Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-19 / 66. szám

50,8 milliós eredményjavulás az állami gazdaságok tavalyi mérlegén A Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaságok vezetői — mint már hírt adtunk róla — szerdán — tartották az 1964 évi gazdálkodás eredményeit értékelő tanácskozásukat, s egyben megvitatták idei fel­adataikat is. Az igazgatóság vezetője ál­tal előterjesztett beszámoló a gazdasági mutatók elemzésé­vel képet nyújtott a megye ál­lami gazdaságaiban, a terme­lés egyes területein elért pél­damutató eredményekről, ugyanakkor rámutatott azokra a szervezeti és gazdálkodási fogyatékosságokra is, amelyek eddig akadályozták a gyor­sabb előrehaladást. A gazdaságok árutermelése 1961-től 37 százalékkal emelke­dett. Tavaly a tervezett érté- ikesítési eredményt 76 és fél millió forinttal teljesítették túl, s teljes termelési értékük egy év alatt 4,8 százalékkal gyarapodott. Eredményjavulá­suk 50,8 millió lett. Az állami gazdaságok a megye szántóte­rületének 5,9 százalékán gaz­dálkodnak, s a felvásárlásnak kenyérgabonából 12,2, almából 57,2, szarvasmarhából 7,6, hí- aott sertésből 22,2, baromfiból 20,4 százalékát adták. A főbb növények termésátlagában mintegy egyharmadával halad­ták túl a megyei átlagot. Azonban a szántóföldi nö­vénytermesztés eredményei ko­rántsem kielégítöek, néhány éve egyhelyben vannak. Az állattenyésztésben kedvező a megindult fejlődés, de az érté­kesítési eredmény túlnyomó többsége az almából szárma­zik. A gazdaságok közül 13 teljesítette, három pedig nem a rögzített eredménytervét. Ez utóbbiaknál több mint tízmil­lió volt az eredményromlás, ezek; a mátészalkai, csengeri és nyíregyházi üzemek. Mindamellett, hogy a hoza­mok viszonylag kedvezőek és _ elsősorban az almatermesz­tés jóvoltából — számottevő az eredményjavulás, igen sok az idei tennivaló. Például a gaz­daságok többségében elsősor­ban a növénytermesztésnél, de az állattenyésztésnél is maga­sak a termelési költségek. A költségtényezők között jelen­tős helyet foglal el a béralap- túllépés. Az átlagkereset egy év alatt 7,3 százalékkal javult, ® száz forint munkabérre jutó termelési érték viszont 5 szá­zalékkal csökkent. Másik té­nyező az általános költség, aminek a túllépését a szállítá­sok jobb szervezésével, oksze­rű takarékossággal el lehetett volna kerülni. Az állattenyésztésben első­sorban a takarmányfelhaszná­lás magas az egységnyi termék előállításánál: a sertéshízlalás- nál például átlagban 5.7 kilo­gramm abrakot használtak fel egy kiló hús termelésére. A beruházásoknál, amellett, hogy a szétaprózottság csökkentette a gazdaságosság hatásfokát, a költségek általában magasak voltak. A fentieken túl nagy­ban drágították a termelést a tervezésben, a munka szerve­zésében és végrehajtásában meglévő hiányosságok és nem utolsó sorban az, hogy nem érvényesült kellően a dolgo­zók személyi, anyagi érdekelt­ségének hatékony módszere a gazdálkodásban. A tanácskozás az üzemek vezetőinek legfőbb feladatául az üzemgazdasági szemlélet el­mélyítését jejölte meg, olyan gazdaságirányítás kialakítását, amely ésszerű takarékossággal párosulva, az adott viszonyok között a leggazdaságosabb ter­melésre irányul. A gazdaságok­ban például sokkal kedvezőbb a munkagép ellátottság mint a tsz-ekben, mégis sokszor előtér­be helyezik a kézi munkát. Esetenként a fejlett, a gyakor­latban kipróbált termelési módszerek háttérbe szorulnak a nem annyira gazdaságos, de megszokottal szemben. Az idei tennivalók elvégzése szükségessé teszi — hangsú­lyozták nyomatékosan a ta­nácskozáson —, hogy a gazda­ságok vezetői körültekintően éljenek megnövekedett hatás­körükkel: a döntésekben min­dig legyen benne a vezetői kollektíva bölcsessége. Érvé­nyesüljön a demokratizmus széles körűen a döntések előtt, s ezt kövesse a határozott vég­rehajtás. Az eredmények végső soron a munkák végrehajtóin múlnál-:. Az anyagi érdekeltség fokozásán túl döntő a dolgo­zók versenykezdeményezésének a felkarolása, támogatása, például — többek között — a szocialista címért küzdő brigá­dok eredményeinek az értéke­lése, amiben jelentős előrelé­pést kell tenni az idén az üze­mek párt-, gazdasági- és szak­szervezeti vezetőinek. Az állami gazdaságok idei terve reálisabb alapokra épült mint a korábbi években volt. A termelés szerkezete megfele­lő, s a gazdálkodás anyagi-gépi feltételei javulnak, mind keve­sebb az irányítási gond, így könnyebb a még meglévő hiá­nyosságok megszüntetése, a hozamok növelése, a költségek csökkentése, a növénytermelés és állattenyésztés helyes ará­nyainak a kialakítása." APRÓHIRDETÉSEK OTP hiteles Pannó­nia motorkerékpárt vennék. Gégény And­rás, Nyíregyháza, 71- •zavasvári út 3. (5201) 402-es Moszkvics ju­tányos árön eladó. Csenger, Export-telep. Virág. (5205) Március 17-én Sóstón • kádfürdőben felej­tettem karika és pe­csét gyűrűimet. Ké­rem a becsületes meg­találót Jutalom ellené­ben juttassa el Rá­kóczi ú. 68. Gyüréné­A kurittyáni és ru­ciabányai ipariianuló- intézctbé jelentkez­hetnek vájár szakmá­ra 14—16 éves. 8 osz­tályt végzett fiatalok személyesen, vagy le­velezőlapon. Otthon el­látást. Bsitöndiját biz­tosítunk. (M 32994) 500-as Trabant eladó. Jávát, Vagy Pannó­niát beszámítok. Síck-' ler János, Batkány. Kossuth U. 30. (5209) K19 singer női var­rógép eladó. Tóldi u. 35. (5225) Skoda Super Oetávla fekete harminckettő­ezer km-rel eladó. Megtekinthető dr. Ar- tim, Sárospatak. Jó­zsef Attila u, 10. va­sárnap egész nap. Sötét háló és ébéd- lőbUtor eladó. Szabad­ság tér S. XI. em. 4. (5221) Vízvezetékhez hor­gonycső eladó. Csátyi Ferenc u. 45. (5222) Fiatal egyedülálló megbízható nő gyer­mek mellé elmenne. Címet Kiadóba kér. (5318) Nagy gyakorlattal rendelkező autóvillamossági szerelőket felveszünk feléntkezést a vállalat mun­kaügyi osztályán Nyíregyháza, Rákóczi út 100 szám alatt kérünk. (48551) Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik szeretett édes­anyánk, nagymamánk ÖZV. RACZ ISfVANNt temetésén részt vettek és ez­zel fájdalmunkat enyhíteni j igyekeztek. Gyászoló Túri család Köszönetét mondunk Nyírtna- da község lakóinak, akik tra­gikus körülmények között el­halt szeretett gyermekünk KISS MARIA temetésén jelenlétükkel fáj­dalmunkat enyhíteni i gyek ez­Syászdlá család (5327) Kikellek a kiscsibék Ünnepi ülést tartott az UNESCO- iskolák hálózatába bekapcsolt Nyíregyházi Tanárképző Főiskola A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolát is bekapcsolták az UNESCO-iskolák hálózatába. Ez alkalomból csütörtökön délután ünnepélyes ’ alakuló ülést tartott a főiskola okta­tókara és ifjúsága. Az ülésen Porzsolt István, a főiskola igazgatóhelyettese számolt be az UNESCO asszociált iskolák képviselőinek országos érte­kezletéről, majd Kovács Jó­zsef, a főiskola Kossuth-dijas igazgatója tartott előadást, „Hogyan neveljük az ifjúságot a népek közti barátság szel­lemében” címmel. Ezt köve­tően elfogadták az UNESCO- iskola munkatervét. Ez év tavaszán emlékművet emelnek Mándokon írásos dokumentumok Mén- dok nevét az 1360-as években említik először. A jubileumi rendezvények már a múlt év őszén lezajlottak. De akkor elhatározták, hogy a kettős évforduló — fennállásának 600.. felszabadulásának 20. — alkalmából ez év tavaszán emlékművet emelnek. A köz­ség közepén lévő mélyfekvé- sü területet feltöltik, parko­sítják, s ott helyezik el az emlékművet. A munkálatokat már meg­kezdték, a gödrök jelentős ré­szét eltüntették. Amikor ezt befejezik, községfejlesztési alapból, s mintegy 20 000 fo­rint értékű társadalmi hozzá­járulással megkezdik a par­kosítást. A Kései tavaszodás miatt a munkálatok elhúzódnak. Így a nagyméretű, körülbelül há­rom és fél méter magas mű­kőből készített emlékművet előreláthatólag május elsején avatják fel. A kettős évforduló esemé­nyeihez tartózik, hogy ez al­kalomból Cs. Tóth Endre pedagógus feldolgozta a köz­ség történetét. A fényképek­kel illusztrált tanulmány 341 oldal terjedelemben számol be a község 800 éves múlt­járól, ezen belül a 20 évvel ez­előtti felszabadulás körülmé­nyeiről. az utóbbi két évtized gyors fejlődéséről. A kisvárdai baromfikeltető 5 éves. Akkor, 1960-ban 12 géppel egy idényben 750 ezer naposcsibét keltettek. Azóta megkétszereződött gépeiknek száma, így másfél millió kis- csibét adnak évente. Január végén indultak a berakással, s már több, mint 110 ezer esibét adtak a tenyésztő gaz­daságoknak. Február közepén szálltak fel a budaörsi repülőtérről a mezőgazdasági repülőflotta el­ső gépei, mióta pedig a télből tavaszba fordult az idő, már 26 gép dolgozik teljes kapa­citással. Elsősorban az Alföld kötöttebb talajú vidékein szórják ki az őszi gabonákra a fejlődést serkentő műtrá­gya-adagokat. Munkájuk óriá­si előnye, hogy már akkor a talajra juttatják a növényzet kezdeti fejlődéséhez szüksé­ges legfontosabb táplálóanya­gokat, amikor fogatos-, vagy gépi eszközökkel szinte meg sem lehet közelíteni a vetése­ket. Jelenleg 5000—6000 hold a napi „munkaadagjuk”. A 26 repülőgép és a kísérő szerelő, szállítókocsik, üzem- anyag-tankkocsik teljes sze­mélyzete 75 fő. A múlt év­ben a repülőgépes műtrágyá­zás! és növényvédelmi mun­kákat már 458 000 holdra ter­jesztették ki, az idén pedig — a tervek szerint — meg­közelítik, vagy elérik a fél­millió holdat. A jövő hónap első napjaiban országszerte megkezdik a gabonák vegy­szeres gyomirtását. A repülő­gépes osztag az őszi és a ta­vaszi gabonák 100 000 hold­járól irtják ki vegyszerrel a gyomokat. Majd a kukorica alá szánt területek vegyszeres kezelése következik 40 000 holdon, továbbá a rizstelepek 26 000 holdja. Több ezer hold rétet, legelőt is kezelnek a repülőgépes osztagok. A gyü­mölcsösök vegyszeres növény- védelmében eddig átlagosan 2000—3000 holddal vettek részt a repülők, most jóval nagyobb területre terjesztik ki működésüket, elsősorban a szőlővel vegyes, úgynevezett szórványgyümölcsösökre, ahol a szokványos „földönjáró” gé­ * 15 pekkel nem tudnak alapos és gyors munkát végezni. A szórvány- és kisebb területű üzemi gyümölcsösök 10 000 holdját permetezik rendszere­sen az idén repülőgépekről. Házom énekkar Ólehéztón Ófehérlőn a hét legtöbb napján népes a művelődési otthon. 45—50 tagja van a falusi klubnak, 12-en vesznek részt a tánccsoport próbáin. 70 tagú kisdobos énekkar, 30 tagú földművesszövetkezeti és 90 tagú úttörő énekkar ké­szül az április 4-1 ünnepségre és a járási kulturális szem­lére. Több alkalommal szere­pelt más községi ünnepsége­ken a 16 fős fúvószenekar, alakulóban van egy tánczene­kar is. K. B. Obsitosok búcsúztatása Bensőséges ünnepség szín- lettek és a múlt év decem- helve volt szerdán és csülör- bér 31-én elérték a hadköte- tökön a József Attila Megyei lezettség f«*'ső határát. Az Művelődési Ház nagyterme. A idén tehát törölni kellett őket járási kiegészítő parancsnok- a katonai nyilvántartásból, ság képviselői összesen négy- Megköszönték helytállásukat, százharminc obsitosnak adták S külön-külön oklevelet nyuj- át az elismerő oklevelet. tottak át részükre méltatva Valamennyien 1914-ben szü- eddigi munkájukat. A. P. T. M. Jacquard Szö­vőgyára ipari tanuló felvételt hirdet szövő szakmára a szep­temberben induló képzésre. Felvételre jelentkezhetnek azok a fiúk, lányok, akik el­végezték a VIII. ált. iskolát, 15. életévüket betöltötték, Bu­dapesten vagy környékén la­kással, rendelkeznek. Bp. XIII., Szekszárdi u. 19—25. (fip 126) hatodik, hetedik osztály. Ka- lotai András tanító most a hetedikesekkel foglalkozik: a talaj, a talajművelés és esz­közei... A gyerekek úgy tudnak, mint akármelyik ál­talános iskolában. A napló hiányzók rovatában egy név; Makula József. A tízórai szü­netben, mikor a gyerekek a friss tejet szürcsölik, s törik a kenyeret, a viaszos vászon­nal leteritett padokon, — megkérdezem: ki ez a Ma­kula? — Jóska?! — kapja fel a fejét a tanítónő — a legtehet­ségesebb gyerekünk volt. Mikor kezdtük, a bolt mel­letti szemétdombról, kézen­fogva vezettem. 7 évig taní­tottuk. Most, 16 éves. A nyáron elvégezte volna a nyolcadik osztályt, hogy ipa­ri tanuló lehessen. De néhány hete asszonyt hozott, szóval megnősült... Egyszerre nagyon dühös, nagyon keserű lesz ez a vidám asszony. Hát érdemes — mondja — érdemes volt 7 évig.,. — Tanító néni!... kis maszat kölyök nyújtja a bögréjét... — Ja, tejet, tejet kérsz. Igyál még egy csészével, ettől nőt- tök nagyra. A tej csorog, a gyerek méregeti szemével a bögrét. Cigányiskola. Hét év. Hét esztendő rengeteg munkája. Jó érzések melegítenek... De a gyerekekkel nemcsak az iskolában találkoztam. Lát­tam őket a telepen. Láttam őket a vizes, süppedt laká­sok törtszalmájú ágyain, lát­tam Makula Jóskát, aki 7 évi tanulás után már soha nem megy vissza áz iskolá­ba. Mégegyszer, még sokszor le kell írni, el kell mondani: mi sem alhatunk addig nyu­godtan, mig a cigánytelepen omladoznak a házak, s mig van cigánytelep... Segíteni kell! Gyarmati Bél« Munkában a mezőpzdasági repNIOflotta Huszonhat géppel félmillió hold műtrágyázás és permetezés cok, tüzek — mindez ott van Andris ereiben. Bizsereg az ujjhegyén. De nemcsak ez. Kiformálódtak már a betűk, sőt az egész szóképek is. Sárga csikó, csengő rajta... Mind a három osztály éne­kel. Nem énekóra, csak „la­zítás”. Mennyi játékra, ének­re van Itt síükség. Forró vé­rű gyerekek. A lábak dobol­nak, a szemek villognak, s alig nyugszik a kéz. Nem, a tanító néni tényleg nem ülhet le... A második osztály számol. Egy kislány tanácstalanul babrál az ujjaival. „Tri” — segít a tanítónő. Lehet, hogy a cigányok keveréknyelvét is ismeri? A harmadikosok a lepedő­gyárról olvasnak, ahol Jó­zsef Attila, és Eta dolgozott, — Ki volt József Attila? Minden kéz a magasba lendül. Valaki kivágja: — Petőfi volt! Persze, persze Petőfi... A huszadik század Petőfije... Hogy meg tudja ezt magya­rázni Pankotainé! Aztán az Altatót szavalják: „a távol­ságot. mint üveggolyót meg­kapod, tűzoltó leszel, katona, vadakat terelő juhász..." (szé­pen mondják). A vérükben van a ritmus. De az egyik pádból elgurul egy kétforin­tos. s vége a varázsnak. Szünet. A kicsik menyasz- szonyt, vőlegényt játszanak. Alkalmi fátylak, tánc, ének. A párválasztásnak valami régi, kultikus szokása rémük. „Földünknek termőképes takaróját, melyben növények teremnek, talajnak nevez­zük”. — Azt hiszem, pontos a fogalmazás. Ez már másik terem. A negyedik, ötödik, A kalyha mellett hosszú, frissen hasított hasábok. Az ezüstözött, régi Kalór ontja a meleget. Nem sajnálják a tüzelőt. A gyerekek nekivet­kőzhetnek. Vékony ruhács­kák, ingek, melegítők. A teremben egyetlen szék. Fel­kínálják: a tanító néni úgy­sem ül le soha az osztályban. Huszonegy néhány gyerek, három osztály, háromszoros energia. Dehogy. Sokszoros. A gyerekek, a cigánytelepről jöttek. Mosdatlanul, éhesen, rongyosan. Dehát a szappan és az új ruha, a tej, a hús, a főzelék csak pénz kérdé­se. S pénzt adott, ad a ta­nács... Kis pufók lurkók ül­nek a padokban, jókedvűek, a szemük csupa tűz, csillo­gás. Mi minden kellett ah­hoz, hogy az alázat, a fél- szegség, értelmes csillogássá váltson át a szemekben. A tanítónő; Pankotai Barnáné, győzi. Első osztály: olvasási gya­korlat. A néhány kicsi aka­dozva kötögeti a hangokat- A b-t és a d-t, összetévesztik. Hamar a táblához! Baba, — diktálja a tanító néni. Dada — rója a fiúcska. Nem, nem, — a bőnek nincs háta, hasa van.,. Nos Andris! Andris egész pici frissen nyirt, pi­sze, egészséges. Ö nem túl­koros, mint a többiek általá­ban. Szalad a táblához. Baba — írja szép, kerek betűkkel, s biztos abban, hogy jól írta. Megfordul, s várja az elis­merést. Adám András első- o»ztélyost megdicsérik. Nagy ragyogás az egész gyerek. Tán századok óta 8 az első, aki írni tud a családban. Kó­borló cigánykaravánok, el­nyújtott dallamok, szilaj tán­Cigán \g is kola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom