Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-02 / 51. szám
Események sorokban A háborús bűncselekmények nem évülhetnek el — szögezte le a Strasbourg! egyetemen megtartott jogi kollokvium mintegy száz francia és nyugatnémet részvevője. A kolokvium határozatában javasolja, hogy nemzetközi megállapodással szabályozzák az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények üldözését, valamint a még szabadlábon levő háborús bűnösök felelősségre vonását a nyugatnémet és más bíróságok előtt. Fischer vezérőrnagy. az NDK moszkvai nagykövetségének katonai attaséja hétfőn fogadást adott az NDK nemzeti néphadserege fennállásának 9. évfordulója alkalmából. A fogadáson több szovjet marsallal és tábornokkal egyetemben megjelent Grecsko marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese is. Egy dublini szállodában ismeretlen tettesek ellopták Elisabeth Taylor amerikai filmszínésznő ékszereit. Az ellopott ékszerek értéke 50 000 dollár. A nyomozásba bekapcsolódott az angol rendőrség és az Interpol is. Az új szudáni kormány összetétele elleni tiltakozásul a Kék Nílus tartomány gya- pcH ültetvényeinek munkásai f--',.;ikba léptek. A rendőrség T "■’tóztatta a sztrájk vezetői t. Hétfőn elhangzottak a per- beszédek Erich Ra jakowitsch- nak, Eichmann egykori közeli munkatársának harmadik hete tartó bécsi bűnperében. Az á’lamügyész életfogytiglani börtönt kért a holland zsidók deport álójára; Az Humanitc egy kerülő úton érkezett levél alapján beszámol a február 23-án Bar- celónában lezajlott hatalmas munkástüntetésről, amelyet a franeóista cenzúra teljesen elhallgatott. Az esti órákban t,Sztrájkjogot!” „Szabadságot!” „Amnesztiát!” kiáltásokkal mintegy 8—10 000 munkás tüntetett a belváros utcáin. A hatóságok másfél ezer rendőrt és csendőrt vezényeltek ki a munkások ellen. Hetven tüntetőt letartóztattak és sokakat megsebesítettek a rendőrök. Jozcf Lenárt csehszlovák miniszterelnök hétfőn reggel Vaclav David külügyminiszter kíséretében elutazott tíznapos útjára, amelynek során látogatást tesz az Indiai Köztársaságban és az Egyesült Arab Köztársaságban. Gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást írtak alá az EBK és az NDK képviselői Kiadták a záróközleményt Kairó, (MTI): Kairóban hétfőn délután Aziz Szidki, az EAK ipari ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettese és Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere megállapodást írt alá a két ország gazdasági és műszaki együttműködéséről. A megállapodás értelmében az NDK nyolcmillió font sterlinggel emeli az EAK-nak nyújtott hosszú lejáratú hitel eddigi tizenhétmilliós összegét, ezenkívül tizenegymillió font sterling összegben rövid j lejáratú kölcsönt is folyósít. I A hitelt az EAK a második öt- j éves terv keretébe tartozó | ipari létesítmények felépíté- j sére fordítja majd. A megállapodás értelmében a két ország fokozza eddig is szoros együttműködését tudományos és technikai téren. Az. együttműködés szolgálja a műszaki dokumentációk, termelési szabadalmak cseréjére és a műszaki szakemberek közös képzése. Az egyezmény értelmében a két ország szakértőket is cserél egymással. Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke és kísérete hétfőn délelőtt ellátogatott a Kairótól északnyugatra fekvő A1 Tahrir tartomány több községébe _ üzemeket, iskolákat tekintett meg. A lakosság mindenütt lelkes fogadtatásban részesítette a vendégeket. Az NDK államtanácsának elnöke és kísérete a délutáni órákban visszaérkezett Kairóba, ahol Nasszer elnök este fogadást adott a német vendégek tiszteletére. Ma befejeződik a Walter Ulbricht vezette NDK küldöttség egyhetes látogatása az EAK-ban. A delegáció a Völ- kerfreund-schaft hajó fedélzetén a Port Said-i kikötőből indul vissza. A látogatás programja végig zavartalanul folyt le, s az NDK államtanácsának elnökét amerre csak járt, lelkes tömegek köszöntötték. Ulbricht és Nasszer két ízben is megbeszélést tartott, de ezenkívül több tárgyalásra került sor a küldöttség más tagjai, így például Lothar Bolz miniszterelnök-helyettes — külügyminiszter — és az EAK vezető államférfiai között A záróközleményt Ulbricht és Nasszer hétfőn este ünnepélyes keretek között írta alá az Abdin Palace nagycsarnokában. A késő esti órákban hozták ■ nyilvánosságra a közös közleményt az Ulbricht vezette NDK küldöttség egyiptomi látogatásáról. Gouve de Murville fogadta Vinogradovot Párizs, (MTI): szovjet nagykövetet. A megbeszélés részletei nem ismerete- Mint az AFP hírügynökség sek, de értesülések szerint ez jelenti, Couve de Murville, a találkozó De Gaulle elnök és francia külügyminiszter hétfőn Vinogradov mült keddi eszmefogadta Vinogradov párizsi cseréjének folytatása volt. Amerikai repülők tévedésből dél-vietnami kormánycsapatokat bombáztak Klianh tábornok Rómában Saigon, (MTI): Phan Huy Quat dél-vietna- mi miniszterelnök hétfői sajtóértekezletén hangoztatta, hogy kormánya elutasítja „a vietnami kérdés minden olyan nemzetközi rendezését, amely- lyel kapcsolatban nem kérték ki Saigon előzetes jóváhagyását”. Az AP jelentése szerint vasárnap az egyik bevetés során B—57-es amerikai bombázók tévedésből dél-vietnami kormánycsapatokra dobtak bombákat. A támadás következtében a kormánycsapatok négy katonája meghalt és tizenöt súlyosan megsebesült. Saigonban hétfőn bomba robbant a rendőrség egyik kiképzőlaktanyája előtt. Két rendőr meghalt, tizenhét személy súlyosan megsebesült. A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok főparancsnoksága bejelentette, hogy február folyamán 43 amerikai katona vesztette életét. 242 megsebesült és három eltűnt a partizánokkal folytatott harcok során. Eddig ez a legsúlyosabb veszteség, amelyet Dél-Vielnamban az amerikaiak egy hónap alatt szenvedtek. Khanh tábornok, a dél-vietnami klikk nemrégiben megbukott diktátora liátfőn reggel Rómába érkezett. Khanh, aki most a dél-vietnami junta „utazó nagykövetének” tisztét tölti be, a repülőtéren tett nyilatkozatában a jelenlévő újságírók gúnykacaja közepette jelentette ki: „hála az én és követőim tevékenységének, megteremtettük Dél- Vietnamban a demokrácia alapját”. „Bizakodását” fejezte ki továbbá, hogy „több államcsíny nem lesz már Dél-Viet- namban.” A TEMPO szerint Khanh két napot tölt Rómában. Meg kell állítani a vietnami Háborút Indokínai népek értekezlete Phnom Penh, (TASZSZ, Uj Kína, AP, AFP): Kambodzsa fővárosában, Phnom Penh-ben hétfőn reggel ünnepélyesen megnyílt az „indokínai népek értekezlete”, amelyet Norodom Szihanuk herceg kezdeményezésére hívtak össze. Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek küldöttei ez alkalommal történelmükben először ülnek közös tárgyalóasztalhoz. Norodom Szihanuk kambodzsai államfő megnyitó beszédében azzal vádolta az imperialistákat és kiszolgálóikat, hogy népirtó háborút zúdítanak Indokína polgári lakosságára. Együttérzéséről biztosította a dél-vietnami és laoszi hazafiakat, akik az imperialisták kiűzéséért, az idegenek által rájuk kénysze- rített népellenes rendszerek megbuktatásáért harcolnak. A Dél-Vietnamban folyó háborúról szólva Szihanuk beszédében kijelenti: • — Meg kell állítanunk a háborút, amely lángbaborít- hatja egész Ázsiát. Értekezletünknek a világ közvéleményének támogatásával rá kell bírni az Egyesült Államokat, hogy vessen véget e háborúnak. Ki kell jelentenünk, hogy támogatjuk egy új nemzetközi értekezlet összehívását az indokínai problémák megvitatása céljából. Ki kell jelentenünk, hogy Laosz és Dél-Vietnam igazi semlegességét kívánjuk, Dél-Vietna- mét legalább is addig, amíg népszavazás nem dönt Észak- veitnammal való egyesítéséről. Az értekezleten négy kambodzsai, öt laoszi és csaknem húsz dél-vietnami küldöttség vesz részt. Sukarno indonéziai elnök hétfőn Phnom Penh-be érkezett. Fegyveres felkelés Malawiban Malawi miniszterelnöke, dr. Hastings Banda hétfőn rádióbeszédben jelentette be. hogy az ország „biztonsági erői”, brit tisztek vezetésével fegyveres felkelést vertek le. Körülbelül két héttel ezelőtt a Nyassza-tó déli csücskén fekvő Fort Johnston városban és környéken már voltak fegyveres harcok a kormánycsapatok és a kormánypolitikát ellenző tömegek között, így pillanatnyilag nem világos, miről beszélt a malawi miniszterelnök: új felkelésről-e, vagy pedig a Fort Johnston-i összecsapásokról. Banda azt mondotta, hogy a felkelők Henry Chipemfcere volt művelődésügyi miniszter hívei voltak, s közülük 240-«t letartóztattak, a többiek elmenekültek, közöttük Chipembc- re is. Tanzánia visszautasít minden nyugatnémet segélyt Julius Nyerere tanzániai köz- társasági elnök magához kérette a nyugatnémet nagykövetet és közölte vele, hogy Tanzánia nem tart igényt semmiféle nyugatnémet segélyre. Mint ismeretes, múlt héten Tanzánia és az NDK megállapodott, hogy az NDK a köztársaság fővárosában főkonzulátust létesít. Ezt követően Bonn bejelentette: Megszünteti a Tanzániának nyújtott katonai segélyt és hazahívja a segélyprogram keretében Tanzániába küldött katonai személyzetet. A katonai segély leállítása után Nyerere elnök felszólította a nyugatnémet kormányt, szüntessen be minden más Tanzániának nyújtandó segélyt. Ameríka-cllenes liinietés Djuhar Iában Djakarta, (MTI): Az Egyesült Államok dja- kartai nagykövetének háza előtt vasárnap heves diáktüntetés zajlott le; „ a résztvevők száma 500 és 1000 között volt. A felvonulók valósággal megostromolták a kapukat, s háromnegyed óra kellett ahhoz, hogy a rendőrség szétoszlassa a tömeget. A diákok tiltakoztak az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen, s az amerikai kormány bűnének nevezték Malcolm amerikai néger vezető meggyilkolását. Gero János: Kicsi Biri királysága Szatirikus kisregény 14. A Nemzeti Bizottság elnöke megemeli a kezét, s abban a pillanatban óriási pofont ken le Kérész képére. Az „ezredes” átbillen egy széken, leüti Kicsi Birit, azután csúszik néhány métert a padlón. Végül pedig kiköt a fal mellett, a lóca alatt. Takaros ütés volt. Akár így számította Kuruc, akár nem. ritka szép pofonnak sikerült. Minha ló rúgta volna meg az „ezredes”-!, úgy nyújtózkodott el a lóca árnyékában. Szótlanul, csendesen. Az épségben maradt köz- biztonsági előbb az elterülő Kérészt nézte, aztán a fel- tápászkodó Birit. Kicsikét még segítette is az elnököt a talpraállásban. Majd amikor már Biri függőleges helyzetben volt, csak akkor jutott eszébe, hogy neki is tenni kellene valamit. Hát ami azt illeti, tett is. Megeresztett egy sorozatot a saját géppisztolyából. Ettől pedig Kuruc András fejéről a haj úgy nyisszantódott le, mintha éles beretvúval csaptak volna el a haja között. Odakapott a fejéhez, elsápadt és megmerevedett. Még moccanni se mert. Most már nem ellenkezett tovább, műk- kanás nélkül aláírta a papírt, amit Kicsi Biri odatett elébe az asztalra. — Pecsétet is rá, és írja oda a nevét maga is — parancsolt Biri a másik békésházi emberre. Megtörtént ea is. Az „ezredes” a lóca alól kifelé mászva, már csak azt látta, hogy az elnök gyömöszöli zsebébe a papírt. Bambán nézett szét a szobában, mintha azon gondolkodna, mikor került ide? Amikor pedig látta, hogy nincs semmi baj, mert Kuruc András tehetetlenül áll, a géppisztoly agyával fejbe koccintotta a Nemzeti Bizottság elnökét. Kuruc aztán nem is szólt egy szót sem, csak lekucorodott főidre, és eldőlt, mint a krumpliszsák. Ezekután, mint akik jól végezték a dolgukat, kii’arol- tak a szobából. Az ajtót becsukták magul! mögött, még a kulcsot is ráfordították és visszasiettek az emberekhez. Egy perc sem telt el, mindenki fent termett a szekéren. A kocsisok közévágtak a lovaknak, és vágtában mentek kifelé a faluból. Legelői a pusztaiak. Azok úgy örültek a papírnak, hogy meg se várták Biriéket, vágtattak haza a jő hírrel. A közbiztonságiak pedig, amikor elhagyták az utolsó házat is, nótára zendítettek. Kurjongattak, ahogy a torkukon kifért. Persze csak a stáfszekéren ülők, mert Kicsi Biri rangján alulinak tartotta a puszta közepén kurjongatni. Mindenesetre, mintha hájjal kenegették volna, olyan jóleső érzéssel hallgatta emberei óbégatását. Tudta, a győzelem miatt kerekedett ilyen jókedvük. Most nem is szólt egy dorgáló szót sem, pedig észrevette, hogy amig ők odabent kínlódtak a papír miatt, azok egy hordó bort szereztek valahonnan. Emiatt azonban nem akarta elrontani a hangulatot. Megérdemlik a bort, igyanak. Csak Kérészt sajnálta maga mellett. Az „ezredes” olyan bánatos ábrázattal ült a hintóbán. mintha nem győzelemről, de temetésről térne haza. Két zápfogát, amit a békésházi Nemzeti Bizottság elnöke ütött ki a jólsikerült pofonnal, zsebkendőjében szorongatta. Néha óvatosan széthajtotta a gyolcsot, megleste a két szép, nagy fogát, és keservesen fel sóhajtott. Ezt bizony nem gondolta. Azt hitte, csak az arca ég és elmúlik a fájás hamarosan. Az imént azonban kiderült: sajnos. többről van szó. A fa- faluból kiérve, inni akart egy kis sziverősítőt a Kicsi Biri üvegjéből, aminek az alján lötyögött még néhány korty. De alig öblögette meg szájában a pálinkát, menten kifordította a nyelve ezt a két fogat. így hát baloldalon most már nem tud rágni egyáltalán, mert a többi fog már régebben hiányzott. Nagyrészét kiverték annak is. Neki bizony sokba került ez a kis portya. Az elnök hangulatát azonban a Kérész fájdalma sem tudta elrontani. Különösen amikor a szekéren új nótára zendítettek: Biri Tibor katonája vagyok, első katonája... Ettől az elnök szívét melegség járta át és legszívesebben az „ezredes” nyakába borult volna örömében. Integetni kezdett az embei-ei- nek, hogy igen, ez derék dolog, ha így haladnak, viszik még valamire a mai közlegények is. Sajnos, szívből jövő felkiáltással nem toldhatta meg örömét, hiszen az elnöki tekintély miatt tartani kellett magát az „ezredes”, meg a kocsisa előtt. Ezért hát komoly képpel kucorgóit az ülésen, csak belül repesett az öröm benne. — Ez vagyok én! Csak nekem kellett áthajtani, és már megvan a háromezer hold... Vezérnek születtem, vezérnek, akárki mondja is az ellenkezőjét. Igen... ez való nekem, nem a háromlábú szék — áradozott magában egészen hazáig. Otthon, jókedvében fél liter pálinkát engedélyezett fejenként. — A további sikerekre koccintsatok, polgártársak! — így biztatott a szíverősítő elpusztítására. A hála a közbiztonságiak részéről nem is marad el. Háromszoros harsogó éljennel köszöntötték meg a jóságát. Majd első koccintásnál még hangosabban éljenezték az elnököt. Biri ezen még jobban fellelkesült. Nem engedte elszé- ledni az embereket, hanem zsebéből előhúzott egy kis vászonzacskót, és saját elnöki hangján „Vigyázz, sorakozó“-! kiáltott. A közbiztonságiak katonás rendbe álltak. Még Kérész és Molnár Anti is beállt a sorba. Hát hiszen nagy dolog volt ez, még sohase érték meg, hogy az elnök személyesen vezényeljen. Moccanás nélkül álltak; Biri pedig kibontotta a zacskót, és érmeket szedett ki belőle. Effélét a leventéknek osztogattak annak idején, járási verseny alkalmából. Puska, hosszan ugró alak, magyar címer egy karddal, meg ehhez hasonlók voltak az érmeken, attól függően, hogy melyik, milyen alkalomra készült. Még a szalagjuk is különbözött. Egyik színtiszta zöld volt, másikban már fehér stráf is húzódott. Még olyan is akadt, amelyiknek zebra csíkos volt a szalagja. Biri a sokfajta éremmel ünnepélyesen lépkedett a köz- biztonságiak sorai közt. Az érmeket leakasztotta, majd egy ügyes mozdulattal zseb- revágta, azután egyenként a harcosok mellére tűzte a kitüntetést jelentő szalagot és gratulált mindegyiknek. — A köztársaság nagyobbf- tásának emlékére — mondta, miközben hosszan rázta emberei kezét. Legvégül egy ezüst, ötpengős nagyságú érmet húzott elő a zacskóból. Tenyerébe fektette, csillogó szemmel nézegette, majd visszament a közbiztonságiakkal szemközt és saját kabátjára szúrta fel, de ezt már m éremmel együtt. (Folytatjuk!
