartanak, hogy heteken belül az üllési földgáz lángja gyullad a szegedi háziasszonyok tűzhelyén. A kiöregedett szegedi gázkapaciTudoruánifos érdekességek t Ego hegy íusztráliában Az Űj Dél-Wales államban lévő .Mount Wingenről 1828- ban jelent meg az első híradás, amely akkor nagy szenzációt keltett Sydneyben. Az akkori hírlapíró vulkánnak minősítette az égő hegyet, de hamarosan akadtak kételkedők, akik arra hivatkoztak, hogy a hegynek nincs krátere. Valóban kiderült, hogy nem tűzhányóról van szó, hanem igen érdekes egyedülálló jelenségről: szénréteg ég a hegy belsejében. Az első felfedezés óta nem egyszer megtörtént, hogy lángok csaptak ki a hegyből, de. ma már általában csak füst tör elő a hegy sziklái, hasadékai közül. A geológusok szerint a szénréteg égése már a végeidé tart, a tűz most a felszín alatt 150 méterre! ég, de bizonyosra vehető, hogy még néhány nemzedéken keresztül az Égő hegy, amiként a Mont Wingent általában nevezik — egyik" lesz Ausztrália legérdek: ■' kb természeti jelenségeinek. Halászbárka a szegedi Tisza -híd alatt. A szövetkezeti halászat jól jövetl címező mesterség. numentális előadásban színre és Madách: Az ember tragédiája. A műsort balettest és más produkciók egészítik ki. Sokmindent kellene még elmondani Szegedről. Kellene beszélni például fejlett kultu-j ralis életéről, nagymúltú egye-! teméről. A városnak „behozni- j valói” is vannak jónéhány esz-! tendőnyi elmaradása után. Illő j azonban végül is a címre utalni: „A napfény városa”, Jogosan illeti Szegedet ez a meg- j határozás: az ország vala- j mennyi vidéki városa közül itt i élvezhetjük legtöbbször a me-’ lengető napfényt, itt van a leg- j több napsütötte óra. Ha pedig arra gondolunk,! hogy e város életét dolgos munkásainak, falait, történelmét, jövőjét szerető lakóinak keze aranyozza be, teszi napfényessé — akkor is igazat mondunk. S ez a napfény mindennél melengetőbb és maradandóbb. Lökös Zoltán Éj eljárás a fa haji kilátóvá tételére A New York-i erdészeti intézetben új módszert találtak a fa alakíthatóvá tételére. Ha a vékony lemezekre vágott fát 15—20 percig —30 C-fokos folyékony ammóniában áztatják, olyan hajlékonnyá válik, akár a bőr, s kiszáradás után is megtart4 Szellem-tó titka Az Altáj hegységben van egy tengerszem, amelyet a helybeliek így neveznek: A hegyi szellemek tava. A tóhoz nehéz, csaknem járhatatlan és veszélyes út vezet Azok a kevesek, akik mégis eljutottak a partjához, csodálatos látványról számoltat be. A tengerszem víztükre fölött gömb alakú felhő le begett, s a párafelhőn át kékeszöld oszlopok látszottak amelyek emberi alakokra hasonlítottak. A tóparti látogatókat hamarosan rosszullé kerítette hatalmába, volt ak egész életére megbetegedett Elterjedt a nép között, hogj „a tavat rossz szellemek lakják”. A kevés számú szemtant Hazai robbanásbiztos tv-képcső A jelenleg használt hazai képcsövek ütés, karcolás, vagy gondatlan kezelés hatáséra felrobbanhatnak. A szertehulló szilánkok veszélyeztethetik a nézőt, és káli okoznak a készülék alkatrészeiben. Ezért kénytelenek a készülékgyártó vállalatok óvintézkedéseket tenni: plexi védőüveget helyeznek a képcső elé, s vászon védőburkolattal látják el többnyire a képcső hátsó részét. Az Egyesült Izzóban számos külföldi tapasztalat figyelembe vételével — elkészítették az első hazai robbanásbiztos képesőtípust. Tavasz a méhesben 1M5. március 21. Szeged „piros aranya" a paprika. Mielőtt a feldolgozó vállalathoz szállítják, az asszonyok felfűzik a tsz udvarán l az égő rubinvörö s paprikahüvelyeket. Az ily módon kifejlesztett A 59-—12 W/2 típusú tv-képcső elektromos adatai teljesen megegyeznek a most használatos AW 59—91 típuséval, de az új képcső robbanásbiztos. Mivel ezelőtt nincs védő plexilemez, amely nemvsak a nézőket védi, hanem a külső, zavaró fényeket is elnyeli, a robbanásbiztos képcső ernyőjét az eddig ekhez viszonyítva kétszeres fényei- nyelö képességű szürke üvegből készítik. így az ernyőn megjelenő kép kontrasztosab- bá és elsötétítés nélkül í* élvezhetővé válik. között volt egy altáji festőművész, Grigorij Csarosz is, aki Gurkin művésznéven alkotott. A tóparton színes vázlatot készített, s bár a rósz- szullét őt is utolérte, sikerült a képpel együtt hazavergődnie. Később meg is festette „A hegyi szellemek tavát". A kép fél évszázada készült, mégis ez a festmény segítette hozzá a tudósokat, hogy a ritka hűségű színek elemzése alapján megfejtsék a Szellem-tó t'tkát. A víztükör fölötti párafelhő színskáláját megfigyelve a tudósok megállapították, hogy a helyszínen valószínűleg higany található. Ennek alapján expedíciót küldtek a tóhoz, amely valóban higanyt fedezett fel ott. (APN) ja alakját. Az ammónia ugyanis átmenetileg felbontja a sejteket és a lignin kötését, úgy, hogy a sejtek haj- lításkor mintegy elcsúsznak egymáson. Amikor azután a* ammónia elpárolog, új kötések jönnek létre, s a fa eredeti állapotában helyreáll. Ilyenkor árva, de nyári esté ken 7500 nézőnek hozza a ni űvészet varázslatát a szegedi szabadtéri színpad. esetre vonzó: a hagyományos Erkel-operát idén a Bánk bán képviseli nyitóelőadásként, j majd külföldi énekesekkel j Puccini Turandot-ja kerül moje, városa sem, ahonnan ne jártak volna már nyaranta e világhírűvé fejlődő kulturális eseményen. Az árkádok övezte szegedi Dóm tér a nyári estéken 7500 nézőnek nyújt művészi élményt. Az idén is bizonyára sok ezren keresik majd fel a várost júiius 24-től augusztus 20-ig, a játékok időszakában. A program minden menni. Akár éhen is veszhetnek a méhek ilyenkor a Hasítás védelmezőiében. A méhészek tartósabb, erős lehűlés esetén ezért egy-egy tenyérnyi cukorleoényt adnak a telelő csomóban lévő mé- heknek. Az első komolyabb meleg napokon, amikor a nappali hőmérséklet eléri a 10—12 fokot, sor kerül a méhek tisztuló kirepülésére. Ilyenkor a méhész nem bolygatia a kaptárt, hogy a megtelt vastag- belű méhek a zavarás hatására nem ürítsenek, s ne mocskolják se egymást, se a lé- peket. A kantárok első tavaszi átvizsgálását csak akkor szabad elvégezni, amikor a méhek már rendszeresen röpködnek. s hőmérséklet már 15—16 fok. Ekkor kell a méhésznek tájékozódnia a családról a fészket a létszámnak megfelelően megszűkíteni, élelemhiány esetén etetőket elhelyezni. A nappalok most már annyira hosszabbodnak, hogy övidesen 12 óránál többre nyúlik a világosság. Akik nem foglalkoznak méhészetei, bizonyára nem tudják: a méhcsaládok életében milyen fontos szerepet játszik a nappalok hosszabbodása. Lellet kint kemény hideg, a méhkirálynő „tudja", hogy íz már csak üres fenyegetés: jön a tavasz. A népes családokban a királynők megkezdik a petézést. A dolgozók ilyenkor még nem nagyon mozognak, egymást melegítve telelő csomóban élnek a kaptárban. Ha túl korán rakja le petéit a királynő, megtörténhet: egy-egy hideghullám újabb ös«zetömörülésre készteti a dolgozókat, s a méhcsalád a friss Hasítást melegíti. Annyira, hogy a telelő csomó nem hajlandó a Hasítást tartalmazó sejteket elhagyni és akár a szomszédos íépben lévő élelem után tás friss erőre nyer: 25 kilométeres vezetéken fut a földgáz a városba. Textilváros vegyipari bázis, a hévizek földje... S mindezeken túlmenően az iparosodó Szegeden az Alföld legnagyobb növényi konzervfeldolgozó üzeme fejlődött; megszületett a budapesti Magyar Kábelművek jelentős vidéki gyáregysége is. Nem haltak ki Szeged régi, hírneves iparágai sem. Sőt a szalámigyártás, a paprikafeldolgozás még jelentősebb, mint valamikor. A szalámigyár udvarán negyven méter magas szárítótorony emelkedik: télen- nyáron vagonszámra érlelődik itt a világszerte keresett csemege. Megszűnt a szezon jelleg: a téli szalámi _ a szegedi mérnökök ötletességeként — ma már egész évben gyártható. A jóféle szalámi, halászlé, pörkölt elengedhetetlen fűszere: a paprika, a felszabadulás előtti négyezer hold helyett több mint hétezer holdon pi- roslik a szegedi határban. Érdemes termelni: kifizetődő és nincs annyi vesződség vele, hiszen a feldolgozó vállalat modern gépei végzik a korábbi kézimunka javarészét. Jól jövedelmező a halászat is, amely a Tiszán szövetkezetben éli napjait, a határbeli Fehértón pedig az állami gazdaság halai hoznak bő „termést”. Ma már szegedi halat esznek nemcsak a híres szegedi halászcsárdákban, de Csehszlovákiában, #z NDK-ban, sőt időnként még Nyugat-Német- országban is, ahova hűtütt vagonok viszik ízes pontyainkat, süllőinket. Á Tisza-parti város az 1959- ben felújított szabadtéri játékokkal hívta fel magára a ■um figyelmet! Talán nincs az országnak egyetlen olyan megye-
