Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-20 / 67. szám

Megkezdték a munkát a TiszalöUi Kossuth Tsz kertészetében. A negyven holdas öntözéses kertészethez szükséges palánták melegágyait elkészítették. Lövei Jánosnc és Cyurkovics Imréné vetik a paprikamagot. Foto: Hammel József Szárnyat bontott a tavasz a határban Veinek, permeteznek, nyitják a (szőlőt „Erről is szólni akarok66 { vállaji clnökképviselű—Ami tovább ösztönöz — Emberek között A tavaszi készülődés gond­jai között találjuk Csűrös Já­nost, a vállaji Rákóczi Tsz elnökét. A kertészeti brigád- vezetővel az osti brigádárte- kezlet időpontját beszéli meg. A többi brigáddal már szót- értettek: ki, hogyan tehet többet a szövetkezet érdeké­ben, most rajtuk a sor. AZ ELNÖK — Gond, probléma mindig van a szövetkezetben — mondja az elnök —, de talán ilyenkor a legtöbb. A tavaszi jó előkészítés eldöntheti az év munkáját és a szövetkezet jövedelmét is. Ezért tartjuk fontosnak a tagokkal való megbeszélést. A 3500 holdas gazdaság szakszerű irányítása, a több mint 300 család sorsa, jövője ugyancsak próbára teszi az elnököt. 1960 óta tölti be ezt a tisztséget a Rákóczi Tsz- ben. Eddig minden évben 40 forint körül osztottak egy munkaegységre. Pedig nem volt könnyű a helyzetük. — Különösen nehéz volt az elmúlt év — mondja. — Az aszályos év kétmillió fö­löttük- Ennek is része van abban, hogy az aszályos évek ellenére a tervezett jövedelmi szintet tartani tudtuk. Per­sze ezzel nem azt akarom mondani, hogy nálunk min­den rendben van. Sőt, arra ösztönöz: még jobban nézzünk szét a portánkon. — Olyan helyzetben van a szövetkezetünk, ahol kevés a fiatal, sok az idősebb tag. a munkaerő nyolcvan százalé­ka nő. Ez a helyzet a szom­szédos szövetkezetekben is. A gépesítéssel még nem tar­tunk ott, hogy zökkenőmente­sen végezhetnénk el a mező­gazdasági munkákat. Ezért néhány új megoldást keres­tünk, amely a takarékosság elvét, a tagok érdekét és a termelést szolgálja- Felülvizs­gáltuk a normákat és arány­ba hoztuk a keresetet a munkateljesítménnyel. Aztán olyan premizálást dolgoztunk ki, amely egyformán ösztön­zi a tagokat a termelés és a saját jövedelmének emelésé­re. Célunk az, hogy a nők és a fiatalok is megtalálják számításukat a szövetkezet­ben. Ha itt-ott volt is kisebb probléma, a tagság többsége megelégedéssel fogadta új el­gondolásunkat. Hót erről is szólni akarok a többi szö­vetkezetben. Ám a képviselő nemcsak a termelés gondjait tartja szív» ügyének, hanem más jellegű, az embereket közvetlenül érintő személyes ügyeket is. Gyakran megkeresik őt a tsz- irodán, vagy a lakásán, ahol őszinte bizolommal elmond­ják panaszaikat az emberek. Van aki nyugdíjügyével, má­sok gyerekeik továbbtanulá­sának problémájával fordul hozzá. Felelőtlenül soha nem [gér, mert azt tartja: „Inkább kellemesen csalódjanak az emberek...” NEM SA/NÁLTA A FÁRADSÁGOT Eddigi képviselői tevékeny­sége azt mutatja, hogy több a kellemes csalódás. Például napokig járt a Fábiánháza- Űjtelep villamosításának ügyében, míg sikerült elin­téznie. He nem sajnálta a fá­radságot a tiborszállási tsz ötkiloméler hosszú bekötő út megépítésének ügyében sem. Már ott tartanak, hogy a nyá- ron megkezdhetik a földmun­kálatokat, s legkésőbb jö­vőre elkészül az út. B. h. Végre kedvezőre fordult az Időjárás, s már minden ki nem használt perc veszteség. A tavasz szárnyat bontott a határban. A NYlBGTULA.II PETŐFI TSZ birtokán hat traktor kezdte meg egyszerre a talaj- művelést. A közös föld egy része laza szerkezetű homok és mentesítve van az őszi mély­szántás alól, korán kell kez­deni rajtuk a tavaszi mun­kát. A friss, egyenletessé tett szántáson vetőgép csövei húz­nak egyenes sorokat .— meg­kezdték a csillagfürt vetését. A tsz kertészeti brigádjának tagjai ..megfőzték” a mész- kénlevet, s hozzáláttak a rügyfakadás előtti permete­zéshez. Egyszerre három gép­pel permeteznek, igyekezni kell a 207 hold gyümölcsös­ben. 240 holdra kell dohány­palántát nevelni, s elvetették a jól elkészített melegágyak­ba a magot. A NYÍRLUGOSI ÁLLAMI GAZDASÄG 400 hold szőlő­jében folyik serény igyeke­zet. Nyitják a tökék sorait, csattognak a metszőollók. Az eddigi eredmény: 80 hold szőlő nyitása és mintegy 50 holdon kész a metszés. De nem hanyagolja a gazdaság a gyümölcsöst sem. Ott már vé­ge a metszésnek. Helyette — a talaj „kövérítése” érdeké­ben — a közökben munkálják be a szerves trágyát. A kapá­A múlt évben szokatlanul nagymértékben elszaporodott mezei pocok Irtását a tava- szias idő beköszöntővel or­szágszerte folytatják kötele­ző társadalmi védekezés for­májában. A pocokinvázió felszámolá­sa érdekében szervezett társa­dalmi védekezést a szántóte­rületeken kívül a gyümöl­csösökre, szőlőkre, rétekre, legelőkre, az út- és árokpar­tokra, töltésoldalakra, sőt az erdőkre is kiterjesztették. A védekezéshez szükséges arva- lint az állam mindenütt in­gyen, s kellő mennyiségben bocsátja a megyei, járási és sok területén napraforgó alá műtrágyáznak. Nyírlugos szövetkezeti ha­tárában, a Szabadság Tsz te­rületén különösen az ifjúsági brigád szorgalma lendületes. Szőlőtelepítéssel foglalkoznak a fiatalok. De kitesznek ma­gukért az idősebb tagok is, akiR a termő szőlőt nyitják, metszik. Mások a melegágyak környékén tevékenykednek. Készek ugyan már a meleg­ágyak, de a további gondo­zást sem lehet elhanyagolni. A NYfRGELSEI BÉKE ŐRE Tgz-ben is „nyeregbe” szálltak a traktorosok. Itt őszi szántásban kezdték meg a csillagfürt vetését. Utána gyűrűshengert vontatnak, hogy jó takarást kapjon a mag. Befejezték a tsz gyümölcsösé­ben a metszést, a fák aljának a trágyázását. Tavaly 125 holdon termeltek dohányt a szövetkezet gazdái, 8,2 mázsa holdanként! átlaggal, idén 150 hold dohányt művelnek. A tennivalókban a gelsei szövet­kezeti fiatalok is helytállnak: a 24 tagú ifjúsági brigád ter­ven felül 30 hold dohány ter­melését vállalja. Igyekezetük­re jellemző, hogy a reájuk jutó melegágyakat elsőnek ké­szítették el, vetették be. Még- csak a tavalyi éve nem volt hiányos ennek a szövetkezet­nek, s nagy az akarat előbb- relendítésére. A KISLÉTAI RÁKÓCZI SZÖVETKEZETBEN egyelőre községi tanácsok rendelkezé­sére. A közigazgatási területeken kívül a kötelező védekezést kiterjesztették a házi kertekre, telkekre és egyéb belterületek­re is, nehogy a kártevőnek fertőzési gócai maradjanak az országban. A belterületeken az előírt védekezési munká­kat, a telek, házi kert, stb. tulajdonosainak kell elvégez­niük minél előbb. A pocok­irtáshoz szükséges arvalint a szövetkezeti boltokban, illet­ve állami szaküzletekben sze­rezhetik be. ugyancsak a gyümölcsös és a tanya körüli terep van tele te­vékenykedő tagokkal. A szőlő­ben nyitnak, metszenek, az almafák között pedig traktor dübörög, tárcsát húz trágyabe- munkálásra. „Készül” itt is az idei első permedé, hogy hétfőtől kezdve a 30(j hold gyümölcsfáira kerüljenek. AZ AJAKI BÜZAKALASZ Termelőszövetkezet határában a csillagfürtöt 15, a mákot 6 katasztrális holdon vetették el eddig. A kisvárdai járás több termelőszövetkezetében is megkezdték a tavaszi veté­sek talajelőkészítését. a. b. * 15 A. P. T. M. Jacquard Szö­vőgyára ipari tanuló felvételt hirdet szövő szakmára a szep­temberben induló képzésre. Felvételre jelentkezhetnek azok a fiúk, lányok, akik el­végezték a VIII. ált. iskolát, 15. életévüket betöltötték, Bu­dapesten vagy környékén la­kással rendelkeznek. Bp. XIII., Szekszárdi U. 19—25. (Bp 126) Az Országos Műemléki Felügyelőség a napokban ad­ta át felújítás után Tiszacsé- csén Mpricz Zsigmond szülő­házát. Az ünnepségre az író lánya, Móricz Virág is el­látogatott, Pénteken a megyei nőtanács irodájában beszél­gettünk Móricz Virággal. — Annak idején művészet- történetből doktoráltam. Ter­mészetes, hogy ma is nagyon érdekelnek a műemlékek és szívesen tettem eleget a meg­hívásnak annál is inkább, mert édesapám szülőházának átadásáról volt szó. Még gyer­mekkoromban jártam először a megyében, majd sok évvel később a Nyugatnak gyűjtöt­tem itt előfizetőket. — Édesapám sokat járt er­re, s mindig a legnagyobb yöngédsóggel beszélt Sza­olcs-Szatmárról. Számtalan novellájának, regényének hő­se született ebben a megyé­ben. Mindent megírt. Talán nincs még egy olyan író, pkinek olyan kevés kiadat­lan írása lenne, mint Móricz Zsigmondnak van. Megmon­dom őszintén, eleinte kétel­kedve olvastam a megyéről írt sorokat. Mióta gyakrab­ban megfordulok itt, azóta rint kiesést okozott a növény- termesztésben. Mégis a ter­vezett 35 forintos munkaegy­ség helyett 40,65 forintot fi­zettünk. A KÉPVISELŐ Ám az elnökre nemcsak a szövetkezet sokrétű és bo­nyolult feladatai nehezed­nek, hanem egy nagyobb közösségé is. Mint országgyű­lési képviselő, választókerüle­tének ügyes-bajos dolgait is intézi. Asztalán ott fekszik a legutóbbi országgyűlés anya­gából készített beszámolója. Mérkre és Tiborezállásra ké­szül, hogy számot adjon a hallottakról. — Minden országgyűlési tanácskozás nagy hatással van rám — mondja megfon­toltan —, de a legutóbbi kü­lönösen ag volt. Tímár Má­tyás képviselőtársam szí­vemből, gondolatomból be­szélt. Talán azért is éreztem így. mert mi korábban is a szi­gorú takarékosság elvét val­értem csak meg, miért szere­tett annyira idejárni. Szép ez a megye, érdekesek az embe­rek, akikkel olyan jól meg­tudta magát érteni. Mó­ricz Zsigmond olyan dolgok­nak is tudott örülni, amit másak természetesnek tarta­nak. örült annak, hogy nyáron született, örült és büszke volt arra, hogy éppen ezt a me­gyét mondhatja szülőföldjé­nek. — Az egyik iskolában meg­kérdezték tőlem a gyerekek, miért írt Móricz olyan sokat az evésről. Például a „Kivi- lágos kivirradtig” című regé­nyében a legapróbb részletek­ig leírta a lakomát. A fel­szabadulás előtt aligha kér­deztek volna ilyet tőlem a gyerekek. Hiszen akkor az evés, az ennivaló olykor na­gyon komoly gondot okozott. — Szeretek utazni. Az a célom, hogy akik elolvassák írásaimat, gondolatban szin­tén velem utazzanak. Most édesapám egyik életperiódu- sán dolgozom. A regény jegyzeteinek felhasználásával készül. Címe „Móricz Zsig- rpond szerkesztő úr” lesz. (bf) Megkezdődött a pocok elleni védekezés A husi kertekben, belterületeken a tulajdonúnak kötelesek kiirtani a veszedelmes kártevőt 17 080 vagon gyümölcs és szőlő értékesítésére kötnek szerződési a földművesszövetkezetek A városok, ipar- és üdülőte­lepek piacain forgalomba ke­rülő gyümölcs döntő többsé­gét most már évek óta előze­tesen kötött értékesítési szer­ződésekkel biztosítja a felvá­sárló kereskedelem. A tervek szerint az idén 14 880 vagon gyümölcsöt és 2200 vagon ét­kezési szőlőt kötnek le a ter­melőknél. E mennyiség na­gyobb részét — mintegy 70 százalékát — a szövetkezeti gazdaságok adják, 30 százalé­kát pedig a háztáji és az egyé­ni termelők. A felvásárlásra kerülő 15 féle gyümölcsből mennyiségileg ismét első he­lyen szerepel a téli alma, csak­nem 10 000 vagönos tétellel. Kajszi és őszibarackból 1100, illetve 1000, üvegmeggyből 250, szamócából 190, málnából pe­dig 740 vagonnal kötnek le a központi készletből ellátandó piacok számára, illetve külke­reskedelmi célokra. Több (vet bizton ág A szerződéskötéseket április első felében országszerte meg­kezdik. A termelőszövetkeze­tekkel a szövetkezetek megyei értékesítő központjai — a MÉK-ek —, a háztáji gaz­dákkal és az egyéni termelők­kel pedig a helyi földműves­szövetkezetek kötik meg a tel­jes értékesítési biztonságot szavatoló szerződéseket. Né­hány gyümölcsre — téli almá­ra, meggyre, cseresznyére, sza­mócára, málnára és étkezési szőlőre — az elmúlt évhez hasonlóan az idén is lehet több évre szóló értékesítési szerződést kötni. Az ilyen szerződés különösen előnyös azoknak a közös gazdaságok­nak, ahol az egyéb üzemágak mellett számottevő vagy éppen elsődleges a gyümölcsterme­lés, valamint az olyan terme­lőszövetkezeteknek, amelyek új telepítések termőre fordulása miatt a következő években na­gyobb termésre számítanak. Előleg, felár A megkötött szerződésekre a Magyar Nemzeti Bank, a le­kötött mennyiséget figyelembe véve, termelési hitelt nyújt.' Bankhitel igénybe vételére nem jogosult termelőszövetkezeti csoportok, egyszerűbb mező- gazdasági szövetkezetek, hegy­községek, háztáji és egyéni termelők a szerződtető föld­művesszövetkezetektől kap­hatnak kamatmentes művelési előleget. A művelési előleg összege almára — a minőség­től függően — mázsánként 80—140 forint, őszibarackra 110 forint, 1—2 osztályú kaj­szibarackra 120 forint, 1. osztá­lyú üvegmeggyre 150 forint, 1—2 osztályú szamócára 200 forint. A művelési előleget a szerződés megkötésétől szá­mított 15 napon belül minde­nütt ki kell fizetni. A szerződéses gyümölcsér­tékesítés anyagi előnyökkel is jár. A szerződés feltételei sze­rint átadott gyümölcsért ugyanis kereken 15 százalék­kal magasabb árat fizetnek, mint a szabadon értékesített áruért. Pótszerződés is köthető A Zöldség Gyümölcs Értéke­sítő Országos Szövetkezeti Központban az idei gyümölcs­értékesítési szerződésekkel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a szabványokban foglalt minőségi előírások, mindkét fél számára kötelezőek. A MÉK-ek szakembereinek mindig a helyszínen és a ter­melőkkel együtt kell megálla- pítaniok a gyümölcs minősé­gét. A kisebb tételek szállítá­si költségei a termelőt terhelik. Ha viszont egy termelő egy napon és egy tételben 25 má­zsánál több gyümölcsöt ad át a felvásárlónak, akkor a MÉK- ek kötelesek megtéríteni a fuvardíjat. A szállításhoz, il­letve csomagoláshoz szükséges ládákat — természetesen elő­zetes jelzés alapján — már a szedés megkezdése előtt 5 nappal meg kell kapniok a termelőknek. A termés közelebbi ismere­tében, az érés megkezdése előtt legalább két héttel a termelők pótszerződéssel biz­tosíthatják a vártnál több gyü­mölcs biztonságos értékesíté­sét. Pótszerződésre az eredeti­leg lekötött mennyiség 20 szá­zalékát veszik át a felvásárlók, de különleges esetekben ennél több pótszerződéses áru átvé­telére is megállapodást köt­hetnek. „Szép ez a megye, érdekesek az emberek“ Beszélgetés Móricz Virággal

Next

/
Oldalképek
Tartalom